A felszólalás szövege:

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyolcadszor van alkalmam végigülni az adótörvények vitáját, és nyolcadszor kell megállapítsam, hogy az élet nem változik. Mi hozzuk az adócsökkentő politikánkat, az ellenzék pedig védi azokat a javaslatait, amivel adót szeretne emelni. Csárdi Antal, az LMP és a többiek is kiválóan végzik a munkájukat, hiszen azt, amit a választási kampányban ígértek, a többkulcsos adót, azt itt el is magyarázta, az átlagbér fölött 24 százalékkal adóztatná a béreket. Ez nagyon szép dolog, tehát azt a béremelést, amit mi odaadtunk a pedagógusoknak és az orvosoknak, önök annak a nagy részét el is vennék azonnal.

Azt is megállapíthatjuk, hogy az illegális bevándorlásra kivetett adót mindnyájan sérelmezik. Nem csodálom, hiszen támogatják ezeket a szervezeteket, ezeket az NGO-kat. (Arató Gergely: Nem is szóltunk hozzá!  Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

Megmondom őszintén, én nem értek egyet a kormány javaslatával, azt gondolom, hogy az az adómérték, amit a kormány javasolt, a 25 százalék kevés, én 70 százalékos javaslatot fogok benyújtani erre (Dr. Apáti István: Beszélj a románokkal is erről!  Zaj, közbeszólások.  Az elnök csenget.), mert azt gondolom, hogy aki az illegális bevándorlást szervezi, az árt a hazánknak, árt a nemzetünknek. Persze, természetesen én értem, hogy a jobbikos képviselőtársam hangoskodik, hiszen ők támogatják a Soros-féle NGO-k munkáját. Értem, tegyék továbbra is ezt; mi nem támogatjuk szerencsére, és ezután sem fogjuk támogatni.

Azt gondolom, hogy az adótörvények, amelyek most be lettek nyújtva, továbbviszik azt a politikát, amit eddig folytattunk. (Arató Gergely: Ettől félünk mi is!) Csökkentjük az adókat, támogatjuk a családokat, és ahogy az illegálisbevándorlás-ellenes törvényünkkel is, ellene vagyunk azoknak, akik az országot támadják. Ez egy fontos dolog, és arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy továbbra is tartsanak ki az elképzeléseik mellett. Nagyon jó elképzelések, amíg ezek mellett kitartanak, addig biztos vagyok benne, hogy kormányon maradunk, hiszen amíg önök emelni akarják az átlagemberek jövedelmének az adóját, és amíg ellene vannak a családi adókedvezménynek, addig a polgárok biztos, hogy minket fognak támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Értem én, hogy az ellenzéki képviselők nem emlékeznek rá, hogy mit beszéltek, de Csárdi Antal azt mondta, hogy 24 százalékos kulcsot vetne ki, második kulcsot vetne ki, és a többi ellenzéki párt is támogatja a többkulcsos adó bevezetését a bérjövedelmekre. Tehát ez adóemelés, bárhogyan is mondják önök. Önök hazudnak, ne haragudjanak meg, ha már ebbe belefogtak!Bangóné Borbély Ildikónak azt tudom mondani, hogy én soha semmilyen módosító indítványt nem adok be az MSZMP utódpártjának tagjaival. (Bangóné Borbély Ildikó: Nekem mondja?) Az én apám ’56-os volt, önökkel én semmilyen módosítót nem adok be, én majd a saját frakciómhoz eljuttatom a módosítómat, és a frakcióm eldönti, hogy bekerüle a Ház elé. Én ebben nyugodt vagyok.

Azt gondolom, hogy az a stílus, amit önök és a jobbikosok itt véghez vittek a vita végén meg a vitában, az mindennek a teteje. De nem érdekes, a lényeg az, hogy önök, amit ígértek a kampányban, hogy többkulcsos adót vezetnek be a jövedelmekre, azt itt is elmondták (Dr. Apáti István: Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.), tehát egy átlagjövedelmű pedagógust, aki az átlag magyar jövedelemnél, az átlagbérnél most már többet keres egy kicsit, önök megadóztatnák, szeretnék megadóztatni több mint 15 százalékkal; Csárdi Antal 24 százalékra tett javaslatot. Ezzel természetesen csökkentené azt a béremelést, amit mi adtunk neki, azaz kevesebb lenne a jövedelme. Ezt kár tagadni, ön mondta a vitában  nyugodtan hallgassa vissza -, hogy önök a második kulcsot 24 százalékra tennék. Ha az átlagjövedelmet nézzük, abba pontosan beleesik a pedagógus, mert a feleségem pedagógus, és tudom, hogy mennyit keres. Úgyhogy mégiscsak kiderült a végén, hogy önök mondtak valótlant.

Arra pedig, hogy a Jobbik nem támogatja a bevándorlást, ne haragudjon, Apáti úr: hát önök akkor támogatták az alaptörvény-módosítást, amikor már teljesen világosan tudták, hogy úgyis el fogjuk fogadni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amikor szükség lett volna a szavazatukra, akkor nem, mert ellene voltak, mert támogatják az NGO-kat és az illegális bevándorlókat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Apáti István: Az egyetlen idegen szó, amit ki tudsz mondani!)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési bizottság tagjaként röviden szeretnék beszélni a tényekről és a számokról az előttünk fekvő költségvetési tervezet kapcsán. A benyújtott törvényjavaslat szerint a jövő évi bevételi főösszeg 19 580 milliárd forint lesz, míg a kiadási oldalon várhatóan 20 578 milliárd forintot fog elérni. A hiány mértéke abszolút értelemben 998 milliárd forint lesz, ami megfelel az Európai Unió által is megkövetelt kritériumoknak. Ahogy az ÁSZ elnöke is ismertette, az ellenőrzött bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok megalapozottak. A 2010 utáni időszak másik fontos célkitűzése volt, hogy az államadósság mértékét csökkentsük. Ezen a téren is jól állunk, hiszen a GDP-hez mérten jövőre is csökkenni fog, várhatóan a jövő év végére 70 százalék alá csökken az államadósság mértéke.

Természetesen minden költségvetés rejt magában kockázatot, hiszen nem várt események bármikor bekövetkezhetnek. Megállapítjuk, hogy Magyarország gazdasági kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de a válság jelei mutatkoznak a világban. Ilyen kockázatok például a világban elindult kamatemelési periódus vagy az eurózóna több tagállamának magas eladósodottsága, többen ugyanis nem tartják be az EU ez irányú kritériumait. További potenciális külső veszélyforrás az Egyesült Államokkal kibontakozóban lévő kereskedelmi háború, ami elsősorban közvetlenül Németországot érinti, de közvetve akár hazánkat is elérheti.

Mindezek kivédésére szolgálnak a különböző tartalékok, amelyeket a kormány a fentebb említett kockázatok kivédésére még meg is emelt. Így a központi költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 50 százalékkal lett magasabb, vagyis 165 milliárd forintos előirányzattal szerepel. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint összegű előirányzata megegyezik a tavalyi évivel. Azt gondolom, hogy ezen tartalékok együttesen szavatolják az ország biztonságos gazdasági növekedését.

Ha már a biztonságról beszélünk, fontos azt is kiemelni, hogy jövőre 85 milliárd forinttal jut több pénz a haderőre és a rendészetre. Ez is azt jelzi, hogy a kormány határozottan fellép a magyarok biztonságáért, tesz a határvédelemért és a közbiztonságért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örömteli, hogy minden pénzügyi szakértő között, legyen az külföldi vagy hazai, egyetértés van abban, hogy jövőre is jelentős gazdasági növekedéssel számolhatunk. Ennek több oka is van. Egyrészt a lakossági fogyasztás növekszik, köszönhetően a 10 százalék körüli béremelésnek és az elindított ágazati bérfejlesztéseknek. A felmérések szerint a vállalati várakozások is évek óta nem tapasztalt optimizmust tükröznek a tervezett hazai eladásokkal kapcsolatban.

(18.50)

A legfontosabb exportpiacok tekintetében szintén javuló tendenciát kalkulálnak a magyarországi vállalatok. Rég elmúltak már azok az idők, amikor a beruházások csak uniós forrásokból valósultak meg. Ma már bővülő hitelezés és az erősödő beruházási kedv is fűti. Termelési oldalról szinte valamennyi ágazatban élénkülés várható a következő évben. A szakértők szerint a legkedvezőbb kilátásokkal az állattenyésztés, a villamosgépgyártás és a járműipar rendelkezik. Úgy vélem, ha a már fentebb említett negatív forgatókönyvek nem valósulnak meg, akkor ez az igen kedvező makrogazdasági környezet megmaradhat a 2019-es esztendőre is.

Az előttünk fekvő költségvetési tervezet továbbra is támogatni fogja a magyar családokat és a vállalkozásokat. Megint várható némi adócsökkentés, ezúttal a szociális hozzájárulási adó mértéke fog csökkenni várhatóan 17,5 százalékra, ezzel is segítve a vállalkozásokat, hogy több forrás álljon rendelkezésre a bérfejlesztés megvalósítására.

Itt kell elmondjam, hogy jó hír a családoknak és a bérből és fizetésből élőknek, hogy a személyi jövedelemadó mértéke nem változik, és továbbra is egykulcsos marad, szemben azzal, amit az ellenzék tegnap az adótörvények alatt is kifejtett, hogy többkulcsos adót szeretnének bevezetni. Sőt, ennek mértéke is elhangzott itt a parlamentben, hiszen az egyik ellenzéki képviselő elmondta, hogy az átlagbért már 24 százalékos adóval sújtanák, ami azt jelenti, hogy a pedagógusoknak, orvosoknak adott béremelés egy részét azonnal el is vennék. Örülök neki, hogy a választók nem nekik szavaztak bizalmat.

Mint ahogy annak is örülök, hogy miután nem nekik szavaztak bizalmat, így a családi adókedvezmény is marad, hiszen ennek is a megnyirbálását, elvételét ígérték a választásokkor. Valószínűsíthetően ezért veszítették el a választást, és ezért vannak nemcsak most itt kevesen a padsorokban, hanem egyébként is kevesen a parlamentben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek gazdasági intézkedései, valamint a 2019-es költségvetés is azt vetíti előre, hogy kitartó munkával, fegyelmezett, előremutató nemzeti politikával Magyarország az Európai Unió egyik legélhetőbb, legbiztonságosabb országa lett. Ezek a pozitív hatások megmutatkoznak Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. A mezőtúri, törökszentmiklósi és kunszentmártoni térséget ma már nem a munkanélküliség, hanem az egyre jobban megfizetett munkahelyek, a folyamatos fejlődés jellemzi. A nemzetgazdasági stabilitást jelzi, hogy Tiszapüspökiben megépülhetett Kelet-Európa legnagyobb élelmiszeripari üzeme, amely több mint ötszáz embernek nyújt biztos megélhetést. Épül a Tiszazug és Békés megye számára kiemelten fontos tranzitút, az M44-es gyorsforgalmi út, és a Törökszentmiklós térség számára fontos M4-es gyorsforgalmi út. A 2019-es költségvetés 4000 milliárd forintos fejlesztési forrása tartalmazza az M4-es út Abony-Törökszentmiklós közötti leállított szakaszának befejezési forrásait is.

A gyorsforgalmi úthálózat építése mellett jelentős összegeket fordítottunk az elmúlt években a közúthálózat felújítására, de a térség gazdasági erejét további infrastrukturális fejlesztésekkel kell növelnünk. A 2019-es költségvetés tárgyalásakor kértem a frakció támogatását, hogy lehetőségeinkhez mérten segítsük elő a kistelepülésekre vezető úthálózat fejlesztését. Választókerületemben például teljes felújításra vár Mesterszállás egyetlen bekötőútja, a Martfű-Kengyel-Tiszatenyő út, a Csépa-Csongrád összekötő út és az Öcsöd-Martfű összekötő útnak a Mezőhék és a Nagykunsági-főcsatorna közötti szakasza. A felújítás kalkulált költsége 2,5 milliárd forint. Ha a javaslatom támogatást kap, több ezer ember biztonságos közlekedését segítjük elő, továbbá bővítjük a gazdasági lehetőségeket is az itt élők számára.

Mindemellett a közmunkaprogram is fontos gazdasági tényező a Körös-Tisza mentén, a munkahelyteremtés mellett létbiztonságot teremt a családoknál, értéket teremt a településeken. A magyar emberek megdolgoztak ezekért a sikerekért. A 2019-es költségvetés ennek az építkező, gazdasági szempontból is erős Magyarországnak a jövőjét biztosítja, ahol kiszámítható és tervezhető az élet, jó gyermeket nevelni és biztonságban élni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, ahogy az elmúlt nyolc évben mindig, úgy a kormány most is egy felelősségteljes, megalapozott költségvetést nyújtott be, ami további adócsökkentést tartalmaz, garantálja a biztos növekedést, támogatja a családokat. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a költségvetési tervezetet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi nap folyamán az adótörvények vitáját Z. Kárpát Dániel azzal kezdte, hogy nagyon kevés az idő, ami alatt a vitát lefolytathatják. Hát most láthatjuk, tegnap, ha én utolsó hozzászólóként nem kötök bele a Jobbikba és az MSZP-be, akkor benn marad az idejük. Még 32 percük van a 105-ből, és láthatólag nem nagyon van hozzászólásuk, most kérdésekkel próbálkoznak. Tehát látszik, hogy nem kevés az idejük, hanem olyan kevesen vannak, hogy nem tudják kibeszélni a 105 percet. És olyan jó a költségvetés, hogy nem tudják kritizálni.Ami a 4-es utat illeti: nyugodjon meg, képviselő úr, el fog érni Karcagig, el is fogja kerülni Karcagot a 4-es út, hiszen most is elkerüli, tehát nem fog átmenni a városon, és el fog odáig érni, államtitkár úr helyett megmondhatom. 4000 milliárd forint van a költségvetésben fejlesztésre, amely tartalmazza ezeket a költségeket is, például az Abony-Törökszentmiklós leállított út befejezését.

De ami sokkal fontosabb ezeknél a dolgoknál  ezeket csak azért mondtam el, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy önök blődli módon időt követelnek -, az, hogy az én körzetem is  itt az előbb fölmerült a tanuszoda- és tornaterem-építés  nagyon jól gazdagszik, hiszen több milliárd forintot költöttünk és költünk a következő években iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására, építésére. Például Törökszentmiklóson már elkészült a tanuszoda, és reményeim szerint a technikai problémák elhárítása után szeptembertől igénybe vehetik a gyerekek. Öcsödön új tornatermet építünk. Cserkeszőlőn új tornatermet építünk. Tehát látható, hogy segítjük az oktatást, nagyon fontos ez, és én abban bízom, hogy további településeken tudunk még a következő években új és új tornatermeket, illetve tanuszodát is természetesen, hiszen három járás tartozik hozzám, és bizony a tiszazugiak is megérdemelnének egy tanuszodát, és természetesen a mezőtúri járásban élők is megérdemelnének egy tanuszodát. De tudjuk azt, hogy mindent nem lehet egyszerre, ki fogjuk várni a sorunkat, és bízunk benne, hogy a kormány mindet meg fogja építeni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót normál időben, mert a mondandóm második felében kapcsolódni akarok majd Fekete Péter államtitkár úrhoz, először viszont reagálnék Rig Lajos képviselő úr mondandójára.Örülök neki, hogy végül is sikerült kibeszélniük az időt, miután felszólítottam, és képviselő úr el is ismerte, hogy azért beszélt többet, mert én szóltam. Ez nagyon nagy öröm számomra. Tudja, képviselő úr, az is különbség kettőnk között sok egyéb más mellett, hogy engem harmadszor is megválasztottak, mert még Lukács képviselő úr, a képviselőtársa is elismeri, hogy én sokat teszek a választókért és a választókörzetemért. (Dr. Lukács László György: Azt tudom, hogy te eljársz mindenhova!) Az a helyzet, hogy ezt ismerték el a választók.

Tudják azt, hogy az egészségügyért is nagyon sokat tettem, mert az ön által említett mezőtúri mentőállomást, amikor én képviselő lettem, meglátogattam. Na, nem azt, amiben most vannak a mentősök, hanem az elődjét, amit a bolsevik-liberális kormánytól sikeresen megörököltünk. Meg kell mondjam őszintén, hogy méltatlan körülmények voltak, nem mentőknek, hanem bármire méltatlan volt. Nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerült elérnem, hogy egy gyönyörű mentőállomást építettünk a mentősöknek, új autókat kaptak, többek között azt az autót, amit ön mond, aminek én az átadásának nem is vettem részt egyébként, mert akkor éppen a parlamentben voltam, de szerencsére új mentőautókat is kaptunk, tehát elég jól sikerült.

(20.20)

El kell mondjam, hogy ha az egészségügyről beszélünk, hogy nemcsak erre a mentőállomásra lehetek büszke, hanem arra is, hogy a körzetben az orvosi rendelők jó részét megújítottuk, és folytatjuk ezek megújítását. Több milliárd forintot költöttünk az egészségügy fejlesztésére az elmúlt nyolc esztendőben. S ez megy folyamatosan most is, jelenleg is például Csépa község orvosi rendelőjének a felújítása zajlik. De zajlik Öcsöd nagyközség orvosi rendelőjének a felújítása is. S talán három olyan orvosi rendelő marad a kisközségekben, amelyik még nem került felújításra. Bízom benne, hogy ezek is megtörténnek, már csak azért is, mert a saját lakóhelyem, Kétpó község orvosi rendelőjére is ráfér a felújítás.

