Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Akik még így éjjel negyed egy tájban is figyelnek minket és jelen vannak, azoknak, azt hiszem, hogy külön is érdemes egy köszönetet mondani. Miniszter úr, én örülök annak, hogy végül is benyújtották ezt a jogszabályt. Ugye, két és fél, három éve van annak, hogy ráijesztettek a kúttulajdonosokra, és akkor egy elég zűrzavaros állapot és teljesen keszekusza kommunikáció alakult ki a kormány, a NAK és minden érintett részéről. Akkor egy olyan ígéret hangzott el önöktől, hogy ez a fajta kútamnesztia egy egyszerűsített bejelentést fog jelenteni, ami ingyenes lesz, és nagyjából ezeket a paramétereket fogja alkalmazni, amit most itt a jogszabályban láthatunk, tehát ez mindenképpen üdvözlendő, és örülök neki. Azt, mondjuk, nem értem, hogy miért kellett erre eddig várni, hogy tisztább képet kaphassanak az érintettek.

Azért azzal kapcsolatban komoly félelmeim vannak, hogy ez a kútkataszter mennyire lesz teljes, mennyire lehet elhinni önöknek azt, hogy ez az összeírás a későbbiekben sem jelent semmilyen pluszterhet, mondjuk, majd az érintett kúttulajdonosoknak vagy -használóknak. Hát, azért ezzel kapcsolatban elég sok negatív vélemény, félelem jutott el hozzám, amit nehéz eloszlatni teljeskörűen és megbízhatóan, hiszen ellenkező tapasztalatok azért a szavahihetőség területén voltak az elmúlt időszakban. De feltételezzük a legjobbakat, hogy ebben az esetben nem kell tartani attól, hogy semmi későbbi, esetleges adóalapként nem áll ez a kataszter majd a kormány rendelkezésére.

És hogy nemcsak az európai uniós jogharmonizáció az, ami rákényszerít minket erre, azt nyilván jól mutatják azok az elrettentő számok, amiket hallhattunk, miszerint csak úgy körülbelül, az agrárkamara becslése szerint is ilyen 10 és 100 ezer közé tehető ezen paramétereknek megfelelő kutaknak a száma, ami egy brutális pontatlan becslés, és teljesen érthető, hogy nincs is ennél pontosabb. Tehát én is úgy gondolom, hogy szükség van arra, hogy az állam egy világosabb képet kapjon, már csak a vízbázis védelme okán is, meg egyáltalán azért is, hogy a jövőben kiadott engedélyeket megfelelő szakmaisággal, megfelelően megalapozottan tudják a hatóságok megadni.

Tehát ezzel, úgy gondolom, hogy nincs semmi probléma, de hangsúlyozom, hogy ahhoz, hogy tényleg a lehető legteljesebb képet kapjuk, ahhoz komoly garanciákat és komoly ígéreteket, gesztusokat kell tenni az érintettek irányába, mert úgy látom, úgy érzékelem, hogy nagy a bizonytalanság ezzel kapcsolatban. És valóban, ha még tudjuk is a számot, körülbelül majd, hogy hány ilyen kút van, az még messze nem ad teljes képet arra vonatkozóan, hogy milyen vízminőséget produkálnak ezek a kutak, milyen vízmennyiséget, milyen ezeknek az állapota, és egyáltalán milyen hatásai lehetnek a lokális vízbázisra. Érdekelne tehát, mert ezt a jogszabály nem tartalmazza, vagy nem világos, hogy ezt milyen állami apparátus fogja tudni naprakészen fenntartani. Értem én, hogy egy új hatóság lett erre újraszervezve, mondom így, de ezt a napi gyakorlatban azért roppant érdekesen, érdeklődve hallgatnám, hogy mégis ez hogy fog kinézni.

Ugyanúgy, ahogy ezen kutak víznyerési mértékét is mérni óhajtaná ez a digitális mérőeszköz; gondolom, majd a rendelet fogja ennek részleteit tartalmazni, de ha már lehet erről tudni valamit, hogy mégis hogy képzelje el egy kúthasználó, hogy hogy fog ez kinézni, hogyan fog ez hozzá eljutni, milyen teendői lesznek ezzel kapcsolatban. Vagy ez egy automatizmus lesz a bejelentést követően? Ha erről miniszter úr tudna valami megnyugtatót mondani már most, az sokat segítene.

