Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy koherenciát teremtsen a közigazgatási szabályszegések területét rendező joganyagban, oly módon, hogy egyrészt módosításokat javasol az általános közigazgatási rendtartásban, másrészt módosítja a szankciótörvény hatálybalépésének dátumát 2020. január 1-jére, végül pedig a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályozását tartalmazó törvény hatályát 2020. január 1-jéig tolja ki.A jogbizonytalanság kizárását, valamint a világos és egyértelmű jogalkalmazást kilátásba helyező közpolitikai cél eléréséhez elengedhetetlen feltétel jelen javaslat támogatása.

Tisztelt Ház! A javaslat alapvető konstrukciója az, hogy minél áttekinthetőbb szabályozást nyújtson a magyar jog abban az esetben, amikor egy adott ügy megalapozza a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás lefolytatását is. Fontos, egyben az állampolgárok alkotmányos jogait érintő kérdés a párhuzamosan, két eltérő jogág normái szerint folyó eljárások kimenetének szabályozása.

Az általános közigazgatási rendtartás és a szankciótörvény törvényjavaslatban szereplő indokolt módosítása lehetővé tenné a felügyeleti szerv számára azt, hogy már meghozott döntését a büntetőeljárásban hozott ítélet rendelkezésének megfelelően megváltoztassa, megsemmisítse, és ezzel, amennyiben szükségesnek mutatkozik, az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezze. Ily módon kiküszöbölhetővé válik az, hogy ugyanazon személyt ugyanazon cselekményért két eltérő jogág szabályai szerint lefolytatott eljárás eredményeképpen ugyanazzal a negatív jogkövetkezménnyel sújtsanak.

A római jogi eredetű „ne bis in idem” elve is ezt deklarálja, amelynek értelmében senkit sem szabad kétszer ugyanazon tettéért felelősségre vonni. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat kiemelt figyelmet fordít arra a tényre, hogy a közigazgatási szankcióval sújtható jogellenes magatartások száma sokkal nagyobb, mint a büntetőjog szempontjából relevanciával bíró cselekményeké. Éppen ezért egy adott személy az általa elkövetett cselekménye miatt nem mentesül a közigazgatási jog szerinti hátrányos jogkövetkezmény alól akkor sem, ha a büntetőbíróság döntése szerint nem valósult meg a bűncselekmény vagy annak elkövetése nem bizonyított. Tehát ha az adott jogellenes cselekvés a közigazgatási jog normái szerint kimeríti a szabályszegés fogalmát, akkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a szabályszegési eljárást a törvény keretei között lefolytatni.

Szeretnék kiemelni a javaslattal kapcsolatban még egy fontos tényt. A módosítások értelmében szintén nem alapozza meg a közigazgatási jog hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása alóli mentességet az a körülmény sem, amikor a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok merül fel, amelynek következtében a bíróság felmentő ítéletet hoz. Ez azért fontos rendelkezés, mert a jogalkalmazónak tisztán kell látnia, hogy a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képesség lényegében eltér a büntetőjogi értelemben vett eljárási képességtől.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabálysértési jog mindig is egy igen vegyes jogterületnek minősült. Sok esetben fejtörést is okoz, hogy a közigazgatási jog vagy a büntetőjog szabályai szerint kell-e az elkövetővel szemben az eljárást lefolytatni, illetve hogy a hatóság vagy pedig a bíróság köteles-e eljárni. Úgy vélem, az asztalon lévő javaslat tartalmazza a szükséges módosításokat arra vonatkozóan, hogy az ilyen esetekben tisztán lássunk, valamint hogy világos döntések szülessenek.

Mindezek alapján a Fidesz frakciója a javaslat elfogadását támogatja, ezt kérem önöktől is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.10)