Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoltam, egy kicsit másabb hangnemű lesz ez a vita, de muszáj erre reagáljak. A hivatkozott 282/2008-as kormányrendelet, ugye, tisztelt képviselőtársam, magyarul van? Mert önök annyira büszkék az EBRD-vel kötött megállapodásra, hogy még a magyar kormány honlapjára is csak angolul tették föl. Biztosan nem azért, mert senkit nem találtak egyébként, aki ezt lefordította volna angolról magyarra. Egymás között: nem is bonyolult. Valószínűleg azért, mert így még kevesebben ismerhetik meg a tartalmát.„Alávetettség himnusza.” Akkor, amikor valójában az az EBRD-megállapodás egy olyan szerződésnek a melléklete, amelyben a magyar állam megvásárolta az Erste Bank 15 százalékát, és arra adott ugyancsak kezet, hogy viszont fogja értékesíteni az MKB bankot, a Magyar Kereskedelmi Bankot. Ezért kellett ezeket a feltételeket vállalni, hogy megszerezhessenek egy olyan bankban egy olyan tulajdonrészt, amire semmi szüksége nem volt a magyaroknak, és azóta el is adták. Azért kellett ezeket a feltételeket vállalni, hogy a magyar bankszektor jövedelmezőségét garantálják, és leírják, hogy soha nem hoznak olyan szabályokat és rendelkezéseket, amelyek a magyar bankszektor jövedelmezőségét csorbítják, hogy nem állítanak olyan föltételeket, és nem fognak semmilyen akadályt gördíteni a magyar családok kilakoltatásával szemben, ezt azért kellett aláírnia a kormánynak, hogy meg tudja szerezni akkor az Erste Bankot, amire semmi szüksége nem volt, és egyébként ezt igazolta is az elmúlt időszak, mert nem is a magyar államé már azóta. Mégis a magyar családokat ilyen helyzetbe hozták ezzel.

„Romokat örököltek.” 2010 júniusában, úgy emlékszem, hogy nem ezt mondta a miniszterelnök. Úgy emlékszem, hogy azt mondta a miniszterelnök, hogy alapvetően a magyar gazdaság rendben van; alapvetően olyan gazdasági kondíciókkal vették át az országot és a költségvetést, amelyek tarthatóak. Azt gondolom, hogy ezt az önök miniszterelnöke mondta, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mondta.

Ezek a multi cégek, amelyekről most beszélünk  igen, látjuk, ez egy régi-új adó, ezt már egyszer megpróbálták bevezetni, volt egy hosszas jogvita. Azért lássuk be, ezt patriótának hívni, amikor valójában csak ügyeskedésről van szó, eléggé nehéz. Itt arról van szó, hogy a külföldi üzletláncok  most majd megismerik, hogy milyen az önök stratégiai partnerének lenni  egy cégben vannak itt Magyarországon, és ott egy helyen kumulálódik a beérkezett árbevétel, és ebből számítják az adót. A magyar tulajdonú üzletláncok meg franchise rendszerben vannak, magyarán mondva, minden üzlet másnak a nevén van, és így sokkal kisebb az árbevétel, amit kimutat egy-egy cég. Most majd megtanulják egyébként ezek a cégek, hogy milyen önökkel stratégiai partnerségben lenni, de nem aggódom ezekért a cégekért és önökért sem, majd önök ezt megoldják maguk között.

Akikért én aggódom, azok a vásárlók. Át fogjáke hárítani? Azt mondta képviselőtársam, Szatmáry képviselőtársam, hogy akik azt gondolják, hogy ezt át fogják majd hárítani ezek az üzletláncok a vásárlókra, és akik azt gondolják, hogy ennek elbocsátások lesznek a következményei, azok azt hiszik, hogy nem mondanak le ezek a cégek az extraprofitjukról. De hogyan akarja ezt garantálni? Eddig önök garantálták a stratégiai megállapodásokban az extraprofitot, hogy hogyan viszik le akár az osztalékadót; hogyan viszik le akár a társasági adót 15 százalékról 9 százalékra; hogyan kapnak még további kedvezményeket ezek a cégek, ahol nagyjában-egészében minden szakértő azzal egyetért, hogy a multinacionális cégek körülbelül olyan 5 százalék körül adóznak ma Magyarországon.

Önök csináltak nekik adóparadicsomot Magyarországból, akkor hogyan kívánja azt garantálni, hogy nem érvényesítik az árakban, és ez nem lesz egy burkolt áfaemelés? Ahol azt mondják, hogy ez is, kérem szépen, a forgalomra rakódó adó, amit majd be fogunk szedni nyilvánvalóan a vásárlóktól, hogy nem ezt fogja mondani a multinacionális cég  önök jobban ismerik ezeknek a stratégiai megállapodásoknak a tartalmát , hogyan kívánják ezt garantálni?

Hogyan kívánják azt garantálni, hogy ezek a cégek ne azt mondják, hogy ha nekem több adót kell fizetnem, akkor máshol költséget kell csökkentenem, és el kell esetleg bocsátanom embereket, mint ahogyan a Spar Magyarország már azt mondta, hogy ő akkor nem biztos, hogy ezt a 900 embert, akit fölvettek, meg tudja tartani. Én értem, hogy ez egy tárgyalásnak az eleje, meg biztosan lesz még ennek majd sok fordulója akár a Sparral, akár a Tescóval, akár az Aldival, a Lidllel, nem mondom végig a hat nagy üzletláncot. Hogyan kívánják ezt garantálni, hogy ott ne legyenek elbocsátások, ne legyenek olyan részmunkaidők, amelyek nem felelnek meg a munkavállalóknak? Hogyan védik meg az ottani munkavállalókat, és hogyan védik meg az árakat?

Megint jön majd az árkommandó? Ugye, volt egyszer egy ilyen, amikor először bevezették ezt a jogszabályt. Akkor majd bizony  ha jól emlékszem, akkor Rogán Antal vezette ezt az árkommandót  kimennek és megnézik, hogy nehogy drágítsák az árakat. Az elmúlt időszakban havi szinten 4-6 százalékos inflációval szembesültünk. Az élelmiszereknél többel, ott volt, ami 30 százalékkal nőtt, átlagosan 12-14 százalékkal nőttek az árak. Hogyan fogják önök ezt megkülönböztetni, hogy most áthárítják az adót, vagy éppen az elszaladt inflációról van szó, és egyáltalán hogyan fogják ezt végrehajtani?

Attól félek, hogy egyszer csak szembesülünk majd a következményekkel. Azokkal a következményekkel, amelyeket, gondolom, valahogyan majd azokat is meg lehet magyarázni, visszanyúlva a 12-15 évvel ezelőtti ügyekre, és akkor ilyen jól hangzó felszólalásokat lehet mondani, de valójában ez nem lesz valódi segítség azoknak, akik adott esetben elveszítik a munkájukat, meg akik jóval drágábban fognak vásárolni. Mi ezektől valójában tartunk, és nem látom azokat a garanciákat, amelyek ebben benne vannak.

És még egy dolgot azért szeretnék kiemelni újra: ezt patrióta gazdaságnak hívni, miután adóparadicsomot csináltak ezeknek a cégeknek Magyarországból, lehetne önkritikának is hívnom ezt, de ez valójában inkább egy kicsit cinizmus.

(12.30)

Azok a cégek pedig majd eldöntik, hogy megérie nyilvánvalóan a magyar kormánnyal stratégiai partnerségben lenni, de még egyszer mondom, ez az önök meg a cégek problémája, ez nem a törvényhozás problémája. A törvényhozás problémája a belátható kockázatok minimumra csökkentése, ne legyen ennek árdrágító hatása, és ne bocsássanak el munkavállalókat.

A jelenlegi helyzetben, amikor januárban-februárban elszaladt az infláció, azóta a helyzet nem tudott jobb lenni a veszélyhelyzeti védekezés miatt, és rengeteg munkavállaló veszítette el a munkáját, nem ebben a szektorban, ez igaz. Ennél a két dolognál fontosabbat nem látunk: a családok anyagi, lakhatási biztonságánál. Ezekre nem látjuk a garanciát.

Ha ezekre van megfelelő garancia, hogy ezt hogyan tudják önök érvényesíteni, azon kívül, hogy összehúzzák a szemöldöküket, vagy esetleg mélyen egymás szemébe néznek, hogy milyen garancia van, ha ezeket látjuk…  nekünk volt ilyen javaslatunk, csak el kell fogadni: elbocsátási tilalmat kell a multinacionális cégeknél bevezetni.

Önök azt mondják, hogy ezek a cégek nagyok, extraprofitot termelnek, biztosan ki is bírják akkor. Látjuk a számokat, a 2018-asokat. 2019-eseket talán majd szeptemberben látunk, ezért a megbecsülhető bevétel is egyébként kérdéses ebben a pillanatban, hiszen nem kellett mérlegeket elfogadni májusban, de bízunk benne, hogy 2019-ben sem csökkentek a bevételeik, és akkor ebből egy nagy adóbevétele lesz az országnak, de védjék meg a munkavállalókat, és védjék meg az árakat. Rendeljék el legalább az elbocsátási tilalmat! Mi ezt követeljük azóta, mióta az egészségügyi veszélyhelyzetet bevezették.

Ettől tartunk, hogy egy magyar cégnek, lehet, hogy egy magyar munkavállaló többet ér, mint egy multicégnek. Ezért a multinacionális cégeknél be kell vezetni az elbocsátási tilalmat. Ha ezekre megfelelő garanciákat tudnak mondani a lózungokon kívül, meg 10-12 éves ügyeken kívül, akkor nyilvánvalóan van nyitottság a mi részünkről arra, hogy mint ahogyan az előző esetnél is volt, amennyiben belekerülnek további garanciális elemek, megfontolás tárgyává tesznek olyan felvetéseket, amelyeket mi erről az oldalról jobbító szándékkal elmondunk, akkor természetesen a további tárgyalásokat közösen is folytathatjuk, illetve akár még egységre is lehet jutni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)