Ezek után szeretnék Fekete Péter államtitkár úrhoz csatlakozni, aki arról beszélt, hogy a családban fontos dolgokat kellene elvégezni, például mesélni kellene. Államtitkár úrnak is ajánlanám a figyelmébe azt, amit én javasoltam a kormány számára, írásban is eljuttattam még az előző ciklus végén és most is eljuttattam Latorcai államtitkár úrnak, amit én a saját körzetemben meg is csináltam, mert azt gondolom, hogy a magyarságra való nevelést és a magyarság kultúrájának a megtartását gyermekkorban kell elkezdeni. Családban, oktatási-nevelési intézményben.

Én elhatároztam, hogy a választókörzetem minden egyes óvodájába elviszem a magyar népmesét. Én azt javasoltam a magyar kormánynak is, hogy a Kárpát-medence összes magyar óvodájába vigyük el a magyar népmesét könyvben, DVD-n, társasjátékban, kártyajátékban, mindenféleképpen, hogy a gyermekek megismerhessék ezt és továbbadhassák. Én a magyar népmeséből még a nagyszüleimtől kaptam, a nagymamámtól, ő még mesélt szóban. Én a kisfiamnak könyvből mesélek, de láttam rajzfilmet is. Azt gondolom, hogy a mai gyerekek már a virtuális világban jobban megismerkednek akár társasjátékban, akár filmen, akár számítógépes játékon a magyar népmesékkel. A lényeg az, hogy találkozzanak vele.

Én hiszek abban, hogy ezer esztendő múlva a Kárpát-medence magyar szótól lesz hangos, és ahhoz, hogy ez így legyen, mindent, ami a magyar kultúra hagyománya, a magyar kultúra öröksége, amit örököltünk az őseinktől, azt át kell örökítenünk a gyermekeinkre, az unokáinkra. S azt gondolom, ennek egyik része a magyar népmese. De nemcsak mese egy-egy magyar népmese, hanem bizony egy-egy ilyen mese egy élettanulság, egy életbölcsesség, amit az őseink hagytak ránk. Arra biztatom államtitkár urat, hogy éljen a kormány ezzel a lehetőséggel. Én több mint hatvan óvodába vittem el a saját választókörzetemben, illetve a határon túl Kárpátaljára, Erdélybe, s hamarosan Felvidékre is megyek. Amit az én anyagi lehetőségeim megengednek, azt én megteszem azért, hogy minél több óvodába eljusson, de azt gondolom, az egy szép kormányzati feladat is lehet, hogy minden Kárpát-medencei magyar óvodába elviszi a magyar népmesét, hogy a gyermekeink megismerkedhessenek ezzel, azért, hogy amiben én hiszek és amiért dolgozom, hogy ezer esztendő múlva is a Kárpát-medence magyar szótól legyen hangos, és a magyar legyen itt a vezető nemzet. Én ezért dolgozom, és arra kérem államtitkár urat, hogy támogasson ebben a munkában. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A háromnapos vita végéhez közeledünk. Z. Kárpát Dániel képviselőtársamat annyira érdekelte a véleményem, hogy el is hagyta rögtön a termet, miután elmondta a maga mondókáját. Úgy látom, hogy mégsem érdekli annyira, hogy mi lesz a több mint ezer módosító javaslattal, pedig szívesen megosztottam volna vele a gondolatomat.Turi-Kovács Béla világosan kifejtette, hogy a fenntartható fejlődést vetíti előre ez a költségvetés, és ha az ellenzék több mint ezer módosító indítványát  amelyben vannak szimpatikusak természetesen, főleg a lakosság felé  mind beépítenénk, akkor bizony ez a költségvetés nem lenne fenntartható fejlődést biztosító költségvetés, mert összeomlana az egész.

Az a helyzet, hogy a kormány azokat a módosítókat fogja beépíteni nyilvánvalóan, és azokat fogja támogatni a frakciónk, amely módosítók biztosítják azt, hogy a költségvetés stabil lábakon álljon, és minden olyan célt, amit kitűztünk, meg tudjunk valósítani.

(12.40)

Az is kiderült a háromnapos vitában, hogy az ellenzék minden pártja többkulcsos személyi jövedelemadót szeretne bevezetni. Már a választási kampányban is kifejtették, hogy nem értenek egyet az egykulcsos személyi jövedelemadóval. Aztán a három nap alatt az is kiderült, hiszen egyik képviselőtársunk elmondta, hogy hogyan képzelik ők ezt el. Az elképzelés az, hogy 24 százalék adót vetnek ki az átlagjövedelemtől felfelé. Ez azt jelentené, hogy azok a pedagógusok, orvosok, köztisztviselők és egyéb dolgozók, akiknek megemeltük a bérét az elmúlt években, gyakorlatilag elveszítenék a béremelésük egy részét. Nagyon sajnálom, hogy véletlenül elszólta magát az LMP-s képviselőtársunk, illetve én örülök neki, de ő sajnálhatja, mindenesetre megjegyeztem ezt a felszólalását, és tolmácsolni is fogom a pedagógusok és az orvosok felé, hogy van itt olyan párt  sőt az összes többi ellenzéki párt is, azt gondolom, ezzel ért egyet -, amelyik az eddig megkapott béremelésüket rögtön csökkentette volna az első intézkedésével, ha kormányra került volna. Szerencsére nem kerültek kormányra, és én bízom benne, hogy ez még hosszú évekig így lesz. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Beszéljünk tényekről! A Kárpát-medence legnagyobb nemzete a magyar. Azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, amiről tárgyalunk itt, és az a felelősség, amiért minket ideküldtek a választók, arról szól, hogy majd ezer esztendő múlva is a Kárpát-medence legnagyobb nemzete a magyar legyen, és magyar szótól legyen hangos a Kárpát-medence. Azt gondolom, hogy bármilyen javaslat, amelyik ezt elősegíti, nagyon fontos, és azt meg kell tárgyalni. Nyilvánvalóan van egy felelőssége a kormánynak, amely a költségvetést összeállítja és felel érte, hogy a saját javaslatait próbálja megtenni.Örülök annak, hogy az ellenzék egyes hozzászólói, most nem emelném ki Z. Kárpát urat, mert a végén tényleg kizárják a Jobbik-frakcióból, de az ellenzék részéről néhány ember elmondta legalább, hogy talán támogatni fogják ezt a javaslatot. Azt javaslom mindnyájuknak, hogy támogassák. Az a helyzet, hogy a magyarságért tenni, a magyar nemzetért tenni sokféleképpen lehet. De a legfontosabb tettek egyike az, ha a jövőért teszünk. És a jövőért csak úgy tudunk tenni, ha elősegítjük azt, hogy a családok, a magyar családok gyermeket vállaljanak, minél több magyar gyermeket.

Vita lehet sok mindenben közöttünk, de azt gondolom, abban az egy dologban, hogy a jövő kérdéséről döntünk, nem biztos, hogy ezek a legjobb javaslatok, de a vidék számára, annak a térségnek a számára, ahol én is lakom, nagyon jók ezek a javaslatok, főleg, ha hozzávesszük a falusi CSOK intézményét. Egy vidéki fiatal nagyon jól el tud indulni az életben és nagyon ügyesen tud gazdagodni ezzel, és reményeink szerint sok vidéki magyar gyermek fog születni.

Azt mondom, hogy mindenki, aki a magyar nemzetért akar tenni, az megszavazza ezt a javaslatot, aki pedig nem teszi ezt, annak csak azt tudom mondani, amit a Kárpátia és Petrás János mondott, aki nem szavazza meg, annyit nekik: „Egyszerűen senkik vagytok!” Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Mindnyájan azért lettünk ideküldve, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel biztosítani tudjuk azt, hogy a Kárpát-medencében ezer esztendő múlva is a magyar nemzet itt legyen. Sőt, nemcsak hogy itt legyen, hanem magyar szótól legyen hangos a Kárpát-medence, és a magyar nemzet legyen a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében. Sajnos úgy látom, nem mindnyájan így érzik ezt a képviselőtársaim közül. Gondolok itt Gréczy Zsolt képviselő úrra, aki, úgy látom, folytatná a Gyurcsány-kormány politikáját, amely megszorításoktól volt hangos.Gréczy úr, azért fölhívnám a figyelmét, hogy önök voltak azok, akik megszüntették az otthonteremtési törvényt 2002-ben, a választások után. Önök voltak azok, akik elvették a hároméves gyedet; önök voltak azok, akik óvodákat, bölcsődéket és iskolákat zártak be. Soha ne felejtse el  az első hozzászólásom volt ebben a Házban, amikor elmondtam, és ezt a mai napig tartom, vissza lehet nézni, hogy ez így van -: a magyar történelem legnagyobb iskolabezárója Hiller István oktatási miniszter volt. Ez az önök kormánya alatt volt. (Szászfalvi László: Ezek tények.)

Azt gondolom, mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy minden olyan törvényt, ami arról szól (Gréczy Zsolt: Hol a magyar gyermek?), hogy a magyar jövőt biztosítsuk, támogatnunk kell. Természetesen a kormánypártoknak nagyobb ebben a felelőssége, hiszen a költségvetésért mégis a kormány felel, és az ellenzék részéről lehet mindenféle szép törvényjavaslatot benyújtani, amikor nincs rá fedezet. Csak a kormány és a kormánypártok tudják biztosítani azt, hogy a fedezet meglegyen rá. Nem véletlen, hogy kértük az önök támogatását ezekhez a javaslatokhoz.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam nagyon sajnálom, hogy kiment, mint ahogy sajnálom, hogy az MSZP-t és a Párbeszédet nem érdekli ez a vita, hiszen nincsenek is itt. Tehát ennyi a hozzáállásuk a magyar jövőhöz, a magyar családokhoz, hogy be se jöttek a vitára. Azért fölhívnám Z. Kárpát képviselő úr és a jobbikosok figyelmét arra, hogy ő itt elmondta nekünk, hogy mennyire támogatták a magyar határzárat, de az a helyzet, hogy az alaptörvény-módosítást, ami az egyik legfontosabb volt, még véletlenül sem szavazták meg, még véletlenül sem támogatták. Egyetlen képviselőjük nem akadt, aki meg akarta volna állítani az alaptörvény-módosítással az illegális bevándorlók kötelező betelepítését Magyarországra. Ez az önök történelmi bűne. Az már egy másik kérdés, hogy ma már nem az a Jobbik ül itt, aki akkor ült, ma már még annál is liberálisabb.

És arra is fölhívnám a jobbikosok és az LMP figyelmét is, hogy az önök jelenlegi szövetségese, Gréczy Zsolt is és a DK is egészen mást mond, mint önök. És ha önök szövetségesek, akkor furcsa az, hogy önök támogatnak valamit, ők meg nem támogatnak. Akkor hogyan szövetségesek?

Az a helyzet, hogy most önök meglátták a lehetőséget, hogy egy kicsit közelebb kerüljenek a választások közeledtével a választókhoz, ezért most egy népszerű törvényt támogatnak. Ez nagyon jó, és támogatom is ezt. De azt szeretném önöknek mondani, hogy a magyar családokat önöknek akkor is támogatni kell, amikor az illegális bevándorlás ellen kell föllépni. Mert bizony a magyar családoknak az illegális bevándorlás árt, és a magyar családok mellett akkor is lehetett volna tenni.

Kérem képviselőtársaimat, hogy minden frakció, így Gréczy Zsoltnak is javaslom, mégiscsak támogassák ezt a törvényt. Mert az a helyzet, hogy az ő támogatásuk nélkül is el fogjuk azt érni, hogy ezt a törvényt elfogadjuk, és az önök támogatása nélkül is el fogjuk azt érni, hogy nem lesz európai egyesült államok, mert a magyar emberek nem akarnak európai egyesült államokat, bár önök azt akarnak, és a magyar emberek támogatásával el fogjuk azt érni, hogy sok magyar gyermek születik. Hiszen vidéken ez iránt a törvény iránt nagy az elvárás. Sokan várják már az én körzetemben is, hogy életbe lépjenek ezek az intézkedések, például a falusi CSOK, aminek segítségével lakásokat vásárolhatnak. A családtámogatási rendszer további bővítése fontos dolog a vidéknek, és a vidék segítségével Magyarország újra fejlődni fog, Magyarországon még több magyar gyermek fog születni, és ezer esztendő múlva is a magyar nemzet lesz a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében, még ha önök nem akarják is, és ezer esztendő múlva is a Kárpát-medence magyar szótól lesz hangos. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelemből önnel főleg nem szállnék vitába, Gréczy Zsolttal pedig azért nem szállok, mert úgy látom, a tízéves kisfiam is többet tud a magyar történelemről, mint ön, Gréczy úr.Azt gondolom, Sajó Sándor felvidéki magyar költő az egyik, aki a legjobban megfogalmazta a magyar történelem nehézségeit, hogy milyen magyar embernek lenni, amikor azt írta, hogy „Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! / Magyarnak lenni nagy, s szent akarat, / Mely itt reszket a Kárpátok alatt.” És bizony az elmúlt száz esztendőben ezt nagyon-nagyon érezhették a határon túli magyarjaink, és érezhetik a mai napig is.

(15.00)

S bár mi sok mindent próbáltunk tenni azért, főleg 2010 után, hogy a nemzeti összetartozás érzése, az, hogy egy nemzet vagyunk, mindenkit elérjen a határon túl is, bizony van még tennivalónk. Én tudom azt, hogy vannak, akik meg tudnak fogalmazni dolgokat az ellen, amit teszünk, sőt nem szavazták meg a nemzetegyesítés igazi formáját, a kettős állampolgárságot sem, de azért most arra kérem őket, hogy ezt a törvényt majd szavazzák meg ott a DK felé is.

1920. június 4-én egy igazságtalan békediktátumot erőltettek ránk. 1920 óta azok a hatalmak, akik ezt ránk erőltették, soha nem kértek bocsánatot tőlünk, legalábbis a vezetőik nem kértek bocsánatot tőlünk. Azt gondolom, sajnos nem is várhatjuk ma sem, hogy bocsánatot fognak kérni, azt meg főleg nem várhatjuk, hogy igazságot kapjon a magyar nemzet ezektől a nemzetektől. Amit elvárhatunk, az az, hogy mi, magyarok összefogva, összekapaszkodva megpróbáljuk helyrehozni mindazt, amit a nyugati hatalmak ránk mértek 1920-ban. Ennek több formája lehet: ilyen formája a kettős állampolgárság, ilyen formája lehet ez a nemzeti emlékév, és természetesen ezt szolgálja mindaz a támogatás, amit a határon túli magyarjainknak próbálunk nyújtani.

Abban bízom, hogy mindaz, amit ma teszünk, szolgálja azt, ami a magyarok célja kell hogy legyen: ezer esztendő múlva is a Kárpát-medencében, pont úgy, ahogy ma, azt tudja mondani minden magyar, hogy mi vagyunk itt a legnagyobb nemzet, ezer esztendő múlva a Kárpát-medence magyar szótól legyen hangos, és lehetőleg mi irányítsuk ezt a medencét. Azt gondolom, hogy mindnyájunknak, akik magyarnak valljuk magunkat, ez kell legyen a feladatunk. Úgy gondolom, hogy ez a törvény, amely az emlékévre vonatkozik, ezt a célt is szolgálja.

Bízom benne, hogy az emlékévben, azonkívül, hogy nagyon sok összetartozásnapi összekapaszkodás lesz, azért nem feledkezünk meg arról, hogy 1920 mégiscsak egy nemzeti gyásznapot hozott létre. Egy napon gyászolunk, és az összes többin az évben reményeim szerint összekapaszkodunk, és biztatjuk egymást, hogy ezer esztendő múlva mégiscsak mi leszünk a Kárpát-medencében a legnagyobb nemzet úgy, mint ma, és magyar szótól lesz hangos a Kárpát-medence. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és Szingapúr kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségén belül Szingapúr az Európai Unió legjelentősebb kereskedelmi partnere. 2006 óta 30 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, amely 2017-ben meghaladta a 82 milliárd dollárt. A szolgáltatások kereskedelme is 50 százalékkal nőtt 2011 és 2017 között. A befektetési kapcsolatok is erősnek mondhatók. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége legnagyobb befektetője az Európai Unió, ezen belül a befektetések több mint fele Szingapúrban valósul meg, és több mint tízezer uniós cég tevékenykedik Szingapúrban. Ezek a számok jól mutatják, hogy mennyire mélyek az Unió és Szingapúr közötti kereskedelmi kapcsolatok.Az előttünk fekvő megállapodás célja, hogy a felek erősítsék mind a gazdasági, mind pedig a kereskedelmi, beruházási téren létesült kapcsolatokat, figyelembe véve a környezetvédelmet, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközileg elismert szabályokat. Ebben a megállapodásban is meghatározásra kerül több olyan fogalom, mint például a beruházás, a vállalkozás, a jogi személy vagy például az uniós jogi személy. Rögzítésre kerül továbbá a megállapodás hatálya, a felek szabályozási jogára vonatkozó elemei, valamint a nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás elve. Részletesen leírja a beruházók beruházási vitáival kapcsolatos lépéseket, az ekkor alkalmazandó elveket és a kisajátítás szabályait. Ebben a megállapodásban is szerepet kap az államok között keletkezett viták rendezésének módja, az ilyen esetekben követendő lépések.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás megteremti azt a lehetőséget, hogy az Unió előmozdítsa az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenységeket, széles körű jogi keretet hozva létre. Kérem tisztelettel a Ház támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek során egyre nagyobb figyelem övezte az afrikai kontinenst. Ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben fogalmazott: Afrika a jövő kontinense, amelyre már a világgazdaság legerősebb államai is felfigyeltek és erőteljesen jelen is vannak.Magyarország számára is fontos tehát, hogy minél több, a kölcsönös együttműködésre hajlandó afrikai országgal építsen ki jó viszonyt. Egy ilyen együttműködést megalapozó megállapodás fekszik most az asztalunkon.

