Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Nem fogom az időt nyilván kihasználni, de néhány olyan gondolat elhangzott, amelyre mindenképpen szeretnék reagálni. Mindenekelőtt megemlíteném azt, hogy lassan már 9 órája tárgyaljuk ezt a törvénytervezetet, illetőleg a módosításokat, és bizony el kell hogy mondjam, hogy ez alatt az idő alatt már régen végezhettünk volna, de rendkívül sok felesleges beszéd is elhangzott, ami csak időhúzásnak vagy az idő kitöltésére volt való.

A hozzászólásom elején mindenképpen szeretném leszögezni azt, hogy a Fidesz-frakció, illetőleg a Fidesz-KDNP-frakciószövetség a beterjesztett módosításokat támogatja. A törvénymódosítás ugyanis, képviselőtársaim, nem elhallgattat, hanem kulturált mederbe kívánja terelni az ellenzéki magatartást.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elhangzott itt Vadai Ágnes képviselőtársamtól és több ellenzéki képviselőtől is a törvényszakasznak „A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén” című fejezete, amelyben a 45. §-t próbálták górcső alá venni. Én azt gondolom, hogy a törvénymódosítás és az ellenzéki felszólalások sokasága kapcsán elmondhatjuk azt, hogy egyetlenegyszer sem hangzott el az ellenzék részéről, hogy tisztelt Országgyűlés, igen, figyelni fogunk arra, hogy a Ház rendjét fenntartsuk, házszabályt sértő viselkedést ne kövessünk el, és ne hangozzon el olyan beszéd, amely alkalmas arra, hogy a Ház működési rendjét megzavarja. Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, hogyha valaki így gondolkodik, és így kezdi a munkáját, akkor nem fognak bekövetkezni azok a szankciók, amelyek azért vannak most leírva, mert önök kényszerítették ki.

De visszatekintenék arra, amit Vadai Ágnes mondott. Olyan helyzetet vizionál, amely meggyőződésem, hogy nem fog bekövetkezni, ugyanis a (2) bekezdésre hivatkozik a 45. §-nál, de az (1) bekezdést nem veszi figyelembe, nem tudom, miért, úgyhogy én ezzel kezdeném, amely iránymutatást tartalmaz. Ugyanis azt mondja a 45. § (1), hogy az Országgyűlés ülésén az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést levezető elnök feladata, amelyben őt az ülés vezetésében közreműködő jegyző, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, ülésteremben tartózkodó jegyző, alelnök és háznagy segíti.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Ha itt megállunk, akkor még semmi gond nincs, mert nyilvánvaló, hogy az elnök úr, akár Kövér László elnök úr vagy Hiller elnök úr, akárki ül a pulpituson, ha lát valami olyat, ami az Országgyűlés rendjét zavarja, működési rendjét akadályozza, akkor először ő próbálja a rendet megteremteni, és hogyha ez valami miatt nem sikerül, akkor természetesen segítséget fog kérni. Azonban azt mindannyian tudjuk, hogy teljesen kizárt, hogy erőszakot fognak alkalmazni azok a személyek, akiket az elnök úr megkér, felkér, hogy segítsenek neki abban, hogy a rend helyreálljon az Országgyűlés üléstermében.

Rákanyarodnék itt a 2. §-ra, de a 2. §-nál is egybe kell olvasni, hiszen ott van egy olyan kitétel, amikor mindenkit felkér, ez a 46/C-46/G. §-okban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködés. Taxatíve felsorolja a törvény, én most nem fogom felolvasni, hiszen nem kívánom vele az időt húzni, mert mindenki előtt ott van a törvény, arra kérem képviselőtársaimat, olvassák el, hogy mi után mi következik, és melyik szakasz milyen rendelkezést tartalmaz, hogy azok megsértése esetén kerülhet sor arra, hogy az Országgyűlés elnöke segítséget kér abban az esetben, hogyha ő nem tud lejönni a pulpitusról, hogy segítsünk neki abban, természetesen abszolút kulturált körülmények között, és nem úgy, ahogy itt vizionálták a képviselőtársaim, hogy milyen, esetleg tettlegességig fajuló rendbetételre kerül sor itt, a Ház falai között, amit én el sem tudok képzelni.

Tehát én azt gondolom, hogy ez teljesen rossz irányba viszi a tárgyalási folyamatot, és van itt egy törvény, amelynek a betartása  ahogy azt a felszólalásomban is mondtam  ellenzéki és kormánypárti képviselőkre, mindenkire kötelező, amennyiben a parlament elfogadja, az Országgyűlés elfogadja. Lehet ezt kritizálni, ugyanakkor én azt gondolom, hogy a betartására mindenkinek figyelni kell.

