Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.19.22:27:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2021.05.19.), 14-16. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:18


Felszólalások:  Előző  14 - 16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Kedves képviselőtársak!

ELNÖK: Kérem szépen, a hang tekintetében intézkedjenek! Köszönöm szépen.

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársak! Ha a 2022-es költségvetésről három szóban szeretnénk beszélni, az újraindítás költségvetéséről, akkor az a három szó jutna eszünkbe, hogy tervezhető, következetes és betartható. Ugyanis az előttünk fekvő költségvetési javaslatot a kormány immáron hetedik éves hagyományának megfelelően idén is tavasszal nyújtotta be, amit úgy vélek, hogy a kiszámíthatóság jegyében tett meg, ezért is fontos, hogy a koronavírus okozta nehezebb időszakban is felértékeli ezt a benyújtást, hiszen azok a szereplők, akik várják a költségvetést, mindenképpen érzik azt, hogy kiszámíthatóan segítheti az ő munkájukat. Az is kiszámíthatóan segítheti az ő munkájukat, hogy a tegnapi napon a parlament megvitatta az adócsomagot, ma pedig folytatjuk a munkát a költségvetési törvénnyel, és ezzel mindannyiunk számára a jövő évi munkánk tervezhetőbbé válik.

Magyarország koronavírus-járványt megelőzően elért gazdasági és fiskális eredményei biztos alapot teremtenek a járvány okozta negatív hatások enyhítésére, a hátrányos következmények azonban így is számottevők. 2020 márciusától a koronavírus-világjárvány következtében kibontakozó recesszió világszerte a munkanélküliség növekedését hozta magával. Ahogy mindig is hangsúlyoztuk, ha munka van, minden van. Éppen ezért a járvány kezdetétől hangsúlyoztuk, hogy nem segélyeket kívánunk adni, hanem a munkahelyeket kívánjuk megőrizni, és a támogatási politikát is ennek rendeljük alá.

Meggyőződésem szerint a gazdaság-újraindítási akcióterv elemei hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeresen birkózzon meg a kihívásokkal, és minél rövidebb idő alatt visszatérjen a dinamikus növekedési pályára. A magas foglalkoztatási szint fenntartásában és a munkaerőpiac stabilizálásában komoly szerepet játszottak a járvány hatásainak kezelésére bevezetett munkahelymegőrző intézkedések. A kilábalást követően azonban újból a foglalkoztatás bővítése, a gazdaság munkaerőigényének kielégítése válik hangsúlyossá. Jóllehet most a 2022-es év költségvetését tárgyaljuk, de nem mehetünk el szó nélkül a KSH által közzétett tegnapi, friss nemzetiössztermék-adat mellett, ami bizakodásra ad okot a kilátásainkat illetően, ugyanis ez az adat messzemenően felülmúlta minden szakértő várakozását. Az tény, hogy 2021 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással igazítva 1,9 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. A legoptimistább egyedi előrejelzés is csupán 1 százalékos növekedésről szólt, az 1,9 százalékos emelkedés ehhez képest is kifejezetten jónak számít. Reményeink szerint az igazi élénkülés pedig még csak ezután fog következni.

Ugyanakkor  visszatérve a jövő évi költségvetéshez  szeretném kiemelni, hogy a kormány elkötelezett a gazdaság újraindítása iránt, ezért a megkezdett adó- és járulékintézkedések tovább folytatódnak. Hisszük, hogy a munkát nem büntetni, hanem ösztönözni kell. Jól ismerjük ezt az adórendszert, ami ennek jól megfelel, de ismerjük ennek az ellentettjét is, amikor az adóelkerülésre ösztönzött, és a feketemunkára sarkallta a vállalkozókat, hiszen túlélésük záloga az ügyeskedés volt, amikor az volt a bevett üzleti modell, hogy a cégeknek Szlovákiában kellett papíron székhelyet létesítenie az adóoptimalizálás érdekében. Ugyan nem tudok olyan teátrális lenni, de remélem, emlékeznek arra a mondatra, amikor az akkori miniszterelnök egyik elhíresült mondata így hangzott: „El lehet innen menni.”

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerencsére a magyar emberek ebből nem kértek, ezért a polgári kormány mindig is a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésében hitt, és ennek jegyében nyújtotta be a jövő évi költségvetés tervezetét is.

(10.00)

Néhány részletét szeretném megemlíteni önöknek, azok közül is azokat, amelyek ezt a célt szolgálják. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal tovább csökkennek, aminek következtében az adminisztrációs terhek mérséklődése érdekében a szakképzési hozzájárulás kivezetésre kerül, a szociális hozzájárulási adó esetében pedig 0,5 százalékos kulcscsökkenés fog történni. A munkaerőpiacra visszatérők kedvezménye automatikus segítséget nyújt a koronavírus-járvány következtében állásukat elveszítő munkavállalóknak. A munkavállaló a minimálbérig mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól a foglalkoztatás első kettő évében, a harmadik évben pedig a szociális hozzájárulási adóból 50 százalékos kedvezményt vehet igénybe a minimálbér erejéig.

A beruházások ösztönzése érdekében az elmúlt időszakban egy többlépcsős folyamat során eltörlésre kerültek a társasági adóban a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátok. 2020-ban megszüntetésre került a fejlesztési tartalék nyereségarányos 50 százalékos korlátja is, ezáltal lehetővé vált a fejlesztési tartalékoknak az adózás előtti nyereség teljes összegéig történő igénybevétele, figyelemmel a 10 milliárd forintos felső határra.

A kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény felső értékhatára 500 millió forintról három lépésben, fokozatosan csökken, így 2022. január 1-jével valósul meg a harmadik lépcső. Ezen időpontot követően a kisvállalkozások esetében már jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, a középvállalkozásoknál pedig jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetében is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.

Utoljára hagytam, de talán a legfontosabb, hogy 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiatalok munkába állásuk esetén személyijövedelemadó-mentességben részesülnek. Meggyőződésünk, hogy ez is komolyan ösztönözni fogja a munkavállalást, valamint segíteni fogja a fiatalok önálló életkezdési lehetőségeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2022. évi költségvetés kapcsán szeretném kiemelni  már többször elhangzott, de nem lehet elégszer ismételni , hogy a nyugdíjasok immár meg fogják kapni az elvett 13. havi nyugdíj kétheti részét, vagyis annak a felét, amit válságkezelés címén 2009-ben a Bajnai-Gyurcsány-kormány elvett tőlük. Folytatódni fog a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése is, vagyis az elkezdett életpályaprogramok fedezete rendelkezésre áll, így a 2021-ben elindult többlépcsős orvosibér-fejlesztési program sem fog megállni.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! A 2022. évi költségvetés, már többször elhangzott, ismét nullszaldós tervezésre került, ami azt jelenti, hogy a bevételi és a kiadási összegei arányban állnak egymással, és csak a fejlesztések vonatkozásában és az európai uniós pénzekre való tekintettel lehet hiányról beszélnünk. Azt gondolom, ez mindenki számára komoly biztonságot jelenthet, hiszen ebből látszik, aki már egy családi költségvetést elkészített, az pontosan tudja, ha a bevételek és a kiadások nem állnak arányban, akkor teljesen mindegy, hogy milyen hitelt vesznek fel, a hitelt csak fejlesztésre érdemes felvenni.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az előttünk fekvő javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaság egészét és a családok anyagi helyzetét, valamint Magyarország mihamarabbi újraindítását.

Külön köszönöm én is a Pénzügyminisztériumnak, hiszen nemcsak a 2022-es költségvetést készítették el, hanem a pandémia okozta válsághelyzetben komoly helytállást kellett az elmúlt egy évben megtenniük, az elmúlt napon pedig elfogadtuk a 2021-es költségvetés módosítását. Itt is szeretném megjegyezni, hogy ez egy olyan módosítás volt, amely igazából csak pluszt jelentett a magyar gazdaságnak és az embereknek, hiszen azokat az intézkedéseket emelte bele a 2021-es törvénybe, amelyeket a veszélyhelyzet alatt a kormány saját hatáskörben hozott, tehát ezzel a törvényi módosítással ezeket be lehetett emelni a költségvetésbe.

Külön köszönöm a Költségvetési Tanácsnak azon véleményét, amellyel egy régóta bonyolódó ellenzéki mantrát sikerült lebontania, vagyis hogy rendelkezike a 2022-es költségvetés olyan tényadatokkal, amelyeket össze lehet hasonlítani. Köszönöm Kovács Árpádnak, hogy ezt megemlítette, és azt is, hogy a Pénzügyminisztérium a benyújtott anyagban ezeket az adatokat is rendelkezésre bocsátotta.

Azt gondolom ennek következtében, hogy a következő napokban a képviselőknek lesz lehetősége a benyújtott költségvetési törvényről komoly vitát folytatni. Ennek a vitának a végén pedig azt kérem képviselőtársaimtól, hogy bocsássuk majd útjára a 2022. évi költségvetést, és annak elfogadását javasoljuk a Fidesz-KDNP nevében. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14 - 16  Következő    Ülésnap adatai