A Magyarország Kormánya és a Zöld-foki Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, előmozdítása, ezen belül pedig különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé tételével ösztönzi a beruházásokat.

A két ország között létrejött, március 28-án aláírt beruházásvédelmi megállapodás egyebek mellett meghatároz néhány fontos fogalmat, mint például a beruházás vagy a beruházó fogalmát. Tartalmazza többek között azt, hogy mindkét fél saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot és védelmet biztosít a másik fél által létesített beruházások tekintetében.

A megállapodás részletesen érinti a veszteségek esetében felmerülő kártalanítás szabályait, az átutalásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a beruházási viták rendezésének korrekt és pártatlan módját is.

A megállapodás alkalmas arra, hogy a két szerződő fél megteremtse azokat a kedvező körülményeket, amelyek elősegítik az üzleti kezdeményezéseket, összhangban az egészséggel, a biztonsággal, a környezetvédelemmel, valamint a nemzetközileg elismert normákkal.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nagy örömömre szolgál, hogy Bősz Anett képviselőtársam és Szilágyi képviselőtársam is aggódik a gyermekekért. Én ennek nagyon örülök, és nagyon támogatom azt, hogy igenis védjük meg a gyermekeinket a szexuális és egyéb aberráltságoktól, ezért kérem tőlük, hogy akkor tegyenek meg mindent azért, hogy a hamarosan következő Pride-felvonulást ne lehessen nyilvánosan megtartani. Mindenki azt csinál a négy fal között szexuálisan, amit akar, engem ez nem zavar, nem velem van vitája, hanem a természettel, de ha önök ennyire aggódnak a gyermekek érdekeiért, akkor lesznek szívesek megakadályozni, hogy Budapest utcáin félmeztelen embereket lássanak a gyermekek. Mert ha valami rossz dolgokat, rossz gondolatokat hoz egy gyermekben, akkor, azt gondolom, ez az. Úgyhogy erre is szeretném felhívni a figyelmüket. Én támogatom az önök javaslatát természetesen, ne lássanak a gyermekek a tévében sem ilyet, sem olyan jeleneteket, ahol gyilkolások vannak, ez nagyon helyes, egyetértünk, de azt szeretném kérni, hogy önök meg támogassák azt, hogy az utcán se lássák ezt a gyermekek, mert nem jó az ő neveltetésüknek (Bősz Anett közbeszól.), és nem jó ez nekik. Nagyon-nagyon szeretném, ha ezt megtenné, képviselő asszony, mert bizony ez egy fontos dolog a gyermekek életében.

Látom, hogy mindenki szeretné, ha az lenne a televízióban, főleg a közszolgálati televízióban, amit ő szeretne, de én annak örülök, hogy nem mi, képviselők határozzuk meg, hogy mi van a közszolgálati tévében. Nekem is lennének kívánságaim, én is szeretném, ha például a közmédiában sokkal több nemzeti rockot adnának (Bősz Anett közbeszól.), egy kis romantikus erőszakot, Kárpátiát, Ismerős Arcokat, Szkítiát, nagyon jó lenne, de nem én határozom meg szerencsére, hanem a szakemberek, hogy mit adnak a televízióban. Ez egy nagyon jó dolog, bár még egyszer mondom, vannak kívánságaim a közmédia felé, de hát ezek a kívánságok kisebbségben vannak, úgy látszik, a közvélemény-kutatások szerint, mert nyilván, ha sokan kérnék, hogy ilyet sugározzanak, akkor több ilyenről lenne szó. Úgyhogy ahhoz, hogy a kívánságaik teljesüljenek, kellenek nyilvánvalóan a szakemberek, akik megállapítják, hogy mit adjanak egy tévében, hogy sokan nézzék meg.

Molnár Gyula képviselő úr elment, nagyon tetszik, hogy ő aggódik a médiaviszonyokért, és az egyik szavával azt mondja, hogy nincs médiaszabadság, itt már diktatúra van, a másik szavával meg azt mondja, hogy a szabad média kis arányban van. El kellene dönteni, hogy akkor most van médiaszabadság vagy nincs. Egy biztos: hogy ő egy olyan pártnak a képviselője, amelyet Apró Antal és Lendvai Ildikó fémjelzett, a két főcenzor, nem is értem, hogy miről beszél ő, cenzúráról meg diktatúráról. Talán át kellene hogy gondolja az MSZMP utódpártja, amelyik MSZMP egyébként a valamikori ’19-es Kommunista Pártnak az utódpártja, át kellene hogy gondolja, hogy mit beszél szólásszabadságról meg diktatúráról, mert bizony rosszul hangzik az ő szájukból ez.

Úgyhogy ezt szerettem volna elmondani, és továbbra is kérem Bősz Anett képviselőtársamat, Szilágyi Györgyöt és a Jobbikot, hogy támogassák, hogy nyilvános szexuális felvonulások ne lehessenek Budapest utcáin. Én természetesen támogatom, hogy a televízióban olyan műsoridőben, amikor a gyermekek tudják nézni, ne lehessen erőszakos és szexuális tartalmakat adni, ebben egyetértünk; remélem, hogy amit én kérek, abban is egyetértünk: ne lehessen nyilvános szexuális felvonulásokat tartani Budapesten, gondolom, ez egy támogatható dolog, se heteroszexuális, se LMBTQ-, se semmilyen felvonulást. Mindenki a négy fal között végezze a dolgát, ez oda tartozik, és főleg nem tartozik a gyermekeinkre, mert a gyermekeknek nem ilyen körülmények között kell felnőni. Köszönöm szépen. (Dunai Mónika tapsol.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedje meg, államtitkár úr, hogy önnek és a kormánynak gratuláljak. Kilenc éve ülök itt költségvetési vitán, de ilyen unalmas költségvetési vita még nem volt. Úgy látom, hogy az ellenzék belátta, hogy ez a költségvetés jó, hiszen a jobbikos képviselőkön kívül, akik ülnek itt hárman, és Tordai Bence jegyző úron kívül az összes ellenzéki képviselő már hazament, nem vesznek részt a vitában. Látszik, hogy belefáradtak ebbe a vitába. Úgy látszik, hogy bár vannak érveik, és nem értenek mindennel egyet, de mégis úgy látják, hogy ez egy jó költségvetés, és én ezt meg tudom erősíteni. Ez a költségvetés egy erős és jó költségvetés, amelynek van olyan sora, ami 30 éve másodszor fordul elő, ez pedig a magyar falvak programja, amiről majd beszélni szeretnék, de először még reagálnék két hozzászólásra. Az egyik Molnár Gyuláé, aki szintén nincs már itt, nagyon sajnálom. Azt mondta, hogy a tényleges tapasztalatokról beszéljünk, ami a településeken van. Én majd erről is szeretnék beszélni, de sajnos ő nem fogja meghallgatni, de én úgy készültem, hogy a körzetem tényleges életéről is beszélek.

A másik pedig a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki nagy sebbel-lobbal a vezérszónoki beszéde előtt három perccel belibbent a terembe, aztán itt egy nagy szociális demagógiát előadott  kevéssé a költségvetésről beszélt , ahol arról beszélt, hogy vitatkozzunk egymással. Én itt vagyok, én vitatkozni szeretnék, itt ülök reggel 8 óra óta, Gyurcsány Ferenc körülbelül fél órát töltött ebben a teremben. Én szeretnék vele vitatkozni, de ahogy befejezte, megitta a vizét, fogta az üvegét, kiment, azóta sem látom. Sőt, a DK-sok sincsenek itt. Tehát így nagyon nehéz vitatkozni, nemcsak az ő szociális demagógiájáról, de egyáltalán az egész költségvetésről. Akkor tudunk vitázni, ha itt vagyunk egymással szemben. Jelen pillanatban úgy látom, hogy a jobbikos képviselőkkel tudunk esetlegesen vitázni, ha olyan téma merül fel, senki mással az ellenzékből. Ezt nagyon sajnálom.

De rátérnék a mondandómra. Tehát 30 év óta másodszor fordul elő, hogy a magyar falvak külön soron bekerülnek a költségvetésbe, aminek én nagyon örülök. Külön az én szívügyem a magyar falvak ügye, hiszen ezeket a falvakat gyakorlatilag a kékcédulás választásoktól kezdve a bolsevikok és a liberálisok, később a liberálisokkal közösen először csak a bolsevikok megpróbálták eltörölni a föld színéről. Kezdte Rákosi Mátyás és a barátai, akik a téeszesítéssel, a tanyavilág megszüntetésével indítottak, majd rákövetkezőleg az ’56-os forradalom után, amikor föllélegzett a vidék, mindent elkövetett, hogy segítse a pesti srácokat, utána pedig megjött Kádár János, a hazaáruló, és megtette, amit tennie kellett őszerinte, megpróbált mindent megtenni azért, hogy a még megmaradt tanyák, falvak is elnéptelenedjenek.

Ami nagyon sajnálatos volt, hiszen a településeket megpróbálta közös községekbe csoportosítani, nagyon kevés fejlesztést vittek a településekre, gyakorlatilag a kisgazdaságokat megszüntették, téeszesítést vezettek be, és arra kényszerítették az embereket, hogy lehetőleg a városokba költözzenek, és otthagyják a falvakat. Ezt kell nekünk rendbe tenni, azt gondolom, és 2010 után ehhez láttunk hozzá különböző fejlesztésekkel. Ennek az egyik lépése volt, azt gondolom, az, hogy azt az óriási adósságállományt, ami a falvakat is sújtotta, ami a Gyurcsány-kormány után, illetve a liberálbolsevik kormányok  úgy mondom  után a falvakon maradt, ezt a kormány egy lépésben elvitte a falvakról. Ez egy óriási segítség volt, hiszen ahhoz, hogy fenn tudják tartani az oktatási intézményeiket, bizony hitelt kellett fölvenni. Tévedés ne essék, nem fejleszteni próbáltak ezek a falvak a hitelből, hanem megpróbálták fenntartani az intézményeiket, megpróbáltak életben maradni a bolsevik kormány alatt, és szerencsére ez a legtöbb falunak sikerült.

De hogy mit tettek még? Jött a Horn Gyula, aki szintén mindent elkövetett, hogy ne tudjanak fejlődni a falvak, aztán jött Gyurcsány Ferenc, aki először csak azzal kérkedett, hogy neki az a problémája, hogy a magyar fiatalok nem elég mobilak, és nem akarnak elmenni dolgozni külföldre  ma már egészen mást beszél természetesen , majd később azt mondta, hogy el lehet innen menni, menjen mindenki innen el Magyarországról, mert neki ez nem jó, hogy itt vannak, és esetleg nem vele értenek egyet. Ezek után megtettek mindent azért, hogy a falvak elnéptelenedjenek, buszjáratokat, vonatjáratokat csökkentettek, és megvontak támogatásokat. Gyakorlatilag olyan iskolák voltak, ahol már az állam 25-30 százaléknyi támogatást adott, az összes többit a településeknek kellett összeszedni, ezért is volt az, amit mondtam, hogy hitelekből tartottuk fenn az iskoláinkat, én magam is a kétpói iskolát polgármesterként hitelből próbáltam meg fenntartani.

Fontosnak tartom, hogy a hitelek elvétele után rendeztük az önkormányzatok költségvetését. Ez egy óriási lépés volt, hiszen a hitelektől megszabadítottuk és átalakítottuk az önkormányzatok támogatását. Ennek következtében az önkormányzatok fellélegezhettek, és ma már, ahogy Kovács Zoltán is mondta, nem azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan finanszírozzanak egy-egy kötelező feladatot, hanem a fejlesztésekre tudnak a kistelepülések is koncentrálni. És a „Magyar falu” program pontosan ebben nagyon sokat segít nekik, hiszen több területen is próbál támogatást nyújtani. Ugye, az első terület, hogy egyáltalán meg tudjuk közelíteni ezeket a falvakat. Mintegy 50 milliárd forintot költünk az idei esztendőben is és jövőre is arra, hogy a falvakba vezető alsóbbrendű úthálózatokat felújítsuk, hogy egyáltalán meg lehessen közelíteni a falvakat.

El tudom mondani, hogy az én körzetemben több olyan település is van, ahol az odavezető utak rossz állapotban vannak, de az idei esztendőben például Mesterszállás község esetében, ami egy zsáktelepülés, és ahova nagyon nehéz még busszal is bemenni, e község bevezető útjának is megtörténik a felújítása, mint ahogy, mondjuk, megtörtént a szelevényi bekötőút felújítása is, amely szintén egy másik zsáktelepülés. Ezek nagyon fontos felújítások, azt gondolom.

(18.30)

Aztán nagyon fontosnak tartom, hogy segítsük, hogy ezekben a falvakban megmaradjanak az emberek, és a fiatalok is ott telepedjenek le. Ilyen szempontból, azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb lépésünk a falusi CSOK bevezetése. Én nagyon köszönöm ezt. Nagyon nagy az érdeklődés az én térségemben is a falusi CSOK iránt, és biztos vagyok benne, hogy sok fiatal fogja ezt igénybe venni, és sokan költöznek ki a falvakba a városokból, látva azt, hogy ma már a munkahelyeket nem olyan nehéz elérni. Hiszen eljutottunk oda, hogy az óriási munkanélküliség, amit megörököltünk, gyakorlatilag van olyan járásom, ahol ez a munkanélküliség gyakorlatilag nemhogy nullára csökkent, hanem nagyobb a munkaerőigény, mint amennyi munkanélküli van. Úgyhogy fontos, hogy ezen az úton menjünk tovább.

Vannak a falvaknak igényeik. Amikor megtudták, hogy „Magyar falu” program lesz, akkor összehívtam a polgármestereket, és elkezdtünk beszélni arról, hogy melyik polgármester ugyan mit szeretne megvalósítani a településén a lehetőségek közül, hiszen lehet a felújított orvosi rendelőkbe eszközöket vásárolni, ugyanis a térségemben 18 település orvosi rendelője újult meg. Bizony ezekbe új eszközöket venni nagyon jó lenne, és bizony pályázhatnak most erre is. Ez nagyon fontos, és nagyon köszönöm ezt a támogatást.

Lehet belterületi utakat felújítani. Lehet önkormányzati közösségi tereket megújítani, amire eddig nem nagyon volt lehetősége a falvaknak. Lehet orvosi rendelőket felújítani. Nagyon büszke vagyok rá, hogy az én körzetemben a falvakban már csak egyetlen orvosi rendelő nincs felújítva, és ez, ha minden jól megy, akkor az idei esztendei pályázatból meg fog történni. Ezt is fontos dolognak tartom.

De számtalan oktatási intézmény újult meg a térségemben, óvodák, iskolák. Ebben a programban van lehetősége a településeknek ezeknek a megújult óvodáknak az udvarára óvodai eszközöket, játékokat vásárolni, amit szintén fontosnak tartok. Nagyon jó, hogy óvodákat újíthatunk fel még tovább, nemcsak eszközöket vehetünk, de óvodákat újíthatunk fel, illetve nagyon fontosnak tartom azt, hogy bölcsődék létesítésére is ad lehetőséget ez a pályázat, és élni is fognak vele a településeim nagy számban.

A községházákat meg lehet újítani ennek a pályázatnak a segítségével, és szolgálati lakásokat tudunk megújítani. Ez egy fontos dolog. Sokan gondolnák, hogy miért kell az. Bizony falvakban nagyon fontos, hogy az ott dolgozó pedagógusok, orvosok le tudjanak telepedni, ott tudjanak lakni, még ha nem is állandó lakosként, és szolgálati lakásra van szükségük, vagy például a körzeti megbízottnak, és nagyon fontos, hogy meg tudjuk újítani.

Ami a tanyaközpontokat, tanyákat illeti, fontos dolog a falugondnoki szolgálat, és ennek a megsegítésére van a tanyagondnoki busz rendszere, amelyre szintén tudnak pályázni a települések.

