Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Másfél hónappal ezelőtt, amikor a veszélyhelyzet kihirdetésre került, és önkéntes tevékenységbe kezdtem, akkor eljutottam több olyan családhoz, akik igenis segítségre szorulnak. Eljutottam olyan szegregátumokba, ahol roma gyerekek futottak oda egy-egy kifliért, mert éhesek. Múlt héten, amikor arról szólaltam fel itt a parlamentben, hogy még mindig vannak olyanok, akiket az út szélén hagynak, akkor kértem Farkas Félix roma nemzetiségi szószólót, hogy ő is nyilvánítson véleményt. (Farkas Félix felé:) Ez utalt arra, hogy „Ami 77 nap után mégis kimaradt”, ugyanis ön 2020. március 2-a után szólalt meg most itt a Magyar Országgyűlésben. Ennek nagyon örülök, mert tartja a mondás, jobb későn, mint soha.Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy köszöni az egészségügyi dolgozóknak, köszönjük az egészségügyi dolgozóknak, köszönjük azoknak, akik a frontvonalban dolgoznak. De megköszönni az európai parlamenti kormánypárti képviselőknek, hogy kiadtak egy közleményt, hogy ők mindenkinek segítenek, én azt gondolom, hogy egy kis cinizmus, és mosolyt csal az arcunkra, ugyanis nem közleményre van szükség.

Ahogy ön is elmondta, járja a telepeket, látja, hogy mi történik, hogyan, milyen körülmények között élnek családok sokan, akár 10-20 személy is pár négyzetméteren. Én is láttam. Látom, hogy igen, itt segítségre van szükség. De azt mondani, hogy egy közlemény ebben segít, óriási blama. Bocsánat, ezért a szókifejezésért. Valódi, kézzelfogható segítségre van szükség.

Ön felhozta nagyon helyesen, hogy a tanodaprogram, az oktatás jelenti az elsődleges kiutat a szegregátumokból. Maximálisan egyetértek. Azzal, hogy informatikai eszközökre lehet pályázatot nyerni, egyetértek. Csakhogy én voltam olyan családoknál is, ahol nemhogy internet, de még áram sincs, megfelelő körülmények nincsenek arra, hogy informatikai berendezéseket használjanak otthon. Igen, a tanodák úgy működnek, hogy oda kell menni a gyermekeknek, és ott biztosítottak esetleg ezek a körülmények, hogy ott tudják használni ezeket az informatikai berendezéseket. De igenis szükség lenne arra, hogy normális felzárkóztató programok induljanak hazánkban. Lehet százmilliókkal meg milliárdokkal dobálózni, de azoknak a gyerekeknek, azoknak a családoknak igenis nagyon komoly segítségre van szüksége.

Ön azzal fejezte be a hozzászólását, hogy nem hangulatkeltésre van szükség. Senki nem szeretne hangulatot kelteni. Itt most egyetlenegy szempont van, legalábbis az én szemeim előtt, hogy azoknak a gyerekeknek, akik két hete ott könyörögtek, hogy hozzak nekik füzetet meg ceruzát, mert az sincs nekik, akkor az embernek a szíve megszakad, és azért, mert odajutottunk, hogy ezek a szülők elveszítették azt az alkalmi munkavállalásukat is, ami egyáltalán reményt jelenthet, hogy a mindennapokat túléljék. Amikor kenyérért meg kifliért könyörögnek, meg adjak egy rétest, mert azt viszünk nekik, akkor el kellene gondolkodni, hogy hogyan lehet segíteni.

Amit nagyon hiányoltam az ön felszólalásából: nem tért ki a roma nemzetiségi önkormányzatok helyzetére, hogy ők milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Iszonyatosan kevés az a működési keret, amiből tudnak gazdálkodni, nagyon kevés az a forrás, amit biztosítanak, nem beszélve arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatoktól is elvonások várhatók, mert látjuk, hogy mi a cél, hogy mindenhonnan az elvonás. Nyilván ez a roma nemzetiségi önkormányzatokat is fogja majd érinteni.

Igen ám, csakhogy az emberek a településükön a települések polgármestereitől és a képviselőktől várják a segítséget. Csak ha ott nincs pénz, akkor ők nem tudnak segíteni. Ez olyan szinten be fog gyűrűzni, amit egyébként már korábbi felszólalásaim során is elmondtam. Nagyon-nagyon rossz vége lesz. Segítségre van szükség.

Nagyon bízom benne, hogy ön is a továbbiakban is mindent meg fog tenni azért, hogy a roma honfitársaink is megtalálják a helyüket. Ebben kérem, hogy mindent tegyen meg, minden kapcsolatát mozgassa meg, mert azok az emberek, akik ezekben a szegregátumokban élnek, valódi, kézzelfogható  nem közlemény  segítségre vágynak. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)