A felszólalás szövege:

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A migrációs válság kezdete, 2015 óta hallgatjuk, hogy a migrációt kezelni kell, mert megállítani úgysem lehet, a határokat nem lehet megvédeni. Emlékezzünk, ez volt sok nyugat-európai kormány álláspontja, és ez volt a magyar ellenzéké is, hiába próbálják azóta megtagadni akkori önmagukat. Magyarország azonban mindössze két hónap leforgása alatt felépítette a déli határzárat, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a migránsok titokban szökjenek be az országba.Kiderült, hogy a határokat igenis meg lehet védeni, csak akarni kell. Ezt követően nem lehetett többé azt mondani, hogy a közös határok védhetetlenek. Ezért aztán módosítottak egy kicsit a hazugságon, és innentől kezdve azt mondták, hogy a tengeri határok azok, amiket nem lehet megvédeni. Hiába képes erre Ausztrália, a maga jóval hosszabb tengeri határait megvédve, Európa esetében ez állítólag lehetetlen.

Mindeközben a Földközi-tengeren sokadszorra fordult bevándorlók százaival egy hajó, amelyet a migránsok Európába szállítására létrejött úgynevezett nem kormányzati szervezetek egyike üzemeltet. Becslések szerint tavaly a tengeri úton Olaszországba érkező afrikai bevándorlók legalább 40 százalékát ezek a szervezetek szállították, ami legalábbis felveti annak gyanúját, hogy együttműködnek az embercsempészekkel. Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa természetesen támogatásáról biztosította ezt a szervezetet is, ami nem is csoda, hiszen az lényegében a Soros-terv végrehajtásán munkálkodik.

Most azonban valami megváltozni látszik, az olasz kormány végre megelégelte ezt, és a belügyminiszter a múlt héten megtiltotta, hogy a migránshajó kikössön. Kijelentette: az új olasz kormány véget vet annak a gyakorlatnak, hogy ezek a szervezetek  ahogy az imént Dömötör Csaba államtitkár úr fogalmazott  egyfajta taxiként szállítsák Európába az illegális bevándorlókat. Mondanom sem kell, hogy a liberális sajtó és a Soros-szervezetek azonnal rárontottak az olasz kormányra.

Tisztelt Államtitkár Úr! A migránshajó visszaküldésével Olaszország bebizonyította, hogy a tengeri határokat igenis meg lehet védeni, és az embercsempészetnek gátat lehet vetni. Jelente ez fordulatot? Jelentie ez azt is, hogy Európa végre felismeri, hogy meg kell és meg lehet védenie magát és közös határait? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm államtitkár úr válaszát, és azt kell mondanom, hogy elfogadhatatlan, hogy az európai országoknak egy része megpróbálja az összes többi ország biztonságát is kockáztatni azzal, hogy a migrációt nyíltan vagy burkoltan támogatja. Nagy öröm számomra, számunkra, hogy nagyot változott a világ, ahogy államtitkár úr is említette, hiszen az akkori osztrák kancellár 2015-ben nagyon durván kritizálta Magyarországot. A mai osztrák kancellár, mint ahogy ön is említette, egyfajta tengelyről beszélt, persze meg is kapta ezért a kritikát. Nagyon örülök annak, hogy végül is Magyarországnak lett igaza ebben a kérdésben, és egyre többen támogatnak minket. Köszönöm, elfogadom a választ. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából azért nyomtam gombot, mert Szél Bernadett képviselő asszony, képviselőtársunk a délelőtt folyamán budakeszi lakosként kicsit úgy beszélt Budakesziről, mintha az ő választókerülete lenne. Ez egyáltalán nem is lenne probléma, sőt derék dolog akár, a probléma ott van, hogy fogalma sincs arról, hogy a választókerületben mi zajlik. Olyan dolgokat mondott itt, amelyek részben megoldottak már, például a bicikliút; Budakeszin, Biatorbágyon, Budaörsön elnyert pályázatok folyamatban vannak. Az uszodáról beszélt, arról az uszodáról, ami a ’19-es költségvetésben benne van, Budakeszin lévő uszodáról, de ezeket most csak így példaként ragadtam ki. Jó az, ha valaki, még ha nem is megválasztott képviselő egy választókerületben, a közösség dolgaiért szót emel itt a Házban. Csak ezek komoly dolgok, és komoly dolgokról komolytalanul, hozzá nem értve, úgy, hogy bár ott lakik, de soha senki egyetlen közösségi rendezvényen őt még nem látta, nemcsak Budakeszin, de a választókerületben sem, azt gondolom, az idejébe igazán beleférne az, hogy néha legalább egy-egy városi rendezvényre eljöjjön. De ha erre nincs lehetősége, akkor a magam részéről felajánlom neki, mint ahogy minden egyes, a választókerületben élő polgár számára: nyitott az irodám, ismert a telefonszámom, kérjen információt, nagyon szívesen segítek neki, fogjunk össze, és a választókerület érdekében dolgozzunk együtt, de ez csak úgy megy, ha értelmesen és komolyan tesszük ezt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes országok különböző területeken különböző témákban szoktak kétoldalú megállapodásokat, bilaterális szerződéseket kötni. Van kulturális, gazdasági, adózási, kettős adóztatást elkerülő, vagy éppen a bűnüldözés területén vagy a kölcsönös kiadatást szabályozó szerződésekről beszélhetünk, mint ebben az esetben is.

(18.50)

A közbiztonság megteremtése minden államnak egy kiemelt feladata, hiszen a közbiztonság az állampolgárok mindennapi közérzetét nagyon erősen befolyásolja, de a közbiztonság bűnüldözés és bűnmegelőzés nélkül nem nagyon képzelhető el, mindezt pedig, a bűnüldözést, de különösen a bűnmegelőzést nagyon nehéz megvalósítani, ha a büntetés visszatartó erejét az állam nem tudja szavatolni, jelesül, ha a büntetés végrehajthatatlan lesz. Ez abban a pillanatban csökkenti a visszatartó erőt.

A globalizáció által a világban a mobilizáció kiteljesedésével természetesen a bűnözők előtt is nagyon komoly lehetőségek nyíltak meg. Ahogy államtitkár úr itt már említette éppen Thaiföldet, de nagyon sok egyéb országban is az elmúlt időkből pontosan tudjuk, hogy bűnözők, magyar bűnözők a bűnüldöző szervek, illetve a büntetés-végrehajtás elől elmenekültek, úgyhogy ezért is nagyon fontos ez az egyezmény, amely Magyarország és a Thaiföldi Királyság között megköttetett.

Összesen csak két dolgot emelnék ki ebből az előttünk fekvő törvényjavaslatból; egyrészt azt, hogy nagyon részletesen szabályozza és meghatározza azt, hogy milyen bűncselekményekre vonatkozik a kiadatás. Nagyon részletesen szabályozza az eljárási rendet, a tárgyi bizonyítékok átadását, úgyhogy ezt mindenképpen szerettem volna kiemelni. A másik pont pedig az, hogy alig egy hónappal ezelőtt köttetett a szerződés, 2018. szeptember 26-án, és ezt külön szeretném megköszönni a tárcának, hogy éppen azért, mert egy ennyire fontos bűnmegelőzési eszközről van szó, ilyen gyorsan itt van a Ház asztalán, hiszen ahogy államtitkár úr is mondta, a becikkelyezés feltétele annak, hogy ez életbe lépjen.

A Fidesz képviselőcsoportja a maga részéről támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és ezt kérem képviselőtársaimtól is. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor először magam is olvastam ennek a törvénynek a címét, akkor én is úgy jártam, mint az elnök úr, hogy először hirtelen Ausztriát olvas az ember, hiszen meglehetősen idegen dolog egy ausztrál-magyar kőolajipari együttműködés, éppen a távolság okán, és ahhoz, hogy ez érthetővé váljon, ezt részben itt az államtitkár úr már megjegyezte. Én talán annyit tennék még hozzá, hogy az egész onnan eredt, hogy 1973-ban egy nagy kőolajár-robbanás, olajválság sújtotta az egész világot, és sokan talán erre nem is emlékeznek. Akkor bizony voltak országok, ahol a gépkocsiforgalmat is le kellett állítani vagy csökkenteni kellett, az ipari felhasználásról nem is beszélve, tehát nagyon komoly válság volt, és akkor ez hozta létre a Nemzetközi Energia Ügynökséget, hiszen az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éppen azért hozta létre ezt az ügynökséget, hogy koordinálja, szabályozza az olajipar, illetve az olajkitermelés és -felhasználás teljes vertikumát. Mára ez a ’70-es évek óta inkább a kőolaj világpiaci árának, illetve a kőolaj stabilizálását kívánja létrehozni, de a legfontosabb a globális energiaellátásnak a biztosítása.

(9.10)

Éppen ezért írták elő ezt a bizonyos 90 napos tárolási kötelezettséget. Azt hiszem, éppen a magyar kőolajiparnak, illetve a MOL-nak egy nagy elismerés, hogy túl azokon az országokon, amiket itt államtitkár úr is felsorolt, Bulgária és így tovább, Ausztrália is Magyarországot választotta. Túl azon, hogy ez egy bértárolás, tehát ennek mindenképpen akár nemzetgazdasági bevétele is van, mindenképpen növeli azt a biztonságot, ami a hazai vagy a régiós ellátást jelenti, hiszen ha ne adj’ isten, ebben a régióban történne bármiféle komolyabb ellátási probléma, akkor megállapodások alapján ezek a készletek csak itt vannak, és ezeket, nyilván az ausztrál kormányzat engedélyével, használni is lehet.

Egy nagyon fontos lépés  ahogy államtitkár úr is mondta  ez a megállapodás a magyar-ausztrál kapcsolatok bővítésében, úgyhogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja mindenképpen támogatja ezt, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy a törvény elfogadását támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztett törvényjavaslat a világ feltörekvő nagyhatalmával, Kínával történő kapcsolataink folyamatos fejlesztésének, a keleti nyitás politikájának egyik építőköve. Ez a lassú építkezés hosszú távú befektetést jelent, amiből leginkább gyermekeink fognak profitálni egy óhatatlanul átalakuló világban. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2017-ben, Pekingben jelezte azon szándékunkat, hogy Kína és Magyarország között érdemes lenne továbbfejleszteni a felsőoktatási együttműködést. Már ekkor szóba került egy kínai egyetem Magyarországon történő alapítása, majd ugyanebben az évben sor került egy Kína és a közép-kelet-európai országok miniszterelnökeit tömörítő csúcstalálkozóra. Itt a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem és a sanghaji Fudan Egyetem között létrejött egy szándéknyilatkozat, amely egy MBA double degree, azaz egy magyar-kínai üzleti diploma megszerzésére alkalmas képzés indítását helyezte kilátásba.

E képzésnek az alapjait 2018-ban fektették le egy újabb szándéknyilatkozat keretében, amely szerint a képzés már ’19 februárjában elkezdődne. A végső megállapodást 2018-ban Magyarország és a Kínai Népköztársaság között Sanghajban írták alá.

Az 1905-ben létrejött Fudan Egyetem Kínában a három legjobb egyetem közé tartozik, sőt nemzetközi szinten is figyelemre méltó helyet foglal el. A Times Higher Education Ranking rangsora alapján jelenleg a világ 105. egyetemeként van nyilvántartva.

Jelen törvényre azért van szükség, mert az Európai Unión kívül, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében Magyarország Kormánya és az adott székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés elvi támogatására.

