Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2022. évi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, aminek általános vitája május 19-21e között 30 órás időkeretben lezajlott.

A költségvetési törvényt a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta, és lefolytatta a részletes vitát. Mint a kijelölt bizottság előadója ezúton az ő véleményüket is ismertetem.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Azt is szeretném elmondani, hogy ahol az a bizottság, amely ezt tárgyalta, nem közölt különvéleményt, ott ezt a mondandómat, amely a házszabályi rendelkezéseknek való megfelelést tartalmazza, nem fogom elismételni.

A tárgyaló bizottságok véleményeit sorolva kezdem a Költségvetési bizottsággal. A bizottság többségi véleménye szerint a kormány a kiszámíthatóság je-gyében idén is tavasszal nyújtotta be a jövő évi költségvetési tervezetet. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a korai benyújtás egyáltalán nem befolyásolja a tervezői munka minőségét, sőt inkább segíti a gazdasági szereplők felkészülését a jövő évre.

Magyarország számára a koronavírus-világjárványt megelőzően elért gazdasági és fiskális eredményei biztos alapot teremtettek a járvány okozta negatív hatások enyhítésére, de a hátrányos következmények így is számottevőek. 2020 márciusától a koronavírus-világjárvány következtében kibontakozó recesszió világszerte a munkanélküliség növekedését hozta magával. A kormány sosem segélyeket kívánt adni, hanem a munkahelyeket kívánta megőrizni. A magas foglalkoztatási szint fenntartásában és a munkaerőpiac stabilizálásában komoly szerepet játszottak a járvány hatásainak kezelésére bevezetett munkahelymegőrző intézkedések. A kilábalást követően azonban újból a foglalkoztatás bővítése, a gazdaság munkaerőigényének kielégítése válik hangsúlyossá.

Továbbra is úgy véljük, hogy a munkát nem büntetni, hanem ösztönözni kell. Az az adórendszer, amely adóelkerülésre ösztönöz és feketemunkára sarkallja a vállalkozásokat, nem jó. Éppen ezért a polgári kormány mindig is a munkát terhelő adók, járulékok csökkentésében hitt, és ennek jegyében nyújtotta be a jövő évi költségvetést is.

A 2022. évi költségvetés kapcsán külön ki kell emelni, hogy jövőre a nyugdíjasok immáron meg fogják kapni a 13. havi nyugdíj felét, amit annak idején válságkezelés címén a baloldali kormányok vettek el tőlük. Ez is azt mutatja, hogy a 2022. évi költségvetés nem elvesz az emberektől, hanem fenntartja a támogatásokat, sőt növeli azokat. Úgy vélem, hogy a javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaság egészét, a családok anyagi helyzetét, valamint Magyarország mihamarabbi újraindítását.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium jövő évi költségvetése lehetővé teszi, hogy a tárca aktívan hozzájáruljon Magyarország újraindításához. A beruházásösztönzés és az exportfejlesztés ebben a tekintetben kiemelt jelentőséggel bír. Új elemként létrejön a „brexit alkalmazkodási tartalék” nevű alap az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében hátrányba került gazdasági szektorok és szereplők támogatására, az Indonéziában végrehajtandó infrastrukturális nagyprojektek megvalósulásához szükséges tőkebefektetések fedezetéül a magyar-indonéz tőkealap. Örömteli, hogy az Információs Hivatal költségvetése, a külképviseleti beruházások támogatása, illetve a Stipendium Hungaricum kiválósági ösztöndíjprogram finanszírozása is mind-mind jelentősen nő.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A lakosság életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítéséhez, a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez kulcsfontosságú a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használata, a környezet minőségének javítása, amelyek a környezetvédelmi szakterület legfőbb cselekvési területeit képezik. A 2022. év során a rendelkezésre álló támogatási lehetőségek kihasználásával megvalósulhatnak a változó igényekhez és a külső feltételekhez igazodó, többek között a mezőgazdaságban is a környezeti, a klímapolitikai és versenyképességi célok összehangolása, a generációváltás, a jövedelmezőség növekedése és az alkalmazkodás a hazai tájak eltérő természeti adottságaihoz.

A fenntartható fejlődés céljainak elérését szolgálják a környezeti tudatosság fejlesztésére, a környezeti nevelésre irányuló törekvések. Az ilyen jellegű programok már több éve folynak, és 2022-ben is folytatásra kerülnek, úgymint az országos iskolakert-fejlesztési program, a „Zöld óvoda” program, a Biotikus Index a Középiskolai Oktatásban  BISEL , „Ments meg egy kertet!” ökoiskola-program, erdeióvoda- és erdeiiskola-programok, valamint ismeretterjesztő és szemléletformáló akciók és kampányok.

Mindezen túl a jövő év során is kiemelt feladatot jelent a levegőminőség javításával és a zajterhelés csökkentésével összefüggő intézkedések megvalósítása. A fő célkitűzés ugyanis a környezeti levegő minőségének javítása, az emberi egészséget és a természeti környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése.

A Gazdasági bizottság véleménye. A Gazdasági bizottság részéről üdvözlendő, hogy a kormány által benyújtott 2022. évi költségvetés az ország újraindításának a költségvetése. Ennek jegyében indul el a gazdaság-újraindítási akcióterv, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól. Az akcióterv nemcsak munkahelyeket teremt a magyar emberek számára, hanem segítségével Magyarország újra az európai összehasonlításban is kiemelkedő növekedési pályára állhat.

Egy nemzet jövőjét a családok és a gyermekek jelentik, ezért az eddigi családvédelmi intézkedéseken túlmenően tovább bővül a gyermekes és a gyermeket vállaló családok támogatása. Az otthonteremtési program legújabb elemének köszönhetően áfa- és illetékmentességgel segítik az új otthonba költöző családokat.

A kormányzati intézkedések és a koronavírus-járvány utáni gazdasági visszarendeződés következtében a magyar gazdaság teljesítménye 2021-ben 4,3 százalékkal, 2022-ben pedig 5,2 százalékkal bővülhet.

A munkahelyek megőrzése és növelése, valamint a beruházások támogatása továbbra is kiemelt fontosságú a kormány számára, ezért uniós szinten is rekordösszegű állami beruházások valósulhatnak meg, ami elérheti a nemzeti össztermék 6,5 százalékát.

Nem lehetünk elég óvatosak, éppen ezért a költségvetés 233 milliárd forintnyi, a bruttó hazai termék mintegy 0,4 százalékát kitevő központi tartalékkal is rendelkezik.

A járvány elleni védekezés frontvonalában dolgozó orvosok, ápolók munkáját elismerjük. A megkezdett történelmi léptékű egészségügyi béremeléseknek köszönhetően az orvosi fizetések két év alatt átlagosan két és félszeresére nőttek. Az egészségügyi szakdolgozók munkáját is megbecsüljük, a 2018-ban indított béremelési programnak köszönhetően 2022-ig két és félszeresére nő az ápolók bére.

(18.50)

A béremelési programok megvalósítására jövőre közel 460 milliárd forintot fogunk fordítani.

A vállalkozások és a dolgozó emberek 2022-ben is számíthatnak a kormány támogatására. Adóemelések és megszorítások helyett a munkát terhelő adók csökkentését és a beruházási programok folytatását valósítjuk meg. 2022. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökken a munkát terhelő adók mértéke, a 25 év alatti fiatalok pedig január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

E két intézkedésnek köszönhetően több mint 250 milliárd forinttal marad több a családoknál és a vállalkozásoknál, ezzel is segítve a gazdaság mielőbbi talpra állását. A kormány gazdaságvédelmi akciótervének elsődleges célja a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése, valamint a magyar családok és a hazai vállalkozások védelme.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A Nemzetbiztonsági bizottság fontosnak tartja, hogy 2022-ben a védelmi, közbiztonsági és rendvédelmi területekre is 45 milliárd forinttal több fog jutni, mint az idei évben, 2010-hez képest pedig több mint 567 milliárd forinttal fordít az ország többet a rendvédelem biztosítására, fejlesztésekre és az állomány megbecsülésére.

A 2022. évi költségvetés tervezetéből az is látszik, hogy a kormány kiemelten kezeli a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatását. Az Információs Hivatal támogatása például több mint 1,5 milliárd forinttal, a nemzetbiztonsági szakszolgálatok működtetési költségvetése pedig több mint 1 milliárd forinttal emelkedik. A költségvetési növekmények hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a biztonsági kockázatokkal szemben az eddigieknél is hatékonyabb módon tudjon fellépni. Mindezekre tekintettel a 2022. évi költségvetési javaslat polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság, a Népjóléti bizottság, a Kulturális bizottság és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága külön véleményt nem írt a törvényjavaslathoz, de ők is megállapították a törvény határozati házszabálynak való megfelelését. Az Igazságügyi bizottság is így tett.

A Mezőgazdasági bizottság véleménye következik. Az agrárium versenyképességének növeléséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen a tudásátadás fejlesztése, amelynek része a szakképzés, a felnőttképzés, valamint a szaktanácsadás. Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezettek be. Ezen struktúra alapelve szerint az iskolai rendszer feladata, hogy széles ágazati-szakmai alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. A fentiekből következően a 2022. évi költségvetés szempontjából 29,2 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 3,6 milliárd forintnyi bővülést jelent.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány fő célkitűzése, hogy hazánk GMO-mentességét továbbra is fenntartsa, és létrejöjjenek olyan GMO-mentes élelmiszerláncok, amelyek felölelik a vetőmagon, a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termékek előállítását is. A 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer hozzájárul az ágazat folyamatos kibocsátási és exportnövekedéséhez, az agrárkormányzat célja ugyanis a mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár további fejlesztése és annak kockázatmegelőző eszközökkel történő bővítése. Így került sor 2018 májusában a harmadik pillér, az országos jégkármegelőző rendszer bevezetésére, 2022-től kezdődően pedig az agrárkárenyhítési alap kibővítésre került.

Míg a 2021. évi központi költségvetésben a nemzeti agrárkár enyhítésére 8,6 milliárd forintot, addig a 2022. évi költségvetésben már 12,8 milliárd forintot fordít erre a célra a költségvetés tervezete. Ez egy 4,2 milliárd forint értékű pozitív különbözetet jelent, amely segíti a gazdálkodókat, hogy továbbra is megfelelő mértékű kompenzációt kaphassanak a bekövetkezett káraikért.

A kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítására, gazdasági pozíciójuk megerősítésére, és támogatja a hazai agrárium kialakulását. Éppen ezért a kormány a közös agrárpolitika vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról 80 százalékra emelte föl, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020 között rendelkezésére állt források mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeg kerül biztosításra a magyar mezőgazdaságra. Jelenleg a KAP működését koordináló uniós szakpolitikai szabályok elfogadására még nem került sor, így 2022 átmeneti évként fog működni, azonban a KAP átmeneti időszakára vonatkozó végleges technikai szabályok már 2020-ban megjelenhettek.

Egyértelműen látható tehát, hogy jelentős változás történik az agrártámogatások területén azáltal, hogy a nemzeti társfinanszírozás összege  az Unióban egyedülálló módon  a maximálisan adható 80 százalék lesz, így az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatás folyósítható. Ezzel Magyarországra a 2021-27 közötti programozási időszakban a kohéziós uniós források, valamint a hazai hozzájárulás révén körülbelül 7900 milliárd forint fog érkezni, illetve ennyit használunk föl. Megállapítható, hogy költségvetési oldalról a további jó működéshez minden szükséges forrás rendelkezésre fog állni.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. Magyarország a költségvetésében immáron évek óta szavatolja a külhoni magyar intézmények és szervezetek állandó működését és fejlesztését, a külhoni magyar közösségek megerősítése érdekében indított programok folyamatosságát és azok folyamatos bővítését. A nemzetpolitikáért elsődlegesen felelős minisztérium, a Miniszterelnökség fejezetében rögzítettek azok a fő források, amelyek a 2018-2022 közötti időszakban megfogalmazott célkitűzések alapjai, és amelyeket 2022-ben is folytatni kíván Magyarország Kormánya.

A Miniszterelnökség részéről „nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása” jogcím terhére továbbra is nyújtható vissza nem térítendő költségvetési támogatás feladatfinanszírozás és az ahhoz kapcsolódó arányos működési költségek támogatására Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja és a diaszpóra területére. Nemzetpolitikai célokra a Miniszterelnökség az idei évhez hasonlóan változatlanul több mint 5 milliárd forintot különített el.

Tovább haladva a 2022. évi költségvetés nemzetpolitikai szempontú vizsgálatával, az Agrárminisztérium fejezetében jelentős támogatást lelhetünk fel. A határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatásán belül az anyaországgal való együttműködés fontos intézményrendszere a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat, amelynek támogatására jövőre 343 millió forintot fordítunk.

Az agrártárca mellett a szülőföldön való megmaradás ösztönzésének támogatása minden szinten támogatja a magyar nyelvű határon túli agrárképzést is. Jövőre is folytatódik a csángó-magyar együttműködési program, amelynek célja a Csángóföld fejlesztése és a többi magyarlakta területtel együtt, hasonló ütemben való fejlesztése.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium biztosítja 2022-ben is a határon túli felsőoktatási feladatok támogatására szánt keret elosztását. A jövő évi költségvetés nem engedi el a kezét azon tehetséges határon túli kutatóknak, akadémikusoknak, akik szülőföldjükön szellemi-tudományos életet gazdagítanak.

Az MTA fejezetén belül átszervezték ugyan a Domus szülőföldi ösztöndíj és a magyarországi ösztöndíj kiegészítését 35 millió forinttal egy másik címre, de összességében a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatására az idei költségvetésben lefektetett összeg jövőre is rendelkezésre fog állni.

(19.00)

Végül ki kell emelnünk a Bethlen Gábor Alapot, amely már évek óta gondozza és fogja össze a 2010-ben lefektetett nemzetpolitikai céljainkat, támogatja a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását, segíti az olyan magyarságismereti és nemzetpolitikai kutatásokat elősegítő intézményeket, mint a Magyarság Háza, támogatást nyújt a magyar-magyar kapcsolatok építését célzó Határtalanul! program lebonyolításához.

Összességében a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslatról elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, minden szakterületre kiterjedő, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. A koronavírus-járványt követő legfontosabb feladatunk, hogy újraindítsuk a gazdaságot. A magyar családok és vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, az egészségügyi és a felsőoktatási infrastruktúra széles körű fejlesztése mind hozzájárul ahhoz, hogy olyan lendületet kapjon a magyar gazdaság, amivel 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé emelkedhet.

A bizottság részéről üdvözlendő, hogy a költségvetés a gazdaság újraindítását célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében 2022-ben több mint 7300 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít.

Az Európai ügyek bizottsága a részletes vita során az alábbi véleményt fogalmazta meg. A törvényjavaslat a nemzeti össztermék 5,9 százalékára tervezett államháztartási hiánnyal számol, ami összhangban áll az úgynevezett maastrichti kritériumokra vonatkozó átmeneti felfüggesztési szabályokkal. Továbbá az Alaptörvény adósságfék-rendelkezése miatt érdemes kiemelni, hogy a nemzetiössztermék-arányos államadósság a 2022. év végére a nemzeti össztermék 79,3 százalékára csökkenhet a 2021 végére várható 79,9 százalékról.

Az uniós források tekintetében összességében mintegy 2875 milliárd forint jut Magyarországra a jövő évben, mind a költségvetésben megjelenő beruházási és infrastrukturális alapok, egyéb uniós programok, mind a költségvetésen kívüli közvetett vagy közvetlen agrártámogatások révén.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Jelentem, ismertettem a bizottságok többségi véleményét. Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet.