Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.15:39:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2023.11.22.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Gurmai Zita (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:25


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Jó napot kívánok! Köszöntöm a képviselőket. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Jelen törvényjavaslat a két korábbi törvény helyébe kíván lépni, mivel ennek 2024. január 1-jei hatálybalépésével hatályát veszti a nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a Hungary Helps programról szóló 2018. évi CXX. törvény is. A javaslat indoklása szerint nyilvánvaló, hogy Magyarország üldözött keresztények megsegítésére irányuló nemzetközi humanitárius és nemzetközi fejlesztéspolitikája egységesen az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős miniszter szakmai és tulajdonosi irányítása alá kerül, ezért szükségessé vált a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény és a Hungary Helps programról szóló 2018. évi CXX. törvény Hungary Helps program keretében való egységes szerkezetben történő újrastrukturálása, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepének megerősítése, melynek eredményeként a Hungary Helps program immáron Magyarország üldözött keresztények megsegítésére irányuló tevékenységének és egyéb nemzetközi humanitárius és stabilitást erősítő tevékenységének, valamint nemzetközi fejlesztési tevékenységének keretprogramja.

(9.40)

Mi is Magyarország célja ezzel? Az, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben vegye ki a részét a válságterületek, a migrációt kibocsátó országok és a fejlődő országok stabilitását szolgáló nemzetközi humanitárius segítségnyújtásból, a stabilitást erősítő tevékenységből, valamint a nemzetközi fejlesztéspolitikából, ahogy ez korábban is elhangzott.

A Magyarország által foganatosított nemzetközi humanitárius politikának összhangban kell lennie a magyar kormány általános prioritásaival és elveivel, ezért a magyar kormány nemzetközi tevékenységének az emberi méltóság és az emberi jogok egyetemes védelme mellett szolgálnia kell a keresztény kultúra, azaz a magyarság értékalapjainak védelmét, valamint a keresztény kultúrkörhöz tartozó veszélyeztetett közösségek megsegítését. Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg. Ugye, szó volt arról, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés egyik legfontosabb multilaterális keretét az Európai Unió és az ENSZ mellett az OECD jelenti, amelynek Magyarország is tagja. Az OECD keretében megvalósuló fejlesztések elsősorban a fejlődő országok gazdasági fejlődését és jólétét szolgálják, azonban ez nem jelenti feltétlenül a forrásoknak közvetlenül a veszélyeztetett közösségek javára történő becsatornázását. Az elmúlt időszakban jelentkező válsághelyzetek, a migrációs nyomás növekedése, valamint a helyi közösségek üldöztetése rámutatott arra, hogy a veszélyeztetett közösségek támogatása önálló keretek megteremtését igényli.

Magyarország a veszélyeztetett közösségek támogatása terén követendő példával kíván eljárni. A Hungary Helps program kiszélesített alapelveinek gyakorlati megvalósítását a jelen törvény hivatott biztosítani a következők szerint: a humanitárius válságok létének, kiváltó okainak és természetének feltárása és megnevezése; a közvetlen és helyben történő segítségnyújtás modellje; valamint a humanitárius válsággal fenyegetett közösségek helyben maradása támogatásának elve prevenció révén.

A törvény azt is biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint Magyarország a nemzetközi színtéren meghatározó módon hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetéséhez a helyben történő azonnali segítségnyújtással. A törvény biztosítja továbbá, hogy Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai, külgazdasági és vallásdiplomáciai prioritásainak figyelembevételével valósítsa meg.

Szeretnék néhány észrevételt tenni. Arra, hogy pontosan mi szükség van a nagyjából napra pontosan öt évvel ezelőtt benyújtott törvény, valamint a kilenc évvel ezelőtt elfogadott törvény, mondhatni, lecserélésére, nem találtunk valódi magyarázatot a javaslatban, de én bizakodó vagyok, hogy államtitkár úr erre nekem válaszolni fog. Így most a két eddigi törvény kiváltásával itt egyszerre jelenik meg az üldözött keresztények támogatása, a nemzetközi fejlesztési tevékenység és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás is.

Az előzményekről nyilvánvalóan tudjuk, hogy először éppen kilenc évvel ezelőtt nyújtották be a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot. 2016-ban egy kormányhatározattal létrehozták az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot, 2017-ben pedig egy kormányrendelettel létrehozták a Hungary Helps programot, amelynek kormányzati célja a Magyarország által nyújtott támogatások egységes arculattal történő biztosítása volt. 2018. október 9-étől az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárság a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kezdett működni. Az államtitkárság által kezelt projektek összege ekkor 4,7 milliárd forint volt. Majd ezt követte, szintén ebben az őszi időszakban, 2018-ban a Hungary Helps programról szóló törvény benyújtása, majd elfogadása. A Hungary Helps Ügynökség 2019 áprilisában jött létre a Hungary Helps programról szóló  ahogy ezt már említettem  2018. évi CXX. törvény alapján, korábban a Miniszterelnökség, 2022. július 1-jével pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő kormányzati nonprofit szervezetként.

