Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.26.07:49:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 435. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:36


Felszólalások:  Előző  435  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem itt minden frakciónak, amelyik jelen van a magyar Országgyűlésben, mindenkinek az a célja, hogy a Ház méltósága megőrzésre kerüljön, és senki sem akarja azt szándékosan felborítani. Itt nem azzal van a baj ezen törvény kapcsán, hogy ezt kívánják szankcionálni, és nagyon komoly szankciókat helyeznek kilátásba. Néha nézzük a tévében, hogy mik történnek bizonyos országok parlamentjeiben, az ukrán parlamentben vagy az ázsiai parlamentekben, és igenis látjuk azt, hogy van, ahol tömegverekedés tör ki az országházban, és ütik egymást. Van, ahol súlyos sérülések is vannak, van, ahol már géppisztolysorozat is elhangzott, és nyilván senki, egyikünk sem, szerintem nincs egyetlenegy ember sem ebben az Országházban, ebben az Országgyűlésben, aki szeretné, hogy mi is címoldalra kerüljünk a világsajtóban vagy az európai sajtóban, hogy mi is ott szerepeljünk a parlamenti botrányok sorában. Nem akarja ezt senki.

De mégis itt van egy törvény, amely nagyon súlyos szankciókat hoz. Hogyan jutottunk el idáig? Itt valóban az előttem felszólalók közül is sokan elmondták és említették azt, hogy jó lenne, ha a Fidesz-KDNP-frakció is önvizsgálatot tartana, mert nyilván nem azért állnak fel emberek és tesznek ki olyan táblákat, amik esetleg nem ideillők, mert éppen ilyen kedvük van, hanem valamik ezt kiváltották. Tehát akkor, amikor önök sorban nem tartják be a parlamenti műfaj szabályait, amikor itt elhangzanak a kérdések, az interpellációk, milyen válaszokat kapunk azokra? Cinikus, hazug, teljesen oda nem illő, teljesen másról szóló, szándékosan az ellenzék képviselőit felbosszantó dolgokat, és ne haragudjanak, de meg kell mondanom, hogy ebben miniszterelnök úr is sajnos partner, amikor kérdésre úgy válaszol, hogy: boldog karácsonyt kívánok. Tehát ez egy olyan parlamenti műfaj, ahol elméletileg mindenkinek be kellene tartania a szabályokat, és azoknak megfelelően kellene eljárni. És akkor, amikor sorozatban nem ezt tapasztaljuk, és önök, kihasználva azt az erőfölényt, hogy kétharmaddal bírnak a magyar Országgyűlésben, és semmibe nem tekintik az ellenzéket, semmibe nem nézik, és megkapjuk ezeket a cinikus, semmitmondó válaszokat, akkor persze, hogy az emberekben felmegy a pumpa, és valóban néha olyan dolgok fordulnak elő, ami oda nem illő.

És azt is meg kell érteni, hogy ha nincsenek parlamentáris eszközök, amikor úgy érzi egy frakció, hogy valami olyan súlyos döntés van, aminek nem lenne szabad Magyarországon megtörténnie, mint például a földtörvény volt, akkor igenis a Jobbik egy radikális lépést tett, és ilyenek, amellett, hogy erőszak semmilyen formában nem történt, megtörténhetnek a magyar Országgyűlésben.

És ha már itt tartunk, hogy erőszak alkalmazása. Azt is láttuk, hogy a házelnök úr a büntetést nem mindig akként osztotta ki, mint ami adott esetben egyenes arányban állt a cselekmény elkövetésével. Például olyan esetekre mondom, hogy ez már az erőszak megvalósult magatartása, erőszakos magatartás volt, és aszerint osztotta ki a büntetést, amikor semmilyen erőszak nem történt, sem dolog elleni erőszak, sem személy elleni erőszak nem történt semmilyen formában. Azt látjuk ilyenkor, ebben az esetben, hogy politikai ellenfelek ülnek egymással szemben. Hangsúlyozom: ellenfelek. És akkor, amikor valakinek a magatartásáról, egy ellenzéki képviselő magatartásáról a politikai ellenfél fog dönteni, akkor nem biztos, hogy ez egy elfogulatlan döntés lesz, és én állítom, hogy voltak ilyenek, amikor nem elfogulatlan döntés született.

