Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház számára az éppen most kezdődött országgyűlési ciklusban benyújtott több tucat határozati javaslat közül a most tárgyalt, előttünk fekvő iromány, úgy hiszem, hogy kiemelt jelentőségű, hiszen azon javaslatok közé tartozik, amelyek nagymértékben meghatározzák Magyarország helyzetét az elkövetkező években.

Miben is foglalható össze tehát röviden a javaslat lényege?

(16.30)

A címben tömören megfogalmazottak szerint tehát az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az európai országokkal közös, jobbító célú törekvés, vagyis az Európai Unió keretei közötti együttműködés milyen formát öltsön a jövőben. Azt is mondhatnám, hogy egyfajta XXI. századi 12 pont ez a határozati javaslat, vagyis „Mit kíván a magyar nemzet?”. Úgy hiszem, nem is akkora túlzás ilyen hasonlattal élni, hiszen Magyarország polgárai széles körben nyilvánították ki a véleményüket a határozati javaslat által felölelt kérdésben, és így a tisztelt Ház ennek egyfajta megerősítését adja most. Az Országgyűlés egyúttal a polgárok álláspontjának képviseletére kéri fel a kormányt, vagyis jelen esetben tehát a népakarat érvényesülésének is a garanciája ez a javaslat.

Az első kérdés, tisztelt képviselőtársaim, amit most meg kell válaszolnunk, hogy miért éppen most kerül erre sor, mi indokolja a javaslat időzítését. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindenki előtt közismert, hogy az Európai Unió intézményei konferenciát kezdeményeztek Európa jövőjéről, és egy közel egyévnyi tárgyalást követően ez az eseménysorozat 2022. május 9-én ért véget. Egyik szemem sír, hiszen a konferencia egyfajta zsákutcának bizonyult, ugyanakkor mégis megtiszteltetés számomra, hogy az Országgyűlés négyfős delegációját vezettem a konferencián. Ezúton is szeretném megköszönni Tessely Zoltánnak és Balczó Zoltánnak, az Európai Ügyek Bizottsága alelnökeinek, valamint Juhász Hajnalka bizottsági tagnak az aktív közreműködését. Köszönöm.

Miért is hát ez a kettős érzés? Tisztelt Képviselőtársaim! A folyamat elején még mi is azt érzékeltük, hogy ez az eseménysorozat egy páratlan lehetőség, kezdeményezés az Európai Unió történetében, és talán naivan úgy gondoltuk, hogy a civilek, a polgárok véleményének megismerését szolgálja ez az egyéves folyamat. Azonban, ahogy telt az idő, hamarosan be kellett látnunk, hogy a parttalan mederben zajló konferenciának valójában nem volt igazi küldetése, így közel sem lehet a húsz évvel ezelőtti konvent méltó utóda. A szervezettség, a koncepció és az irányítás most hiányzott, s a tanácskozássorozat leginkább egy látványos show-ként jellemezhető, amely mindennek ellenére a szélesebb európai közvélemény előtt sajnos visszhang nélkül maradt.

A strasbourgi záróünnepségen az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács elnöke 49 általános javaslatot és 326 konkrét, egyedi intézkedési javaslatot tartalmazó záró jelentést vehetett át a konferencia résztvevőitől, tehát impozáns számok. Azonban mint kiderült, a tanácskozáson az Unió mélyítésére, birodalomépítésre, a szorosabb integrációra törekvő álláspontok kaptak nagyobb teret. Az elmúlt egy év alatt például az egyik legfontosabb kérdéssé vált az Európai Parlament jogalkotás-kezdeményezési joga, az európai választásokon a csúcsjelölti, a Spitzenkandidat-rendszer bevezetése vagy éppen a minősített többségi döntéshozatalra való áttérés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a helyzetet, a kiváltott értetlenséget talán csak a manapság divatos képi megjelenítéssel lehet igazán jól megérteni. Képzeljük magunk elé a Ponyvaregény című klasszikus film jelenetét, amelyben John Travolta keresi a kaputelefont. És valóban, tisztelt képviselőtársaim, tényleg ezek lennének most a legfontosabb kérdések Európában, amikor Európa új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett?