2014. november 18-án nyújtotta be a kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztést 6 ellenszavazat mellett minden képviselőcsoport támogatta, hiszen a jogszabály megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában részt vevő hazai és nemzetközi szereplők régóta szorgalmazták. A törvény 2015. július 1-jén lépett hatályba, 2015 októberében pedig benyújtottak hozzá egy alapvetően technikai jellegű módosítást, amelyet szintén támogattunk. Azért támogattuk ennek a törvénynek az elfogadását, mivel az valóban elősegítheti a külkapcsolataink fejlesztését, a hazai gazdasági szereplők külpiacra jutását, az oktatás vagy az egészségügy kapcsolati rendszerének bővülését, valamint előrelépést biztosíthat a magyar tudás- és technológiatranszfer területén. Indokolt volt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési politika és a humanitárius segítségnyújtás is a magyar külpolitika szerves részét képezze.

A 2014-es törvénnyel ellentétben a ma még hatályos 2018-as törvényt azonban már nem szavazta meg az MSZP, és a programról szóló beszámolókat sem tudtuk elfogadni. A legutóbbi beszámolót nemrégiben fogadták el, amelyben többek között szerepelt, hogy a HHP legfontosabb értékei közé tartozik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdítása is, különösen a szegénység megszüntetése, az éhezés megszüntetése, az egészség és jólét, a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség, a tiszta víz és a közegészségügy, a tisztességes munka és a gazdasági növekedés, az egyenlőtlenségek csökkentése a fenntartható városok és közösségek, valamint a béke, az igazság és az erős intézmények érdekében. Olyan jó lenne, ha ezeket nemcsak máshol, hanem egyébként itthon is tudná a magyar kormány támogatni!

A 2022. évi beszámolóból az is kiderül  ahogy erről korábban Arató képviselőtársam is beszélt , hogy egy horvátországi beruházásra adta a magyar kormány a legjelentősebb összeget. De jelentős összeget kaptak az örmények is, közel 1,7 milliárd forintot. A libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra támogatása több országban, mezőgazdasági projektek elindítása, egyházi infrastruktúra fejlesztése, valamint humanitárius segély biztosítása 6 ezer rászoruló örmény családnak körülbelül 1,5 milliárd forint volt; a libanoni Örmény Katolikus Patriarchátus által működtetett iskolák felújítására és korszerűsítésére, a közösség megerősítésére, valamint az iskolák kapacitásának és az oktatás minőségének javítására 180 millió forintot adtak.

Kérdés persze, hogy ezek után mit szólnak ahhoz, hogy a miniszterelnök gratulált a mélyen tisztelt azeri elnök úrnak a munkálatokhoz, amit az örmények lakta Hegyi-Karabah régió ellen indított. A támadásban több tucat ember meghalt, a volt elnököt pedig elfogták. A támadás után az EU közös állásfoglalásban akarta elítélni Azerbajdzsánt és az örmények kényszer-kitelepítését, amit Magyarország előítéletesnek és Azerbajdzsán-ellenesnek minősített, és megvétózta azt.

2022-ben összesen 8,3 milliárd forintnyi támogatást oszthatott szét a Hungary Helps Ügynökség a 63 külföldi projektjére, ennek közel 40 százalékát a petrinjai iskola újjáépítésére fordította. Ez több pénz, mint amennyi a háború sújtotta Ukrajnába ment, ahova túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Nyilvánvaló, hogy ezek mind rendkívül fontos dolgok, csak az arányokkal van nekem gondom.

A 2024. évi költségvetésben 3,1 milliárd forint kiadást terveztek be a programmal kapcsolatban, amiből 0,5 milliárd forint az ügynökségnek megy, ahogy egyébként ez eddig is történt.

Zárásképpen azt tudom önöknek mondani, valóban üdvözlendő, hogy az ország teherbíró képességének figyelembevételével Magyarország közreműködik a szegénység elleni küzdelemben, az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben.

(9.50)

Emellett humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természetben civilek és katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében. Az is rendkívül fontos, hogy megpróbálja az ott élőket ott tartani különböző programokkal. Nyilvánvaló, hogy ez egy fontos dolog, ugyanakkor azt látjuk, hogy sokszor teljesen más beruházásokra költ el sok milliárd forintot a kormány ezen a címen, és tényleg kérdés az, hogy abból valójában kik járnak jól. Ugyanakkor talán nem kellene gratulálni a keresztények üldözéséért az azeri elnöknek, ahogy ezt az előbb említettem, főleg ha a kormánynak van egy, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkársága. Továbbá az sem világos, hogy mi a pontos célja a mostani törvényjavaslatnak, a korábbiakhoz képest miben változik pontosan majd a program működése. Nyilván pontosan próbáltam elmondani, amit ez ügyben fontosnak tartottam.

A HP idei beszámolója szerint a program legfontosabb értékei közé tartozik, és ezt ismétlen, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdítása, és ami tényleg a legfontosabb, a szegénység, az éhezés megszüntetése, az egészség, jólét, minőségi oktatás, a nemek közti egyenlőség, a tiszta víz és közegészségügy, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az egyenlőtlenségek csökkentése a fenntartható városok és közösségek, a béke, az igazság és az erős intézmények érdekében. Ezt azért ismétlem meg, mert azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, amit tehetünk valóban. Tényleg jó lenne, ha ezeket nemcsak máshol, hanem itthon is meg tudnánk valósítani. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai