Felszólalás adatai

GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Általában a törvényjavaslattal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megosztani az Országgyűlés nyilvánosságával. Az Alkotmánybíróság nem egyszerűen arra kötelezett bennünket, hogy területrész átadásával kapcsolatban részletes anyagi és eljárási jogi szabályokat hozzunk, hanem arra, hogy ezen szabályok meghozatalával anyagi és jogi garanciákat biztosítsunk az alkotmánynak megfelelően.

Lakott területrész átadása esetén - amelyre én leginkább koncentrálni szeretnék - ez nem egy egyszerű feladat, hiszen minimum három-, de inkább ötszereplős megállapodássorozatról van szó, hiszen van egy átadó települési önkormányzat képviselő-testülete, ugyanennek a településnek a polgárai, a fogadó település képviselő-testülete, a fogadó település polgárai és a lakott település polgárainak a közössége. Egyiküknek a jogi és anyagi garanciái... - valamennyiüknek érvényesülni kell, és ezt csak úgy lehet megtenni, ha olyan eljárási rendet hozunk, amely egyik érdekelt félnek sem tesz lehetővé hátrányt, illetve mindenkinek az előnyös megállapodáskötési lehetőséget biztosítja.

Erre talán legjobb a 2. § részletes indoklása, amelyet szinte szó szerint fel lehetne olvasni, de csak egy rövidet hadd idézzek: községek, városok területének módosítása változatlanul önkormányzati döntés, képviselő-testületek megállapodásának tárgya, átadásra és átvételre - hangsúlyozom, átvételre - egyik önkormányzat sem kötelezhető. Hogy ezek az eljárási szabályok megvalósulhassanak, a 2. §-ban nagyon jól fogták meg a kérdést, és a lakott területrészek esetében a területrész átadását előkészítő bizottság által előkészítendő előzetes megállapodás kérdéskörét hozták be a törvénytervezettel, ami, ha jól érvényesül, és a törvénytervezetben, mire törvény lesz belőle, végig jól érvényesül, akkor ez a bizottság és az általa előkészített előzetes megállapodás lehet leginkább a garanciája annak, hogy az Alkotmánybíróság előírásainak a legjobban meg tudjunk felelni. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, végig kell nézni a pontos szöveget, és abban sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy pontosításra szorul. Emiatt 8 módosító javaslatot és 7 vagy talán most már 8 kapcsolódó módosító javaslatot terjesztek az Országgyűlés elé. Elképzelhető, hogy némelyiket bizottsági ülésen visszavonom, de a zömét továbbra is tartom.

Ha elfogadjuk azt, hogy egy előkészítő bizottság a legnagyobb körültekintéssel végzi a munkáját, és minden feltételre, lehetőségre és adottságra figyelemmel van, akkor a népszavazás már tudni fogja azt, hogy pontosan miről is szól a népszavazás. Ha ez nem történik meg, akkor egy olyan népszavazásról van szó, ami vágyakat ébreszt emberekben, de a végrehajtása esetleg meghiúsulhat. A módosító javaslataim és a kapcsolódók jó része erre vonatkozik, amelyben arra hívom fel a parlament figyelmét, hogy ha jól elő van készítve egy megállapodás, jó ez az előzetes megállapodás, akkor a sikeres népszavazás után bőséggel 90 napon belül meg lehet kötni a végleges megállapodást.

Igen ám, de mi van akkor, ha valami miatt mégsem kötik meg a képviselő-testületek a megállapodást, pedig jó volt az előkészítő megállapodás, a népszavazás is sikeres volt? Akkor jön a megyei bíróságok illetékessége. Hiányzik a 2. § (6) bekezdése második mondatából az a garancia, hogy a megyei bíróság az előzetes megállapodásnak megfelelően pótolja azt a megállapodást, amelyet az önkormányzatok nem tudnak meghozni. De mi történik akkor, ha az előzetes megállapodás során nem kellő körültekintéssel jártak el, és netán jogszabályellenes dolog is belekerült az előzetes megállapodásba, és ez az eltelt idő folyamán kiderül? Ilyenkor is bírósági eljárásra kerülhet sor, hiszen nem kötelezhető egyik önkormányzat sem arra, hogy a polgárainak valamilyen rosszat cselekedjen. De ezt majd egy kétpercesben folytatom, hiszen lejárt az időm.

Köszönöm.