Ezért sem tartom jónak azt, hogy amikor ekkora büntetéseket hoznak fel egy törvényjavaslatban, mint amik ebben is szerepelnek, akár az egyévi fizetés megvonása, a kitiltás hosszabb időre a Házból, a Parlamentből, az Irodaházból kitiltás, ezek rendkívül súlyos büntetések, és akkor, amikor egy elfogult személy fog ebben dönteni, akkor nem biztos, hogy jó döntés fog születni.

Még egyszer hangsúlyozom, itt mindenkinek érdeke az, hogy a Ház tekintélyét megőrizzük, a Ház méltóságát megőrizzük, de itt azért önöknek is partnernek kellene lenni abban, hogy akkor, amikor egy ilyen súlyos büntetés születik, és meg lehetne azt a határt húzni, hogy amikor egy súlyos büntetésről van szó, akkor nem a házelnök fogja meghozni a döntést, hanem egy fölötte álló szervezet, amelyikbe minden frakció delegál egy-egy személyt, és ők fogják meghozni azt a döntést. És amikor konkrétan le van szabályozva, le van írva az, hogy milyen cselekményért milyen büntetés jár, akkor nyilván, még akkor is, ha a saját frakciójából van valaki, akkor nem tudja azt tenni, hogy elkövette, nem követte el, meg kell állapítani, hogy elkövette, és akkor a büntetést is ki lehet szabni, és akkor mondhatjuk, hogy egy elfogulatlan szerv fogja kiszabni azt a büntetést.

De számos probléma van ezzel a jogszabállyal ezen túlmenően is. Én úgy érzem, hogy képviselői alapjogokat, alkotmányban biztosított, az Alaptörvényben biztosított alapjogokat is sért ez a törvény, mégpedig súlyosan. Hiszen aki ki van tiltva, az nem élhet a szólás, a felszólalás szabadságával, nem nyilváníthat véleményt, sőt még a szabad mozgásában is korlátozva van, hiszen ide nem jöhet be. Tehát ez súlyosan érinti az országgyűlési képviselő jogait.

(9.30)

Kérdezem azt, hogy akkor, amikor egy országgyűlési képviselőt ide a magyar nemzet tagjai delegálnak, a magyar választópolgárok összessége delegálja ide azt az országgyűlési képviselőt, vane joga egyetlen embernek megvonni azokat a jogokat, amelyekkel a magyar nemzet ruházta fel azt az illetőt. Vane joguk arra, hogy arra a négyéves időtartamra, amíg egy országgyűlési képviselő mandátumot szerzett, arra az időtartamra bármelyik személy itt Magyarországon korlátozza a nép által jogokkal felruházott személyt?

Én azt mondom, hogy ez teljesen egyértelmű, hogy nincs. Itt nem lehet egyenlőségjelet vonni a között, hogy egy munkahelyen vagyunk, és a munkahelyen a munkaügyi főnök indíthat egy fegyelmi eljárást, a fegyelmi eljárásban bizonyos szankciókat alkalmazhat a munkavállalóval szemben, mert az egy munkaszerződés alapján létrejövő jogviszony, ami alapján van egy főnök-beosztotti jogviszony, de az országgyűlési képviselők, ez egy teljesen más jogviszony. Itt a magyar néptől, a választópolgárok összességétől származik az országgyűlési képviselő joga, hogy részt vegyen a parlament ülésein, és ezáltal véleményem szerint vele szemben ilyen szankciókat alkalmazni semmiféleképpen nem lehet.

Extrém esetben nyilván az is előfordulhat, hogy egy egész frakciótól vonják meg, akár 30 napra, akár még többre azt, hogy részt vegyen a parlament ülésén, sőt legextrémebb esetben az egész ellenzéket is kitilthatják. És akkor hol fogunk tartani, hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, akkor lesz egy egypárti parlament itt, és akkor majd keresztülviszünk mindent? És akkor ki fog szavazni és hogyan fog működni, akkor egypártrendszer fog megvalósulni Magyarországon? Ebben a törvényben ennek a lehetősége is benne van, hogy parttalanul lehet alkalmazni majd a büntetéseket, és valakiknek lehet mondani, mert ott el fog sikkadni, másoknál pedig már rögtön durva büntetéseket fogunk alkalmazni? Ez hogyan működik?!