Úgyhogy összességében ezeket mi is tudjuk támogatni, és hangsúlyoznám a környezetvédelem fontosságát, és ez, ahogy haladunk előre az időben, egyre fontosabbá válik.

(0.20)

Tehát ezen kritériumok figyelembevétele mellett fontosnak tartom, hogy az állampolgárokat is a lehető legkisebb mértékben zaklassuk és terheljük felesleges bürokratikus bejelentésekkel. Ez a része mindenképpen pozitív.

Áttérve néhány gondolat erejéig az öntözéses gazdálkodásra, miniszter úr is említette, hogy mintegy 200 ezer hektáron van elvi lehetőség arra Magyarországon, hogy öntözéses mezőgazdaság működjön, és hogy 400-500 ezer hektárra is lenne igény. Biztos, egyébként még akár 800 ezer hektárra is képesek lehetnénk, de ha az önök által megfogalmazott vidékstratégiai irányelveket megnézzük, akkor bizony már 2020-ra el kellett volna érnünk egyébként ezt a 400 ezer hektárt, amiről 2020 végén még mindig csak úgy beszélgetünk itt a parlamentben, mint egy nagyon csodálatos és elérendő célról. Azért erre felhívnám a figyelmet, hogy ha 2030-ban is még csak az akkor itt ülő képviselők arról fognak beszélgetni, hogy de jó lenne elérni azt a 400 ezer hektárt, akkor bizony nem leszünk semmivel előrébb, ahogy a Duna-Tisza köze helyzete sem fog javulni.

Ahogy látjuk, azért a költségvetési lába sincs meg évről évre ennek a történetnek, tehát egy sokkal átfogóbb, sokkal komolyabb költségvetési ráfordítás  legyen az európai uniós vagy hazai  szükségeltetik ahhoz, hogy elinduljunk ezen vágyott 400 ezer hektár irányába, és ehhez nagyon kevés lesz az a 2019-es jogszabályváltozás, amire már utaltak. Márpedig a termésbiztonságra és a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válására tett utalásokkal egyetértve én is azt mondom, hogy ebben sokkal komolyabb lépéseket kellene tennünk.

Ha már itt az öntözéses mezőgazdaság és a bürokratikus akadályok szóba kerültek, nagyon büszkék arra, hogy ezeket csökkentették, de azért arra felhívnám a figyelmet, hogy biztos nem lehet az véletlen, hogy a tavalyelőtti évben, ha jól emlékszem, talán éppen az öntözésfejlesztésre kiírt pályázat volt az egyetlen, ami az ágazatot érintette, és nem az, hogy nem lett kimerítve, hanem a nagy része megmaradt ennek a forrásnak. Biztos vagyok benne, hogy itt nemcsak az érintett, potenciálisan érintett termelők érdeklődése hiányzott, hanem valószínűleg ezek a gazdálkodók úgy ítélték meg, hogy valamilyen hátránnyal járhat az, komolyabb akadálya lehet  legyen az bürokratikus vagy anyagi akadály  az öntözésfejlesztésnek, ami miatt nem mertek belevágni, vagy nem akartak belevágni. Így azt hiszem, hogy nagyon sok teendő van még ezen a területen, mert akár ha megnézzük a már említett kritikus időjárási helyzetek gyakoriságát vagy akár a jövő előrejelzéseit, akkor bizony nagyon nagy szükség lesz ezekre a forrásokra, és azt hiszem, hogy mindannyiunk közös célja kell legyen, hogy a lehető legtöbb termelő ezeket igénybe akarja és igénybe is tudja venni, már csak a jövő termésbiztonsága és a családok megélhetése miatt is.

Összefoglalva tehát azt fogom javasolni a Jobbik-frakciónak, hogy támogassuk ezt a javaslatot, és ha a néhány kérdésemre, aggályomra a miniszter úr esetleg megnyugtatóan tudna reagálni, akkor azt megköszönöm. Köszönöm a lehetőséget. (Taps.)