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy nincs más lehetőségünk nekünk, Országgyűlésnek, mint hogy testületként emeljük fel a hangunkat a számunkra veszélyt jelentő kezdeményezések ellen, ahogy ezt korábban is megtettük. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 2020 júliusában a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozatban felhívtuk a kormányt, hogy az Európai Tanácsban  idézem  a „Következő nemzedék EU” eszköze és a többéves pénzügyi keret elfogadása során képviselje az egyenlő elbánás elvét, az azonos helyzetben lévő, illetve a szegényebb tagállamok érdekei védelmében.

Most, tisztelt képviselőtársaim, az Európa jövőjéről szóló konferencia után úgy vélem, hogy nagyon is időszerű az Unió és a tagállamok jövőjéről szóló közös gondolkodás, hiszen a tévútra jutott eseménysorozat ellenére az európai polgárok nemcsak Magyarországon, hanem a többi tagországban is joggal várják, hogy az általuk megfogalmazott elképzelések, természetesen kellő megfontolások után, legalább részben belekerüljenek az uniós szerződésekbe. Annál inkább igaz ez a magyar polgárok esetében, hiszen mi az európai átlagot messze meghaladó szerepvállalással vettünk részt a rendezvényeken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra a kérdésre, ami ma felvetődik Európa-szerte, hogy merre is tartson Európa, a tagállamok és az uniós intézmények rendkívül eltérő válaszokat adnak. Jelenleg ugye, tudjuk azt, hogy a tagállamok egy több mint 200 oldalas elemzésen keresztül próbálják feldolgozni ennek az egyéves konferenciának a javaslatait. Ehhez idő, szakmai elemzés és felelősségteljes hozzájárulás kell. Ehhez képest meg mi történik: az Európai Parlament  Deutsch Tamás képviselőtársamra nézek, aki tudja , szinte kapkodva, június 9-én megszavazott egy állásfoglalást „A szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent létrehozására irányuló felhívásról” címmel. Minek ez a nagy sietség?

Az Európai Parlament javaslatot tett tehát ebben a Tanácsnak egy, a nemzeti parlamentek képviselőiből, a tagállamok állam- és/illetve kormányfőiből, az Európai Parlamentből és a Bizottságból álló konvent összehívása céljából. A szerződések felülvizsgálatát célzó konvent összehívására, emlékeztetem képviselőtársaimat, 2002 februárjában került sor. Mi is történt akkor? Az akkori testület által másfél éves kemény munkával kidolgozott alkotmányos szerződést a francia és a holland polgárok annak rendje és módja szerint leszavazták, és nem lett Európának alkotmánya, hanem mi lett helyette: a lisszaboni szerződés vette át szerepét 2009 decemberétől. Szeretném feltenni a kérdést, hogy ha egy ilyen jobban előkészített, kizárólag szakmai alapon szervezett konvent sem érte el a célját, akkor mit várhatunk egy politikai okokból siettetett tanácskozástól?

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, mi, magyarok ebben a játékban nyílt lapokkal játszunk. A javaslatban leírtak már egy évvel ezelőtt megjelentek a nyilvánosságban. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy miniszterelnök úr 2021 júniusában, a magyar függetlenség napja alkalmából tartott előadásában is kiemelte: az Uniót azok irányítják, akik az integrációt öncélnak tekintik, és felül akarnak írni minden hagyományos értéket. Ezért az Unió alapszerződéséből az „egyre szorosabb Unió” kifejezést törölni kell; valamint az Európai Parlament zsákutcának bizonyult, csak ideológiai érdekeket képvisel, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, akiknek jogot kell kapniuk, hogy az Európai Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

A mostani határozati javaslat szerint továbbá szükséges az Unió szerződésének a felülvizsgálata, és e vonatkozásban szeretném külön kiemelni az Európai Bizottság politikai semlegességének a helyreállítását, illetve azt, hogy végre egyértelműen határozzuk meg az uniós hatásköröket. A Bizottság úgynevezett depolitizálása, én tudom azt, hogy nem oldható meg egykönnyen, hiszen sokszor, jól tudjuk, hogy személyes ambíciók, politikai elkötelezettség motiválja az uniós végrehajtó testületet. Mivel az Unió által gyakorolt hatáskörök a tagállamoktól erednek, így meggyőződésem, hogy vissza kell térnünk a római jogból ismert „nemo plus iuris” elv érvényesítéséhez, ami nem más: ahogy a tagországok nem rendelkezhetnek uniós hatáskörbe tartozó kérdésekről, úgy a másik oldalon az uniós intézmények sem dönthetnek olyan kérdésekben, amelyek a tagországokra tartoznak. Pont.

(16.40)

Nem lehet a szabálykövetés relatív, nem mérhetnek kettős mércével a globalista húrokat pengető politikusok által uralt európai intézmények sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Manapság úgy tűnik, hogy Európa szellemileg kiüresedett. Schuman, Monnet, Adenauer vagy De Gasperi, az alapító atyák leginkább ma már brüsszeli épület- és utcanevek csupán, és az általuk képviselt kereszténydemokrácia nem jelenik meg a lisszaboni szerződés védendő értékei között sem. E helyütt is sürgetjük tehát, hogy az alapszerződésben a zsidó-keresztény hagyományok tiszteletére és védelmére egyértelműen kell hivatkoznunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az is fontos eleme a magyar álláspontnak, hogy a szerződésekben kifejezetten meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak az európai perspektíváját. Meggyőződésem, hogy Európa jövője kapcsán ki kell mondani, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van, és ezzel együtt támogatjuk természetesen Ukrajna, Moldova tagjelölti státuszát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat az intézményi kérdések kapcsán is leteszi a garast. Nem az uniós intézmények, hanem a tagállami parlamentek szerepének megerősítésére lenne szükség. Meggyőződésem, hogy az európai demokrácia letéteményesei elsősorban a nemzeti parlamentek, ezért az uniós ügyekben a nemzeti parlamentek, így az Országgyűlés szerepét is meg kell erősíteni, hogy hatékonyabban tudják a nemzeti érdekeket képviselni, és ennek az egyik módja a szubszidiaritás vizsgálata, sárga lapos eljárás.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő határozati javaslat a sárga lapos eljárásnál még nagyobb szerepet szán a nemzeti parlamenteknek, és itt feleleveníti a 2016 februárjában, a brexitnépszavazás előtt az Egyesült Királyságnak adott biztosítékot, hogy bevezetné a piros lapos eljárást, amivel a nemzeti parlamentek megálljt parancsolhatnának a hatásköreiket csorbító javaslatoknak. A nemzeti parlamentek szerepe megerősítésének következő szintje pedig a zöld lapos eljárás lenne, és ez az  megjegyzem, képviselőtársaim , amiben nemcsak a konferencia 108 fős nemzeti parlamenti összetevője, de a francia EU-elnökség alatt szervezett COSAC-munkacsoportokon is egyetértettünk. Az a cél, hogy az adott esetben a nemzeti parlamentek közösen kezdeményezhessenek uniós jogalkotásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat tehát hangsúlyozza: az Unió jövőjéről szóló konzultáció kisiklatása ellenére a magyarok egyértelműen kinyilvánítják véleményüket, ez pedig a nemzetállami alapon álló integráció, és ennek képviseletét kell a kormánynak is minden lehetséges helyzetben ellátnia. Ezt kívánja a magyar nemzet, ez a mai 12 pontunk, tisztelt képviselőtársaim, amit érvényesíteni kell. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)