A felszólalás szövege:

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Nehéz helyzetben vagyunk mindannyian, hiszen a szomszédban háború dúl, és több hazai és nemzetközi szakértő is egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy ebben az évtizedben a biztonsági kockázatok jelentős mértékben növekedhetnek az egész világban.

Nekünk pedig egyértelműen csak az lehet a célunk, hogy megvédjük Magyarország békéjét és biztonságát, és ennek a folyamatnak az egyik építőkockája vagy fogaskereke ez a javaslat, amely most előttünk fekszik, amely ugyan technikainak tűnik, ámde rendkívül fontos, és amelynek van egy előzménye, amely egy alaptörvény-módosítás a védelmi és biztonsági feladatok tekintetében. Ez hozta magával több területnek a felülvizsgálatát, és ilyen módon a katonai-honvédelmi adatkezeléssel összefüggő jogszabály felülvizsgálata is szükségessé vált. Erre ad egy választ a kormány részéről ez a jogszabály.

Az, amit javasol az előterjesztő, egyértelműen átláthatóbbá, logikusabbá, egyértelműbbé teszi az adatkezelést az állampolgárok, az önkéntes tartalékos állomány tekintetében.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy lépést kell tartani a korral minden területen, így napjainkban a honvédelem területén pedig különösen meg kell tennünk ezt.

Szintén célja az előterjesztésnek az adatvesztés elkerülése. Én azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, a magyar Országgyűlésnek, hogy támogassák ezt a javaslatot. A TAB valóban megfogalmazott több felvetést, de azok megítélésem szerint elsősorban technikai jellegűek voltak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Nehéz időben és nehéz környezetben készült el hazánk következő évi költségvetésének tervezete. A koronavírus-járvány még mindig nem ért véget teljesen, a szomszédban háború dúl, a brüsszeli szankciók tovább erősítik a háborúk árait. Háborús infláció van a világban. Mi, a Fidesz-KDNP képviselői azt mondjuk, hogy a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, valamint az, hogy a háború költségeit ne a magyar emberekkel, ne a magyar családokkal fizettessék meg.

Tisztelt Országgyűlés! Mi 2010-ben, amikor megkaptuk a kormányzás lehetőségét és felelősségét, több társadalmi csoporttal is szövetséget kötöttünk. Ilyenek például a gyermeket nevelő családok. 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai baloldali kormányok szétverték a családtámogatások rendszerét, Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP pedig azt mondta, hogy a magyarság jövőbeni megmaradásának záloga a magyar család, a magyar gyermek, ezért ösztönözni kell a gyermekvállalást, és meg kell adni a lehetőségekhez képest minden támogatást a magyar családoknak.

Tisztelt Országgyűlés! Egy másik fontos társadalmi csoport, akikkel szövetséget kötöttünk, a nyugdíjasok, az idős honfitársaink. Több mint kétmillió nyugdíjas él hazánkban, erkölcsi és anyagi megbecsülésük folyamatos, köszönettel tartozunk nekik. Míg 2010-ben egy átlagnyugdíj 97 ezer forint volt, addig 2022 januárjában ez 163 ezer forintra nőtt. A nyugdíjasok több mint kétszer kaptak nyugdíjprémiumot, nagyobb ünnepek előtt a felkészülést segítve mindig Erzsébet-utalványt kaptak Magyarország Kormányától, és visszaadtuk a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is.

Ígéretet tettünk arra, hogy megvédjük a családtámogatások rendszerét, hogy megvédjük a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ha már rezsicsökkentés, és ennek egy komoly költségvetési vonzata van, ezt ezen a ponton ki kell mondani és meg kell állni, mert ha nem lenne rezsivédelem Magyarországon, akkor az áram ára háromszoros, a földgáz ára öt és félszeres lenne napjainkban. Ezen a ponton emlékezzünk meg a benzinárstopról is. Magyarországon nálunk ezekben a napokban 480 forint a benzin, Európa legolcsóbbja. 50 literes tankolásnál 12 ezer forint megtakarítást jelent ez egy családnak egy gépjármű esetében.

Tisztelt Országgyűlés! Ilyen helyzetben kellett tehát a költségvetést készíteni, a költségvetés tervezetét az asztalra tennie az előterjesztőnek. Nem könnyű dolog, de valahol mégis az, mert ha világosak a kormány prioritásai, márpedig azok világosak, akkor meg lehet találni még ilyen nehéz helyzetben is a költségvetés fő tartópilléreit, fő súlypontjait. Ebben a helyzetben ez a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. 2023-ban például jóval több pénzt fordítunk Magyarország, hazánk és a magyar családok biztonságára. A költségvetés kiemelt területe a biztonság. Fontos, hogy Magyarország képes legyen megvédeni a polgárait, ehhez katona és modern haderő kell. Több pénzt kapnak a családok is 2023-ban, tisztelt Országgyűlés, 450 milliárd forinttal többet, mint idén, 2010-hez képest pedig három és félszer többet, mint annak idején a Gyurcsány-Bajnai-kormány utolsó költségvetésében. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügyre, mint 2010-ben. Ezúton is köszönjük az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját.

Ez a költségvetés tehát a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt. A magyar családok fizetik a legkevesebb rezsiköltséget az Európai Unióban, ezt is el kell mondani, ha már erről a költségvetésről beszélünk, szakmai vitát folytatunk. A költségvetés tervezete igyekszik igazságos lenni, hiszen a háborús időszakban extraprofithoz jutó cégektől  ezek a bankok, biztosítók, nagykereskedelmi láncok, energiacégek, telekommunikációs cégek, illetve légitársaságok  veszi el ezt az extra jövedelmet, és ebből védi a rezsit, illetve a magyar hazát.