Tehát én azt gondolom, hogy ez súlyosan alaptörvénysértő, és nekem az a legextrémebb benne, hogy önök, akik hoztak egy Alaptörvényt, önök, akik kizárólagosan hozták ezt az Alaptörvényt, hiszen a Fidesz-KDNP tagjain kívül senki más nem szavazta meg az Alaptörvényt, valamennyi ellenzéki képviselő és valamennyi ellenzéki frakció ellenezte az Alaptörvény elfogadását, és éppen önök lesznek azok, akik súlyosan alaptörvény-ellenesen fogják ezt a törvényt elfogadni. Reméljük, hogy nem fogják elfogadni, de ahogy láttuk az eddigi példákat, sajnos nem sok bizalmunk van benne.

De számos extrém dolog van még ebben a törvényben. Hogy lehet rendfenntartót csinálni például a tisztségviselőkből? Hogyan fog ez működni egyáltalán? Tehát egyszerűen nem tudom elképzelni azt, amikor adott esetben az ülést levezető elnök utasítja a jegyzőket, hogy akár fizikai erővel lépjenek fel, és amennyiben nem, akkor majd meg fogják szüntetni a tisztségüket? Egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy milyen lehetőségeket tartalmaz ez a törvény.

Én úgy látom, hogy ez a javaslat egyértelműen egy indulatból benyújtott jogszabály, egy olyan indulatból, amelyet kiváltott itt egy táblatartás, kiváltott egy olyan táblafelirat, ami valóban nem idevaló, viszont indulatból nem jó törvényeket hozni. Indulatból soha nem jó döntést hozni, különösen akkor nem, ha egy ország életét határozzuk meg vele. Én azt gondolom, hogy ez egy ilyen indulatból hozott jogszabály, és ezért nincs végiggondolva kellőképpen, ezért sérti a jogállamiságot, és ezért sérti az Alaptörvényt is, ezért van az, hogy a törvény szerint majd lehetőség lesz a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának a megvonására.

Másik extrém dolog, amikor…  a szabályozás szerint mindig úgy volt, hogy az állami intézményekbe az országgyűlési képviselők korlátozás nélkül bemehettek. Kicsit úgy érzem ebből a szabályozásból, ami ebben a törvényben van, mint hogyha a Fidesz-KDNP sajátjaként kívánna rendelkezni ezekkel az intézményekkel. Nyilván ez a szabály az ellenzéki képviselők szabad mozgását próbálja akadályozni azzal, hogy ne tudjanak bemenni olyan intézményekbe, ahova ők nem szeretnék, ha bejutnának az ellenzéki képviselők.

Én azt gondolom, hogy ez is egy durva szabály, és azt is látom, hogy itt a demokrácia 2010 óta folyamatosan leépítésre kerül ebben az országban. (Koncz Ferenc: Mert előtte annyira tökéletes volt!) Tökéletes a meglátásom? Igen, jó, köszönöm szépen. Gondolom, ez hangzott el, legalábbis én így hallottam.

Folyamatosan, lépésről lépésre vannak a demokratikus intézmények csorbítva, amelynek egy fontos állomásához jutottunk el most, és én azt gondolom, hogy a diktatúra egyik szintjét lépjük át azzal, hogy az országgyűlési képviselők jogát csorbítjuk, méghozzá azt gondolom, hogy súlyosan csorbítjuk, és az Országgyűlés elnökének viszont parttalan joga lesz arra, hogy bizonyos jogszabályokat hogyan értelmez, széles körű lehetőséget fog adni arra, hogy a törvénnyel éljen, adott esetben akár túlzott szigorral, a saját értelmezése szerint, sokszor konkrétan nincsen megfelelően megfogalmazva az elkövetett cselekmény, és tág jogértelmezést ad ezáltal az Országgyűlés elnökének, hogy a szankciókat alkalmazza. És bizony, azt láthatjuk, hogy akár visszaélésszerű alkalmazásra is lehetőség van, amely szintén nem a jogállamiságot szolgálja, amelyik szintén nem azt szolgálja, hogy visszalépjünk a demokrácia irányába a diktatúrából.

Mindezek alapján én azt gondolom, hogy ez a törvény elfogadhatatlan. Nem véletlenül váltott ki nagyon komoly ellenkezést minden ellenzéki pártból és minden ellenzéki frakcióból, és nem véletlen az, hogy így próbálunk ma itt  meg már tegnap is  jelentőséget adni ennek az ügynek, hogy lássák azt, hogy igenis mi kiállunk azért, hogy a demokratikus jogaink megmaradjanak, és ne csorbuljanak az ellenzéki jogok. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  435  Következő    Ülésnap adatai