Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos Hollik képviselő úr elment. Lehet, hogy szaladt írni, hogy hogyan szerzi meg a címzetes ezredesi rendfokozatát, mindenesetre nincs itt, de ő volt az egyetlen, aki ugyan hazugságokat, de legalább egy kicsivel hosszabban beszélt a Magyar Honvédségről, és ezt szeretném tisztázni.

Az első és legfontosabb, hogy a hozzászólásával egy picit beljebb vagyunk, ami a Magyar Honvédség létszámadatait illeti, mert azért elég régóta nem nyilvánosak ezek a létszámok, ő pedig valamiért azt állítja, hogy most már 13 ezerrel több katona van Magyarországon, mint volt 2010-ben. Erre majd szeretnék egészen konkrét adatokat is kapni a minisztériumtól, már ha lehetséges megkerülni a törvényt. Ha nem, akkor meg szeretném tudni, hogy mire alapozta Hollik képviselő úr a felszólalásában ezt az adatot.

A tartalékos rendszerről szeretnék önökkel pár szót váltani, mert az elmúlt években visszatérő szöveg volt az, hogy az előző kormányzati ciklusban, amikor még nem a NER volt, hanem némi normalitás, akkor csak 17 tartalékos volt. Képviselőtársaim talán nem emlékeznek, pedig kellene hogy emlékezzenek, hogy 2004-ben békeidőben Magyarországon megszűnt a sorkatonai szolgálat. Első nekifutásra ezt a törvényjavaslatot ugyan nem tudtuk elfogadni  és azért nem, mert kétharmados felhatalmazás kellett hozzá, és önök nem támogatták, és látjuk, hogy a mai napig is van igényük arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot , de akkor, 2004-ben végül nagy nehezen, nyilván a társadalom nyomására, megszűnt békeidőben a sorkatonai szolgálat. Ez azt jelentette, hogy az akkor kialakuló honvédelmi struktúrát nyilván hivatásos, illetve leginkább szerződéses katonákkal kellett feltölteni.

2004-2010 között a Magyar Honvédség, illetve a honvédelmi tárca politikai vezetése arra helyezte a hangsúlyt, arra figyelt, azzal foglalkozott, hogy egyébként az addig ismeretlen szerződéses jogviszonyt minél inkább elterjessze a magyar állampolgárok között, és olyan emberek csatlakozzanak, olyan hölgyek és urak csatlakozzanak a Magyar Honvédséghez, akik ha kell, 10-15 éven keresztül nem hobbiszinten, nem a szabadidejükben, hanem hivatásszerűen szolgálják a hazát.

Ezt érdekes módon soha nem említik, és nyilvánvalóan nem is kritizálják, viszont már 2008-ban az akkori Országgyűlés úgy döntött, hogy a tartalékoskérdéssel igenis foglalkozni fog.

És meg fognak lepődni képviselőtársaim, nem véletlenül mondtam, hogy akkor ez normalitás volt, mert ki se fogják találni, hogy azt az országgyűlési határozati javaslatot ki terjesztette az Országgyűlés elé, és aztán a kormánypártok is támogatták: azt a javaslatot Simicskó István, az önök egykori államtitkára, majd később minisztere terjesztette be az Országgyűlés elé, és az akkori kormánypártok ezt a javaslatot támogatták, hiszen egyetértettünk azzal, hogy miután a szerződéses állományt sikerül feltölteni, akkor el lehet kezdeni foglalkozni a tartalékos állománnyal.

Úgyhogy az a baj, képviselőtársaim, hogy beküldenek ide mindenféle, egyébként címzetes, ezredesi meg alezredesi rendfokozatra vágyó képviselőt, akiknek halvány fogalmuk sincsen a Magyar Honvédségről. Nem tudom, hogy fizetette vagy milyen szakmai szolgálatot tett a Magyar Honvédség társadalmi elismertségéért Hollik képviselő úr, láthatóan még amit leírtak neki, az sem volt igaz. Segítsék már legközelebb a kormány részéről a képviselő urat azzal, hogy megfelelő információval látják el.

