Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): (Miközben felhelyezi a mikrofonját:) Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan megkapom a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon olyan törvénytervezeteket tárgyaltunk, amikben azt vélem felfedezni, hogy összefüggések vannak ezzel, és egy lánc jelenik itt meg. Ilyen például az építészeti alkotásokra vonatkozó, ahol lényegét tekintve  az a tartalma  államosítottuk az eddig elkészült, de meg nem valósított tervek jogát, és látom, hogy ez ezzel szoros összefüggésben van.

A másik a közbeszerzésekről szóló törvény, ahol pedig a 68 millió forint alanyi jogon járó, illetve a 300 millió forint beruházásjellegű  a beszerzési a 68 millió , az is azt fogja jelenteni, hogy az a bizonyos ügynökség, amiről viszont most tárgyalunk, valószínűleg, mivel 68 milliót fog kapni beszerzésre vagy 300 milliót beruházásra; igen, de ehhez kell az ügynökség, amely majd ezt fogja bonyolítani, tehát ez az ügynökség fogja azokat a pénzeket lebonyolítani, és tartok tőle, hogy ez elkezd… Korábban, a sokat szidott előző kormányoknál cél- és címzett támogatás formájában, kiszámítható módon, több évre előre tudtuk a pályázatokból, hogy mikor kerül rá a sor, elő lehetett készíteni a beruházást, és normatív módon, nem politikai alapon  nem is tudta a pályázatot elbíráló, hogy mondjuk, milyen irányultságú a polgármester. Én emlékszem számos olyan esetre, amikor még tiltakozó leveleket is kaptunk, hogy Debrecen kapta a legnagyobb cél- és címzett támogatást, aminek Kósa úr volt a polgármestere. De annak normatív módon való odaítélése volt.

Most ez a ma tárgyalandó törvényjavaslatban, ha az úgy igaz, hogy kötelező, például az önkormányzatokat vegyük, igen nagy falat, és az önkormányzatoknál említettem ezt a 300 millió forintos, közbeszerzést nem igénylő beruházásmegvalósítást; a közbeszerzést nem igényli, de igényli, hogy az ügynökséggel kell szerződést kötni, amely ügynökség eleve meg fogja mondani ugyanazt, amit a közbeszerzés megmondott eddig, hogy ki a tervező, ki a kivitelező, és hogyan kell ezt az egész ügyet lerendezni. Nagyon erős összefüggés van közötte, úgy érzem, legalábbis a mostani állapot szerint és a vita állása szerint.

Fölmerül az emberben az a kérdés: amikor a multicégeknek adunk 1 milliárd, 2 milliárd, 5 milliárd, 10 milliárd forintos állami pénzt segíteni, támogatni, abban az esetben a multicégnek kötelező az ügynökségen keresztül ezt a közpénzt lebonyolítani? Vagy hogyan fog zajlani? Tehát igaz lesz magyar cégre, önkormányzatra, de a multicégnél, amely kapja a támogatást, ott a közpénz e törvény szerint hogyan fog majd működni? Ez egy kérdés is lényegében, hogy ez hogy is fog zajlani, amikor valaki kap 5 milliárdos vagy 10 milliárdos vissza nem térítendő támogatást, azt fölhasználja, bizonyos célra kapja. Annál nem akar ott lenni az állam? Hiszen vissza nem térítendőben kapják az önkormányzatok is, nekik viszont, az ÁSZ elnöke is elmondta, kötelező szerződés kötni, azt javasolja, hogy kötelező legyen szerződést kötni az önkormányzatnak ezzel az ügynökséggel.

Azt lehetne mondani, hogy az igaz, ami elővezetésre került a szóbeliben, és talán teljesen el lehetne fogadni, hogy egy kórházberuházásnál nem várható el a kórházmenedzsmenttől, hogy egy többmilliárdos beruházást lebonyolítson, de azt gondolom, hogy eddig sem volt ez így, ugyanez van az oktatási intézménynél, felsőoktatási vagy bármely oktatási formánál, a KLIK vagy a kulturális minisztérium nem tudja ezt lebonyolítani, ezzel egyetértek én is, és sok minden egyéb van intézményrendszerben is, aki ezt nem képes megoldani, tehát ahhoz kell valamilyen intézmény.