Nem is mondtam el minden egyes ágát ennek, de azt gondolom, hogy az egész pályázat, mindaz a 150 milliárd, ami az idei esztendőben és ami a jövő évi költségvetésben is rendelkezésére áll a magyar falvaknak, azt tudja biztosítani, hogy a magyar falvak meg tudnak maradni. Én ezt nagyon köszönöm. Biztos vagyok benne, hogy ez a lépés is egy fontos lépés azon az úton, amelyért nekünk, képviselőknek, mindnyájunknak dolgozni kell, hogy a Kárpát-medence ezer esztendő múlva is magyar szótól legyen hangos, a magyar legyen akkor is a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében, és mi irányítsuk ezt a medencét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző hozzászólásomban nem illett a falvakhoz a „magyar kisváros” program, amelyet reményeim szerint minél hamarabb el tudunk indítani, hiszen a térségemhez 5 darab város tartozik, és nagyon hálás vagyok, hogy ebből két város nemrég kapott 200-200 millió forintot belterületi úthálózat-bővítésre. Ez egy nagyon fontos program. Itt kell megemlítenem, hogy a térségemben két gyorsforgalmi út épül jelenleg is, az egyik az M4-es gyorsforgalmi út, ahol megvan a leállított szakasz kivitelezője, és hamarosan elindul a tényleges kivitelezési munka is, illetve az M44-es Tiszakürt-Kondoros közötti szakasza az idén át lesz adva, és a többi szakasz pedig építés alatt van, reményeim szerint mindegyik szakasz határidőre elkészül. Ez az az út, amely kapcsolódik Kunszentmártonhoz, és nagyon fontosnak tartom  ebben kérem a kormány segítségét , hogy a kunszentmártoni elkerülő, amely a Szentes felé menő utat, a 45-ös számú utat elkerüli, Kunszentmártont elkerüli, ennek forrásait biztosítsuk majd a költségvetésben. Hiszen nagyon fontosnak tartom, hogy az ott átmenő, Kunszentmártonon átmenő óriási forgalom ne rongálja tovább a házakat. Attól félnek a kunszentmártoniak, hogy ha elkészül és átadásra kerül az M44-es gyorsforgalmi, akkor a forgalom még jobban megnő Kunszentmártonban, még a mai óriási forgalomnál is nagyobb lesz, és akkor még jobban tönkremennek a házaik, illetve nagyon nagy lesz a balesetveszély. Ezért ezt egy fontos ügynek tartom, amiben kérem a kormány támogatását, hogy a kunszentmártoni elkerülő Szentes felé meg tudjon épülni.

Nagyon örülök neki, ha a „magyar kisváros” program minél hamarabb elindul, hiszen a városaink tovább tudnak fejlődni. Biztos vagyok benne, hogy ezek is olyan fontos programokat fognak majd tartalmazni, mint amilyen fontos programok a „Magyar falu” programban vannak, és minden egyes ilyen programról megkérdezik a városvezetőket is természetesen, mint ahogy a falvak vezetőit is megkérdeztük, hogy mi az, ami a legfontosabb náluk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence képviselő úr szavai hozták ki belőlem, hogy elmondjam, hogy úgy látszik, a Párbeszédnek a család, a gyermekvállalás, az otthonteremtés nem tartozik a fontos dolgok közé, mert ez a költségvetés, ha valami kiemelt benne, ha valami fontos benne, az a családvédelem, a gyermekvállalás, az otthonteremtés. Ezek szerint a Párbeszéd nevű nulla százalékos vagy 0,5 százalékos párt ezt nem tartja fontosnak, biztos van ennél fontosabb az ő számukra. Én meg ezt tartom a legfontosabbnak a magyar jövő szempontjából, hogy itt megmaradjunk a Kárpát-medencében mi, magyarok, annál fontosabb nincs, mint hogy minél több magyar gyermek szülessen. Ebben még Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselőtársammal is egyetértünk, úgy gondolom, mert ma ő is erről beszélt a parlamentben.Nem is értem a Párbeszédnek ezt a felfogását, hogy ez nem fontos nekik, de nyilván mindenkinek más a fontos, nekünk a magyar gyermekek. Ők pedig liberálisként biztos, valami egész más eszmében hisznek.

(20.20)

Tehát ezt nagyon fontosnak tartom, és azért is gondoltam, hogy elmondom, hogy a családok védelme, a családok megsegítése, az otthonteremtés a költségvetés fő részlete, minden más mellett. És ezt segítik elő például az otthonteremtési programok, ezt segíti elő a munkahelyek teremtése, ezt segítik elő a béremelések. Tehát ha nagyon megnézzük, akkor a költségvetés egyértelműen a magyar élet folytatását, a családtól a munkavállaláson keresztül viszi tovább. Úgyhogy ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ígérem, utoljára szólok, nem kívánok önnel vitázni, de azért mindenképpen bicskanyitogató, Tordai úr, hogy ön ránk mondja azt, hogy mi nem képviselünk minden gyermeket, és a szegényebb gyermekeket nem. Ön szerint az ingyenétkeztetést, az ingyentankönyvet, azt a szegényebb gyermekek nem kapják? A szegényebb gyermekek szülei, akik dolgoznak, nem vehetik igénybe az adókedvezményt? (Tordai Bence: És akik nem dolgoznak?) És a szegényebb gyermekek szülei, ha sokan vannak egy családban, mondjuk, három gyermek van, akkor nem kapják meg az állami támogatást a CSOK-ra? Egyébként önnek nincs igaza, most vezettük be a használt lakásokra is egyébként a CSOK-hitelt. (Bencsik János, Jobbik: A kulcsszó a hitel! Még jobban eladósítják őket!) Sőt, a falvakban akár megvehetnek CSOK-hitelből egy lakást, egy használt lakást, és a második feléből, a második 5 millióból fel is újíthatják. Tehát azt kell mondjam önnek, hogy vagy el kellene olvasni a törvényeket, amikor ide bejön és fölkészületlenül elkezd beszélni, vagy pedig akkor az igazat kell mondani. Mi igenis szociálisan érzékenyek vagyunk. Egy olyan keresztény párt vagyunk, amelyik érzékeny szociálisan, a családokat tekinti elsőnek, a családok jólétéért próbál tenni a legszegényebbektől a leggazdagabbakig. Ugyanis Magyarországon minden ember számít, ennek a kormánynak minden ember számít. (Bencsik János, Jobbik: Legjobban Mészáros Lőrinc.) Pontosan ezért hoztuk ezeket az intézkedéseket.

Azt kérem öntől, hogy ezt vegye figyelembe, amikor kialakítja az álláspontját, és ha igazán támogatni szeretné a magyar embereket, akkor szavazatával támogassa ezt a költségvetést, amely a magyar családokat, a magyar embereket támogatja, és a magyar fejlődést azért, hogy ezer esztendő múlva itt, a Kárpát-medencében még magyar emberek éljenek, mi legyünk itt a legnagyobb nemzet, és a Kárpát-medence magyar szótól legyen hangos. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány  ahogy már megszokhattuk  az idén is tavasszal nyújtotta be a jövő évi költségvetést, függetlenül attól, hogy idén májusban még egy választás is volt. Úgy gondolom, a kiszámíthatóság egy olyan érték, amit a piaci szereplők fontosnak tartanak, hiszen a költségvetés júliusi elfogadásával közel fél év áll mindenkinek a rendelkezésére, hogy felkészüljön a jövő évi változtatásokra. Sajnálatos módon a baloldal kilenc év után sem tanult semmit múltbéli hibáiból (Dr. Vadai Ágnes: Baloldal! Kik?!), ugyanazt az adópolitikát akarják folytatni, amellyel már Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is sorozatban megbuktak. (Ungár Péter: Medgyessy?!) Gyurcsány új pártja, a Demokratikus Koalíció még a 2018-as választási programjában is büszkén vállalta és tervezte az ingatlanadó bevezetését. Szomorú, hogy nem értették meg, hogy a magyar emberek nem kérnek az adóemelési javaslataikból, ahogy nem kérnek a 4 százalékos különadókból sem, hiszen emlékezzünk csak vissza: Gyurcsány idején mind a vállalatokat, mind az embereket úgynevezett különadóval sújtották (Arató Gergely: Azokat, akik sok százezer forintot kerestek!), azért, mert valaki a szakmájában jó volt, és jól keresett, extra adóval büntették. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Így fordulhatott elő, hogy sokan 36 százalékos kulcs felett további 4 százalékos szja-adót fizettek.

A hozzá nem értés abszolút csúcsa az volt, amikor 2007. január 1-jén életbe léptettek egy új adónemet, az úgynevezett vállalkozások elvárt adóját, amelyet az Alkotmánybíróság még az év februárjában megsemmisített, és visszamenőleges hatállyal megszüntetett. Ezt még veszteséges működés esetén is be kellett volna fizetni a társaságoknak.

Ne legyen kétségünk, ismét megemelnék a társasági adót is, bevezetnék a többkulcsos adózást, amivel megint ellehetetlenítenék a középosztályt, ahogy tették már 2010 előtt. (Arató Gergely közbeszól.)

(15.10)

Úgy gondolom, a baloldal még mindig a megszorításokban és az osztogatásokban hisz és olyan adóemelésekben, amelyek megfojtják a gazdaságot.

A jó hír az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt évek adópolitikája a családokról és a fegyelmezett költségvetésről szól. Személyesen nagyon büszke vagyok arra, hogy Magyarországnak jövőre várhatóan mindössze 1 százalékos lesz a költségvetési hiánya, amire nagyon régen volt példa. A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években igen sokat javult, és ez lehetőséget ad arra, hogy a gazdaság többletbevételéből a kormány olyan intézkedéseket valósítson meg, mint például a gazdasági akcióterv.

A fentiekre tekintettel kérdezem az államtitkár urat, miért nem működik a baloldal adóemelési gyakorlata, milyen káros következményei vannak. (Derültség az ellenzék soraiban.) Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Látszik, hogy az én interpellációm és az ön válasza közben is a Gyurcsány-pártnak, a liberálbolsevikoknak nagyon fájt, hogy szembesítettük azzal, hogy mit tettek. (Moraj a DK soraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Ezer évvel öregebb vagy, mint én! Nagyobb kommunista vagy, mint én!) Az összes, a történelem folyamán az összes bolsevik párt pontosan úgy tett, ahogy a Gyurcsány-kormány (Dr. Vadai Ágnes: Milyen bolsevikokról beszélsz, te?), állandóan a magyar emberekre rontott, nemcsak fizikailag, mint 2006-ban, hanem mindig olyan adótörvényeket hozott, amivel a dolgozó embereket sújtotta. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy az emberek lássák, hogy nemcsak adókat emelnének, ha visszajönnének, hanem bizony az összes családpolitikai intézkedésünket, amivel segítjük a magyar emberek gyermekvállalását, mindet visszavonnák, mindet tönkretennék. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Én azt gondolom, hogy nem szabad megengedni, hogy újra hatalomra kerüljenek a bolsevikok. (Dr. Vadai Ágnes: Milyen bolsevikok?) Köszönöm, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Már ezért megérte bejönni!)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök neki, hogy az ellenzék ilyen élénk. Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy én 5 óra 30 perckor keltem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Én is!  Közbeszólás az MSZP soraiban: Mi is!) Este 8 órakor nálunk az a szokás, hogy mesét olvasok a kisfiamnak; csak hogy önök sem a tárgyról beszéltek, én is beszéljek másról. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem mi osztottuk be…) El tudtam volna tölteni a mai estémet azzal is, hogy várt a családom  (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi is!) én meghallgattam önt tisztességgel , és a vacsora után elolvashattam volna megint a mesét, egy szép magyar népmesét. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiban: Miért tették ide a vitát?) A probléma az, hogy látom én, hogy itt leszünk reggel 9 óráig. (Dr. Lukács László György: Nem is rossz ötlet!) Megmondom őszintén önöknek, hogy ha nem 15 percben lenne korlátozva az idő, akkor én most szót kértem volna, és reggel 9-ig beszéltem volna, hogy én is obstruáljak önöknek. Nem tehetem meg, csak 15 percben. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nyugodtan.  Kunhalmi Ágnes: Sokszor 15 perc.  Közbeszólás az MSZP soraiban: Csomó 15 perc van.) Szomorú vagyok miatta, megmondom őszintén, de az az obstrukció, amit önök most csinálnak, nagyon jó, csak önök is tudják, hogy ennek nem sok értelme van. (Dr. Varga-Damm Andrea: De, az utókor látni fogja!)

Teljes mértékig elbeszélünk egymás mellett. Az az igazság, hogy tanult képviselőtársam nagyon szépen elmondta önöknek, hogy igenis eljutottunk egy olyan pontra a magyar Országgyűlésben, ami után ideje meghúzni a határt. (Dr. Varga-Damm Andrea: Önöknek is!) Amikor én 2010-ben ide bekerültem, akkor Balsai István mellett ültem. Ő azt mondta akkor, hogy hát, sokat romlott a parlament színvonala. (Dr. Vadai Ágnes: Hát még az Alkotmánybíróságé!  Gréczy Zsolt: Tévébalhé az Antall-kormány idején!) Ahhoz képest sajnos még többet. És én azt gondolom, hogy éppen ideje, hogy húzzunk egy határt. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiban: Te mondod?)

A helyzet az, hogy önök nagyon büszkék arra, amit decemberben műveltek. Most elmondom önöknek, mit műveltek decemberben. Önök decemberben itt sípoltak, szirénáztak, ordibáltak  (Dr. Lukács László György: Szelfiztek.  Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) szeretném elmondani , majd amikor én innen hazamentem, három napig nem hallottam az önök szirénázásától, és orvoshoz kellett forduljak. Önöknek nem volt annyi belátásuk, hogy azzal, amit csinálnak, nemcsak obstrukciót hajtanak végre, hanem esetlegesen más embereknek az egészségében tesznek kárt. Tudják, lehet csinálni az obstrukciót, és lehet így éjszaka beszélgetni, mert nincs ezzel baj, én ráérek. Nézzék, nekem mezőgazdasági gépszerelő a becsületes szakmám, de vasútnál dolgoztam évekig, nagyon jól bírom az éjszakázást. Ebben én benne vagyok. (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi is!) De abban, amit önök decemberben csináltak, hogy mások egészségének ártottak, abban nem vagyok benne. Önök decemberben gyakorlatilag halláskárosodást okoztak nekem (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.), és mégsem fordultam a bírósághoz, nem rohangáltam máshova, a családom elviseli, hogy néha nem úgy hallok, ahogy előtte hallottam, mert ugye, a szirénázás egy ilyen térben, ne haragudjanak meg, bizony halláskárosodást okoz. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Szóval, az a helyzet, hogy az obstrukciónak meg az ellenzéki tiltakozásnak is, azt gondolom, hogy megvan a helye.

Azok a szavak, hogy önök nem mondhatják el a véleményüket…  órák óta mást se tesznek, csak elmondják a véleményüket. (Potocskáné Kőrösi Anita: Nem lépett még hatályba a törvény!) Egyébként reggel 9 óra óta minden törvénynél elmondták a véleményüket, és ez ugyanígy lesz, majd ha ezt a törvényt elfogadja esetlegesen a Ház, akkor is elmondhatják.

És tudják, mi a megdöbbentő? Hogy önök féltik a saját jogaikat, miközben ugyanazok a jogok fognak rám is meg az én képviselőtársaimra is vonatkozni, mint önökre. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csakhogy nem fogják alkalmazni!) Ja, hogy lehet, hogy én nem fogok büntetést fizetni, mert mondjuk, én nem fogok beordibálni, és nem használok olyan szavakat, amilyet önök. (Arató Gergely: Soha!  Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban: Á!  Te?  Soha!) Azt nem mondtam, hogy nem kiabáltam be eddig. (Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiban.), de egyszer sem olyan hangnemben, amilyenben önök.

Az pedig, hogy önöknek probléma az, ha a valóságot valóságnak nevezem, arról nem tehetek. (Dr. Vadai Ágnes: És mi a valóság? Ossza meg velünk!) Az a helyzet, hogy önök nekem ma is bebizonyították azt, amit én mindig is tudtam, és amit egy nagyon híres író leírt. Én most fölolvasnék önöknek egy idézetet, időm van, a 15 percbe belefér, különösen ajánlanám így a mai este hozzászólásaikhoz az utolsó mondatot a figyelmükbe, mert ma ezt csinálták.

Alekszandr Szolzsenyicin: „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Na ne! Ez már tényleg vicc!) Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! (Dr. Vadai Ágnes: Látjuk!) Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” (Dr. Varga-Damm Andrea: Micsoda víziója volt Szolzsenyicinnek!)

Na, önök ma pontosan ezt tették itt a parlamentben. Önök folyamatos hazugságokkal próbálták bizonyítani azt, hogy önöknek bármilyen joga csorbul, azon kívül, hogy kulturáltan kell viselkedni a parlamentben. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ahogy Boldog úrnak is!) Vegyék tudomásul, hogy önök folyamatosan arról beszéltek, hogy önöket valamilyen hátrány ér velünk szemben, és ez hazugság. Pontosan ugyanazok a jogok lesznek önökre is érvényesek, mint ránk, és ha mi bekiabálunk, és úgy beszélünk, minket pont úgy meg fog büntetni a házelnök, ahogy önöket. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

Tehát én arra szeretném kérni önöket, hogy fogadjuk el ezt a törvényt (Dr. Vadai Ágnes: Nem!), és tartsuk be. Önök se trágárkodjanak, mi se fogunk; önök se kiabáljanak, mi se fogunk. Aki megteszi, az pedig vállalja a büntetését. Ennyi az egész. És akkor a Ház méltósága visszakerül a régi fényébe. Javasolom ezt önöknek, mert az a helyzet, hogy amit felolvastam, azt a hozzászólásom alatt önök folyamatosan bizonyították, hiszen nem hagyták, hogy végigmondjam, hanem ordibáltak.