A második pont, amit szeretnék önökkel megvitatni és tisztázni, hogy ki mennyit költött a Magyar Honvédségre. Itt azt mondta Hollik képviselő úr, hogy mi a működésképtelenség határára sodortuk a Magyar Honvédséget. Ha tényleg működésképtelen volt a Magyar Honvédség, akkor árulják már el nekem, hogy 2010-2015 között, tehát az önök kormányzásának első öt évében miért költöttek a GDP 1 százalékánál is kevesebbet a Magyar Honvédségre? Tehát ha annyira működésképtelen volt, akkor nyilván ebbe a hadseregbe rengeteget kellett volna invesztálni. Nyilvánvaló, hogy amit mondtak, az nem igaz.

Az viszont igaz, hogy önök nem költik a GDP 2 százalékát a Magyar Honvédségre, ezt az összes statisztika világosan kimutatta. És jöhet itt nekem a képviselő úr mindenféle powerrel, mert erről beszélt itt nekünk, ettől függetlenül önök is pontosan tudják, hogy miközben tényleg rengeteg fejlesztést hajtottak végre, amelyeknek egy része szükségszerű volt, hiszen 2010 óta például az önök akkori honvédelmi minisztere, Hende Csaba  emlékszünk még rá azokból az időkből  minden honvédelmi bizottsági ülésre eljött, és elmondta, hogy 150 milliárdot fognak mindjárt költeni helikopterre. Így telt el öt év, majd aztán még három. Mindig csak ígéretek voltak.

És amikor az önök miniszterelnöke végre azt gondolta, hogy stadiont már nem tud építeni, akkor inkább megy arra a területre, ahol még inkább lehet titkolózni, nevezetesen a haditechnikai beszerzésekre, akkor tényleg fűt-fát-vadvirágot összevásároltak úgy, hogy egyébként a Honvédelmi Bizottságnak nem engedtek betekintést a beszerzések folyamatába. És most itt állunk, hogy lecserélik a teljes hadsereget olyanokkal, akikről nem nagyon tudjuk, hogy kik, maximum azt tudjuk, hogy az önök kényének-kedvének megfelelnek.

A második hazugságot, ami a költekezést illeti, azt is sikerült tisztázni.

A harmadik: Hollik képviselő úr arról beszélt itt, hogy annyira felkészült a hadsereg, hogy amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, akkor a magyar hadsereg fel volt készülve.

(12.10)

Érdeklődni szeretnék: föl volt készülve arra a drónra is, ami érkezett? Hát, úgy repült át a magyar légtéren, hogy a magyar légvédelem azt sem tudta, hol van! Azóta sem kapunk erre választ.

Félreértés ne essék: a magyar katonák rengeteg erőfeszítést tettek az elmúlt években, hogy az önök politikai hibáit megpróbálják ellensúlyozni, és a magyar katona ma is elismert. De azért ne állítsák itt nekem azt, hogy mindenre fölkészültek! Főleg ne állítsák azt, hogy egyébként ezekben az ügyekben mindent megtettek annak érdekében, hogy Magyarországot megvédjék! Önök nem védték meg a magyar légteret. És akárhányszor kérdeztek erről, hogy mi is történt, bármelyik képviselő, nem kaptunk világos és tiszta választ.

Végül pedig engedjék meg, képviselőtársaim, Hollik képviselő úrnak volt egy ilyen mondata, hogy a magyar katonák lábbal szolgálnak. Azt tudom mondani, hogy a magyar katonák és a magyar társadalom lábbal jelezte azt, hogy mit gondolnak önökről. Az elmúlt tíz évben több mint 300 ezer ember ment el ebből az országból, közöttük rengetegen olyanok, akik egyébként a hazát szolgálták katonaként, hozzáteszem: rendőrként is. A tavalyi évben mentek el a legtöbben. El kellene azon gondolkodni, hogy egyrészt miért gondolják a magyarok, hogy nemcsak munkahelyet kívánnak váltani, hanem lassan hazát kívánnak váltani több mint 300 ezren. És el kellene azon is gondolkodni, hogy az önök sok pénzért megcsinált toborzókampánya miért nem sikeres. Segítek egy-kettőben. Tehát ha a célközönség egy-egy Hősök terei rendezvényen 10-14 éves tinilányok, és koncerteket adnak, az nem fogja bevonzani a magyar hölgyeket és urakat, hogy katonák legyenek.

Azt is szeretném önöknek elmondani, hogy ha azt látja a magyar állampolgár, hogy önök a tavalyi év elején kirugdostak mindenkit, akit önök öregnek tartanak  mert azt üzenték a magyar társadalomnak, hogy aki 45 év feletti és 25 évet leszolgált a Magyar Honvédségben, az öreg, az már nem képes az önök oly nagy high-tech elképzeléseihez felnőni , másfelől azt üzenik a mostani törvényjavaslattal, hogy majd kormányrendelettel önök eldöntik, hogy milyen jogállásuk van ezeknek az embereknek, akik, még egyszer szeretném hangsúlyozni, az esküjükben arról beszélnek, hogy ha kell, az életük árán is megvédik a hazát: sem ön, sem én, sem az itt ülő egyik képviselő soha nem tesz ilyen esküt. Éppen ezért gondolom azt, hogy tiszteletlen  tiszteletlen!  ez a hozzáállás, és tiszteletlen volt Hollik képviselő úr fölszólalása a magyar katonákkal és a Magyar Honvédség helyzetével kapcsolatosan.

Szóval, ha ezt látják az emberek, ha önök olyanokra költik el a pénzt, ami semmilyen módon nem szolgálja a toborzás sikerességét, akkor valóban lábban fognak szolgálni a magyar emberek, és sajnálatos módon el fognak menni, és aki meg nem megy el, az nem fog beállni katonának. Miközben az valóban nemzeti és közös érdekünk, hogy minél több magyar polgár akarjon csatlakozni a hadsereghez, és azért akarjon csatlakozni, mert azt gondolja, hogy az nemes feladat, hogy ő a hazáját védi és a magyarok közösségét védi. Nem kényszerrel, nem erőszakkal, nem egyes embereknek adott kizárólagos privilegizált jogkörrel kell az embereket katonának hívni, hanem olyan körülményeket kell teremteni, ahol egyébként aki úgy érzi, hogy ezt a hivatást választja, az akarjon idejönni. Így biztosan nem akarnak majd a fiatalok csatlakozni; megjegyzem, azzal sem, ha önök kötelezővé tesznek honvédelmi ismereteket.

Inkább gondolom azt, hogy más módszereket kellene választani, nem politikusoknak kellene ezekben a kérdésekben dönteni. Ha önöknek segítségre van szükségük, szakemberek segítségére, akkor nagyon szívesen állunk, állok rendelkezésükre. Higgyék el, rengeteg olyan szakember él Magyarországon, aki segíteni tud önöknek annak érdekében, hogy megalkossák ezt a stratégiát; velünk együtt, mert mi is szívesen részt veszünk ebben, hiszen a nemzet mi is vagyunk  még akkor is, ha maguk mindennap elmondják, hogy mekkora hazaárulók vagyunk , a mögöttünk álló emberek is a nemzet részei.

Mi itt mindannyian szeretjük a hazánkat, sosem vitatjuk el önöktől, hogy nem szeretik a hazájukat, sosem vitatjuk el a választóiktól. Tiszteletlen és felháborító, hogy önök azt gondolják, hogy önök jelentik csak a nemzetet. Nem! Jelenti a nemzetet az a katona, aki szolgál, jelenti a nemzetet az a fiatal, aki nem akar katona lenni. Köszönöm szépen.