(21.10)

Tisztelt Országgyűlés! A következő évi költségvetés egyébként több területen előrelép az ideihez képest, ezért is javaslom önöknek, hogy ebben a nehéz helyzetben fogadjuk el ezt a költségvetést, hiszen így is az előterjesztő egyértelműen arra törekedett, hogy a kormány számára és a kormánytöbbséget alkotó két párt, a Fidesz és a KDNP számára fontos területeket  mint a munkahelyek megvédése, a családvédelem, a rezsicsökkentés  egyértelműen támogatja, védi, őrzi az értékeivel, és ezeken a területeken előrébb lép, mint az idei évi költségvetés. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Banai Péter Benő tapsol.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Bocsánat, hogy újra szót kérek, de muszáj vagyok reagálni a Mi Hazánk képviselőjének, illetve a Magyar Szocialista Párt képviselőjének a költségvetéssel kapcsolatos véleményére.

A Mi Hazánk-os kolléga azt monda, hogy ezt a költségvetés-tervezetet akár egy multi cég is mondhatta volna tollba. Tisztelt képviselőtársam, ön melyik multi cégre gondol? Bankra, biztosítóra, nagykereskedelmi láncra, energiacégre, telekommunikációs cégre vagy légitársaságra, akik az extraprofitból hozzá kell hogy járuljanak a magyarországi rezsivédelemhez, illetve a haza megvédéséhez.

Én nem gondolom, hogy hitelesen a Fideszt és a KDNP-t, a kormánypártokat lehet multicég-barátsággal vádolni. Természetesen szövetségeseink és együttműködő partnerek, de a baloldal volt az mindig, az ellenzéki pártok  talán a Mi Hazánk nem, de a baloldal teljesen egyértelműen  a rendszerváltoztatás óta, amikor az volt a kérdés, hogy az emberek mellé álljon a közélet, vagy mondjuk a bankokat, multi cégeket vagy Brüsszelt kell választani, akkor a baloldal az emberekkel szemben mindig a multi cégeket, Brüsszelt és a bankokat választotta.

A Fidesz-KDNP amellett egyébként, hogy komoly együttműködő partnerként tekint ezekre a társaságokra, cégekre, mindig az emberek mellé áll, és azt gondolom, hogy ez a mostani költségvetés is ebbe az irányba mutat.

Magyarországon fizetik a polgárok a legkevesebbet a benzinért Európában. Magyarországon fizetik a legkevesebbet a családok a rezsivel kapcsolatban. Gondolom, ezek is olyan intézkedések és döntések, amelyek nem a multi cégek mellett, hanem az emberek mellett teszik le a voksot, és nemcsak szavakban, hanem a tettek, intézkedések tekintetében is.

A Magyar Szocialista Párt képviselőjének: hangsúlyozta, hogy infláció van. Tegyük hozzá, hogy ez az infláció háborús infláció (Varga Zoltán: Orbáni!); nemcsak Magyarországon van ez, hanem gyakorlatilag globálisan bekövetkezett ez a háborús infláció, amelynek egyébként az egyetlen ellenszere az azonnali béketárgyalások, fegyverszünet és az azt követő béketárgyalás. Úgy látom, hogy erről csak mi beszélünk, csak Orbán Viktor beszél az Európai Unióban, mert mindenki más a szankciókat emlegeti.

Azt említettük már itt, a magyar Országgyűlésben, hogy ezek a szankciók csak súlyosbítják a háború kárait, tehát ahogy a háborús inflációt leküzdjük, mindenképpen fegyverszünetre és azt követően pedig béketárgyalásokra van szükség, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm a figyelmet. (Banai Péter Benő tapsol.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elnézést, hogy újra szót kérek, de az előttem szóló két kolléga gondolataira szeretnék röviden reagálni. A Momentum képviselője azt mondja, hogy ez a költségvetés nem családbarát. Én itt mondom, az ország nyilvánossága előtt, hogy ez a költségvetés-tervezet igenis családbarát költségvetés.

Önnek pedig azt ajánlom figyelmébe, hogy kicsit lapozzon vissza az időben, vagy akár beszélgessen az ön mellett most épp nem ülő országgyűlési képviselőkkel, de azokkal, akikkel egy listán, egy szövetségben indult, a Magyar Szocialista Párt képviselőivel, a DK-val, Gyurcsány Ferenc katonáival. (Vajda Zoltán nevet.)

(21.30)

Merthogy ők szerintem minden idők legrosszabb költségvetéseit rakták össze, az ön szövetséges partnerei. Annak idején a családok tekintetében is szétverték a családtámogatások rendszerét Magyarországon, míg most elmondhatjuk, hogy 2023-ban, tehát a következő esztendőben 450 milliárd forinttal többel tudjuk támogatni a családokat, mint idén. 2010-hez képest, tehát az önök által beterjesztett utolsó költségvetéshez képest pedig 3,5-szeres ez a típusú növekmény és növekedés. Az elmúlt 12 évben, azt lehet mondani, folyamatosan növekedett a családok támogatása, míg az önök idejében ez folyamatosan csökkent. Ezek tények, tisztelt képviselőtársam.

Az egészségügyet is érintette. Szintén azt mondom, hogy ott nézzen kicsit körbe. A 2023-as költségvetés tervezetében 120 százalékkal több forrással támogatja a magyar állam az egészségügyet, mint az önök utolsó, 2010-es költségvetésének időszakában, amikor is az egészségügyet nagyon nehéz helyzetbe hozták, sőt mindenkitől pénzt akartak kérni, de egy szociális népszavazás keretében a magyar polgárok erről is elmondták a véleményüket.