Javaslom, hogy a következő pár órát még használják ki arra, hogy elmondják a véleményüket, nyugodtan, és utána szavazzák meg a törvényt, és mindnyájan megőrizve a Ház méltóságát, viselkedjünk úgy, hogy senkinek ne kelljen a törvény elfogadása után büntetést fizetni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha jól látom, 10 perc híján 25 órája ébredtem föl, és pontosan 24 óra 20 perce indultam el Kétpóról az Országgyűlésbe. És ha így halad a vitánk, akkor a reggel 9 órát ha itt megérjük, akkor 24 órája végzem itt a szolgálatomat. Néhány képviselőtársam itt megemlítette, hogy ez a dolgunk, és itt kell lenni. Én itt vagyok, csak nem tudom, hol van Bangóné képviselőtársnőm, hol van Bősz Anett, hol van Varga-Damm Andrea, akik ezt hajtották, hogy ez a feladatunk, itt kell lenni. Jelentem én itt vagyok. Hol vannak ők?Mert nekem lenne más dolgom, mint egyéni választókerületi elnöknek, ugyanis pontosan 8 órakor Tiszazugban, Kunszentmártonon kezdődne a mai napom fogadóórával, és…

ELNÖK: Bocsásson meg, képviselő úr, de térjünk a tárgyra, kérem, tisztelettel.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tehát ezúton is szeretnék elnézést kérni a kunszentmártoniaktól, a tiszasasiaktól, a szelevényiektől, a csépaiaktól, a cserkeiektől, a tiszakürtiektől és a tiszainokaiaktól, mert a mai vita miatt, ami tegnap óta húzódik, emiatt nem tudok ma részt venni sajnos a fogadóórán, hiszen itt kell legyek.Néhány képviselőtársam olyanokat mondott, amire muszáj reagáljak, elnök úr. Ez eddig is megtörtént, gondolom, hogy fogja hagyni nekem, mert ebben a vitában hangzott el. Csárdi Antal képviselőtársam például azt mondta, hogy én azt mondtam, hogy nem dolgozott. Elnézést kérek, én nem mondtam ilyet, hogy ő nem dolgozott, sőt ő tett egy egészen abszurd összehasonlítást, hogy ő mennyivel többször szólalt föl és mennyivel több egyéni indítványa volt, mint nekem. Ők vannak 6-an, mi meg vagyunk 133-an.

Nyilván nekünk kicsit jobban megoszlik a munka egy ekkora frakcióban, mint egy hatfős frakcióban, de ha már ilyen abszurd összehasonlításokat teszünk, akkor én is mondhatnám, hogy az általam beadott összes indítványt elfogadta a parlament, az önéből nem tudom, hányat fogadott el, de ezek szerint én jól dolgoztam. (Csárdi Antal és Korózs Lajos közbeszól.  Zaj.  Az elnök csenget.) És akkor azt gondolom, hogy ez viccnek teljesen jó volt.

Varga-Damm Andrea azt mondta, hogy az én főnököm mondott valamit. Ne haragudjon meg, én egy főnököt ismerek el magam fölött, az a Jóisten, akivel nem szállok vitába. Tőle elfogadok föltétlenül és mindent, amit ő ad rám, mással viszont vitába szállok, és nem fogadom el, hogy főnököm van, és mint ’56-os szülők gyermeke engedje meg, hogy kimondjam mindig azt, amit gondolok, és ne hátráljak meg, ha valamiben hiszek. Márpedig abban, amit itt az előző felszólalásokban elmondtam, nemcsak hogy hiszek, hanem a történelem is igazolja.

Majdnem napra pontosan 101 évvel ezelőtt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, és mint tudjuk, a kommunista el nem vész, hanem csak átalakul, és bizony, folyamatosan átalakult a 101 év alatt az MSZMP-ig eljutva, majd az MSZMP-ből lett az MSZP, amelyből kivált a DK. Tehát ne haragudjanak meg önök, a ’18 november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának az utódpártja. Mindig utódpártként  tessék utánanézni  történt meg a megalakulás. A vagyont mindig hozták, utoljára az MSZMP-ből hozta az MSZP a vagyont.

Aztán elhangoztak itt olyan kijelentések is, hogy Gréczy Zsolt képviselő úr 2006 őszét emlegette. Már-már azt próbálta elhitetni velünk, akikre lőttek a Gyurcsány Ferenc által parancsolt rendőrök, hogy a fideszesek akartak lövetni. Ez elég furcsa lett volna, ne haragudjon meg, október 23-án a feleségemmel és a szüleivel voltunk fent itt, Budapesten megemlékezni, és hát emlékszem rá, hogy a békés megemlékező tömegre hogyan rontottak rá a rendőrök, és hogyan menekült a 60 év fölötti anyósom a lövöldöző rendőrök elől.

Szerencsénk volt, azt is mondhatnám, nem úgy, mint Révész Máriusz képviselőtársamnak, akit a Gyurcsány Ferenc által vezényelt rendőrök agyba-főbe vertek (Arató Gergely: Nem Gyurcsány Ferenc vezényelte a rendőröket!), és nem úgy, mint nagyon sok magyar honfitársamnak, akiknek kilőtték a szemét, jogtalanul bebörtönöztek. Tehát az a helyzet, hogy hiába próbálja meg Gréczy Zsolt képviselőtársam megváltoztatni a történelmet, a történelem teljesen egyértelmű. Az történt, hogy önök, illetve az akkori MSZP-vezetés Gyurcsány Ferenc kormányfővel az élen a rendőröket rávezényelték a békés megemlékezőkre. (Gréczy Zsolt: Ezért fogsz sok pénzt fizetni!) Lehet, hogy így lesz. Ezt nem lehet letagadni, ezt önök tették.

(6.20)

Az pedig, hogy ön Márai Sándort idézi…  hát, ne haragudjon meg, de az ön pártelnöke lakik egy olyan villában, amit egy zsidó embertől vettek el, amit Apró Antalék koboztak el, s ha jól tudom, Apró Antal Gyurcsány Ferenc apósa volt. Tehát ha jól érzékelem, akkor egészen abszurd az, hogy ön idézget olyat, hogy a keresztény emberek akarnának elvenni zsidó emberektől házakat. Ezt a bolsevikok tették annak idején. Nem értem őket, de hát ez van.

Azt mondta Bősz Anett képviselőtársam, hogy az ellenzék jól végezte a dolgát az elmúlt időszakban, ennek köszönhető, hogy ennyire megerősödtek. Hát nézze, ha azzal jól végezte a dolgát, amit Hadházy Ákos művelt a parlamentben a táblamutogatásával, vagy azzal jól végezte a dolgát, hogy önök itt decemberben mások hallását, testi épségét próbálták tönkretenni szirénázva, akkor ezt én nem tudom önöknek elismerni. Én azt gondolom, hogy ez nem egy jól végzett munka, ez mások testi épségének a rongálása. Nem így kellene politizálni! Úgy lehetne, mint ahogy ma csináljuk, hogy órák óta vitázunk. Így lehet politizálni, de úgy, hogy szirénázunk, amivel sértjük más emberek hallását, nem lehet.

Október 23-át már elmondtam. Bősz Anett is felhozta október 23-át. Neki is szeretném felhívni a figyelmét, hogy az a helyzet, hogy október 23-án ránk, a békés megemlékezőkre lőttek. Ugyanúgy lövetett az akkori hatalom ránk, mint ahogy édesapámra 1956-ban. Szomorú ez, de hát tudjuk, akkor is kommunisták lövettek, és 2006-ban is kommunisták lövettek. Ez tagadhatatlan történelmi tény. Kár lenne megpróbálni Gréczy úrnak megváltoztatni ezt a történelmi tényt. Sokszor elmondhatják a saját verziójukat, de attól még a történelmi tény tény marad, a kommunisták el nem vésznek, csak átalakulnak, és mindig a saját nemzetükre rontanak. Így tettek 1918-ban, így tettek 1956-ban, így tettek 2006-ban, és ha visszajöhetnének, így tennének ezután is. Köszönöm szépen, elnök úr.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Az az igazság, hogy azt gondoltam, hogy a történelemhamisításban leragad 2006-nál, amikor megpróbálta megmagyarázni, hogy a Fidesz akart lövetni a tüntetőkre, ott a fideszeseket lőtték, a békés megemlékező fideszeseket. (Gréczy Zsolt: Jegyzőkönyv!) De amikor odáig jut, hogy a Fidesz a kommunista utódpárt, holott a DK egyes politikusai pont a kommunista utódpártból, az MSZMP utódpártjából, az MSZP-ből léptek ki (Gréczy Zsolt: Mint a Fidesz.), ráadásul Csárdi képviselő úr képes összehasonlítani a rendszerváltó pártok által kapott egy-két ingatlant, amit pártonként kaptak, azzal, hogy milliárdos vagyont mentett át az MSZMP-ből az MSZP-be a kommunista hatalom, ne haragudjon meg, arcpirító. (Gréczy Zsolt: Egyikből se lett az apukának bánya!) Én értem, Csárdi úr, hogy önnek meg az LMP-nek alkalmazkodnia kell most már, hogy bevegyék ebbe a szivárványos katyvaszba, de ne haragudjon, ez mindennek a teteje! Mondjuk, egy párt, két ingatlan meg a milliárdos MSZMP- és KISZ-vagyon, plusz szakszervezeti vagyon lenyúlása nem összehasonlítható véletlenül sem.

Az pedig, hogy a Kádár János által vezetett kommunista diktatúrát ön a mai világhoz hasonlítja, hát, ne haragudjon meg… Tudja ön, hogy abban a diktatúrában, ha este hat fiatal együtt ment az utcán, akkor odamentek a rendőrök, és pofán vágták őket, már bocsánat, hogy így mondom, azért, mert csoportosultak? (Arató Gergely közbeszól.) Tudja ön, hogy abban a rendszerben nem lehetett a parlamentbe bejutni, csak állampárti embereknek? Nem lehetett ellenvélemény!? (Arató Gergely: Ez se igaz!) Tudja ön, hogy azokat, akik ellenvéleményt mondtak, elvitték? Hát, hogy lehet összehasonlítani ezt a kettőt?

Ma itt demokratikus vitát folytatunk órák óta, sok-sok óra óta folytatunk demokratikus vitát, amit abban a rendszerben, amit ön hozzáhasonlít a mostanihoz, nem tehette volna meg, nem volt ilyen lehetőség, ott mindenben egyet kellett érteni. (Dr. Harangozó Tamás: Ez ellen harcoltunk!) És az önök pártja, az MSZP  nem Csárdi úré, az MSZP  ennek az utódpártja. Nem lehet letagadni, jogutód párt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Witzmann képviselőtársamhoz csatlakoznék, aki azt mondta, hogy nem kívánt felszólalni a vitában; magam is úgy készültem, hogy ez a vita körülbelül húsz percig fog tartani. De hát az a helyzet, hogy úgy látom, egy egyszerű törvényjavaslatból, ami gyakorlatilag arról szól, hogy aki szeretné, az beírathassa a személyi igazolványába, hogy ő hol született, a lakóhelyén született, ahol a szülei laktak (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Nem erről szól…), ebből a „Magyar falu” program és a magyar falvak fejlődésének gyalázása következett be. A páholyból hallgattam a fiammal, aki az ELTE-n tanult és faluról származik, hogy önök miket mondtak. Meg kell mondanom őszintén, hogy nagyon sok mindenben nem tudunk egyetérteni. Szeretném elmondani önöknek, hogy húsz évig voltam egy kistelepülés polgármestere, amely kistelepülésen például a „Magyar falu” programban tavaly, illetve ez évre áthúzódóan felújításra került egy orvosi rendelő. Tudják, milyen nagy dolog ez, hogy mennyire örülnek ott ennek az emberek? És ez nemcsak felújításra került, hanem átalakításra került, és egy orvosi rendelőből lett három rendelő, mert ez így lett jó.

És az a helyzet, hogy miközben önök beszélnek arról, hogy a falvakban nem történik semmi, el tudom mondani, hogy a hozzám tartozó 18 kistelepülésre csak a „Magyar falu” programban a tavalyi esztendőben több mint egymilliárd forint fejlesztés ment, összességében az elmúlt években több milliárd forint fejlesztés. A legkisebb településre is több mint 50 millió forint fejlesztés érkezett. A 18 kistelepülésre mindenhova került valamilyen fejlesztés a „Magyar falu” programból.

Ha más nem, egy nagyon fontos eszköz ez a falugondnoki gépjármű, mert a falvakban erre is szükség van. És tudják, nekem nem kell sem leutazni, sem felutazni, ott élek, pontosan tudom, hogy mi történik vidéken, mi van a falvakban, és azt is tudom, hogy mennyire szükség van arra az útfelújításra, amit egyébként, már bocsánat, hogy elmúltnyolcévezek, de az a helyzet, hogy 2010 előtt elfelejtettek.

És Keresztes képviselőtársam, természetesen, miután minden utat nem tudunk egyszerre felújítani, ezért az van, hogy az utak egyre öregebbek, az elmúlt tíz évben is öregebbek lettek ezek az utak. Egy részüket fel tudtuk újítani. Az én körzetemben, elmondhatom, 2013-ban kezdte el az Orbán-kormány az útfelújítási programot, és az én körzetemben minden egyes esztendőben több kilométer útszakaszt újítottak fel, ebben az esztendőben is több kilométert újítanak fel, és ennek örülök. Lehet persze mondani, hogy még mennyi minden hiányzik, természetesen, a falvaknak megvan az elképzelése, megvan az idei „Magyar falu” programban is az összes elképzelés, hogy ki mire szeretne pályázni, és mindig meg is lesz. Olyan nem lesz, hogy nem lesz újabb kívánság. De pont az a lényege a „Magyar falu” programnak, hogy megpróbáljuk felzárkóztatni ezeket a falvakat, azokat a falvakat, ahova 2002 és 2008 között nem nagyon érkezett forrás, történetesen abba a 18 faluba, amelyek egyikének én voltam a polgármestere, bizony a helyi forrásokon kívül nem volt felújítási kerete, mert nem érkezett. Iskolabezárás volt a körzetben, de felújítás nem volt. Az orvosi rendelőket is mind-mind az Orbán-kormány alatt újítottuk fel.

Tehát én azt kérem önöktől, hogy ha vitázni akarnak a „Magyar falu” programról, akkor úgy vitázzanak, hogy felkészültek belőle, hogy tudják, hogy mi van azokban a falvakban, mert még egyszer mondom: én ott élek, mint ahogy több képviselőtársam is ott él a falvakban, és látja. És az én körzetemben is van olyan falu, amelyik csak 200 fős, és mégis vitt 50 millió forint fejlesztést az elmúlt években, és van olyan falu, amelyik gazdag, mert jó adóbevétele van, mint Cserkeszőlő, de ettől függetlenül ő is fejlesztett, és fejlesztett a legszegényebb falu, például Tiszainoka, ahol több százmillió forintos fejlesztés valósult meg az elmúlt öt esztendőben, és a mostani faluprogramban is új fejlesztések fognak megvalósulni.

Nagyon fontosnak tartom a „Magyar falu” programban, hogy többféle fejlesztési program van, például Szelevényben végre megújulhat az óvoda. Tudják, évtizedek óta vártak erre.

(13.10)

Eljutottunk oda, hogy ennek a programnak köszönhetően megújul az óvoda, az pedig azt fogja eredményezni, hogy a szülők nem viszik máshova a gyermeküket, sőt reményeink szerint egyre több gyermek születik. És még szeretném elmondani, hogy a „Magyar falu” program keretén belül, a 18 településen belül 17-ben lehet igénybe venni a falusi CSOK intézményét, és mind a 17 településen igénybe vették már fiatalok, már költöztek oda fiatalok, illetve maradtak helyben fiatalok ennek a programnak köszönhetően. És csak abban tudok bízni, hogy ebben az esztendőben még többen lesznek.

Úgyhogy azt kérem önöktől, mindig nézzék meg, hogy honnan indultunk, honnan indultak a magyar falvak, és természetesen ez alapján mondjanak utána kritikát, és vegyék figyelembe azt, hogy mindent nem lehet megvalósítani pár év alatt, de azon az úton vagyunk, hogy megvalósítsuk. Én köszönöm szépen a magyar kormánynak, Gyopáros Alpár kormánybiztos úrnak, hogy a „Magyar falu” programmal támogatja a településeket, támogatja azokat a kistelepüléseket, ami nekem mindig is szívügyem volt, így támogatja az én térségem településeit is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát képviselőtársam, nem tudom, hol hallotta tőlem azt, hogy én dicsekedtem a demográfiai számokkal, vagy eltagadtam a valóságot, én a valóságról beszéltem. Viszont azért felhívnám a figyelmét, hogy mindaz a lépés, amiről itt beszélünk, akár csak ez a mostani törvényjavaslat is, pontosan arról szól, hogy próbáljuk valamivel kötni helyben az embereket, és nagyon sok embernek jelent sokat az, ha bekerül a személyi igazolványába, hogy ő Alsóőrsön született. Ez sok embernek sokat jelent. Nekem is sokat jelent, ha most már beírathatom, hogy én Kétpón születtem. Mégis azt tudom önnek mondani, hogy abban egyetértünk, hogy a demográfiai katasztrófát meg kell állítsuk, de nézze, az összes törvénnyel, amit hoztunk, a családtámogatási törvényektől kezdve a „Magyar falu” programig, mind azt próbálnák elősegíteni, hogy minél több magyar gyermek szülessen, minél több fiatal maradjon a saját falujában vagy akár költözzön faluba, és megállítsuk ezt a katasztrófát. Én bizakodó vagyok azzal szemben, amit ön mond, hogy a házasságokból nem lett több gyermek. Hát, azonnal nem lett, de azért bizakodjunk abban, hogy azok a fiatalok, akik összeházasodtak, azok a házassággal majd gyermeket is vállalnak, mert a gyermekáldásnál nincs szebb.

