Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Most már elég sokadik órájában vagyunk ennek a vitának, és ismétlődnek érvek, felvetések. Talán már mások is nézik a parlament közvetítését, úgyhogy én mindenképpen szeretném elmondani az általános vita keretében azt, hogy a tegnapi nap 10 óra 30 perctől, fél 11-től indult el az általános vita, ahol tíz ember szólalhatott föl, ebből kilenc volt képviselő, és egy nemzetiségi szószóló. Az ellenzék részéről hét képviselő tudta elmondani a véleményét a T/8044., illetve a H/8042. számú javaslattal kapcsolatosan. A hét ellenzéki képviselő összességében 180 percig beszélhetett, míg a kormánypárti képviselők 60 percig ketten. Úgy gondolom, mindenkinek megadatott az a demokratikus jog egy működő, létező demokráciában, hogy elmondhassa a véleményét. S azt gondolom, ha egy működő demokráciáról beszélünk, akkor ennek a szabályozásnak nagyon fontos üzenete van. Ezt röviden úgy lehet összefoglalni, hogy az ocsmány, trágár beszédnek és a rendbontásnak nincs helye az Országgyűlésben, és, teszem hozzá, valódi szankciókra van szükség.

Örülök annak, hogy a Jobbik-frakció két tagja is nemzetközi példákat sorolt fel, mert ezek a példák azt bizonyítják, hogy az előttünk fekvő javaslat Európában is megállja a helyét. Ha az általános indoklást átnézzük, akkor érdemes egy-két dolgot végigvenni, s egy-két dolgot fel is olvasnék ebből, mert azt gondolom, hogy nagyon fontos. Hiszen azt látom, hogy vannak olyan képviselőtársaink, akik az elmúlt órákban ugyan hozzászóltak a napirendi ponthoz, de hát nagyon sok olyan felesleges percet töltöttünk el politikai vitával, aminek nem volt köze az előterjesztéshez. Sok-sok tíz percet töltöttünk el azzal, hogy a közelmúlt történelmét megpróbáltuk másképp értelmezni. Itt eléggé hajmeresztő értelmezéseket hallhattunk előterjesztő képviselőtársaimmal együtt. Ha pontosan és szakszerűen akarok fogalmazni, annyi zagyvaságot hordtak össze, hogy az valami egészen elképesztő. Biztos, hogy a kollégákkal le fogok ülni és ebből csinálok egy kivonatot, mert azt gondolom, hogy a történelem újraértelmezése eléggé sajátságosan fekszik önöknek, és ezt a stílust valóban jól is csinálják, mint ahogy csúsztatni és félreértelmezni is nagyon szakszerűen tudják a mi mondanivalónkat.

Amit még el szeretnék mondani ezzel kapcsolatban, az az, hogy hál’ istennek, mi nemcsak budapestiek vagyunk, hanem az ország más-más részéből is jöttünk. (Kunhalmi Ágnes: Én is!) Azt nagyon fontosnak tartom, hogy az önök pártjainak, az önök összefogásainak, amiket a politikai szél összevissza összefújt, mik voltak az első jelentős lépései. Az én hazámban, Baranya megyében a megyeszékhelyen a DK-sok, illetve a momentumosok azzal kezdték, hogy megszüntették a napirend előtti felszólalás lehetőségét  figyelem! , amit még Toller László sem szüntetett meg a pécsi közgyűlésben, és megszüntették azt a politikai kultúra részeként Pécsett, Baranya megye székhelyén elfogadott rendszert, hogy a levezető elnök, mint ahogy a parlamentben is, nem vesz részt a vitában. Amikor politikailag részt akar venni a vitában, akkor átadja az ülés vezetését másnak, bejelentkezik, és elmondja a véleményét. Ezt is megszüntették. A harmadik lépésben pedig öt percben korlátozták egy megyei jogú város esetében a hozzászólás lehetőségét. Ezek önök. Ehhez képest itt teljesen mást mondanak.

De térjünk vissza arra, hogy mit tartalmaz ez a szabálytervezet. Az Országgyűlés 2012-ben új fegyelmi jogi szabályokat vezetett be. A szabályozás gyakorlati tapasztalatainak az összegzése, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében lefektetett elvi jelentőségű megállapítások nyomán szükségessé vált a rendelkezések átfogó jellegű módosítása, így a javaslat a fegyelmi jogi szabályokat, a lehetséges szankciók körét és a jogorvoslati eljárás új rendszerét tartalmazza.