Ami pedig a háborús inflációt illeti, így van, képviselőtársamnak annyiban igaza van, hogy háborús infláció van nemcsak Magyarországon, hanem a világban és a térségben. Azt azért el kell mondani, hogy ha körbenézünk a térségben, és megnézzük az infláció mértékét, akkor a környező országokban, illetve ha kicsit szélesebb a kitekintésünk, az egész térségben Magyarországnál mindenhol magasabb ez az infláció. Ez persze minket nem vigasztal, de azért szerintem ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni, amikor a háborús inflációval kapcsolatos kijelentéseinket megtesszük. Köszönöm szépen a figyelmet.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar Országgyűlés képviselői a mai ülésen fogadták el hazánk, Magyarország 2023. évi költségvetését. Azt gondolom, ez van olyan súlyú ügy, hogy ne csak a napirendek között, hanem napirend után is megemlékezzünk erről, és felsoroljuk ennek a költségvetésnek, immár elfogadott költségvetésnek a legfontosabb üzeneteit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látni kell, hogy ez a költségvetés rendkívül nehéz időben, nehéz környezetben, bonyolult körülmények között készült el, hiszen a szomszédban háború dúl, háborús infláció van, és a hibás brüsszeli döntések, az úgynevezett szankciók senkinek az életét nem segítik, inkább csak elmélyítik a háború kárait, és a koronavírus-világjárvány sem ért véget még teljesen. Ilyen nehéz helyzetben készült tehát ez a költségvetés. Mi, a Fidesz-KDNP képviselői egyértelműen azon az állásponton vagyunk, hogy a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése, az ország energiaellátásának a biztosítása, valamint az, hogy a háború költségeit ne a magyar emberekkel fizettessék meg.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor 2010-ben megkaptuk a kormányzás lehetőségét és felelősségét, akkor több társadalmi csoporttal kiemelt szövetséget kötöttünk. Egy ilyen nagyon fontos szövetség volt az  ami azóta is tart , amelyet a nyugdíjasokkal, idős honfitársainkkal kötöttünk. Több mint 2 millió nyugdíjas honfitársunk él Magyarországon. Az erkölcsi és anyagi megbecsülésük, azt kell mondjam, folyamatos. Köszönettel és tisztelettel tartozunk nekik, illetve az irányukban. Eddig a nyugdíjasok négyszer kaptak nyugdíjprémiumot, nagyobb ünnepek előtt a felkészülést segítve mindig Erzsébet-utalványt kaptak Magyarország Kormányától. Ha egy picit visszamegyünk az időben, akkor azt lehet elmondani, hogy 2010-ben az átlagnyugdíj 97 ezer forint volt, 2022 januárjában pedig ez már több mint 163 ezer forintot jelent. Aztán visszaadtuk, visszaadjuk a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is. Erről is szól egyébként a most elfogadott 2023-as költségvetés.

Szintén szövetséget kötöttünk a magyar családokkal, a gyermeket nevelő magyar családokkal. Míg 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai baloldali kormányok szétverték a családtámogatások rendszerét, addig Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP azt mondta, hogy a magyarság jövőbeni megmaradásának záloga a magyar család, a magyar gyermek, ezért ösztönözni kell a gyermekvállalást, és lehetőségeinkhez képest meg kell adni minden támogatást a magyar családoknak. Erről is szól egyébként a most elfogadott költségvetés.

Azt gondolom, ezen a ponton szólnunk kell a rezsivédelemről is, merthogy a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése is. Azt tudom elmondani, hogy például a benzinárak tekintetében nálunk van egy árstop, 480 forintba kerül egy liter benzin. Ha ez nem lenne, akkor 800-900 forintot kellene a magyar családoknak fizetni egy-egy tankolás után literenként. Ötven liter tankolással számolva ez a 480 forintos rögzített benzinár azt jelenti, hogy egy család egy 50 literes tankoláskor több mint 12 ezer forintot tud megspórolni.

Ami a rezsicsökkentést és annak a megvédését illeti, ez igenis megtörtént, illetve megtörténik, hiszen az átlagfogyasztók tekintetében mindenkinél 100 százalékban marad a rezsicsökkentés. Ilyenre egyébként Európa egyik országában sincs példa, ezt szeretném önöknek hangsúlyozni. Nyilván egy háborús, egy megváltozott helyzet van, és ebben a helyzetben az fér bele, hogy ha az átlagfogyasztásig tart a rezsivédelem, a rezsicsökkentés, az átlagfogyasztás fölött pedig piaci árat fizetnek az emberek. Ez egy megváltozott helyzet, háborús infláció van Brüsszel rossz döntései kapcsán.

A költségvetés kiemelt területe a biztonság. Fontos, hogy Magyarország képes legyen megvédeni a polgárait. Ehhez katona és modern haderő kell. A most elfogadott költségvetés egyébként ezt is elősegíti és biztosítja.

Ezen a ponton szeretném mindenkinek megköszönni, aki részt vett a költségvetés előkészítésében, minden szakértőnek, kollégának, minden képviselőnek, aki elmondta ezzel kapcsolatban a véleményét, és minden frakciónak, országgyűlési képviselőnek, aki támogatta annak az elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kétperces hozzászólásomat elsősorban a DK képviselőjének mondatai inspirálták, valamint egyéb felszólalók is. Egyrészt volt, aki hozzátette, hogy miért az a címe ennek a jogszabálytervezetnek, hogy: „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”. Azért, mert Magyarország Kormányának egyértelműen az a célja, hogy megegyezzen, megállapodjon az Európai Bizottsággal, és egy 17 pontos vállalásban állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, ez annak a vállaláscsomagnak az egyik része és egyik pontja, azért, hogy a magyarok megkapják azt a pénzt, ami nekik egyértelműen jár. Azt jelzem, hogy olyan környezetben történik mindez, amikor Magyarország minden EU-s kötelezettségének eleget tesz.

