Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném azt leszögezni, hogy azt, hogy az előterjesztés vitája tulajdonképpen a magyar vidék hátrányos helyzetéről szóló vitanappá kezd alakulni, ezt a helyzetet elsősorban a jogszabály indokolása alapozta meg. Még egy dolgot tennék az asztalra, bár Nacsa Lőrinc megelőlegezte tulajdonképpen az én véleményemet is, mert általában véve az ellenzék elutasító magatartásáról beszélt; megmondom őszintén, hogy én Varga-Damm Andrea felszólalásában sem ezt fedeztem fel. Elmondta ő is, hogy támogatja az előterjesztést egyébként, csak nem tartja a legfontosabb problémák közül valónak. Hadd szögezzem le a felszólalásom elején, formabontó jelleggel, hogy támogatom az előterjesztést, tehát meg fogom szavazni, és egyébként erre fogom kérni a frakciótársaimat is.

Itt el is intézhetnénk ezt a dolgot egyébként, ha már az indokolásban, a bizottsági ülésen, az előterjesztői expozéban és a kormánypárti vezérszónokok felszólalásaiban nem azt láttuk volna, hogy tulajdonképpen egyfajta propagandaszöveggé alakult át az előterjesztés vitája. Önök „Magyar falu” programról beszéltek, a vidék jövőjéről beszéltek, hogy milyen zseniálisan és szenzációsan megerősítik itt a magyar vidéket, és az ellenzék képviselői meg természetesen erre reagálva mondják el a véleményüket. Egyébként az indokolás nagyon szorosan hozzátartozik egy-egy jogszabály értelmezéséhez, és ezért azt gondolom, hogy ezt meg is tehetik egy általános vitában, semmi problémát nem látok ebben.

A magyar falvakról beszéltek egyébként konkrétan a normaszöveg kapcsán, a magyar falvakban élők identitását erősítendő hozták be ezt a javaslatot, ezt mondták. Én azért még egy szempontot tennék az asztalra. Szerintem nem csak a magyar falvakról van itt szó. Azt gondolom, hogy nagyon sok olyan vidéki, már nagyvárost is érintő problémáról is szó van, ami arról szól, hogy az egészségügyi ellátás olyan, amilyen, és például nagyon sok helyben sikeres és elfogadott nőgyógyász költözött, mondjuk, Budapestre, ott folytat munkát, ott praktizál, és egyébként nagyon sokan vannak vidéken is, akik követik például egy-egy gyermekvállalás kapcsán a nőgyógyászukat, és számukra is fontos. Tehát én ismerek olyan embert, akinek fontos egy ilyen szituációban, hogy a megszületendő gyermekük a helyi identitását is tulajdonképpen erősíteni tudja egy-egy ilyen lépéssel. Tehát azt gondolom, hogy a származási hely feltüntetése egy helyes, szerencsés dolog. Valóban találkoztam ilyen problémával, de egyébként egyetértek, nincs a száz legnagyobb probléma között ez a kérdés, ami a magyar vidéket érinti. De természetesen én büszke vagyok miskolci származásomra, miskolci születésemre, és arra is egyébként, hogy a gyerekeim is miskolciak és miskolci származásúak. Tehát számomra is fontos ez az identitás.

De ha már politikai kommunikációs kérdésről beszélünk, akkor azért nézzük meg, hogy mi okozza azt, hogy egyáltalán szükség van erre. Az is okozza, hogy 409 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet van, 239 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van. Az egészségügyi, kórházi ellátás színvonala között drasztikus különbségek vannak, és egyébként ezek a különbségek nőttek az elmúlt tíz évben a vidék és az ország középső területei között. Magyarán nagyon sok család költözik nagyobb városokba az ország nyugati részébe, illetve a középső területekre, a fővárosba úgy, hogy egyébként a származása, az identitása fenntartása érdekében azért tenne lépéseket. Vagy nagyon sokan vesznek igénybe a központi területeken egészségügyi szolgáltatásokat, és egyébként próbálnának boldogulni ott, ahol élnek. Tehát az egészségügy helyzete szerintem siralmas, és ha már a magyar vidékről beszélünk, ezt el kell mondani.

Nagyon sok helyen a magyar vidék eltartó erejét jelentő agrárium tekintetében már Ángyán József, egykori államtitkár úr szavai is olyanok, amik idekívánkoznak. Nyilván ő nagyon sokszor utalt arra, hogy a politikai összeköttetések mennyire fontosak abban a tekintetben, hogy földhöz jusson valaki vidéken. Tulajdonképpen egyfajta modern feudalizmus jött létre az elmúlt tíz évben, ez egyre nehezebb helyzetbe sodorta a kistelepülésen élő nincsteleneket.

De az Európai Unióban található régiókat is időről időre, háromévente összehasonlítják, és akkor szerintem ebből is lehet következtetéseket levonni. Egyébként a 2016-os adatok rendkívül sokkolóak voltak, és a ’19-esek is azt mutatják, hogy egyetlen Magyarországi régió sem éri el az uniós átlagot. Ha a legnehezebb sorban lévő régiókat felrajzolják egy térképre, akkor egészen döbbenetes, hogy négy magyar régió is található ezek között. Nincsen köztük szlovák régió, és csak egyetlen lengyel régió található a legrosszabb helyzetben lévő régiók között az Európai Unióban. A magyar régiók tulajdonképpen Bulgáriával és Romániával, az itt található régiókkal versenyeznek, ez szerintem elképesztő dolog. És ne mondják azt, hogy ebben nem történt az önök idejében nagyon komoly negatív elmozdulás. A 2016-os felmérésben először szerepelt az észak-magyarországi régió az egészségügy paraméterében az utolsó előtti helyen. Az utolsó előtti helyen!

(11.30)

Ez elégtelen bizonyítvány a kormányzásukról, én abszolút így értékelem. Meg kell nézni, hogy mit gondolnak erről az emberek vidéken, és milyen állapotban van a vidéki egészségügy. Tehát valóban nagyon nagy szükség van a magyar vidék fejlesztésére, azonban ehhez átgondolt fejlesztéspolitikára van szükség, és nem a források luxusberuházásokra való költésére vagy adott esetben lenyúlására, amiről sok hír is szólt az elmúlt időszakban.

A vasút tekintetében, igen, önök is nyilatkozták, hogy a vasúti közlekedést nagyon fontos megtartóerőnek tartják a vidék lakosságának tekintetében. Ehhez képest egyébként több komoly vonalon is látható járatritkítás, vagonszámcsökkentés, ami nyilvánvalóan nem a fejlődést jelenti ebben a tekintetben. A menetidők pedig egyre csak nőnek több vonalon Kelet-Magyarországon. Ez nem versenyképes, csakúgy, mint az önök által ígért nagy sebességű internetkapcsolatok vidéken, amiket a kisebb településeken nem nagyon éreznek az emberek. Ezzel valamit kéne kezdeni. Számtalan településről jeleztek számomra, hogy nagyon komoly gondok vannak, és ezt én is tapasztalom, bármerre járok Magyarországon.

Összefoglalva tehát, a javaslatot támogatni fogjuk. Ezt a javaslatot szimbolikusnak tartjuk, és egyébként olyannak, amely valóban a vidéki kistelepülési, de a vidéki nagyvárosi identitást is erősítő lehet olyan esetekben, amikor egy-egy gyermek, mondjuk, a fővárosban születik, mert a magyarországi egészségügy körülményei olyanok, hogy ezt így alakítják. Tehát támogatni fogjuk. Azonban azt gondolom, hogy lehet, hogy a Háznak szüksége volna az álláspontok egyeztetése érdekében egy, a magyar vidék általános helyzetéről szóló vitanapra, mert úgy látom, hogy nagyon máshogy ítéljük meg konkrétan a helyzetet Magyarországon.

Szerintem szakmailag is igazolható, hogy egyébként nagyon-nagyon rossz irányba, négy magyar régiónak különösen rossz irányba megy a helyzete, és ez nem maradhat így. Ennek kapcsán szükség volna konszenzusos fejlesztéspolitikára, ami az elmúlt tíz évben nem volt meg. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)