(8.50)

Az ország tekintélyét tehát, mint említettem, csak az tudja helyreállítani, ha sem a jobb-, sem a baloldalon nincs trágár beszéd, nincs rendbontás, nincsenek durvaságok, tehát egy kulturált, országgyűlési képviselőhöz illő magatartás tanúsítása valósul meg. Itt azonban meg kell állnom egy pillanatra, mert a mai napon, vagyis a mai éjszaka folyamán, a hajnal folyamán nagyon sokszor elhangzott olyan beszéd, amely magát a házelnököt, illetőleg magát a miniszterelnök urat tüntette fel olyan színben, amely énszerintem rendkívül méltatlan volt a hozzászólóktól, és én azt hiszem, nyugodtan állíthatom azt, hogy még a személyiségi jogaikat is sértette.

Itt azonban szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy óvakodjon ettől, annál is inkább  és ezt ne vegyék tőlem egy olyan felszólításnak, amely esetleg bántóként jelenik meg , hiszen Magyarország Alaptörvényének VI. cikke a következőt tartalmazza: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” A személyes adatok védelmét taglalja aztán tovább ez a szakasz, ugyanakkor ki kell mondjam, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint az emberi jogok európai egyezménye is ugyanezeket a szabályokat tartalmazza, és ezek szinte egymásra épülnek. Tehát én rendkívül méltánytalannak tartom azokat a megszólalásokat, amelyek itt a mai ülésnapon elhangzottak, csak azért, hogy valamit mondjanak, nem tudtak mást tenni, mint megpróbálták a miniszterelnök urat és házelnök urat kedvezőtlen színben feltüntetni. Én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy a jövőben ettől tartózkodjanak.

Még ehhez tartozóan elmondanám azt, hogy sokan sérelmezték a házelnök úrnak a fegyelmi jogkörét. Előttem is itt van, amit ellenzéki képviselőtársam is bemutatott vagy felolvasott, az a felsorolás, amely Albániától egészen Ukrajnáig, mivel egy ilyen sorrendben van felsorolva sok-sok oldalon keresztül, minden országot bemutat, bemutatja, hogy mit tekint fegyelmi vétségnek. Fegyelmi vétség például a Ház rendjének súlyos megsértése, házelnök vagy Ház döntései végrehajtásának megtagadása, obszcén kifejezések, a ház rendjét, a házszabályt sértő viselkedés. Végigmehetünk rajta Albániától Hollandián, Horvátországon, az Egyesült Királyságon  erről már beszéltünk , Németországon keresztül, ezt mindenhol részletesen taglalja ez a kimutatás, és a fegyelmi hatáskör minden esetben a Ház elnökének a hatáskörébe van utalva, ő fogja meghatározni azt, hogy milyen mértékű az a jogsértés, amelyet a képviselő magáról megfeledkezve elkövetett, és nem méltó a Ház működési rendjéhez, illetőleg ahhoz a magatartáshoz, amelyet tanúsítania kellene.

Úgyhogy én nem látom azt a rendkívüli problémát, amit itt a képviselőtársaim felvázoltak. Egyetlenegy dolog biztos: mindenkinek át kell gondolni, hogy mikor mit csinál, és ha csak azért hangoznak el ezek a különböző, sokszor nagyon éles és nagyon méltatlan kifogások a törvénytervezettel vagy -módosítással kapcsolatban, mert önök mintha ezt a trágár beszédet akarnák a napi egymás közötti beszélgetési stílus részévé tenni. Én viszont azt gondolom, hogy ezt mindenáron meg kell akadályozni, hiszen egy kulturált viselkedési formába és egymás közötti beszédbe, illetőleg a törvényekről szóló társalgás folyamatába ez nem illik bele, nem illik az Országgyűléshez, és tetszik vagy nem, az Országgyűlés méltóságát sérti.

(Szilágyi Györgyöt a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Még néhány gondolatot szeretnék elmondani. Azt hiszem, Boldog István képviselőtársam már nincs itt. (Közbeszólás: De, itt van.) Elhangzott a 2006-os gyurcsányi brutalitás, ami megtörtént Budapesten. Én mindenkinek csak azt javasolom, hogy a Balsai-jelentést vegye elő. A Balsai-jelentést tárgyalta az Országgyűlés, elfogadta, bárhol elolvasható, és abból mindenki, aki esetleg kételkedik a 2006-os eseményekkel kapcsolatban és annak a brutalitásával kapcsolatban, mindent elolvashat és megtudhat.

Kunhalmi Ágnes képviselő asszony annyit mondott nekem, hogy szeretne olyan jogokkal élni, mint ami engem korábban megilletett. Én egy törvénytisztelő állampolgár voltam még mielőtt ’98 előtt bekerültem a parlamentbe, azt követően pedig különösen. Engem semmi különösebb jogok nem illettek meg, mint a törvények betartása, mert én így tanultam és így nőttem fel, jogászként meg különben is rendkívüli módon kényes vagyok erre. A házszabály azonban  képviselő asszonynak mondtam volna  tételesen meghatározza azokat a jogokat, amelyek a képviselőt megilletik; ez megillette korábban is, megilleti ma is, itt az interpelláció, a kérdésfeltevés, ugyanakkor lehetősége van a képviselőnek természetesen, hogy az állami szervek esetében érdeklődjön, kérdést tegyen fel. De azért az mégsem járja, hogy valaki beront valahová, teljesen mindegy, legyen az egy vállalat, vagy legyen egy média, akár a rádió vagy a Magyar Televízió. Az ember úgy szokott elmenni bárhova, hogy felhívja, bejelentkezik, elmondja, hogy miért szeretne jönni, ugyanakkor a cég, illetőleg a média vezetőjének kötelessége a képviselőt fogadni, rendelkezésére állni, és természetesen az üzem zavarását maximálisan ki kell iktatni ebben a látogatási körben.

Végezetül pedig Tordai Bence képviselő úr is megszólított. Én szeretném mondani neki, hogy nem kell aggódnia képviselő úrnak. Nem kell aggódnia képviselő úrnak a Fideszért, és nem kell aggódnia a Fidesz-KDNP-szövetségért, annál is inkább, mert tudomásul vettük azt, hogy a választópolgárok néhány városban, a fővárosban, néhány településen másképp gondolkodtak. Mi mindenképpen ugyanúgy meg fogjuk találni a kapcsolatot a településen élő képviselőkkel, polgármesterekkel, és amennyiben lehetőségünk van, természetesen támogatjuk a térség fejlődését. Ugyanakkor az nem igaz, hogy elvesztettük a választást, mert országosan a Fidesz-KDNP igenis megnyerte a mostani önkormányzati választást, és ebből fakadóan mi rendkívül bizakodóan tekintünk a jövő felé. Természetesen meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen hibákat követtünk el, ezeket korrigálni fogjuk, de továbbra is ugyanazt a gazdaságpolitikát, családpolitikát és az időskorúak támogatásával kapcsolatos elképzeléseinket és munkaterveinket fogjuk megvalósítani, mint ami a programunkban és az elképzelésünkben volt a választások idején.

Ugyanakkor még azt is mondanám Tordai Bencének  hiszen valószínű, hogy elfelejtette , hogy 2010-től Magyarország egy felívelő pályán van. 2010-ben egy olyan, csőd szélén álló országot vett át a polgári kormány, amikor a 2010 előtti választásoknál a magyar emberek, a magyar választópolgárok mondták azt, hogy igenis elég volt, elég volt abból, ami az azt megelőző 8 évben történt. Ekkor került az ország egy olyan helyzetbe, amikor lépésről lépésre, választásról választásra mindig kétharmados többséggel  amit mindig nagy alázattal és tisztelettel megköszöntünk  próbáltuk az országot olyan helyzetbe hozni, hogy eljutottunk erre a pontra, ahol éppen most vagyunk, ahol is egy felívelő gazdasági növekedésről beszélhetünk, és ez a gazdasági növekedés teszi lehetővé azt a támogatási rendszert, életpályamodellek kidolgozását, amelyekkel szeretnénk a magyar polgárok életét, a magyar emberek, a magyar családok életét megkönnyíteni és boldogabbá tenni.

Én azt gondolom, hogy ezt a munkát fogjuk tovább folytatni mindenáron, nem fogunk megtorpanni, bármilyen kritikával illetnek minket, és nagyon igaztalanul, mert ami itt elhangzott, az rendkívül bántó és sértő volt. Tehát töretlen az az elképzelésünk, hogy azt, amit megígértünk a választási kampányok során, végre is fogjuk hajtani. Én ennyit szerettem volna elmondani.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.00)