Volt, aki fölvetette azt, hogy miért hozzuk létre ezt a központi információs közadat-nyilvántartást. Halkan jegyzem meg, hogy ezt egyébként az Európai Bizottság kifejezetten kérte a tárgyalások és az egyeztetések folyamán. Azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az információszabadságról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 2011-ben fogadta el, 2012-ben lépett hatályba. A Gyurcsány-Bajnai-korszak idején nem volt lehetőség ilyen típusú közadatoknak a kikérésére, és nem volt ilyen részletezésű szabályozása az egész területnek.

Volt, aki felvetette azt, hogy vannak napjainkban visszaélések, nehezítések ezzel kapcsolatos folyamatokban. Én pedig azt tapasztalom, hogy azon baloldali önkormányzatoknál, amelyeket önök vezetnek, ott alkalmazzák a településvezetők trükkök százait  ahogy ön is említette , azért, hogy lassítsák az adatkiadás folyamatát.

(11.50)

Azt is csak óvatosan jegyzem meg, hogy a „trükkök százai” kifejezésnek az ön szájából azért van egy diszkrét bája itt a ház falai között. Én egyébként annak is örülnék, ha valamikor, tisztelt képviselőtársam, a DatAdat ügyéről tudnánk itt a ház falai között beszélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Kétperces hozzászólásomat az LMP képviselőjének a beszéde indukálta. Hogyha már vízről beszélünk és a zöldügyekről beszélünk, környezetvédelemről, természetvédelemről, ha úgy tetszik: teremtésvédelemről beszélünk, akkor mindenféleképpen fontos hangsúlyozni ezen a ponton is, hogy Magyarország Kormánya a közéleti munkát a párbeszédre alapozza.

Ezen a területen is megkérdeztük az emberek véleményét, egy online zöldkonzultációt indítottunk nem is olyan régen, amelynek a címe: „Magyarország zöld úton jár!” Ez egy évvel ezelőtt volt, és ebben több mint 70 ezer polgártársunk mondta el a véleményét. Hangsúlyozom itt, a magyar Országgyűlésben, hogy a kormányzat által indított konzultációk sosem maradnak következmények nélkül, azokat mindig követi egy kormányzati vagy egy országgyűlési döntés. Azt gondolom, így volt, így van és így lesz ez a zöldügyek tekintetében is.

Ezen napirendnél is kimondhatjuk, hogy Magyarország Kormánya az  az ellenzékkel ellentétben , amely nemcsak beszél a környezetvédelemről és a zöldügyekről, hanem konkrétan intézkedéseket és döntéseket is hoz ebben a témakörben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk az Európai Unió tagja, több mint ezer éve itt vagyunk mi, magyarok Európa szívében. Magyarország minden EU-s kötelezettségének eleget tett és eleget tesz; Brüsszel azonban azt mondja, hogy ez a magyaroktól kevés, újabb feltételeket szabunk nekik.

Az Európai Bizottsággal hosszas tárgyalásokat, megbeszéléseket folytattunk, és egy 17 pontos vállalást tettünk ezen tárgyalássorozat végén. Ezeknek a végrehajtását pedig megkezdtük. Mi betartjuk a szavunkat, tartjuk az ígéretünket, nyitott szakmai kérdés nem maradt az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokat követően. Én bízom benne, hogy a 17 pontos vállalás után nem lesz majd 18., 19. vagy éppen 20. pont a jövőben. Ez azért is fontos, mert így például, ha megkapnánk ezeket a forrásokat, amelyek járnak a magyaroknak, járnak Magyarországnak, akkor minden idők legnagyobb pedagógusbér-emelését tudnánk végrehajtani.

Én azt kérem a baloldali pártoktól, képviselőiktől, hogy ők is támogassák ezt a törekvést, és ne gátolják azt, hogy Magyarország, a magyar családok, a magyar polgárok megkapják azt, ami nekünk, nekik jár.

És engedjék meg, hogy kétperces hozzászólásom végén reagáljak az MSZP felvetésére. Az MSZP-s képviselőtársunk szurkálta, megbántotta a KDNP-t. Én erre azt tudom mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppártot jóval korábban alapították, mint a Magyar Szocialista Pártot, és ahogy elnézem, jóval tovább fenn is fog maradni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Az ÁSZ, az Állami Számvevőszék egy nagy szervezet, komoly szervezet, független szervezet, rendkívül fontos területekkel foglalkozik, fontos területeket ellenőriz, illetve vizsgál, ezért a működésére vonatkozó szabályokat időnként szükséges módosítani.

Nyilvánvalóan itt, az előttünk fekvő törvényjavaslat esetében a fő cél az ellenőrzéseknek a még hatékonyabb, még mélyebb, még alaposabb lefolytatása, érinti ez a módosítási javaslat az összeférhetetlenségi szabályokat, erősíti a költségvetési garanciákat, és kiterjeszti az ellenőrzési hatáskört, ezáltal is növelve az ÁSZ, az Állami Számvevőszék mozgásterét.

(14.50)

Sor kerül pozitív döntés esetén a belső bérezés reformjára, az úgynevezett bértömeg-gazdálkodás bevezetésére.

Nagyon örülök, hogy a nemzetiségi képviselő, Ritter Imre is el tudta mondani a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit.

A Fidesz természetesen részt vesz ebben a szakmai vitában, és az az álláspontunk, hogy ezt a javaslatot mi is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igazából kétperces hozzászólást kellett volna kérnem, ha lehetővé tennék a mostani szabályaink, merthogy képviselő asszony felszólalására, az általa elmondottakra kívánok reagálni. Látom, hogy már szót kért, úgyhogy majd ő is beszélni fog. Én arra biztatom önt, hogy az Országgyűlés előtt is adjon számot arról a külföldről induló pártfinanszírozási botrányról, amelyben ön, az ön párttársai és az egész dollárbaloldal érintett. Erről szívesen hallgatnám önt a következő percekben, merthogy egy olyan súlyos politikai és büntetőjogi kérdésről van szó, amit a rendszerváltoztatás óta nem láttunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót és a lehetőséget, amelyet azért kértem, mert az autizmus ügyére kívánom felhívni a figyelmet a napirend utáni felszólalásom keretében.