Nagyon fontos, hogy maga a szabályozás, a vélemények kifejezése egy közel 200 fős testületben azonban csak szabályozott formában mehet végbe  írja az indoklás , és nem akadályozhatja meg az intézmény működését, és a többségi döntések meghozatalát, mivel azzal az Országgyűlés funkciószerű működése lehetetlenülne el. Én azt tudom önöknek mondani, hogy amit az elmúlt év végén csináltak, itt mindenféle jelzőket aggattunk egymásra, de nekem nagyon megtetszett egy ilyen jelző, amit hallottam, hogy „képviselői erőszakszervezet”, ami decemberben működött.

(8.00)

Egészen elképesztő volt azt az emberi és politikai indulatot látni és megélni, amit itt a Parlamentben volt. És igenis azt kell hogy mondjam, hogy fizikailag meg akarták akadályozni azt, hogy azok a képviselők, akik a magyar Országgyűlésben választópolgároktól megkapták azt a felhatalmazást, hogy törvényt alkossanak, önök meg akarták akadályozni azt, hogy mi törvényt alkossunk, vagyis a munkavégzésünket akarták önök megakadályozni. Hál’ istennek, egyébként ez nem sikerült, de azt gondolom, hogy ez a javaslat pont ezeket a szituációkat is megfelelően tudja majd kezelni. Nagyon fontos az, hogy az ellenzék tudja gyakorolni egy demokráciában a jogait. Az is nagyon fontos, hogy el tudja mondani a véleményét, még akkor is, ha zöldségeket beszél.

Egy kormánypárti képviselőnek ezeket meg kell hallgatnia, de az is nagyon fontos, hogy a többségi döntési elv ne szenvedjen ebben a demokratikus vitában kárt. A Velencei Bizottság az ellenzéknek a demokratikus parlamentben betöltött szerepéről szóló jelentése, ennek is a 147. pontja arról szól, hogy a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a jogszabályok  többek között a mindenkori alkotmány, Alaptörvény, a polgári és büntetőjog, valamint a parlamenti eljárásrend  szerint lássa el. Az ellenzéki pártok javasolhatják a jogszabályok módosítását, de a módosításig ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk a hatályos törvényt, mint mindenki másnak.

A fenti elveket az Emberi Jogok Európai Bírósága is rögzítette a Karácsony és mások, illetve Magyarország ügyben hozott ítéletében. A nagykamara kimondta, míg a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, e szabadság nem korlátlan természetű. Még egyszer mondanám: nem korlátlan természetű. A véleménynyilvánítás szabadságának a parlamentben való gyakorlása a 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kötelezettségekkel és felelősséggel jár, a parlament hatékony működésének biztosítása érdekében.

E rendelkezés alapján a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak. Még egyszer mondom: az Emberi Jogok Európai Bíróságának a véleménye. Erre figyelemmel a bíróság szerint túlnyomó közérdek fűződik ahhoz, hogy a parlament  miközben tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket  mégis hatékonyan tudjon működni, és teljesíthesse küldetését a demokratikus társadalmakban.

A nagykamarai ítélet ezenfelül meghatározza a tisztességes eljárás feltételeit, amelyeket a házszabálysértő képviselővel szembeni szankcionálási eljárásban érvényesíteni kell. A fegyelmi szankciót megfelelő indoklással kell ellátni, és a döntéssel szemben hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani, amelynek során a képviselő kifejtheti álláspontját.

Ha megnézzük az erre vonatkozó javaslatot, akkor azt látjuk, hogy  idézem szintén az indoklást  „a javaslat az Emberi Jogok Európai Bizottsága joggyakorlatában lefektetett megállapításokat figyelembe véve újraszabályozza az alkalmazott jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok rendszerét”.

A jogorvoslati eljárás minden jogkövetkezménye alkalmazásának esetében kétfokozatúvá válik. Első jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság jár el. Azt gondolom, hogy a Mentelmi bizottságunk működése ebben a ciklusban és az előző ciklusokban is garanciát kell hogy adjon, adjanak arra, hogy a Mentelmi bizottság ezeket az ügyeket megfelelő alapossággal, megfelelő mélységgel fogja megtárgyalni és kivizsgálni, és azt is gondolom e tekintetben, hogy olyan döntéseket fog hozni, amit mind a képviselő, mind a parlament el fog tudni fogadni.

