Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bevallom őszintén, nem számítottam rá, hogy ma már napirendre kerül ez a javaslat, amikor reggel a képviselőtársaimmal benyújtottuk és utána rögtön indítványoztuk, hogy a házszabálytól való eltéréssel lehetőség legyen arra, hogy a parlament ma megtárgyalja ezt a javaslatot. De most úgy tűnik, hogy a holnapi napon dél körül erről szavazhat is az Országgyűlés.

Azért a hátteréről annyit el kell mondani, hogy ez a javaslat is valószínűleg azért kerülhetett az Országgyűlés elé, mert arra a népszavazási kezdeményezésre reagál, amelyet korábbi képviselőtársunk, Vágó Gábor vezetésével nyújtottak be. Csodával határos módon ez a népszavazási kérdés át tudott vergődni a népszavazási kérdések előtt álló nagyon rögös úton. Ez önmagában megérne egy misét, hogy Magyarországon ma miért olyan nehéz népszavazást kezdeményezni, illetve mi az, ami miatt olyan különleges, ha egy népszavazási kérdés minden jogorvoslatot kimerítve eljuthat odáig, hogy az aláírásokat elkezdhetik egyáltalán gyűjteni. Ezen népszavazási kérdés pont arra vonatkozott, hogy szeretnék-e az emberek, hogy 12 évre emelkedjen a korrupciós bűncselekmények elévülése. Ez jelen pillanatban a Btk. XXVII. fejezetében található.

Amikor úgy tűnt, hogy ez a kérdés már az aláírásgyűjtési stádiumba kerülhet, olvashattunk egy olyan nyilatkozatot Gulyás Gergely most már leendő vagy megválasztott, de még beiktatás előtt álló Fidesz-frakcióvezető részéről, hogy tulajdonképpen a Fidesz-KDNP-többség akár támogatna is egy hasonló javaslatot, ha ezt valaki beterjesztené. Nos, nem tudtunk nem élni ezzel a lehetőséggel és úgy döntöttünk, hogy ezt a mai napon benyújtjuk. Magában a szövegezésében egy elég egyszerű rövid javaslatról van szó. Arról szól az előttünk fekvő javaslat, hogy a Btk. általános részébe az elévülési szabályokhoz iktassunk be egy pluszbekezdést, amely arra vonatkozik, hogy a XXVII. fejezetben található korrupciós bűncselekmények esetében az elévülés 12 év legyen. Gyakorlatilag ez minden korrupciós bűncselekményre vonatkozna.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Természetesen lesznek olyan bűncselekmények, amelyek esetében ez egy nagyon jelentős elévülési szigort jelent, mondjuk, 3 évről felugrik 12 évre, ez nyilvánvaló, és lesznek olyanok, amelyek esetében csak némileg súlyosbodik a szabály, illetve az elévülési idő csak némileg tolódik ki. Ez nyilván a nagyobb összegekre, vagy akár bűnszervezetben, vagy folyamatosan, tehát több egymás után elkövetett bűncselekmény esetében lehetséges, hogy csak némileg tolódik ki az elévülési idő, de a lényeg, hogy minden esetben szigorodni fog, ha ez elfogadásra kerülhet.

Nyilvánvaló az is, és ne legyünk naivak, hogy a Fidesz-KDNP-többséget vezérelheti az a szándék, amikor ideengedik az Országgyűlés elé, hogy szeretnének egy népszavazást elkerülni, és szeretnék elkerülni, hogy a népszavazás, illetve a népszavazási kampány a túlzott erőforrásokon túl egyfajta Fidesz elleni, vagy a kormány elleni hangulatra is felhasználható legyen. De nyilvánvalóan ez már politika abban a tekintetben, hogy ha az előttünk fekvő kérdést szemléljük, akkor úgy tűnik, hogy az elfogadás esetén a parlament pártjai vagy pártjainak többsége egyetért azzal, hogy bizony, az emberek valószínűleg úgy döntöttek volna ezen a népszavazáson, hogy szigorítást szeretnének a korrupciós bűncselekmények elévülésében. Biztos vagyok benne egyébként, hogy nemcsak a korrupciós bűncselekmények elévülésében, hanem a korrupciós bűncselekmények üldözésében is az állampolgárok szeretnének egy szigorúbb Btk.-t és egy hatékonyabb igazságszolgáltatást látni.

Ez egyébként átvisz minket arra a területre is, hogy nyilvánvalóan itt még nem állhatunk meg, amit indokolhat önmagában az, hogy egy különleges körülményre tekintettel kerülhet elfogadásra ez a Btk.-módosítás. Ugyanúgy, ahogy a kapcsolati erőszak is egy fideszes képviselőtársunk rosszul megfogalmazott nyilatkozata után kerülhetett be a törvénybe, és előtte nyilvánvalóan erre túl sok esély nem mutatkozott, ebben az esetben is a külső körülmények, a külső nyomás vezetett oda, hogy ez elfogadásra kerülhet. De óva inteném a kormányzatot és a Fidesz-KDNP-többséget, hogy úgy értelmezzék, hogy ezzel az emberek és az ellenzék vágya tulajdonképpen megszűnik, vagy ki van elégítve a Btk.-módosí­tá­sokkal kapcsolatosan, az irányban, hogy szeretnének egy olyan országban élni, ahol a korrupciós tendenciák csökkenő és nem növekvő mértéket mutatnak.

Egyébként hozzáteszem, hogy ma az Igazságügyi bizottságban egy szintén fontos javaslat viszont zokszó nélkül leszavazásra került. Ott is a közszereplők által elkövetett hasonló, korrupciós és egyéb bűncselekmények büntetőjogi tételeit, illetve egy külön esetben minősített esetként való meghatározását terjesztettük elő. Minősített esetként került volna bizonyos bűncselekmények esetében meghatározásra, ha azt közszereplő, hivatalos személy vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

De visszatérve a jelen javaslatra, már az is örömtelinek mondható, hogy ha valami történik, és talán a parlamenti többség is ráébredhet arra, vagy elkezdhet ráébredni arra, hogy ezen a területen tenni kell. Azt kell mondanom, hogy ez egy lépésnek jó, de természetesen, ahogy mondtam, a végső lépésnek mindenképpen kevés. Ettől függetlenül kérem az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők támogatását, és azt is kérem, hogy ne álljunk majd meg félúton, menjünk tovább, hogy a hasonló szigorítások is az Országgyűlés elé kerülhessenek. Az lenne a legjobb egyébként, ha ezt kormánypárti képviselők előterjesztenék. Higgyék el, hogy nagy örömmel támogatnánk a további szigorításokat egyéb területen.

Szerintem mindannyiunk érdeke, hogy kevesebb korrupció legyen Magyarországon és kevesebb közpénz tűnjön el. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)