Tegnap, április 2-án volt az autizmus világnapja. Hazánkban több mint százezer embert érint az autizmus. A világnap elsősorban a felismerésre, a megértésre és az elfogadásra hívja fel a figyelmet. Magyarország Kormánya és az Autisták Országos Szövetsége, az AOSZ, valamint Kővári Edit elnök asszony között egy folyamatos párbeszéd van, tudunk egymás ügyeiről, céljairól és lehetőségeinkhez képest minden támogatást és segítséget igyekszünk megadni egymásnak.

Tisztelt Országgyűlés! A legnagyobb feladatunk most az új országos autizmusstratégia megalkotása, amely munka folyamatban van, a legnagyobb magyarországi érdekképviseletek, szervezetek és szakértők vezetik a munkát, Magyarország Kormánya pedig segíti és támogatja ezt a nagy feladatot. Az utolsó ilyen stratégia, országos autizmusstratégia 2008-ban született meg, így hát az idő előrehaladása és a világ változása is indokolja, hogy megalkossunk együtt egy új stratégiát. A stratégiaalkotás folyamatáról természetesen transzparensen tájékoztatni fogjuk majd a nyilvánosságot.

Tisztelt Országgyűlés! A napokban is sort kerítettünk egy egyeztetésre, amelyet az AOSZ kezdeményezett abból a célból, hogy az autista személyek számára ellátást nyújtó nappali intézmények létrehozásával kapcsolatban tekintsük át a magyarországi összképet. Ennek az egyeztetésnek a Miniszterelnöki Kabinetiroda adott egyébként otthont, és az eseményen részt vett Szita Károly úr, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is, aki összekötő szerepet tölt be az AOSZ és a polgármesterek között. Hangsúlyozom, hogy az AOSZ már eddig is 40 városban egyeztetett az előbb említett témakörben.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében azt tudom mondani, hogy Magyarország Kormánya közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, a fogyatékossággal élők területén pedig különösen fontos a „semmit rólunk nélkülünk” elv. 2010 óta háromszorosára nőtt a fogyatékosügyi érdekképviseletek költségvetési támogatása.

Tisztelt Országgyűlés! Azért is kértem itt a lehetőséget, mert felszólalásommal fel kívántam hívni a figyelmet az autizmussal élőkre, hogy segítsük őket, képviselőtársaim is segítsék őket a mindennapokban, segítsék a közösségeiket, akik képviselik az érdekeiket. Engedjék meg, hogy itt, a magyar Országgyűlés nyilvánossága előtt is megköszönjem azon emberek és közösségek szolgálatát, akik a mindennapokban foglalkoznak az autizmus ügyével. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr, Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Ha az őszi időszakot is nézzük, akkor valójában itt két törvényről, két jogszabályról van szó, az egyik a mostani, az állami beruházásokról szóló törvénytervezet, a következő pedig majd, ugye, az építészeti törvényről szóló szabályozási kérdés lesz.

Én igazából nem is a törvény tartalmához kívánok most hozzászólni, hanem ahhoz a gyakorlathoz, ami kialakult a törvény előkészítésével kapcsolatban. Nyilván olyan témakörről van szó, amely így vagy úgy mindenkit vagy nagyon sokakat érint. Én köszönöm a minisztériumnak, hogy rugalmasságot mutatott, és hogy nyitott volt a párbeszédre, ugyanis egy nagyon hosszú és részletes társadalmi egyeztetést tudott lefolytatni ezen jogszabály kérdéskörében.

Mi például kezdeményeztük azt a minisztériumnál, hogy fogadja a fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezeteket, és sor került egy hosszú szakmai egyeztetésre, szinte mindegyik fogyatékosügyi érdekképviselet elfogadta egyébként a meghívást. Elmentünk a minisztériumba, ott volt az az államtitkár úr, Lánszki Regő, aki egyben az országos főépítészi felelősséget is viseli, és egy korrekt szakmai párbeszédet tudtunk folytatni. A fogyatékosügyi szervezetek megfogalmazták ezzel és a készülő másik jogszabálytervezettel kapcsolatban az észrevételeiket, és országos főépítész úr arról tájékoztatott bennünket, hogy a minisztérium részéről egy komoly fogadókészség van ezen érdekképviseleti vélemények meghallgatására, illetve elfogadására.

Úgyhogy én ezt a rugalmasságot, nyitottságot és társadalmi párbeszédet köszönöm Lázár miniszter úrnak, Csepreghy miniszterhelyettes úrnak és Lánszki Regő országos főépítész úrnak is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. Kétperces hozzászólásomban Szabó Sándornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének a gondolataira kívánok reagálni. Amit ő mondott az elmúlt pillanatokban, arra azt tudom mondani, hogy az valós képet ad arról a felfogásbeli, szemléletbeli különbségről, amely a baloldal és a jobboldal között van Magyarországon. Szabó Sándor azt sugallta, ami egyébként a kormányzásuk alatt ki is jött a valóságban a rendszerből, hogy ha magyar állami beruházás, akkor bizony külföldi munka és külföldi haszon. Mi azonban azt mondjuk, természetesen a jogszabályi keretek között, hogy ha magyar állami beruházás, akkor legyen magyar munka, legyen magyar haszon és magyar tőke.

(14.30)

Ez az egyik lelke egyébként ennek az előttünk fekvő törvényjavaslatnak. Én sajnálom, hogy a baloldal még mindig nem tud fejlődni, és még mindig a külföldi tőkét részesíti előnyben a hazaival szemben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Kétperces hozzászólásomban a baloldal képviselőjének a nyugdíjasokat érintő kijelentésére kívánok reagálni. Ugye, azt azért le kell szögeznünk, hogy hazánk, Magyarország 2024. évi költségvetés-tervezete egy igen nehéz környezetben készül, hiszen a szomszédunkban több mint egy éve háború dúl, ez a háború szankciókat hozott, ezek a szankciók senkinek nem tettek jót. Ilyen helyzetben bizony egy védelmi költségvetésre van szükség, olyan költségvetésre, amely megvédi a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjasokat, és biztosítja a rezsivédelmet is.

Nézzük a nyugdíjasokat tehát! Nagy a kontraszt, azt gondolom, a baloldal és a jobboldal, a Fidesz-KDNP között. Hogyha 2010-re visszamegyünk, akkor ott, a baloldal idején egy átlagnyugdíj 97 ezer forint volt, míg 2023 májusában ez több mint 200 ezer forintot jelentett. (Varju László: 1933-ban mennyi volt? Hány pengő? Mi?!) A Fidesz-KDNP-kormány öt alkalommal fizetett nyugdíjprémiumot, tisztelt képviselő úr, míg az önök idejében egyetlenegy alkalommal sem, tehát soha nem került erre sor, pedig a szabályok ugyanazok voltak már abban az időben is.

Ez a költségvetés-tervezet garantálja, hogy a nyugdíjasok megkaphatják majd a megemelt 13. havi nyugdíjat, azt a nyugdíjat, tisztelt képviselő úr, amit önök vettek el a nyugdíjasoktól. (Varju László: Nem vettünk el semmit! Mi adtunk hétszer, maguk meg egyszer!)

Magyarország 2024-es költségvetése…

ELNÖK: (Varju Lászlónak:) Képviselő úr, amikor gombot nyom, rövidesen elmondhatja. (Varju László: Bocsánat!) Bocsánat, majd beszámítom az időt. Parancsoljon!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, tisztelt elnök úr. Magyarország következő évi költségvetés-tervezete kiáll a nyugdíjasok érdekeiért, és megvédi a nyugdíjasok juttatásait. Vannak olyan általános intézkedéseink, amelyek szintén védik az időseket is, ilyenek a bolti kötelező akciók és a rezsivédelem. Kimondhatjuk, hogy Magyarország Kormánya és a Fidesz-KDNP és ez a költségvetés-tervezet is a nyugdíjasok pártján áll. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Ma egy rendkívüli súlyú napirendi pontot tárgyalunk. A baloldal által bevezetett földadó megszüntetése és tiltása (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be 2015-ben!) nemcsak a magyar gazdákat érinti, hanem minden magyar polgárt. Ez a kialakult helyzet természetesen  és sajnos  nem előzmény nélküli. 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai-korszakban a baloldal nem képviselte a magyar gazdák érdekeit, el akarta adni a magyar földet a külföldieknek, és nem álltak ki a magyar gazdák érdekeiért sem Budapesten, sem pedig Brüsszelben. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy ebben az időszakban állandósultak a gazdatüntetések.

Tisztelt Országgyűlés! A tavalyi esztendő végén a baloldal miniszterelnök-jelöltje által vezetett testület Hódmezővásárhelyen bevezette a földadót. A baloldal miniszterelnök-jelöltje egy történelmi aszály után, egy háborús helyzetben, egy megemelt energiaárakkal bíró helyzetben még egy pluszadóval is sújtja a helyi gazdálkodókat. Ez a mi megítélésünk szerint egy rendkívül súlyos és téves, helytelen lépés.

Ugyanúgy gondolják a magyar gazdákat, a magyar gazdák érdekeit képviselő szervezetek is, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Ők, látva a hódmezővásárhelyi ámokfutást, „El a kezekkel a gazdák földjétől! Soha többé földadót!” címmel aláírásgyűjtésbe kezdtek a bevezetett földadó, illetve annak kiterjesztése ellen. Rövid idő alatt több mint 120 ezren írták alá ezt a petíciót.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük mindenkinek, aki aláírásával támogatta ezt a kiemelt, fontos célt. Én a frakciónk nevében ezúton mondok köszönetet azoknak a gazdáknak és önkénteseknek, akik részt vettek az aláírások gyűjtésében. Köszönöm Győrffy Balázsnak és Jakab Istvánnak, a gazdák képviselőinek, hogy ilyen határozottan kiálltak az ügy mellett, és addig mentek nap mint nap előre, amíg el nem készült ez a törvénytervezet a tárgykörben, amelyet ma megvitathatunk. Ugyanúgy fontos volt Orbán Viktor miniszterelnök úr és az Agrárminisztérium támogatása is, és szintén bízunk a Pénzügyminisztérium támogatásában.

Tisztelt Országgyűlés! Miért fontos ez? A földadó nem csak a vásárhelyi gazdákat veszélyezteti. Megítélésem szerint a baloldal, ha kormányt alakítana Magyarországon, akkor országosan is bevezetné ezt a földadót. A földadó pedig mindenkit érint, mindenkit érintene, hiszen az előbb-utóbb beépül az élelmiszerárakba, így minden polgár pénztárcáját érinti. Ezért is tartom fontosnak, hogy az Országgyűlés nagy többséggel fogadja el ezt a törvényt, és garantálja azt, hogy a jövőben ilyen adó kivetésére nem kerülhet sor.

Mi megvédjük a magyar gazdákat Budapesten és Brüsszelben egyaránt. El a kezekkel a magyar gazdák földjétől! Soha többé földadót! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Napirend utáni felszólalásomban a nyári ülésszak zárásaként mindenkit érintő aktuális kérdésekről kívánok szólni.