Én azt gondolom, hogy annak van jövője, amit csinálunk, van alapja annak, amit csinálunk, akármelyik családtámogatási programmal, akár a „Magyar falu” programmal, és persze, ha ehhez vannak jó javaslataik, akkor azt szívesen látjuk mindig. De élből csak azt mondani, hogy ez nem fog használni, és ettől nem lesz több gyermek, nem állítjuk meg a népesedési katasztrófát, én ezt nem tartom jónak, képviselő úr, ebben nem fogunk soha egyetérteni. Én azt gondolom, hogy a kormány minden egyes lépése arra irányul, akár a gazdaságélénkítő programok, akár az összes többi, hogy minél több magyar gyermek szülessen. Ez a nemzet jövője, ez a Kárpát-medencei magyarság jövője, ezer esztendő múlva akkor leszünk még mindig mi a legnagyobb nemzet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Kárpát-medencében, ha teleszüljük ezt a medencét, ez teljesen nyilvánvaló. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tíz esztendeje, hogy a Jóistennek és a választóknak köszönhetően részt vehetek e gyönyörű épületben, ahol a Szent Koronát is őrizzük, a vitákban, így a költségvetési vitában is. Azt kell mondjam, hogy tíz esztendő alatt csak a stílus változott. Tíz esztendő alatt a kormány által benyújtott költségvetés  amit mi általában támogatunk  egyszerűen nem talált közös pontokat az ellenzékkel. Néha még voltak egész jó javaslataik is, amik talán támogathatóak lettek volna, de a stílus, ahogyan előadják, sajnos egyre jobban változik, és én mindig azon gondolkodtam, hogy miből adódik ez, minek köszönhető. Én, aki keresztény, nemzeti hitvallású ember vagyok, az a hitvallásom, hogy az első az Isten, a nemzet, a haza és a család, ebből a szempontból vizsgálom a költségvetést, és ebből a szempontból rögtön rá kell jöjjek arra, hogy már ezekben a dolgokban sem tudunk egyetérteni, így aztán, ha az általunk készített költségvetés ezeket a szempontokat emeli előre, akkor eleve nem tudunk egyetérteni. Hiszen ha mi azt mondjuk, hogy támogatni kell a vallást, a vallásos intézményeket, az egyházi intézményeket, már ebben sem tudunk egyetérteni a baloldali ellenzékkel, mert ők nem értenek ezzel egyet. Ha azt mondjuk, hogy támogatni kell a magyarság határokon átívelő egyesítését, a határainkon kívül élő magyarokat pont úgy, mint a határon belül élőket, ebben sem tudunk egyetérteni. S abban sem tudunk egyetérteni, hogy támogatni kell a magyar családokat, hiszen sem az egykulcsos adót, sem a családi adókedvezményt, sem a CSOK-ot nem szavazták meg a baloldali pártok. Tehát innentől kezdve, ha ebből a szemszögből indulunk ki, akkor jól látható, hogy ezért van az, hogy ők egyébként tíz év óta soha nem tudnak egyetérteni semmivel, ami a magyar költségvetésben van.

Most mik hangzottak el? Stummer képviselő úr a gonoszság költségvetésének nevezte, ez egy gonosz költségvetés szerinte. Gondolom, azért gonosz ez a költségvetés, mert támogatja a határon túli magyarokat, támogatja a magyar családokat; biztos ezért gonosz. De volt, aki azt mondta, bocsánat, Varju László volt, aki azt mondta, hogy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikája megbukott. Szeretném elmondani akkor, hogy hogyan bukott meg a magyar kormány gazdaságpolitikája az elmúlt tíz esztendőben, és mi várható a következő években.

Egy idézettel kezdeném. Paksi Endre, az Ossian énekese azt mondja az egyik dalában, hogy az lesz a győztes, aki talpon marad. Azt kell mondjam, hogy mi, magyarok sok-sok nemzeti tragédiát átélve talpon maradtunk, és a mostani költségvetés is azt mutatja, hogy nemhogy talpon maradunk, hanem fejlődni fogunk, mint ahogy az elmúlt tíz esztendőben is fejlődtünk.

Azt mondja az ellenzék, hogy vesztesek lesznek a települések, és vesztesek voltak, rossz volt a gazdaságpolitika. Én egy olyan térségből jövök, amely nem az ország leggazdagabb térsége. Ebben a térségben bizony jelentős volt a munkanélküliség 2010-ben, jóval 12 százalék fölötti, és nagyon sok volt a szegény ember. Az önkormányzatokat tekintve 23 önkormányzatból 20 el volt adósodva. Az elmúlt tíz esztendőben ebbe a térségbe több mint 100 milliárd forint fejlesztés érkezett, ebből több mint 50 milliárd forint érkezett az elmúlt öt esztendőben.

S ahhoz, hogy a munkanélküliséget csökkenteni tudjuk  jelentősen, több mint 60 százalékkal , nagymértékben hozzájárultak azok a vállalkozások, amelyek sikeresen pályáztak arra a több mint 13 milliárd forintra, aminek a segítségével munkahelyeket teremtettek, és jobb életet biztosítottak az ott élőknek.

Azt mondták, hogy az egészségügy nem fejlődik. Állandóan az egészségügyről beszél az ellenzék, hogy az egészségügy romokban van. Kérem szépen, amikor én országgyűlési képviselő lettem, az egyik városunkban, Mezőtúron az első útjaim egyike a mentőállomásra vezetett. Ezen a mentőállomáson két dologgal találkoztam. Az egyik egy olyan Toyota Hiace típusú mentőautó, amiben 990 ezer kilométer volt akkor, és azon rimánkodtak, hogy csak el tudjanak vele indulni a garázsból. Jelentem, odáig jutott ez a mentőállomás, hogy két héttel ezelőtt egy 290 ezer kilométeres mentőautót cseréltünk le egy vadonatújra. Ez egy egész más minőség, s az a fontos, hogy ezt tudjuk tartani. Ezt eredményezték az eddigi költségvetések.

Ezen a mentőállomáson olyan körülmények fogadtak, hogy szinte élhetetlen volt maga a mentőállomás, méltatlan körülmények voltak a dolgozóknak. Mi van ma? Ma, kérem szépen, 130 millió forintos támogatással a városnak van egy gyönyörű mentőállomása, amely megfelel a XXI. századnak. S nemcsak ezt az egy autót cseréltük le természetesen, hanem az összes autót, és hamarosan érkezni fog egy még modernebb autó is erre a mentőállomásra, amely minden egyes követelménynek megfelel a XXI. században.

De hogy maradjunk az egészségügynél: a 23 településből 20 településen megoldottuk az orvosi rendelők, rendelőintézetek felújítását. Több mint 600 millió forintot költöttünk rá az elmúlt tíz esztendőben. Bizony nagyon örülnek a csépaiak annak, hogy Csépán XXI. századi körülmények között mehetnek be az orvosi rendelőbe, de örülnek a cibakháziak, a cserkeszőlőiek, a kengyeliek vagy épp a kétpóiak, ahol legutoljára adták át az orvosi rendelőt.

Fontosnak tartom, hogy ezekbe az orvosi rendelőkbe természetesen műszerek is érkezzenek. Ezekben a pályázatokban műszerek is voltak, és ez egy fontos dolog. Természetesen bízom abban, hogy a 2021-es költségvetésben sikerül a maradék három településen is felújítani az orvosi rendelőket, hiszen ez egy nagyon fontos dolog, és én úgy látom, hogy a költségvetés tartalmaz erre forrást.

De menjünk tovább, hogy mit tartalmazott az elmúlt tíz esztendő: a 23 településből 15-ben 17 bölcsődét újítottunk fel vagy építettünk újat, illetve van folyamatban. Több mint 2,5 milliárd forintot költöttünk erre.

(17.30)

Aztán menjünk tovább, a bölcsődések után következnek az óvodások. 12 településen újítottunk fel óvodákat közel 800 millió forintból, és bizony jó volt látni az óvodásokat akár Mesterszálláson, akár Mezőtúron, akár Nagyréven  ahol jelenleg például játszóteret építenek a „Magyar falu” programból , hogy milyen boldogan veszik át az új épületeket.

De jó látni persze a városi óvodákat is, hiszen Homokon vagy éppen Törökszentmiklóson is újítottunk meg óvodákat.

És ha már az oktatásról és a gyermekekről beszélünk, akkor tovább kell lépjünk mindenképpen az iskolák felé, hiszen önöknek ott bal oldalon mindig az a heppjük, hogy nem jó a magyar oktatás. Kérem szépen, a magyar oktatás szerintem jó. Közel kétmilliárd forint érkezett a térségbe iskolafelújításra, ebbe beleértendő általános iskola és középiskola is. Jelenleg is tartanak beruházások, megújultak akár falusi iskolák, és megújultak városi iskolák is. Én azt gondolom, hogy ez az eredmény nagyon fontos. Hamarosan elindul Mezőtúron a Teleki Blanka Gimnázium felújítása, Tiszaföldváron megújult a Hajnóczy Gimnázium, de jelen pillanatban is tart Mezőtúron a Rákóczi úti iskola felújítása. És természetesen falusi iskolákat is újítottunk meg.

És hogy továbblépjünk, mert nagyon halad az idő: mire költöttünk még vidéken? El kell mondjam, hogy a 23 településből mind a 23 településen történtek fejlesztések, a legkisebb településen is történtek, a legkisebb településen is százmillió forint feletti fejlesztés történt az elmúlt években. Turisztikai fejlesztést hajtanak végre több mint másfél milliárd forintból a térségben Cibakházán, Cserkeszőlőn, Kunszentmártonban, Mezőtúron. És ezt folytatni fogjuk 2021-ben is, hiszen a költségvetés ad rá lehetőséget.

De a kultúra területén is sokat léptünk előre, hiszen több mint másfél milliárd forintból megújultak a kultúrotthonok, falvakban is, mint Szelevényben, Örményesen, Kétpón, és városokban egyaránt.

Természetesen a „Magyar falu” programnak és más programoknak köszönhetően piactereket újítottunk fel, illetve arra is gondoltunk, hogy akik tanyákon élnek, azoknak is tudjunk segíteni, hiszen az a fontos, hogy ők is be tudjanak kapcsolódni az életbe, ezért tanyagondnoki autókat segítettünk vásárolni az önkormányzatoknak Cibakházán, Mezőhéken, Szelevényben, Tiszainokán, Tiszakürtön.

Az egyik legfontosabb dolog mégis vidéken az utak és a járdák állapota. Ebben is próbáltunk élen járni, hiszen közel kétmilliárd forintból újultak meg belterületi utak Cibakházán, Cserkeszőlőn, Kuncsorbán, Kunszentmártonban, Mezőtúron. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. És a térség kerékpárút-hálózata is jól fejlődik, hiszen Cserkeszőlőn, Martfűn, Mezőtúron épülnek kerékpárutak. Ezt nagyon fontosnak tartom.

De ahhoz, hogy a térség tovább tudjon fejlődni, és 2021-ben a költségvetésből még egy kicsit előrébb tudjunk lépni, fontos, hogy a M44-es út és az M4-es út fejlesztése halad a térségben. Ez hozhat igazán sok befektetőt a térségünkbe, és azt gondolom, hogy 2022-re mind a két út elkészül.

Reményünk van arra, miután a települések elkészítették a következő tíz évre szóló fejlesztési tervüket, hogy a következő tíz évben megépülhet a Csongrád-Csépa összekötő híd és az odavezető út, illetve a Szarvas-Mezőtúr összekötő híd is megépülhet. Ez régi vágya a két térségnek, hiszen ezzel sokkal könnyebb lenne a közlekedés a megyék között és a települések között.

Bízom benne, hogy elkezdhetjük még ebben a ciklusban az M4-es út építését Berettyóújfaluig, én azt gondolom, hogy erre is van lehetőség 2021-ben. Illetve nagyon fontosnak tartom, hogy a Kunszentmártont elkerülő út Szentes felé, ez a beruházás el tudjon indulni. Erre is lehetőséget ad a 2021-es költségvetés.

Összességében azt tudom mondani, hogy az önkormányzatok az elmúlt tíz esztendőben is folyamatosan több és több forrást kaptak, és több mint százmilliárd forinttal több forrást fognak kapni jövőre is.

Fontosnak tartom még elmondani önöknek, hogy az a hitvallás, amit önöknek elmondtam, megkülönböztet bennünket, nemzetieket és balliberálisokat. Én abban bízom, hogy úgy, ahogy eddig is az elmúlt tíz esztendőben, a Jóisten segítségével, a magyar emberek munkájának köszönhetően a 2021-es költségvetés pontosan ugyanolyan jól fog teljesülni, vagy inkább túlteljesíti magát, mint az elmúlt években, és akkor még több forrás juthat arra, hogy a magyar családokat, a magyar nemzetet segítsük. Én arra kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassák a 2021-es költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A sajtóban, illetve a múlt héten lezajlott költségvetési vitában sokat hallottunk és halljuk a mai napig rendszeresen, hogy a kormány elvonja a forrásokat az önkormányzati rendszerből. Szeretném, ha ezt a kérdést tisztáznánk, mert felháborító, hogy a baloldal mindig próbál hangulatot kelteni, lázítani.

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

Mindannyian tudjuk, hogy a koronavírus okozta járványveszély még nem múlt el, még sokáig együtt kell vele élnünk, illetve annak gazdasági hatásait most is érezzük. A kormány számtalanszor elmondta, a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a maga részét, ahogy az embereknek, a vállalatoknak, a pártoknak, úgy az önkormányzatoknak is. Azt gondolom, nem helyes, hogy az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elve számos baloldali nagyváros polgármesterének nem elfogadható, vagy legalábbis azt gondolják, hogy nekik kivételt kellene képezniük.

Számomra mint egykori kistelepülési polgármesternek, és egy nem túl gazdag választókerület országgyűlési képviselőjének az a felháborító, hogy az ország fővárosa nem mutat kellő szolidaritást a gyenge adóerő-képességű településekkel szemben. Az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás lényege, hogy a gazdagabb önkormányzatok megsegítik a szegényebb településeket.

Hadd jegyezzem meg, hogy a szolidaritás a baloldali önkormányzatoknál igen érdekesen működik, mert Erzsébetvárosban például csökkentették az ápolók bérét, Józsefvárosban pedig elvették az egészségügyi dolgozók, rendőrök és tűzoltók lakáshoz jutási lehetőségét. Szintén a Józsefvárosban a polgármester úr közbeszerzés nélkül kötött egymilliárdos szerződést a közétkeztetésre.

(17.00)

Úgy vélem, hogy a kormány a 2021-es költségvetéssel a gazdasági krízishelyzetet segítségnyújtással kezeli, gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki, Budapest és a többi baloldali önkormányzat pedig megszorításokat vezet be.

