Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.17:49:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2015.06.30.), 142. felszólalás
Felszólaló Dr. Galambos Dénes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a házszabály 46. §-a alapján a T/5143. számon benyújtott, a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Kulturális bizottság hatpontos módosító javaslatát tartalmazza. A módosító javaslat lehetővé teszi, hogy egyes olyan kivételes esetekben, amikor elsősorban a labdarúgás sportágban a sportág nemzetközi szövetsége ilyen irányú szabályozása miatt az indokolt, a sportszerződés a nemzetközi szabályok alapján gazdasági tevékenységet is magában foglaló jogviszonyt is feltételez, a szövetség a szabályzatában kivételesen rendelkezhet úgy, hogy amatőr sportolóval sportszerződés nem köthető.

A módosító javaslat az előzőeken túlmenően a sporttörvény 6. § (1a) bekezdésének elhagyását is javasolja, hiszen a sportszervezet és a sportolók közötti jogviszonyt megalapozó tagsági vagy szerződéses jogviszony nélkül garanciális jelleggel sérülhet a sportolók és a sportszervezetek joga, jogos érdeke a sportoló adott sportszervezet keretében kifejtett, szervezett sporttevékenysége során, amely garanciális viszony önmagában az igazolás, az átigazolás, a sportszervezet és a sportoló között már fennálló valamilyen jogi kapcsolatot feltételező alapjogviszony nélkül sem váltható ki.

A Törvényalkotási bizottság ülésén kibontakozott vitában nyilvánvalóan, akik ott részt vettek ‑ és gondolok Szilágyi képviselőtársamra ‑, hozzá fognak szólni a mostani záróvitában. Én azt szeretném kiemelni, ami a módosítás előzőekben felsorolt indoklásán túlmenően még fontos, és ami utal a bizottsági tárgyalásra is. A két vonulat, a két irány, amely ugye az UEFA és a FIFA előírásaival összhangban történő szabályozást teszi lehetővé, erről már szóltam.

A másik irány, amiről vita bontakozott ki a Törvényalkotási bizottság ülésén, az az, ami arra utal, hogy az egyes sportszervezetek az országos sportági szakszövetségek tagjai, amelyek saját vagyoni értékű jogaikkal maguk rendelkeznek. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás, ahogy a törvényjavaslat indokolása is tartalmazza, az országos sportági szakszövetségek esetében is kötelezővé teszi, hogy a vagyoni értékű jogok tekintetében az egy évnél hosszabb időre kötött szerződéseket a legfőbb döntéshozó szerv, a közgyűlés hagyja jóvá.

Az országos sportági szakszövetségek közgyűlésének összehívása rendkívül körülményes, hosszadalmas feladat, amely a gyors üzleti döntések meghozatalát akadályozza. A javaslat szerint az országos sportági szakszövetségek esetében a vagyoni értékű jogokra vonatkozó szerződések jóváhagyására a szakszövetség ügyintéző képviselő szerve, elnöksége lenne jogosult. A vitában elhangzott az, hogy ezzel olyan túlhatalmat biztosít ‑ idézőjelben ‑ a törvényjavaslat módosításával, hogy az elnökség tulajdonképpen ezáltal ‑ ahogy fogalmazott képviselőtársam ‑ gyakorlatilag a sportkorrupciót alapozza meg. Én ezzel nem értek egyet. Azt gondolom, hogy az elnökség ‑ ugye roppant triviális, egyszerű mondattal kezdve ‑, az elnökség is a közgyűlés kontrollja alatt áll. Nyilvánvaló, hogy az elnökség tevékenységét az éves beszámolók során értékelni kell, ennek során ki kell térni arra, hogy milyen döntéseket hozott a vagyoni értékű jogok tekintetében, és ami még nagyon fontos, és amit az indokolással egyetértően én is támogatok, hogy valóban, egy egyesület komplett, teljes közgyűlésének az összehívása olyan időigénnyel járhat, ami ugyan nem teszi indokolatlanná azt, hogy demokratikus szabályokat betartva és ellenőrzési szabályokat figyelemmel kísérve és szintén betartva ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, én mégis azt gondolom, hogy nagyobb indokoltsága van annak, hogy ezeket a döntéseket az elnökség tudja meghozni.

Nem győztek meg engem a képviselőtársaim a törvényalkotási bizottsági vitában, így az elmondottak alapján is és beterjesztve a Törvényalkotási bizottságnak a javaslatát, kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai