Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WARVASOVSZKY TIHAMÉR, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Urak! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről, az ellenőrzési megállapításai alapján tett intézkedésekről, illetve a független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban bemutatja az intézmény működését, gazdálkodását.

Az Állami Számvevőszék célja a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulása, a társadalmi szintű hozzáadott érték teremtése. Ennek szellemében a 2016. esztendő a hasznosulás és a tudásmegosztás éve volt a Számvevőszék életében. Alapértékeink között egyre hangsúlyozottabban jelennek meg a hibák és hiányosságok megelőzésére, az ellenőrzöttek támogató együttműködésére való törekvések. Mindez azt jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések végső célja nem a hibakeresés, nem az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Végső cél a támogatás, az, hogy az ellenőrzések mellett az Állami Számvevőszék elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez.

Mindezen célok jegyében 2016-ban is aktívan támogattuk az Országgyűlés munkáját. Nagy hangsúlyt helyeztünk a folyamatos társadalmi tájékoztatásra, az intézményi átláthatóságra, valamint minden indokolt esetben éltünk a törvényekben meghatározott hatósági jelzésekkel. Mindamellett tavaly is aktív szereplői voltunk a számvevőszékek nemzetközi közösségének.

A számvevőszéki ellenőrzések eredményeit, tapasztalatait és a tanácsadói funkció kimeneti termékeit összefoglalva számolok be az Állami Számvevőszék munkájának hasznosulásáról. Szólni kívánok azokról a beszámolóban olvasható számvevőszéki felvetésekről, amelyek az ellenőrzési tapasztalatok alapján kerültek megfogalmazásra, és amelyek az állampolgárok életét közvetve vagy közvetlenül érint­hetik.

Tisztelt Képviselő Urak! Az ellenőrzési témák meghatározása, illetve az ellenőrzés alá vont szervezetek kijelölése során a Számvevőszék összetett kockázatelemzési eljárásokat alkalmaz. Ennek célja egyrészt az ellenőrzési lefedettség szélesítése, az ellenőrzések számának növelése, az erőforrásaink optimális kihasználása, másrészt a kockázatos területek, illetve szervezetek beazonosítása az esetleges közpénzügyi szabálytalanságok feltárása érdekében.

E tevékenységre alapozva világossá vált, hogy több intézményi kör gazdálkodására, közpénzfelhasználására fokozott figyelmet kell fordítani, annál is inkább, mert ezek közvetve befolyásolhatják az államadósság-csökkentés céljainak megvalósítását. Ennek köszönhetően 2016-ban a Számvevőszék olyan fókuszterületeket határozott meg, ahol nemzeti szinten a legnagyobb hozzáadott értéket teremthette, és tovább csökkentettük a korábban ellenőrizetlen területeket, az úgynevezett fehér foltokat is.

Az Állami Számvevőszék 2016-ban összesen 260 jelentést hozott nyilvánosságra. Az ellenőrzések hasznosulása érdekében az ÁSZ több mint 2200, intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot fogalmazott meg, és további 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzött szervezeteknek a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban minden egyes munkanapra jutott legalább egy számvevőszéki jelentés.

Az Állami Számvevőszék feladatköre fokozatosan bővült az elmúlt években, az intézmény egyre több, jogszabályon alapuló feladatkört lát el. Tavaly is rajta tartottuk a szemünket a makrogazdasági folyamatokon és az államadósság alakulásán. Ellenőriztük és elemeztük a központi költségvetést, illetve annak intézményeit. Mindamellett 2016-ban minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztünk az utóellenőrzésekre, 54 önálló utóellenőrzést fejeztünk be, ami nemcsak a következményekkel járó ellenőrzések eszköze, hanem a közös munkánk hasznosulásának a fokmérője is.

2016-ban a Számvevőszék ellenőrizte az állami vagyon feletti tulajdonosijog-gyakorlást, értékelte a magyarországi diplomás pályakövetés fejlesztését és működését, valamint nemzetközi együttműködés keretében a turizmusfejlesztési intézkedéseket. A bró­kercégekhez kapcsolódó események kockázatait értékelve, valamint azok társadalmi jelentőségére tekintettel terjesztette ki az ÁSZ a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzat befektetési döntéseire is, továbbá ellenőrizte az önkormányzatok adósságrendezési eljárásait.

Az Állami Számvevőszék értékelte 2016-ban több kórház, valamint vízügyi igazgatóság gazdálkodását, eddig ellenőrizetlen területként pedig ellenőrzés alá vonta a megyei hatáskörű múzeumok gazdálkodását, továbbá megkezdte a felsőoktatási intézmények utóellenőrzését is.

Az államadóságra gyakorolt explicit és implicit kockázatok és az ellátott közfeladatok jelentősége miatt 2016-ban folytatódtak az önkormányzati és állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzései, kiemelt figyelmet fordítva a rezsicsökkentésben is érintett önkormányzati távhő- és hulladékgazdálkodó vállalatokra. Javaslataink alapján az ellenőrzöttek közel 500 intézkedési tervet készítettek, amelynek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.

Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2016-ban az Állami Számvevőszék több mint 250 alkalommal értesített hatóságot, illetékes felügyeleti szervet az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt.

(9.10)

Az Országgyűlés munkáját, a parlamenti döntéshozatalt 25 országgyűlési tájékoztató támogatta, továbbá 36 törvényjavaslathoz tett az ÁSZ ajánlást, és több jogszabály is módosult az ellenőrzési tapasztalataink alapján.

Az átláthatóság biztosítása érdekében munkánkról folyamatosan tájékoztattuk a közvéleményt; az ellenőrzésekről, megállapításokról, saját szervezeti működésünkről tavaly összesen több mint kétezer hírt tettünk közzé. Tanácsadó tevékenysége keretében a Számvevőszék 2016-ban 21 elemzést, tanulmányt publikált, továbbá egy 11 részes tanulmánysorozatot készített a jó kormányzásról, szakmai konferenciákat és jógyakorlat-szemináriumokat szervezett. A Számvevőszék átláthatóságáról ad visszajelzést, hogy 2016-ban az Állami Számvevőszék külső kommunikációs tevékenységéről készített úgynevezett társintézményi felülvizsgálati jelentést a lengyel és litván számvevőszék. A felülvizsgálati jelentés megállapította, hogy az ÁSZ hatékony kommunikációs rendszert működtet, ami jelentősen hozzájárul a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulásához.

Nagy figyelmet fordítottunk az országgyűlési határozatok végrehajtására, 2016-ban az Állami Számvevőszék nemzetközi és hazai szinten is tovább szélesítette tevékenységét a megelőzésen alapuló korrupcióellenes fellépés és az integritásalapú szervezeti kultúra terjesztése terén. Az ÁSZ minden ellenőrzésében, ahol ezt a jogszabály számunkra lehetővé tette, megjelent az integritásszemlélet érvényesítésének értékelése.

A Számvevőszék tavaly hatodik alkalommal végezte el a magyar közszféra korrupciós kockázatait feltérképező integritásfelmérését, amelyhez 2016-ban 3002 szervezet csatlakozott, továbbá első alkalommal került sor az állami és önkormányzati cégek korrupciós védettségének feltérképezésére. Mindamellett a Számvevőszék szakmai kezdeményezése alapján 2016-tól Magyarország mintegy 75 fejlődő országban támogatja a korrupcióellenes hatékony fellépést. Az Országgyűlés határozatának megfelelve, miszerint a Számvevőszék szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét, és támogassa az etikus közpénzügyivezető-képzést, az intézmény 2016-ban megkezdte a Miskolci Egyetemmel közös közszolgáltatásiteljesítmény-elemző képzését.

Szintén az országgyűlési határozat alapján az ÁSZ tanulmányt készített, amely a jövőben támogatást nyújt a jelentős beruházások integritási kockázatainak azonosításához, és az ezt kezelő kontrollok kialakításához. A társadalmi felelősségvállalás jegyében az ÁSZ 2016-ban is aktív résztvevője volt a magyar emberek pénzügyi tudatosságát fejlesztő kezdeményezéseknek, amelyet az Országgyűlés tavaly határozatában ismert el. Ezt a munkát partnereinkkel együtt 2017-ben is folytatjuk.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolójában először az ellenőrzési tapasztalatai alapján fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés számára, amelyekben összesen négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolja. Az Állami Számvevőszék 2016-ban kockázati alapon kiválasztott adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatokat ellenőrzött. Az ellenőrzések során az ÁSZ értékelte, hogy a lefolytatott adósságrendezési eljárás elérte‑e a törvényben kitűzött célokat, szabályszerű volt‑e az adósságrendezési eljárás megindítása, lefolytatása, megfelelt‑e az eljárás alatt az önkormányzat gazdálkodása a törvény előírásainak, illetve az eljárások szereplői a jogszabályban foglaltak szerint jártak‑e el.

Az ÁSZ ellenőrzései minden esetben azt állapították meg, hogy az adósságrendezés lebonyolításában szerepet játszó érintettek, a polgármesteri hivatal, a pénzügyi gondnok feladatellátása szabálytalan volt, és ez veszélyeztette az eljárás céljainak elérését. Az ÁSZ tapasztalatai alapján sem az egyezséggel, sem a vagyonfelosztással zárult adósságrendezések esetében nem volt biztosított a hitelezők hatékony jogvédelme, az egyezségben vállalt kötelezettségek nem teljesítéséből következik, hogy az önkormányzatok fizetőképességét nem sikerült helyreállítani. Az adósságrendezési eljárások után az önkormányzatok pénzügyi helyzetében jelentősebb változást csak az adósságkonszolidáció hozott, a pénzügyi egyensúlyt csak ennek a segítségével tudták az önkormányzatok megteremteni.

A Számvevőszék a tapasztalatokat összegezve megállapította, az adósságrendezési eljárás nem segítette elő az önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását, amely megelőzi az adósságállomány újratermelődését. A Számvevőszék álláspontja szerint felmerül a szükségessége olyan jogszabályok megalkotásának, amelyek képesek egyidejűleg hatékonyan kezelni az eladósodást kiváltó okokat és a hitelezők érdekeit, illetve megfelelően szankcionálják a felelőtlen gazdálkodást, a szabályok be nem tartását.

Az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak alapján feladatot jelentett a vagyonnal való szabályszerű önkormányzati gazdálkodás vizsgálata is. A közvagyonnal való átlátható, felelős gazdálkodás érdekében megfogalmazott felvetés ‑ az Állami Számvevőszék beszámolójában a második felvetés ‑ olyan vagyonvédelmi intézkedések bevezetését ajánlja a jogalkotóknak, amelyeket a hatóságok súlyos hiányosságok esetén akadálytalanul és azonnali hatállyal alkalmazhatnának.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapítások fokozott hasznosulása érdekében javaslatokat fogalmaz meg az ellenőrzött szervezetek számára, amelyek alapján azoknak a hiányosságok kiküszöbölésére intézkedési tervet kell készíteniük. Az ÁSZ ezt követően utóellenőrzések keretében értékeli, hogy a szervezetek végrehajtották‑e az intézkedési tervekben önmaguk számára meghatározott feladatokat. A 2016‑os évben lezárt utóellenőrzések tapasztalatai szerint az értékelt intézmények a kijelölt feladatok nagyságrendileg kétharmadát részben vagy tel­jesen végrehajtották, ezzel jelentősen javítva gazdálkodásuk fenntarthatóságát és átláthatóságát, il­let­ve hozzájárulva a szervezeti integritás erősítéséhez.

(9.20)

Ugyanakkor az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása és a vagyon számbavételére irányuló feladatok alig több mint 40 százalékát teljesítették határidőn belül, és ugyanekkora hányadát pedig egyáltalán nem hajtották végre. Számos esetben megállapítható volt, hogy az önkormányzatok a feladatok elmulasztása miatt nem biztosították a nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyon megóvását, megőrzését, a vagyonnal való felelős és szabályszerű gazdálkodást, az elszámoltathatóságot és a számviteli törvény szerinti valódiság elvének való megfelelést.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvi­selő Urak! Az önkormányzatok ellenőrzése során derült fény a közérdekű adatok közzétételének vizsgálatakor, hogy a jogszabályi előírások be nem tartása az átláthatóság sérülését eredményezte. Ezzel kap­csolatos a Számvevőszék harmadik felvetése. A felvetésben jeleztük a közzétételek jogi szabályozásának felülvizsgálatát, továbbá hogy megerősítésre szorul az intézmények, gazdálkodó szervezetek irányítása és minőség-központúsága is.

A magyarországi közpénzfelhasználást a közügyek átláthatósága érdekében az Alaptörvényen túl számos törvény szabályozza. Ezek közül kiemelkedik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, amely rendelkezik a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról. A 2016-ban nyilvánosságra hozott 260 jelentésből 207 esetben volt az ellenőrzés tárgya többek között a közzétételi kötelezettség vizsgálata is. A jelentések mindössze 38 százalékában került megállapításra a közzétételi kötelezettség teljes körű teljesítése. A jelentések felénél minősítette az ellenőrzöttek közzétételi kötelezettségének való megfelelését részben teljesítettnek az alapján, hogy csak egyes közzétételi feladatait látta el az ellenőrzött szervezet. A jelentések hozzávetőlegesen egytizede, 12 százaléka tartalmazott olyan megállapítást, amely szerint nem teljesült a közzétételi kötelezettség. A nem vagy részben teljesítések magas arányára tekintettel, valamint figyelemmel a kormány határozatában foglalt bürokráciacsökkentési célokra, felmerülhet az infotörvény közzétételi kötelezettségét tartalmazó rendelkezéseinek újragondolása, annál is inkább, mert a nemzetközi kitekintések tapasztalatai rámutattak, az uniós szabályozások lényegesen enyhébb követelményeket támasztanak és fogalmaznak meg a szabályozási környezetre vonatkozóan.

Az Állami Számvevőszék beszámolójában megfogalmazott negyedik felvetésben felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges erősíteni az ellenőrző szervezetek által végzett munka minőségbiztosítását és szankcionálását, többek között a könyvvizsgálatnál, azaz a közpénzügyekkel érintett szervezetek tevékenységének piaci hitelesítőjénél is. A közpénzek védelmét Magyarországon összeghangolt, egymásra épülő ellenőrzési rendszer biztosítja, amelyben kiemelt szerepe van a gazdálkodás átláthatóságát biztosító független könyvvizsgálatnak. A könyvvizsgáló elfogadó véleménye garantálja ugyanis, hogy a beszámoló a gazdasági-pénzügyi helyzetről objektív képet és valós, megbízható információkat nyújt. A könyvvizsgálókat tömörítő köztestület, a kamara végzi a könyvvizsgálók munkájának minőségbiztosítását, kidolgozza a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat, és őrködik ezen szabályok megtartása felett. Az ÁSZ ellenőrzései során számos esetben tárt fel olyan szabálytalanságokat, amiket a könyvvizsgálati tevékenység ellátása keretében a könyvvizsgálatot végzőknek jelezni kellett volna. Ezen tapasztalatok tehát alapot szolgáltatnak az ellenőrzést végző szervezetek munkájának minőségbiztosításához és esetleges szankcionálásához.

Tisztelt Ház! E négy felvetésen túl még egy témára szeretném ráirányítani a figyelmüket. Az ÁSZ a tavalyi esztendőben kiemelten fókuszált az ellenőrzők ellenőrzésére, ahol a Magyar Államkincstár, a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét, továbbá az előbb említett Könyv­vizsgálói Kamara tevékenységét is értékelte. A Szám­vevőszék szerint kiemelt jelentőségű a közpénzügyi ellenőrzés három pillérének megléte és megfelelően összehangolt működése. Az ÁSZ ezért áttekinti a Számvevőszékről szóló törvényben rögzített általános hatáskörével élve mind az első, mind a második védelmi vonalhoz tartozó ellenőrzést végző szervezetek ellenőrzési módszereit. Az ellenőrzést végző szervezeteknek közös nyelvet kell beszélniük a hatékony ellenőrzés érdekében. Az ellenőrzési módszertanok összeillesztésével, azonos elvek szerinti összeállításával nagyobb hatás érhető el a közpénzügyek rendezettségében, a közpénzek célszerű és eredményes felhasználásában. Szükség van tehát átlátható, nyilvános módszertanokra. Az ÁSZ szerepe ezért, hogy kidolgozza a nemzetközi sztenderdeken alapuló, az ellenőrző szervezetek számára meghatározó módszertani irányokat. Ez a munka folytatódik 2017-ben is. Az ÁSZ tapasztalatai alapján át kell tekinteni és fejleszteni szükséges az ellenőrzéseket megalapozó tananyagokat is a minél hatékonyabb állami ellenőrzés érdekében.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Az Állami Számvevőszék küldetése szerinti alapértéke, hogy támogassa az integritásalapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai arra világítottak rá, hogy a szabálytalanságok jelentős részben a szabályszerű gazdálkodást megalapozó és a korrupciós kockázatokat mérséklő belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében meglévő hiányosságokra vezethetők vissza. Éppen ezért az ÁSZ ellenőrzései során kiemelten fókuszál ezekre a területekre. A Számvevőszék 2014 novemberében indította el az öntesztjeit, amelyek mostanra az önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok mellett az egyházi intézmények, valamint a központi költségvetési szervek szabályszerű működését, 2016 márciusától pedig a már az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó követelmények érvényesítését is támogatják. Az öntesztek kidolgozásával és közreadásával az ÁSZ célja, hogy ellenőrzési tapasztalatait hasznosítva támogassa a közpénzfelhasználó szervezetek szabályos működését. A különféle önteszteket eddig összesen több mint 6 ezer alkalommal töltötték le az érintettek az Állami Számvevőszék honlapjáról.

Az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti és a szabályozási környezet változásához igazodva aktualizálja az önteszteket. Éppen néhány héttel ezelőtt tettük elérhetővé a települési önkormányzatok megújított öntesztjét, amivel mintegy 3200 települési önkormányzat szabályszerű működéséhez, gazdálkodásához járulunk hozzá. A honlapunkról letölthető öntesztek kitöltése önkéntes, azt az Állami Számvevőszéknek megküldeni nem kell.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvi­selő Urak! Küldetésünk, ahogy azt a bevezetőmben is hangsúlyoztam, hogy ellenőrzéseink, elemzéseink hasznosulásával olyan pozitív változásokat indítsunk el, illetve támogassuk fenntartásukat, amelyek hatással vannak a magyar emberek mindennapi életére, és így hazánk fejlődését szolgálják.

Befejezésül szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy a munkájuk során felhasználták ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, elemzéseinket, tájékoztatásainkat, megvitatták a törvényjavaslatokhoz tett ajánlásainkat, és ezzel hozzájárultak az ÁSZ munkájának hasznosulásához és eredményességéhez. Megköszönöm a figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps.)