Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt nemzetiségi Képviselők! Tisztelt nemzetiségi Szószóló Hölgyem és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Bár a nemzetiségi törvény módosításának általános vitája nem volt mentes az aktuálpolitikai élektől, melyekre természetesen reagáltam is, a lényeg mégiscsak az, hogy az ellenzéki vezérszónokok is támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, sőt volt, aki példás előkészítésű törvényjavaslatnak nevezte. Valóban példás előkészítettségről beszélhetünk, hiszen a törvénymódosítást a témában leginkább érintett Magyarországi nemzetiségek bizottsága nyújtotta be. Ez a gyakorlat, ez a lehetőség egyáltalán nem általános más országokban, Európában, büszkék vagyunk erre, hogy nálunk ez így történik. A kormány végig kiemelt segítséget nyújtott emellett, hiszen a törvénymódosítás kidolgozása érdekében a Miniszterelnökség már 2019 nyarán jogszabály-előkészítő munkacsoportot hívott össze. A javaslatok az érintettek, a nemzetiségi önkormányzati vezetők, nemzetiségi intézményvezetők és a nemzetiségi civil szervezetek jelzései, tapasztalatai alapján jöttek.

Az általános vitán igyekeztem átfogó képet adni Magyarország nemzetiségpolitikájáról. Elmondtam, hogy meggyőződésünk szerint Európa akkor lehet erős és csak akkor maradhat meg, ha az egyes nemzetállamok és az ott élő nemzetiségek is erősek.

(17.00)

Ehhez szükséges, hogy az őshonos nemzetiségek meg tudják őrizni és tovább tudják adni nemzetiségi identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat. Hazánk elismeri, tiszteli és kiemelkedő módon támogatja a velünk élő őshonos nemzetiségeket. Magyarország nemzetiségi politikája éppen ezért európai szinten is példaértékű. Bár minden állam és minden kormány úgy támogatná az országában élő nemzetiségeket, ahogy ezt mi tesszük!

Csupán címszavakban idézem vissza a főbb eredményeket. 2010 óta ötszörösére nőtt a nemzetiségek költségvetési támogatása. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, főleg az iskolák száma mintegy hétszeresére nőtt, 2000-ben még 12 volt, a ’19/20-as tanévben már 91-re nőtt, és ezekben 15 ezer gyereket nevelnek, diákot tanítanak. A nemzetiségek országgyűlési képviseletének érdekében bevezettük a nemzetiségi szószólói intézményt, hozzáteszem: 2018-tól pedig önálló képviselővel is rendelkeznek. Jelentősen emeltük a nemzetiségi pályázatok keretösszegét, segítséget adva ezzel a nemzetiségi civil szervezeteknek is. A nemzetiségi oktatást-nevelést végző pedagógusokat  pontosan a megmaradás érdekében  nemzetiségi pótlékkal, 2020-ban már 40 százalékkal támogattuk. Nemzetiségióvodapedagógus-ösztöndíj programot vezettünk be, majd később kibővítettük azt.

A most benyújtott törvényjavaslat részletes méltatását az általános vitában már többen megtették, most néhány fontos, előremutató részre még újra szeretném felhívni a figyelmet.

Az egyik az úgynevezett etnobiznisz további visszaszorítása, hiszen a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

A másik, ami fontos és kiemelendő, hogy a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Ez az életszerű változtatás jelentősen segíti a nemzetiségek által fenntartott köznevelési intézmények működtetését.

Végül kiemelném, hogy Európában egyedülálló módon a magyarországi nemzetiségek szociális intézményeket is tarthatnak fenn ezentúl, értelemszerűen leginkább idősotthonokat.

Tisztelt Országgyűlés! Két nap múlva, június 4-én emlékezünk a trianoni békediktátum századik évfordulójára. Trianon századik évfordulóján Magyarország Kormánya azt üzeni a velünk élő őshonos nemzetiségeknek és mindenkinek, hogy mi nem csupán elviseljük, hanem kifejezetten támogatjuk és nagyvonalúan segítjük a velünk élő őshonos nemzetiségek identitásának megőrzését és továbbadását. Így alakul át a százéves gyász, a százéves fájdalom igazi nemzeti összetartozássá. Ennek a tiszteletnek, elfogadásnak és segítésnek a szellemében a jövőben is folytatni kívánjuk az európai szinten is kiemelkedő és elismert nemzetiségi politikánkat, amely jelentős és sokrétű támogatást, a megmaradásukhoz érdemi segítséget biztosít a velünk élő nemzetiségeknek, akik hazánk megbecsült polgárai.

Magyarországon az őshonos nemzetiségek továbbra is minden segítséget megkapnak nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez és továbbadásához, iskoláik és más intézményeik fejlesztéséhez, hitük megtartásához.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Isten áldja a Magyarországon élő bolgárokat, görögöket, horvátokat, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat és románokat, ruszinokat és szerbeket, szlovákokat, szlovéneket és ukránokat! Kívánjuk, hogy a következő években a Kárpát-medence minden országában váljon természetessé az őshonos nemzetiségek védelme és támogatása, hogy Európa keresztény nemzetei a következő száz évben is megmaradhassanak, és megvalósulhasson a nemzetek közötti összetartozás is.

A kormány támogatja ezt a törvényjavaslatot, és erre kéri az Országgyűlés minden frakcióját és minden képviselőjét.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)