Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület szabályozási tárgykörét érinti, és tükrözi a gazdasági életviszonyokban tapasztalt változásokat és az azok kezelésére adható válaszokat. A törvényjavaslat egyik legfőbb célkitűzése a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy hatékonyabban láthassa el a hazai fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait. Az MFB Zrt.-nek szűk körben lehetősége nyílik részt venni a vissza nem térítendő európai uniós források nyújtásában is, ami elősegíti az uniós források felhasználásának jobb kihasználását, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez.

A sikeres fejlesztési banki tevékenység érdekében a törvényjavaslat megteremti a szélesebb körű és ezáltal nagyobb garanciát jelentő biztosítéki kör igénybevételének lehetőségét az MFB Zrt. számára. Mindez előmozdítja az MFB Zrt. törvényi feladatai ellátása körében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységek hatékonyságát és az ügyletek minél eredményesebb megvalósítását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat nemzeti vagyont érintő rendelkezései az állami vagyonról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az úgynevezett rakparttörvény módosítására tesznek javaslatot.

Az állami vagyonról szóló törvény módosítása két tárgykört érint, egyfelől a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorlók jogosítványai kerülnek egyértelmű meghatározásra, másfelől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodására vonatkozó szabályokat teszi egyértelművé és illeszti be az államháztartás hatályos jogi szabályozási rendszerébe.

A vagyonszabályozás másik nagy halmazát az önkormányzati vagyongazdálkodást érintő módosító rendelkezések alkotják. A szabályozás irányát az állami vagyongazdálkodással való összhang határozza meg, vagyis hogy az önkormányzatoknak is lehetőségük legyen a vagyonukat térítésmentesen átruházni közfeladatok ellátását segítő célból úgy, hogy közben kötelező önkormányzati feladat ellátása ne sérüljön. A módosítás megállapítja azokat az eseteket, amikor az átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának segítése érdekében az önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel meghozott határozatában dönthet az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek térítésmentes átruházásáról. Az önkormányzati ingyenes vagyonjuttatás kedvezményezettjeinek körében  széles körű közfeladat-ellátási tevékenységükre tekintettel  az egyházak, az egyházi intézmények mellett a köztestületek és a közhasznú civil szervezetek is felvételre kerülnek.

A javaslat harmadik nagyobb szabályozási tárgyköre a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása. A módosító rendelkezések lehetőséget teremtenek arra, hogy az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló vagyontárgyak tulajdoni hányadát a közös tulajdon megszüntetése érdekében a tulajdonos állam, illetve az önkormányzat egymás javára ingyenesen átruházza.

A módosító rendelkezések közül kiemelhető még a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok kiegészítése. A közvagyon védelmét olyan előírások biztosítják a jövőben, amelyek korlátozást állapítanak meg a létesítő okiratok tartalmának meghatározására.

A módosító rendelkezések között említést kell tennem a rakparttörvény módosító rendelkezéséről. A módosítás a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe adott állami tulajdonú rakparti ingatlanok körét bővíti egy olyan ingatlannal, amely a Duna mederszabályozása révén lett szárazföld, s így rakparti ingatlan vált belőle.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes üzleti működésének továbbfejlesztését is szolgálja. Az integráción belüli egységes üzletpolitika megvalósítása a szövetkezeti hitelintézetek központi bankjának feladata. A központi bank a törvényjavaslat alapján jogosulttá válik az egyes szolgáltatások általános szerződési feltételeinek, illetőleg üzletszabályzatainak meghatározására, és kötelező alkalmazásukat előírhatja a szövetkezeti hitelintézetek számára. Ehhez kapcsolódóan szükségessé válhat az ügyfelekkel kötött szerződések egyes elemeinek módosítása, amire a törvényjavaslat szűk körben lehetőséget biztosít.

Az egységes üzleti működést erősíti az a módosítás, amely egyértelművé teszi az integráció tagjai közötti információk átadásának, felhasználásának és módosításának a jogszerűségét. A törvényjavaslat az egységes banki működés részeként lehetővé teszi e körben, hogy az integráció egyetemleges felelősség mellett működő tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló kapcsolt vállalkozások a tevékenységük ellátása érdekében az egységes informatikai rendszerhez hozzáférjenek.

A törvényjavaslat további célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete hatékonyabban láthassa el intézményvédelmi feladatait az integráció tagjainak kapcsolt vállalkozásai tekintetében, ezért a törvényjavaslat az integrációs szervezet részére biztosítja a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát.

A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézet csak olyan kapcsolt vállalkozásban rendelkezzen tulajdonosi részesedéssel, amely megfelel az integrációs szervezet által a működésre, átláthatóságra és a kockázatvállalásra vonatkozó irányelveknek. A hatékonyabb és gyorsabb beavatkozás biztosítása érdekében az integrációs szervezet jogköre bővül, és a folyamatos ellenőrzés mellett folyamatos felügyelés keretében is megteheti a szükséges intézkedéseket az integráción belül tapasztalt nem megfelelő működés észlelése esetén.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító rendelkezések mellett a törvényjavaslat tartalmaz egy önálló törvényi rendelkezést is az önkormányzati tulajdonban álló csornai 1431 helyrajzi számú ingatlan, közismertebb nevén a Premontrei park egyházi tulajdonba adása érdekében. A javaslat felhatalmazza Csorna város önkormányzatának képviselő-testületét arra, hogy a vonatkozó sarkalatos rendelkezésektől eltérve, az önkormányzati parkingatlanokat terhelő elidegenítési tilalom ellenére döntsön az ingatlan egykori tulajdonosának, a csornai Premontrei Prépostság javára történő ingyenes tulajdonba adásáról, gyakorlatilag visszaadásáról. A parkingatlan az államosítás előtt a ma már ismét egyházi tulajdonban álló templomhoz, apátsághoz tartozott. A park jelenleg is a prépostság vagyonkezelésében áll, akinek felügyeletével a területen ökoturisztikai fejlesztés zajlik. A tulajdonba adás az egykori egyházi ingatlanok helyzetének egyébként egységes rendezését szolgálhatja.

A nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, kiegészítésének, pontosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai hatékonyabban működhetnek közre a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosításában, hasznosulásában.

(20.00)

Tisztelt Ház! Összegezésként elmondható, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadásával a közfeladat-ellátás hatékonysága növekszik, a tulajdonosijog-gyakorlók számára a mindennapi jogalkalmazás során alkalmazható egyértelmű szabályok megfogalmazásával biztosítható az eredményes vagyongazdálkodás. A törvényjavaslat emellett a fejlesztési banki tevékenység keretének kiszélesítésével hozzájárul a hazai gazdasági együttműködési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektoron belül pedig az egységes üzleti működés biztosításához, ezáltal a szektor versenyképességének további növeléséhez.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést és tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/3369. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket, elnök úr, önnek a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Hadházy Sándor tapsol.)