A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár urat, mit hoz a 2021. évi költségvetés az önkormányzatoknak. Köszönöm a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Jól emlékszem arra a korszakra, amelyről ön beszélt: 2002 után polgármesterként megéltem azt az időszakot, amikor megpróbáltak mindent megtenni a baloldali kormány vezetői, hogy ellehetetlenítsék a szabad önkormányzatokat, elvették gyakorlatilag az iskolafenntartási jogokat azzal, hogy alulfinanszírozták az iskolákat. Bizony ezt megváltoztattuk 2010 után, és én ennek nagyon örülök. Az pedig, hogy Budapest százalékos arányban eddig kevesebb szolidaritási adót fizetett, mint mondjuk, az én térségem három települése, akik egyáltalán fizetnek ilyet, Szajol, Martfű és Kétpó kisközség, egyáltalán nem tesz engem jókedvűvé, sőt az ottaniak fel vannak rajta háborodva. Azt gondoljuk, hogy egy gazdagabb önkormányzat bizony tud segíteni a szegényebb önkormányzatoknak. Én örülök neki, ha az új költségvetés elegendő forrást biztosít az önkormányzatok működéséhez. Köszönöm szépen.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Nagyon örülök neki, hogy az eddigi hozzászólók mind azt mondták, hogy támogatják az Erzsébet-táborok rendszerét. Ez egy fontos dolog. Azért emelkedtem szóra, mert pár nappal ezelőtt találkoztam egy Facebook-bejegyzéssel, ahol egy ellenzéki képviselő egészen mást írt, ő sajnálta a gyermekektől azt az élményt, amit egy Erzsébet-tábor jelent, sajnálta a szülőktől azt a lehetőséget, hogy vigyázzanak a gyermekükre jó körülmények között egy-egy ilyen táborban. Bízom benne, hogy ezt a baloldali képviselőt a Jobbik-frakció meg fogja győzni, ha más nem, frakciófegyelemmel, arról, hogy támogassa az Erzsébet-táborok programját, támogassa az Erzsébet-táborokat. Talán még a saját gyermekét vagy gyermekeit is el fogja majd küldeni egy ilyen táborba.Úgyhogy mindenkit arra kérek, hogy támogassuk közösen az Erzsébet-táborokat. Biztos vagyok benne, hogy ennél fontosabb dolog most a nyár közeledtével nincs, és jövő nyáron sem lesz természetesen, hiszen itt a jövő nyárról is van szó. Fontos, hogy a gyermekek jó körülmények között, biztonságban jó élményeket szerezhessenek, és közben a szüleik nyugodtan tudjanak a munkahelyükön dolgozni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BOLDOG ISTVÁN, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Költségvetési bizottság a Törvényalkotási bizottság szerepkörében eljárva 2020. június 11-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló T/10735. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 8 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. A benyújtott törvényjavaslat célja: a Covid-19-fertőzés miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején a kormány összesen három olyan kormányrendeletet alkotott, amelyek az ez évi költségvetést érintik. A koronavírus ellen vívott küzdelem első szakasza szerencsére sikeresen lezárult, a járványügyi helyzet egyre javul, ezért indokolttá vált a veszélyhelyzet júniusi megszüntetése; így az előbb említett három rendelet hatályát fogja veszíteni, ezért vált indokolttá az idei költségvetés módosítása, hiszen a cél, hogy ezek átvezetésre kerüljenek.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány számos pontosítást, valamint kodifikációs és nyelvhelyességi módosítást tartalmaz, ugyanakkor a legfontosabb pontja, hogy a járvány elleni védekezésből Budapest főváros önkormányzata is igazságosan kivegye a részét. A javaslat szerint emelkedik a szolidaritásihozzájárulás-fizetési kötelezettsége, amit a járvány elleni védekezésre szükséges fordítani. A Fővárosi Önkormányzat fizetési kötelezettsége az emelkedés ellenére 15 százalékkal alacsonyabb mértékű a többi települési önkormányzat fizetési kötelezettségéhez képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az összegző módosító javaslattal együtt egy olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház asztalára, amely biztosítja a 2020. évi költségvetés stabilitását, fenntarthatóságát, és segíteni fogja Magyarország mihamarabbi újraindítását. Épp ezért tartom fontosnak, és kérem önöket, támogassák szavazatukkal a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(21.10)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretném megjegyezni, hogy én vagyok a Törvényalkotási bizottság előadója. Az előbb azt tetszett mondani, hogy nincs jelen előadó, de én voltam. Nem azért jelentkeztem most, fideszes képviselőként szeretnék hozzászólni. Köszönöm, elnök úr.Először is Hajdu Lászlónak szeretném mondani, hogy ne haragudjon meg, ön sokat volt az önkormányzati világban a Gyurcsány, Bajnai-kormány alatt is, gondolom, és akkor is látta a dolgokat. Azért az 1300 milliárd forint adósság, amit akkor összegyűjtöttek az önkormányzatok, az nem volt semmi! Én egy kistelepülés polgármestere voltam, és kistelepülési polgármesterként megtapasztaltam azt, hogy mit jelent az, ha nem finanszírozzák le az önkormányzatokat. Az oktatásra 40 százalékot kaptunk, például, és egyebekre. Én azt gondolom, az, hogy a szolidaritási adót bevezettük, és ezzel megpróbáljuk azokat a kisebb önkormányzatokat segíteni, akiknél egyébként nincs komoly ipar, ami olyan nagy adót fizessen, ez egy jó dolog. Az egy másik kérdés, és ezzel már Potocskánéra is reagálnék, hogy az én három önkormányzatom, amelyik szolidaritási adót fizet  Martfű, Szajol és Kétpó , bizony, ha tudta volna, hogy Budapest sokkal kevesebbet fizet arányosan, százalékarányosan, akkor biztos nagyon föl lettek volna háborodva, mert nem teljesen igazságos, hogy egy 600 fős település fizet iksz százalékot, egy Budapest főváros meg kisebb százalékot. Miért? Én azt gondolom, hogy ez nem igazságos. Az az igazságos, ha mindenki ugyanannyit fizet a kasszába, arányosan igazságos ez a dolog.

Sajnálom, hogy Keresztes képviselőtársam kiment, de most már csak elmondom, állandóan a Budapest-Belgrád vasúttal jön, és azzal, hogy mennyi munkahelyet lehetett volna teremteni abból a pénzből. Ne haragudjon meg, de az alatt az időszak alatt, azok alatt az évek alatt, amíg ez a vasút épül, addig több ezer embernek fog ez ott munkát biztosítani, több ezer ember megélhetését fogja biztosítani, nem beszélve a gazdasági hasznáról ennek a vasútnak és egyébként az építkezésnek is. Úgyhogy ezt át kellene hogy gondolja, azt gondolom.

Úgyhogy azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassák a javaslatot, továbbra is azt tudom javasolni, hiszen ez a javaslat az összes önkormányzat és a magyar költségvetés javát szolgálja. Köszönöm szépen.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Mielőtt megkezdeném a mondandómat, amire készültem, azért Bősz Anett mondásaira reagálnék. Javasolnám először is, amit a gyermeknevelésről vagy a gyermekekből élésről mondott, egyeztessen már, mondjuk, Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úrral, mert mielőtt még összefogtak, 2010-14 között egészen más elveket vallott erről a Jobbik, mint amit ön most mondott. Akkor még ők is úgy gondolták, hogy azokat a családokat kell segíteni, akik a gyermekekért dolgoznak, és nem azokat, akik a gyermekekből élnek. Ezt a vitát maguk között esetleg folytassák le. (Z. Kárpát Dániel és Bősz Anett közbeszól.) Egyébként is, ami pedig a közmunkaprogramot illeti, én azt gondolom, hogy nem kellene a közmunkában dolgozókat lenézni, meg kell becsülni a munkájukat, és azt is tudnám mondani önnek ebben a kérdésben, hogy nem szabad elfelejteni, hogy évekkel ezelőtt a 200 ezret megközelítette vagy meg is haladta a közmunkaprogramban dolgozók száma, ehhez képest, amit ön mondott, a 100 ezer egy jelentős csökkenés, és bizony látható a munkaügyi adatokból, hogy ezek az emberek, akik eltűntek a közmunkaprogramból, azok a versenyszférában helyezkedtek el. Én ezt egy nagyon jó dolognak tartom, bízom benne, hogy egyre többen lesznek. Ha a saját választókörzetemből kell példát mondjak, az a helyzet, hogy egy-egy településen a kezdetekkori 40-50 Start-munkásból, közmunkásból ma már jó, ha 8-10-et össze tudnak szedni. Én ezt egy nagy eredménynek tartom, és azt gondolom, hogy ezen az úton kell menni tovább, hogy mindenki, aki csak akar, el tudjon helyezkedni a versenyszférában.

Ami pedig a bölcsődeépítést illeti, én csak a saját választókörzetemet tudom mondani. Az a helyzet, hogy a kormány óriási lépéseket tett ebben a kérdésben ’19-ben és ’20-ban is, és fog a jövőben is, hiszen a 23 településből jelenleg 10 településen az én körzetemben vagy már elkészültek a bölcsődefelújítások vagy az új építések, vagy folyamatban vannak, vagy pedig már megnyerték a támogatást és közbeszerzés alatt állnak. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy óriási dolog, és nem csak a nagytelepüléseken, hanem a kistelepüléseken is bölcsődékben gondolkodnak az önkormányzatok, és bölcsődeépítésben.

Tisztelt Elnök Úr! Hogy miről is vitázunk ma? Arról vitázunk, hogy 2018 júniusában a kormány, a kormánypártok behozták a Ház elé, hogy mit gondolnak, merre halad az ország 2019-ben. Én teljesen normálisnak tartom, hogy ma nem értünk egyet abban, hogy jól teljesítettünk a 2019. évben vagy rosszul, mert már a tervezésnél sem tudtunk egyetérteni. Mi elmondtuk a terveinket, elmondtuk, hogy mit szeretnénk ebben az országban elérni akár gazdasági mutatók, akár munkanélküliség, akár családtámogatás, akár nemzetpolitika, akár oktatás, akár egészségügy terén 2019-ben. Az ellenzék akkor ezzel nem értett egyet. Nem volt olyan pont, amiben egyet tudtunk volna érteni a költségvetésben. Láthatólag olyan módosítókat nyújtottak be, ami nem egyezett a mi elképzeléseinkkel, vagy nem fért bele a költségvetés akkori tervezésébe.

(Dr. Gyüre Csabát a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

Tehát nyilvánvaló, hogy amikor ennek a ’19-es évnek a teljesítéséről beszélünk, akkor ugyanúgy nem tudunk egyetérteni, hiszen nem tudtunk egyetérteni abban, hogy mi családtámogatást akarunk, vagy családtámogatáson belül szeretnénk, mondjuk, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét támogatni, szeretnénk, ha minél több nagycsaládos élne, mondjuk, a falusi CSOK kedvezményével, vagy egyáltalán a „Magyar falu” programban sem tudtunk egyetérteni, hiszen önök nem támogatták akkor a költségvetést a vitában sem és később a szavazásban sem. Ugyanígy nem értettek egyet nyilvánvalóan a nyugdíjemeléssel, nem értettek egyet az Erzsébet-táborokkal.

És tudják, ebben az egészben az a legfelháborítóbb számomra, hogy miközben a baloldali ellenzék nem támogatta ezeket a célokat, hangzatosan elutasította például az Erzsébet-táborokat a jövő évi költségvetés tárgyalásakor is, aközben bizony ezeket a támogatásokat bizonyos képviselők igénybe vették. Vegyük csak Gyurcsányi…  Csányi Tamás képviselő urat, majdnem a köznapi nevét mondtam ki, ahogy a választókörzetünkben hívják, hiszen csak Gyurcsányi Tamásnak nevezik nálunk a körzetben, nem véletlen, hiszen Gyurcsány Ferenc legjobb követői közé tartozik a Jobbikból. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) És az a helyzet, hogy ő például az a képviselő, aki fölszólal az Erzsébet-táborok ellen, nem szavazza meg az Erzsébet-táborokat, majd a saját gyermekei természetesen elmennek az Erzsébet-táborokba, mert persze itt nem értünk vele egyet a parlamentben, de igénybe vesszük, ugyanígy a családtámogatásokat.

Én ezt felháborítónak tartom. Ha egyszer valami jó, amellett ki kellene állni, és meg kellene szavazni itt az Országgyűlésben. (Z. Kárpát Dániel: Te meg egy kommunista vagy!) Z. Kárpát képviselő úrnak mondanám, hogy én nem ordibáltam be, amikor ön beszélt, ön is tiszteletben tarthatná, hogy nem ordibál be, nem kulturált viselkedés, ne haragudjon meg! Tehát nem tudtunk egyetérteni. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Az elnök csenget.)

Nem tudtunk egyetérteni a nemzetpolitikában, nem tudtunk egyetérteni abban, hogy mi támogatjuk a határon túli magyarjainkat, hogy segítjük az óvodaépítésüket, az iskolaépítésüket, nem tudtunk egyetérteni abban, hogy segítjük az ott élők megmaradását akár gazdasági területen vagy akár a sport területén, és természetesen, amikor ezt végrehajtottuk, önök azzal sem tudnak egyetérteni. De nem tudtunk egyetérteni abban a „Magyar falu” programban sem, amely rengeteget hozott a településeknek. V. Németh képviselőtársam beszélt a „Magyar falu” programról, én inkább arról beszélnék, hogy mit hozott ez egy-egy településre, mert azon kívül, hogy hány település tudott pályázni a százmilliárdos programra, azon kívül ennek látható, kézzelfogható eredményei vannak.

Hogy mondjak egy példát: Mesterszállás községben több pályázaton nagyon szép fejlesztések voltak óvoda-, orvosirendelő-, iskolafelújításban. A „Magyar falu” programban a felújított óvodában tudtak építeni egy új játszóteret, és a „Magyar falu” programnak köszönhetően felújításra került a Mesterszállásra bevezető út, amely évtizedek óta nem volt felújítva és nagyon rossz állapotban volt. Kérem szépen, a falusi CSOK-nak és ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően az idei esztendőben Mesterszállás község lakossága közel 60 fővel növekedett. Ha valami kézzelfogható eredménye a 2019-es költségvetésnek, és jól láthatóan jót tett a lakosoknak, akkor ez ez. De elmondhatnék egy másik példát is. Ugyanilyen szempontból a Kengyel községhez tartozó Bagimajorban ugyanez következett be, hogy növekedett a lakosság létszáma a falusi CSOK-nak és az ott végrehajtott beruházásoknak köszönhetően.

Szinte az összes kistelepülésünkön megvalósultak beruházások, amelyek javították az ott élők életminőségét, és azt eredményezték, hogy szerettek odaköltözni az emberek, szeretnek ott lakni az ott lakók, és szeretnek odaköltözni. Fontosnak tartom, hogy óvodákat tudtunk felújítani, hogy van, ahol csak járdát újítottak fel, de gyakorlatilag a 18 kistelepülésünkből szinte mindegyikben megvalósult az elmúlt esztendőben a „Magyar falu” programból valamilyen felújítás.

Én értem, hogy önök nem látják át ennek a költségvetésnek a jelentőségét, mert még egyszer mondom, nem értettünk egyet már az alapokban sem, és elutasítják, azért mégis fontosnak tartom azt, hogy ez a költségvetés személyesen számomra is hozott egy sikert, ez a siker pedig nem más, mint a magyar népmesék eljuttatása az óvodákba. Hiszen annak idején én a saját választókörzetemben kezdeményeztem, hogy minden magyar óvodába vigyük el a magyar népmesét, én a saját körzetemben el is vittem minden egyes óvodába, illetve óvodai tagintézménybe. Örülök neki, hogy a miniszterelnök úr és a kormány ezt támogatta, és tavaly decemberben az összes magyar óvodába eljuttatták a magyar népmesét. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog, és én egy komoly, személyes sikerként is élem meg ezt a dolgot.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy nyugodjanak meg, ez a költségvetés teljesítette azokat a számokat, amiket mi vállaltunk. Az országnak egy kiemelkedő éve volt, és azt gondolom, hogy nemcsak az országnak, hanem azoknak az embereknek is, akik ebben az országban élnek és dolgoznak. Minden egyes ember, aki megpróbál tenni magáért ebben az országban, elmondhatja, hogy a 2019. évben egy lépést előre lépett az életében, én úgy gondolom. Az ország a nagy gazdasági számokat, amiről mindig beszélünk, amiről megítélik ezt az országot külföldön, azokat teljesíteni tudta.

(14.10)

Azokat az elvárásokat mind tudta hozni, és azt tudom mondani, hogy ennek a jó gazdasági teljesítménynek köszönhetően van az most, hogy a válságban is, bár természetesen nálunk is romlik a gazdasági teljesítmény, hiszen egész Európában, sőt az egész világon romlik, de ennek köszönhetően talán kevésbé, mint az európai uniós átlag. Én ebben bízom, és abban is bízom, hogy a 2020-as év végén is majd elmondhatjuk, hogy egy olyan év volt, amikor ugyan válság volt, de mégis jobban teljesítettünk, mint Európa.

Én abban bízom, hogy minden esztendőben minden magyar állampolgár a saját munkájának köszönhetően, és természetesen a kormányzati intézkedésnek köszönhetően léphet egyet előre a maga életében, és akkor jól láthatjuk azt, hogy van jövője a magyarságnak, hogy ezer esztendő múlva is, pont úgy, mint ma, a legnagyobb nemzet lesz a Kárpát-medencében, és ezer esztendő múlva is magyar szótól lesz hangos a Kárpát-medence. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretném kérni Keresztes Lóránt képviselő urat, olvassa el a jegyzőkönyvet. Amiket ön mondott, az nem úgy van. Először is: nem beszéltem Trianonról és a 100. évfordulóról. Arról beszéltem, hogy önök nem szavazták meg a költségvetést, ezzel, hogy nem szavazták meg a ’19. évi költségvetést, nem támogatták a határon túli nemzettársaink támogatását. Ezt forgathatja, akárhogy akarja, ha a költségvetést nem fogadja el, akkor nem fogadja el azokat a támogatásokat, amiket mi odanyújtottunk.

Egyébként meg, csak hogy a határon túli nemzettársainkról beszéljünk, önnek is fölhívom a figyelmét, a DK-s társaikkal, akikkel most koalícióban vagy legalábbis összefogásban vannak, beszélgessen el Gyurcsány Ferenccel arról, hogy a határon túliakat támogatja az önök összefogása vagy nem támogatja; mert Gyurcsány Ferenc nem támogatja, láthatólag még a szavazati jogukat is el akarja venni.

Először beszélgessenek el maguk között ott az összefogásban, utána jöjjön! Én elfogadom önnek, és én magam is támogatom a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtését. Sokkal hamarabb gyűjtöttem aláírást, kampányoltam mellette, és írtam alá, mint ahogy ön azt itt a parlamentben fölvetette; ez egyébként visszakövethető akár a Facebook-oldalamon is.

Ami pedig azt illeti, hogy ön azt mondta, hogy most is a magyar a legnagyobb nemzet, ezért is kérem, hogy olvassa vissza, mert azt mondtam, hogy most is és ezer esztendő múlva is a magyar lesz a legnagyobb nemzet, és ez nem kormányzati propaganda. Az a helyzet, hogy a magyar kormánynál én sokkal hamarabb mondtam ezt a beszédeimben. Ez is visszakereshető természetesen, sőt a határon túl megkérdezhető azoknál, akiknél ott jártam.