A magyar Országgyűlés percekkel ezelőtt fogadta el hazánk, Magyarország 2024. évi költségvetését. Az a szisztéma, amelyre az Orbán-kormány állt rá, nevezetesen, hogy nem az év utolsó napjaiban, hanem még nyáron elfogadjuk a következő évi költségvetést, megítélésem szerint egy kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és biztonságot ad a költségvetés tekintetében az önkormányzatoknak, az államnak, a magyarországi közösségeknek, különböző társadalmi csoportoknak.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Azt mindenkinek látni kell, hogy ez a most elfogadott költségvetés nagyon nehéz körülmények között készült: a szomszédságunkban több mint egy esztendeje háború dúl, erre Brüsszel rosszul reagált, szankciókat vezetett be, amely szankciók csak még nehezebb helyzetbe hozták az embereket, azokat az embereket, akik nem tehetnek egyébként semmiről. A szankciókat világszerte infláció követte.

Ezen a ponton is hangsúlyozom, hogy Magyarország Kormánya, a magyar emberek döntő többsége a béke pártján áll. Az látszik, hogy az eddigi elhibázott szankciók nem vittek közelebb bennünket a háború végéhez, azonnali fegyverszünetre, béketárgyalásra és békére van szükség ahhoz, hogy ne legyen több felesleges katonai és civil áldozat. A béke azonnal letöri a magas energiaárakat és az inflációt.

Tisztelt Országgyűlés! Ilyen helyzetben fogadtuk el hát a következő évi költségvetést. Ez a védelem költségvetése, egy védelmi költségvetés, amely ebben a helyzetben megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és biztosítja a rezsivédelmet. Magyarország Kormánya ilyen helyzetben sem enged az elveiből, odafigyelünk a családokra, kiállunk a nyugdíjasokért és az ő juttatásaikért.

Tisztelt Képviselőtársaim! A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt egész Európában jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A 2013 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az egész Európai Unióban.

Ez a rezsivédelem nyugdíjas honfitársainknak is nagy segítséget ad, hiszen így több forint maradhat a pénztárcájukban. Hazánkban több mint kétmillió nyugdíjas él. Az Orbán Viktor vezette polgári kormány még 2010 előtt kötött szövetséget a nyugdíjasokkal; akkor azt mondtuk, hogy történjen bármi az országon belül vagy az országon kívül, mindig kiállunk a nyugdíjasok érdekeiért, és megvédjük a juttatásaikat. Ez így is történt, hiszen például megemelt formában visszaadtuk a baloldal által korábban elvett 13. havi nyugdíjat.

Ha megnézzük a nyugdíjak alakulását 2010 óta, akkor azt tudom mondani, hogy míg egy átlagos nyugdíj összege 2010-ben 97 ezer forint, addig 2023 júniusában ez több mint 209 ezer forint. Eddig öt alkalommal tudtunk nyugdíjprémiumot fizetni a nyugdíjasoknak. Ez, azt gondolom, nagyon komoly segítség volt nekik a mindennapokban. És ezen a ponton hangsúlyozom azt is, hogy a nyugdíjprémiummal kapcsolatos szabályok ugyanezek voltak a baloldali kormányok idején, a baloldali kormányok mégsem fizettek soha, egyetlenegy alkalommal sem nyugdíjprémiumot az idősek számára.

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy Magyarország Kormánya az emberek oldalán áll, a nyugdíjasok pártján áll, kiáll az érdekeikért és a juttatásaikért, és a most elfogadott költségvetés szintén biztosítja a nyugdíjasoknak azt a támogatást, amit korábban megígértünk. Köszönöm szépen a figyelmüket.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. Ennek a napirendi pontnak a kapcsán is meg kell emlékeznünk a Brüsszelben eluralkodott kettős mércéről. Brüsszel az Erasmus-, illetve a Horizont-programok tekintetében politikai okok miatt a diákokat bünteti, őket akarja elzárni a nemzetközi szakmai lehetőségektől.

Nem titok, Brüsszellel több politikai vitánk van az illegális migráció, a genderpropaganda és a háború kérdéskörében. Brüsszel a háborút támogatja, mi a békét; Brüsszel meghívót küld az illegális migránsoknak, mi távol tartjuk őket, mert azt mondjuk, hogy az illegális migráció és a terror kéz a kézben jár; Brüsszel erőszakos genderpropagandát terjeszt az óvodákban és az iskolákban, mi megvédjük a gyermekeket. Egyébként pedig más ügyekben nyitottak vagyunk a tárgyalásra, akár kompromisszumokra, sőt mindent teljesítettünk, amit Brüsszel kért tőlünk. Az azonban, hogy a politikai viták miatt Brüsszel a diákokat büntetné, elfogadhatatlan.

A magyar diákok szabad egyetemválasztás miatti diszkriminációja botrányos. Több tízezer diákról van szó Magyarországon. Ebben a kérdésben is úgy jártunk el egyébként, ahogy Brüsszel kérte. A Fidesz-KDNP továbbra is kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar diákok külföldön tanulhassanak, kapcsolatot építsenek, szakmai hálózatok tagjai legyenek. Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar fiatalok továbbra is részt vehessenek a külföldi ösztöndíjakban.

A Jobbik képviselőjének a hozzászólására reagálnék még röviden, ő migránsmunkásokat emlegetett. Ugye, vendégmunkásokról van szó, akik olyan álláshelyeket tölthetnek be, amelyeket magyar munkaerővel nem sikerült korábban. Hamarosan előttünk lesz az idegenrendészeti törvény, amely egyértelműen egy szigorítás, meghatározza azt, hogy ki, milyen okból és meddig tartózkodhat Magyarországon. Egyébként a migránsmunkás fogalmilag is kizárt, tisztelt képviselő úr. Nézze meg Nyugat-Európát, ott egyetlen illegális migráns sem dolgozik! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Az előttünk fekvő rendkívül előremutató javaslat nem más, mint a modern szolgáltató állam megoldása, a modern szolgáltató állam javaslata arra, hogy megkönnyítse a mindennapokat, illetve meggyorsítsa az állammal kapcsolatos mindennapi ügyintézést, hiszen  röviden összefoglalva  az igazolvány, az ügyintézés, az aláírás, illetve a fizetés 2024-től, illetve 2025-től a mobiltelefonunkon is megoldható lesz.

Nem előzmény nélküli egyébként ennek a javaslatnak a vitája, az ezzel kapcsolatos párbeszéd, hiszen Rogán Antal a miniszteri meghallgatásán részletesen elmondta ennek a programnak a lényegét, amit minden képviselőtársunk meghallgathatott.

Nem előzmény nélküli maga a program sem, hiszen a digitális Magyarország 2010 óta épül, és ahogyan Hollik István képviselőtársam felszólalásában említette, például az egészségügy területén nagyon sok előremutató megoldást tudtunk már itt alkalmazni az elmúlt években.

Megmondom őszintén, én a baloldali, ellenzéki aggályokat megalapozatlannak tartom, inkább azt látom, mintha ők kevésbé támogatnák azt, hogy éljük meg a jövőt itt Magyarországon, illetve nem támogatják azt, hogy az ügyek intézését meggyorsítsuk, felgyorsítsuk a mindennapokban. Én azt tudom önöknek mondani, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabály, illetve alkotmánymódosítás is egyértelműen egy EU-s irányelvet ültet át a magyar jogrendbe.

Azt is tudom önöknek mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy higgyék el, minden jóban van valami jó. Ennek a javaslatnak, tehát a nemzeti digitális állampolgárság programnak talán egyik idősügyi vagy nyugdíjasplatformjának tudom én nevezni azt az Európában egyedülálló programot, amit Magyarország Kormánya indított el „Gondosóra-program  Segítség egy gombnyomással!” néven. Minden 65 év feletti honfitársunk ingyenesen igényelheti és használhatja ezt a szolgáltatást. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót és a lehetőséget. Kétperces hozzászólásomban Szabó Timeának, a baloldal képviselőjének a hozzászólására kívánok röviden reagálni. A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény nevesít egy hatóságot, valószínűleg létre fog jönni a törvény elfogadása esetén a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Szeretném itt hangsúlyozni önök előtt, hogy létezik egy Integritás Hatóság is Magyarországon. Ezt Brüsszel kérte tőlünk azért, hogy az Integritás Hatóság a Brüsszelből, tehát külföldről érkező pénzeket tudja vizsgálni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal valójában ugyanez lenne: külföldről érkező pénzeket fog majd vizsgálni adott esetben. Azért fontos ez és az egész törvény is, hogy ne fordulhasson elő az, hogy „mikroadományokat” kapó politikai pártok vagy választáson induló egyesületek képviselői úgy táncolnak, ahogy a megrendelőik, vagy ahogy Szabó Timea mondta, a gazdáik fütyülnek. S azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ha van Integritás Hatóság Magyarországon, akkor bizony legyen Szuverenitásvédelmi Hivatal is.

Szabó Timea említette felszólalásában az akkumulátorgyárakat. Én azt gondolom, hogy ezt már többször megbeszéltük. Nem erről, hanem a zöldenergiáról van szó. A XXI. század legnagyobb kihívása egyébként az energiatárolás. A világ átalakulóban van, nem lesznek majd benzines autók a jövőben. Magyarországon egyébként az autógyárak több mint 700 ezer embernek adnak otthont, illetve munkát. Én azt tudom mondani, hogy ez egy óriási versenyfutás. Aki ezt megnyeri, az megnyeri a XXI. századot. Én ezen a ponton egyetértek a német Zöldekkel, akik egyébként azt szokták mondani, hogy az akkumulátor az egy darab jövő. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Röviden a DK képviselőjének hozzászólására kívánok részben reagálni.

Ő azt mondta, hogy aggályosnak tartja ezt a felvetést, ezt az előterjesztést, ami most itt fekszik az asztalon, én pedig azt gondolom, hogy ez rendkívül időszerű. Három részből áll. Én egynél időznék el, de nem hosszú ideig, ez pedig az online csalások mint olyanok, amit akár úgy is nevezhetnénk, hogy online fogyasztóvédelem. Üdvözölném egyébként, ha a magyar Országgyűlés az online fogyasztóvédelemmel akár még részletesebben is foglalkozna a jövőben, hiszen az életünk egy része ma már az online térben telik, mobiltelefonon, táblagépen adunk le különböző rendeléseket, vagy ezeken keresztül vásárolunk. Különösen felerősödött ez a folyamat a Covid, a koronavírus-járvány idején, és nagyon sok esetben lehetett olyanokat tapasztalni, amikor egy-egy vásárlót megtévesztettek. Különösen vonatkozik ez az idős korosztályra, a nyugdíjasokra, akikre azt gondolom, hogy külön kell figyelnünk.

Úgyhogy én üdvözlöm, hogy a kormányzat a napirendjére tűzte ezt a témát, és azt is üdvözölném, ha akár még részletesebben tudnánk a jövőben erről beszélni, merthogy egy olyan ügyről van szó, ami sajnos velünk élő jelenség; az online csalásokra gondolok elsősorban. Itt mindenkit fel kell vérteznünk a megfelelő információval, tudással, illetve képességgel, hogy el tudja ezeket kerülni, illetve ki tudja védeni a jövőben. Még egyszer szeretném nyomatékosítani, hogy különösen gondolok itt az idős, nyugdíjas honfitársainkra. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)