Még egyszer mondom, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ha megnézzük a rendszerváltás óta a magyar parlament működését, azt kell hogy mondjam, hogy általában ezek olyan szélsőséges helyzetek és szélsőséges viszonyok, amire egy hétköznapi parlamenti ülésen nem kell hogy számítsunk.

És azt gondolom, hogy innentől kezdve nagyon fontosak ezek a szabályozások, hiszen a sokat emlegetett, egyesek által képviselőtársunknak nevezett Hadházy Ákos olyan szintet lépett a parlamenti létben, ami egészen eddig elképzelhetetlen volt az elmúlt 2-3 évtizedben, és nemcsak a trágár stílusa miatt, hanem az egész parlamenti munkához való hozzáállása vonatkozásában is.

Másodfokon az Országgyűlés jogosult a döntés meghozatalára. A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére az érintettek joggyakorlásának megkönnyítése érdekében egységesen 8 nap áll rendelkezésre.

A Mentelmi bizottság döntésének meghozatalára biztosított határidő kezdőnapja igazodik a jogkövetkezmények alkalmazására rendelkezésre álló határidőhöz, így elkerülhető, hogy az ülésen elrendelt és az utólag alkalmazható jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárások elváljanak egymástól.

Ez is egy olyan garancia, nagyon szigorú garancia ebben a rendszerben, amiben ezeket a fegyelmi kérdéseket…  amiről remélem, hogy nem lesz nagyon mód gyakorolni, hiszen én azért bízom abban, hogy a mai vita után azért képviselőtársaim is belátják, hogy mégiscsak a politikai érvek súlyát kellene itt a parlamentben alkalmazni, és nem mindenféle fizikális erőszakot és behatást, hogy mondjuk, megakadályozzuk a parlamenti képviselőknek a munkáját. Még egyszer mondom: remélem, hogy itt a parlamenti viták megfelelő mederben folyván alkalmasak lesznek arra, hogy a politikai nézeteltéréseinket, a demokráciáról vallott hitünket és esetleg a történelmi áttekintésben a különbözőségünket is meg tudjuk beszélni, és ne kelljen még fizikai erőszakhoz folyamodni, és ne kelljen a parlament tekintélyét tovább rombolni.

Persze, lehet mindenféle jogkövetkezményekről még beszélni e tekintetben, de azt gondolom, hogy a büntetéseknek, mind a pénzbüntetéseknek és minden más egyéb fegyelmi döntéseknek olyan súlyúnak kell lenni, hogy igenis gondolja meg mindenki azt, hogy ha mondjuk, az obstrukció ilyen és ehhez hasonló módszereihez nyúl, akkor annak milyen következményei lesznek.

Azt tanácsolnám önöknek, hogy a parlamenti választásokat nem itt a patkóban fogjuk egymás között eldönteni, azt kint az emberek a szavazófülkékben a szavazataikkal fogják eldönteni, és azt kérem önöktől, hogy ezeket a politikai vitákat itt európai módon, a magyar Országgyűléshez méltóan próbáljuk meg végigvinni és megvívni egymással; próbáljunk egymás felé  már amikor lehet  tisztelettel fordulni.

Nyilván itt is, mint az élet más területén lesznek kivételek. Nyilván lesznek az önök székeiben ülők között is, és biztos vagyok benne, hogy a mi székeinkben ülők között is lesznek kivételek. Próbáljuk meg azt elérni, hogy ne az egymás sérelmére elkövetett fogalmazásokkal próbáljuk meg ezeket a csatákat megvívni, hanem próbáljuk meg ténylegesen a parlamentben a törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról folyó vitát végigvinni ebben a tanácskozási rendszerben.

Arra kérném önöket, hogy gondolják ezt végig. Abban biztos vagyok, hogy ez a fegyelmi eljárási rendszer, amit most bevezetünk…  hiszen hallottuk a jobbikos képviselő hölgytől és úrtól is, hogy európai példákkal alá van támasztva, és abban biztos vagyok, végiggondolva azt, hogy ha nekünk esetleg ellenzékben kell ebben a rendszerben dolgoznunk, mi biztos, hogy be fogjuk tudni tartani ezeket a jogszabályokat, mert az elmúlt 29 évben a Fidesz a maga részéről ezeket a szabályokat is betartotta. Ezt javasolnám önöknek is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)