Ami pedig azt illeti, hogy a falvakról beszél: ne haragudjon meg, ön liberális politikusnak tartja magát. V. Németh képviselőtársam egy liberális politikust idézett, nem az előző rendszert, hanem egy liberális politikust, aki a falvak népét nem tartotta egyenlőnek a városok népével, és a falvakat egy csökevénynek tartotta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Talán döntsék el, hogy mit szeretnének csinálni. Köszönöm szépen.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Az a helyzet, hogy a bolsevik tempót nem szeretem, és a helyzet a következő: Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy ők támogatták az Erzsébet-tábort; ez nem igaz, a történelemhamisítás nem szép dolog. Az a helyzet, hogy az Erzsébet-táborokról történt legutóbbi szavazáson a baloldali ellenzék egységesen „nem” gombot nyomott, nem támogatták az Erzsébet-táborokat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Magyar Emberek! Ne felejtsétek, valamikor itt előttünk, magyar emberek éltek. Értünk éltek, cselekedtek és munkálkodtak. Vérüket, könnyüket és verejtéküket hullajtották azért, hogy nékünk otthonunk, hazánk, családunk, jövőnk, lelkünk legyen. Magyar emberek, ne felejtsétek a régvolt magyar embereket!”Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat, a rákosmezei Királydombnak történelmi emlékhellyé nyilvánítása, pontosan erről szól. Nem felejthetjük el, hogy a régvolt magyar emberek 1277-től 1450-ig itt hoztak nagyon fontos törvényeket, amelyek nemzetünk életét döntően befolyásolták. Itt választottak királyokat, sőt még Dózsa György is erről a mezőről indult el seregeivel.

Mintegy 480 esztendővel ezelőtt tartották a Rákos mezején az utolsó országgyűlést, és bizony elfeledkeztünk az elmúlt 30 esztendőben erről a történelmi helyről. Örülök neki, hogy a Magyar Patrióták Közössége, amely megtisztel, hogy a tagjuk lehetek és velük dolgozhatok, nem feledkezett meg erről a helyről, és minden egyes más olyan történelmi eseményről sem, amellyel folyamatosan foglalkozik. Örülök neki, hogy a mai napon, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, akkor e Ház falai között üdvözölhetem Hetzmann Róbert urat, a Patrióták Közösségének elnökét, és Kontos Gábor urat, akik ezzel a törvénnyel foglalkoztak  az ülésterembe természetesen nem jöhetnek be a vírus miatt, de a szalonból követik az ülést , mert az ő munkájuk nélkül nem jutottunk volna ma ide.

Nagyon köszönöm államtitkár úrnak, a magyar kormánynak, hogy azt a munkát, amit mi, magyar patrióták elkezdtünk, ők folytatják. S hogy gyakorlatilag pár hónap alatt az elkészített videónkból, az összeállított anyagunkból eljutottunk oda, hogy ma az Országgyűlésben tárgyalhatunk erről a fontos nemzeti emlékhelyről, s én bízom benne, hogy hamarosan nemcsak tárgyaljuk, megszavazzuk és elfogadjuk, hogy nemzeti emlékhely legyen, hanem itt bizony egy olyan nemzeti emlékmű is állni fog, amely emlékezni fog az őseinkre, és emlékezni fog azokra a fontos történelmi pillanatokra, amik ott zajlottak.

(16.20)

Természetesen mi, magyar patrióták nemcsak ezzel az egy helyszínnel foglalkozunk, számtalan olyan történelmi eseménnyel foglalkozunk, amely fontos a magyarság életében, és amely fontos azért, hogy a gyermekeinknek, az unokáinknak, a jövendő nemzedéknek megmutassuk a magyarság történelmét. Hogy csak a legújabb kiadványunkat megmutathassam önöknek, az Elrabolt Hungária (Felmutatja a könyvet.), ez a könyv nemrég jelent meg limitált példányban; én bízom benne, hogy a továbbiakban is ki tudjuk majd ezt adni, hiszen mi egy civil szervezet vagyunk, kevés anyagi forrással. De a mi civil szervezetünk, a Magyar Patrióták az, amely évek óta harcol azért, hogy ebben az országban a kommunista utcanévtáblákat lecseréljük  kisebb-nagyobb sikereink vannak. Én kérem képviselőtársaimat, hogy segítsék ebben a munkánkat, hogy harminc évvel a rendszerváltás után Magyarország minden településén eljussunk végre oda, hogy lecseréljük az összes kommunista utcanévtáblát ebben az országban.

Fontosnak tartom elmondani, hogy minden olyan tett, amellyel a régmúltra emlékezünk, amelyben visszahozzuk a történelmünk egy-egy eseményét, és áthagyományozzuk a gyermekeinkre, az unokáinkra, az azt támogatja, hogy a mi kultúránk, a mi történelmünk fennmaradjon. És ha fennmarad a történelmünk, a kultúránk, a nyelvünk, akkor az azt eredményezheti, hogy a Kárpát-medence ezer esztendő múlva is magyar szótól lesz hangos, a Kárpát-medencét ezer esztendő múlva is a magyar nemzet fogja mint legnagyobb nemzet megtölteni, és ezer esztendő múlva a Kárpát-medencét a magyarság fogja irányítani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyugodtan mondhatom, hogy az elmúlt tíz esztendőben semmi sem változott. 11 éve vagyok képviselő, ez a tizedik költségvetés, aminek a tárgyalásán részt veszek. A költségvetést általában mi, kormánypártiak mindig támogatjuk, olyan módosítókat beszélünk meg, olyanokat nyújtunk be, amelyekkel tudjuk a körzetünket, a térségünket, a nemzetet fejleszteni, az ellenzék pedig mindig támadja, és semmivel sem elégedett.

Eleinte, 2010 után az volt a legfontosabb mondásuk, hogy ez a költségvetés össze fog omlani, csőd lesz, ez lesz, az lesz. Aztán persze mindig bebizonyosodott, hogy nincs igazuk. Akkor utána jöttek azzal, hogy nem jó, amit csinálunk. Nem támogatták az adócsökkentéseket, nem támogatták a családpolitikánkat, nem támogatták a munkahelyteremtést, és nem támogatták a nyugdíjak emelését vagy akár a 13. havi nyugdíjat, mert azzal sem értenek egyet, mert nem így kell, nem úgy kell, nem amúgy kell. Sőt, nem támogatták az Erzsébet-táborok rendszerét sem, és nem támogatják a fejlesztési elképzeléseket sem.

Azt is mondhatjuk, hogy ha a koronavírus-járvány nincs, akkor az elmúlt két esztendőben is azok a költségvetések, amelyeket a kormány benyújtott, azokat ugyanúgy az idő igazolta volna, hogy jól van megtervezve, jól látták előre a folyamatokat a kormány és a frakcióink, mint az előzőeket, de sajnos a járvány ezt egy kicsit fölborította. Ennek köszönhetően kellett átalakítsuk például néhány napja a 2021-es költségvetést.

Az ellenzék ma is támadja az újraindítás költségvetését, nem támogatja a fiatalok adócsökkentését, nem támogatja a családok támogatását, a nyugdíjasok támogatását, és természetesen nem támogatja a munkahelyteremtést sem. Pedig én úgy gondolom, hogy bizony sok embert szolgál az a sok intézkedés, amit ez a költségvetés is alátámaszt, mert hát az ellenzék azt mondja, hogy a keveseket szolgáljuk ezzel a költségvetéssel, és ők sokkal több embert szolgálnának.

Én nem tudom, miért tartják kevésnek a 25 év alatti fiatalok adómentességét. Szerintem ez több tízezer fiatalt érint, ez nem a kevesekhez tartozik szerintem. Mint ahogy a családtámogatási rendszer is több százezer családot támogat. Nem hiszem, hogy erre azt lehet mondani, hogy a keveseket támogatja, még ha az ellenzéknek ez jó kommunikációnak is hangzik. Mint ahogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a nyugdíjprémium is több tízezer, több százezer nyugdíjasnak könnyíti az életét.

És aztán itt vannak a beruházások. Nagyon érdekesnek tartom, hogy állandóan a beruházásokat támadják. Itt van például a Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Önök szerint ez felesleges, ez senkit nem támogat, csak és kizárólag a kínaiakat meg majd a kivitelezőt. És soha nem gondolnak bele, hogy mondjuk, ennek a vasútvonalnak a megépítése, mondjuk úgy, belekerül egy ötéves időszakba, mire ez megépül, ez alatt az öt év alatt több ezer ember fog dolgozni ezen a munkán, ez alatt az időszak alatt ennek a több ezer embernek ez a munkahely, ez a munka adja a megélhetését. Úgy látszik, hogy önöknek nem számítanak ők, önök ezt sem veszik figyelembe.

Mint ahogy a vadászkiállítással is csak problémájuk van, pedig a vadászkiállítás megrendezése pontosan azokat az ágazatokat segíti meg, amelyek most talán a legnagyobb bajba kerültek a koronavírus-járvány alatt: a vendéglátást, a turizmusban dolgozókat, a szállodákat. Szerintem erre nagyon nagy szükség van. Mindenképpen fontos, hogy ilyen rendezvények legyenek, mert ezzel tudunk egy kicsit segíteni az újraindulásban ezeknek az ágazatoknak.

És hát, a „Magyar falu” programmal is problémáik vannak állandóan: vagy kevés a pénz, vagy sok, vagy kevés pénzt adunk az úthálózat felújítására, vagy nem oda tesszük, ahova kellene. Pedig hát, el kell mondjam, hogy csak az én választókörzetemben az elmúlt időszakban több tíz kilométer úthálózat újult meg.

Az is nagyon fontos, hogy ennek a programnak köszönhetően az úthálózat-felújítás kivételével több mint 864 millió forintot nyertek el a civil szervezetek, az önkormányzatok, az egyházak, és az idei esztendőtől természetesen most már a kistelepülési vállalkozások is tudnak majd pályázni. Jó látni, hogy 2022-ben ez a program is folytatódik, és tovább fejlődhet, az én térségem települései is tovább fejlődhetnek.

Fenyvesi Zoltán képviselőtársam beszélt a Dunántúlról; én inkább beszélnék az Alföldről, konkrétan az én választókörzetemről. Mint mondtam, 863 millió forintot nyertek ezen a 18 településen, nincs olyan település, ahol az elmúlt két évben ne nyertek volna pályázatot. Például óvodaépület építésére öt település nyert 76 millió forintot. Cibakházán, Szelevényben, Csépán, Inokán vagy Tiszapüspökiben nagyon örülnek ennek. Óvodaudvarra, játszótér-kialakításra Mesterszálláson, Nagyréven, Inokán, Tiszakürtön, Csépán, Szelevényben nagyon örültek neki, hogy ez mind megépülhetett.

(19.50)

Lehetett orvosi eszközre pályázni. Bizony kilenc településem gazdagodott orvosi eszközökkel: Cserkeszőlő, Cibakháza, Mesterszállás, Kuncsorba, Öcsöd, hogy csak néhányat mondjak a kilencből. De ezenkívül orvosi rendelő felújítására is pályázni lehetett, és két településen már el is készült az orvosi rendelő felújítása, ez Kétpó és Tiszainoka. Reményeink szerint az idei esztendőben ezt tudjuk folytatni.

Egyházi közösségi terek megújítására pályázhattak az egyházak. Kilenc településen nyertek ilyeneket, éppen nemrég adtuk át Kuncsorbán a katolikus plébánia felújított épületét. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog az ott élőknek, még ha az ellenzék nem is úgy értelmezi, és azt mondja, hogy keveseknek segítettünk. Kuncsorbán sokan örültek ennek a felújításnak. Az önkormányzati közösségi terek felújítását is hét településünk nyerte az elmúlt két esztendőben, és reményeim szerint az idén még többen fognak nyerni. Örültek Cserkeszőlőn, Cibakházán, Kuncsorbán, Tiszainokán, Tiszatenyőn, Nagyréven, Mezőhéken, amely az egyik legkisebb település, és bizony ott a művelődési ház felújítása óriási dolog, és megtartóerővel rendelkezik.

Belterületi utakat újítottunk fel nyolc településen, így Cibakházán, Kuncsorbán, Tiszainokán, Tiszasason, Kengyelen, Szelevényen, Tiszakürtön, Tiszapüspökiben. Járdát építettek Öcsödön, Tiszasason, Cibakházán, és falubuszt nyert, ami a tanyán élőknek és főleg az időseknek nagy segítség, Mezőhék, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Cserkeszőlő és Mesterszállás. Ezek nagyon fontos dolgok.

De nagyon fontos az, hogy tudjunk további fejlesztéseket vinni. Bizony bölcsődék fejlesztése is megtörtént a térségben, illetve további bölcsődék fejlesztése van folyamatban, és nem csak a kistelepüléseken, hiszen bölcsődékre 2,2 milliárdot nyert el a 23 település, Szajolban, Tiszapüspökiben, Kengyelen, Kétpón, Tiszatenyőn, Öcsödön, Tiszasason, Törökszentmiklóson két bölcsőde épül, hiszen nemcsak az önkormányzat, hanem a református egyház is épít egyet, és Mezőtúron is a református egyház is bölcsődét épít, valamint minibölcsőde épül Csépán. Azt gondolom, hogy ez mind nagyon-nagyon fontos fejlesztés, de nem sorolom fel az összes lehetőséget, amire pályázhattak, inkább azt emelném ki, hogy 2021-ben a vállalkozások megsegítése, az életük segítése is elindul a kistelepüléseken. A falusi kisboltok, illetve kisvállalkozások pályázhatnak. Nagyon fontos és úgy látom, hogy szinte mind a 18 kistelepülésről pályáznak.

De hogy ne csak a kistelepülésekről beszéljek, hiszen öt város is tartozik hozzám, megemlítem, hogy bizony Mezőtúron az egyik legnagyobb iskolafejlesztés zajlik a térségben. Most fogják befejezni a Rákóczi úti iskola fejlesztését, hamarosan átadásra kerül, és megindul a Teleki Blanka Gimnázium 1,4 milliárdos felújítása. De szociális alapszolgáltatás infrastruktúra-fejlesztése indul, református kollégium, bölcsőde, amint már említettem, megújul. Kunszentmártonban a nappali ellátóközpont újul meg, illetve orvosi rendelő felújítása zajlik jelen pillanatban is. Martfűn szociális alapszolgáltatás fejlesztése, garzonlakás-energetika. Törökszentmiklóson jelenleg is zajlik a Hunyadi Általános Iskola felújítása, önkormányzati iskola konyháját újítják fel, és kicsit furcsán hangzik, de Tiszaföldváron a „Magyar falu” programnak köszönhetően az egyik legrosszabb állapotban lévő utat, a Döbrei János utat újítottuk fel. Ez annak köszönhető, hogy a Döbrei János úton közlekednek bizony nagyon sokan Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka felé. Térségünket hamarosan két gyorsforgalmi út fogja elérni. Még az idei esztendőben elkészül az M44-es és az M4-es gyorsforgalmi út is, ami tovább segíti az életünket. Azt gondolom, hogy ezek mind olyan beruházások, amelyekre nagy szüksége van a térségnek.

Úgy látom, hogy a 2022-es költségvetés nagyon sok lehetőséget ad a térség önkormányzatainak, vállalkozásainak, civil szervezeteinek és egyházainak. Éppen ezért kérem, hogy támogassák, ez az a költségvetés, amely újra afelé tehet egy lépést, amiért, azt gondolom, mindnyájunk dolgozunk, azért, hogy ezer esztendő múlva is a Kárpát-medencét úgy, ahogy ma is, magyarok töltsék meg, magyar szótól legyen hangos a Kárpát-medence. Ezt a célt jól szolgálja a 2022-es költségvetés. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Keresztes László Lóránt képviselő úrnak jegyezném meg, hogy az ön szövetségese volt az, aki azt mondta, hogy el lehet menni ebből az országból. Gyurcsány Ferenc. Ez az ön szövetségese; együtt indulnak most a választásokon. (Dr. Keresztes László Lóránt: Nem.) Ne mondja, hogy nem, mert ez így van! Tehát most ön képviseli az egész ellenzéki frakciót, ahogy elnézem.

A másik, hogy látom, hogy ebbe a Fudan Egyetembe nagyon bele tudott szállni, magyarázza a Kínai Kommunista Pártot. Fölhívnám a figyelmét, hogy ön egy olyan pártszövetségnek az egyik tagja a Lehet Más a Politikával  és látjuk, hogy nem lehet más a politika, ahogy látom , ahol a magyar kommunista párt utódpártjával van együtt. Ez az MSZP és a DK. Nézze vissza a történelmet, jó? ’19 óta csak a nevet változtatták folyamatosan, meg kell nézni! Tehát ön ezekkel fogott össze. Úgyhogy az ön szájából a kommunistázás a kínai egyetemmel kapcsolatosan kicsit furcsán hangzik, mert még egyszer mondom, ön a magyar kommunista párt utódpártjával van egy szövetségben, együtt fognak indulni a választásokon.

Ami pedig a vasútépítést illeti, illetve az egyéb projekteket. Ne haragudjon meg! Nem kell sajnálni az emberektől a munkahelyet. Az, hogy egy ilyen építkezésen több ezer ember dolgozik, és a megélhetésüket ott megkeresik, azt önöknek nem kellene sajnálni. Ez mind segítség az ország lakosainak, és én abban bízom, hogy a következő évi költségvetés segít abban, hogy minden magyar család egy kicsit előreléphessen az életében, mindenki egy kicsit jobban élhessen. És én abban is biztos vagyok, hogy ez a költségvetés szolgálni fogja az egész magyar nemzet javát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)