De ha ennek a törvényjavaslatnak a tartalmát kicsit jobban végignézzük, akkor gyakorlatilag egy XXI. századi tervhivatal ez a valami. Mi államtitkár úrral megéltük azt az időszakot, amikor a Tervhivatal  én is egy nagyvállalatnál dolgoztam, nem akkora nagynál, mint az államtitkár úr, de nagyvállalatnál, tudtuk, hogy a Tervhivatalnál be vagyunk ütemezve, hogy öt év múlva lesz ennek a fejlesztése, elő voltunk készülve, öt év múlva az úgy jött, ahogy meg volt beszélve. A Tervhivatal olyasmi volt, mint ez az ügynökség, az aztán rajta tartotta minden papíron, mindenen a kezét, a pénzfinanszírozás is garantálva volt, és ment, mint a karikacsapás. Az akkor ott tervutasításos rendszer volt, az a világ zajlott.

Azt gondolom, hogy ha most ez az ügynökség föl fog állni, ennek lesznek budapesti, megyei, regionális, járási vagy milyen ügynökségei, hatalmas humán erőforrásnak kell mögötte állni, mert ma ilyen szakember, legalábbis az önkormányzatoknál ismerem, egész felárral van; a beruházási osztályon, ami 3-5 fős egy nagyobb önkormányzatnál, azokkal az emberekkel úgy kell bánni, mint a hímes tojással, hogy ne vigyék el a cégek tőlük. Egy ilyen ügynökségnél vagy hatalmas fizetést kell adni az ügynököknek, vagy pedig kiürítik az önkormányzatokat és az összes céget, mert olyan nagy pénz lesz ebben az ügynökségben a fizetés, a járandóság, hogy elviszik a humán erőforrást.

De lehet az a megoldás is  attól félek, hogy ez lesz , ami meg úgy szól, hogy majd privát cégekbe mennek át ezek az emberek, és ezek a privát cégek lesznek az ügynökségnek a nem közalkalmazott, nem köztisztviselő, hanem szerződéses viszonyban egy-egy projektre megkötött vállalkozói. Mivel megbízhatóbbak azok a külső vállalkozók, mint egy eskü alatt a köztisztviselői munkáját végző, ilyen bonyolító ügynök vagy beruházási ellenőr, vagy nem tudom, mik lesznek ők?

Tehát tartok tőle, hogy sem humánpolitikai oldalról, sem a gyorsítás oldaláról, sem a költség oldaláról nem csinálunk túl jó dolgot, egy hatalmas rendszert építünk föl. Ennek egy pandanját az Európai Unióba való belépéskor kitalálták  ez uniós ajánlás volt egyébként, de utána az Unió ettől elállt , hogy európai uniós pénzt úgy lehetett kapni, hogy projektcéget kellett létrehozni. Én is polgármester voltam, meg lettem az előbb szólítva. Nekünk is egy projektcéget létre kellett hozni, közben volt egy beruházási osztályunk is  mi nagy önkormányzat voltunk, több száz fős apparátussal , de az nem bonyolíthatta, hanem a projektcégnek kellett bonyolítani. De végül is ki tudta csinálni a projektcégnél? Találtunk valami 3-4 embert, az volt a projektcég, de a saját beruházási osztályunk csinálta az egész ügyletet, mert azok értettek hozzá. Helyismeretük sem volt a projektcégbe érkezett embereknek. Végül az történt, hogy föladták ezt a projektcég-históriát, és ma az általunk beadott pályázatra elnyert pénz bonyolítását az önkormányzat, ugyanúgy, ahogy az önkormányzati adóforintokat tudja beruházásra fordítani, fordíthatja az európai uniós forrásokat is, és fordíthatta eddig az államtól elnyert forrásokat is. A jövőben ennek van vége, úgy gondolom. Nem nagyon lehet egyetérteni, vagy ez az indok kevés ahhoz, hogy egyetértsünk egy ilyen javaslattal. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(19.20)