Ehhez hasonló megállapodások korábban is kerültek már kihirdetésre, többek között az amerikai Notre Dame Egyetem, a McDaniel College vagy a kínai Heilongjiang Egyetem ügyeiben. Ez a megállapodás megteremti a Fudan Egyetem magyarországi működésének feltételeit, jogi státuszát, tevékenységét, valamint az alkalmazandó jogszabályokat és rendelkezéseket.

A Fidesz a maga részéről támogatja a törvényjavaslatot. Kérem képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Itt ellenzéki képviselőtársaimtól számítottam azért erre, hogy itt a CEU szóba kerül. Rögtön a jobbikos hozzászólás azért az úgy eléggé a mainstreamba vágott bele. Szabó képviselőtársam jól indult. Tehát olyan jól elmondta, hogy a Fudan Egyetemmel miért is kötünk egy ilyen megállapodást. Azért, mert 1905-ben alapították, azért, mert a három legjobb egyetem között van, azért, mert minden szakon van képzése Kínában, Sanghajban.

Boldogok lennénk, ha a CEU-val ugyanezt meg lehetne tenni. A CEU-nak semmiféle képzése nem volt korábban az Egyesült Államokban. Most valami ulibulit összeütöttek azért, hogy hátha, ami szintén nem egyetemi képzés, hanem valamiféle papírt ad, tehát abszolút nem felel meg ezeknek. Azt meg nem gondolnám, hogy a CEU majd innen elköltözik valahová. Itt két külön dologról van szó. Van egy Közép-európai Egyetem Budapestre bejegyezve  angolul CEU , és van egy CEU Amerikából. És amikor azt mondta, hogy egyetemek közötti megállapodások milyen jól működtek  itt a CEU saját magával állapodott meg. (Szabó Sándor: Nem egészen.) De. A Közép-európai Egyetem Magyarországon és a CEU New York állapodgatott meg, és két diplomát adtak ki.

Mi pontosan azért hoztuk ezt a törvényt, és azt szeretnénk, hogy ilyen együttműködések legyenek, mint ez. Amikor egy rangos kínai vagy akármilyen, vagy akár amerikai egyetem és egy rangos magyar egyetem között két olyan diplomát adnak ki, amely mind a kettő megfelel mind a két országban, és van mögötte tudás és tapasztalat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés vitája minden évben lehetőséget ad arra, hogy a kormány következő évi céljairól és az azokhoz rendelt forrásokról eszmét cseréljünk. Ezt most a következő néhány percben a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése tekintetében szeretném megtenni.Ez egy hálás feladat, hiszen a KKM költségvetése dinamikusan nő, akár csak egyébként a költségvetésben meglévő bármilyen fejezet. Jövőre sem lesz ez másként, hiszen az idei 287 milliárd helyett a tárca jövőre már 309 milliárdból gazdálkodhat. A minisztérium központi szervezetének működtetésére az ideinél közel egyharmaddal, 3,9 milliárd forinttal több forrás fordítható, amelynek nagyrésze személyi juttatásokra megy.

Minden évben öröm beszámolni a külképviseleti hálózattal kapcsolatos fejlesztésekről. Az idei, 2019-es év költségvetésében kiemelkedően jelentős forrás állt rendelkezésre erre a célra, de jövőre sem lesz ok a szégyenkezésre, a két legjelentősebb tétel a teheráni és a dublini magyar nagykövetség épületeinek felújítása, amelyre összesen 1,6 milliárd forintot tervezünk költeni.

Ehhez képest szerényebb ugyan a költségvetési vonzata, de szeretnék külön említést tenni Magyarország jeruzsálemi külgazdasági irodájának megnyitásáról is. Ezt az irodát Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közösen nyitotta meg idén márciusban.

Természetesen jelentősége van a két ország közötti politikai kapcsolatok szempontjából is, hiszen egy jeruzsálemi nyitás mindenképpen szimbolikus, de a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók. Izrael ma azok közé az országok közé tartozik, amelyek a globális innováció központjai, hajtóerői. Cégei a legmodernebb technológiákat fejlesztik és használják, és a magyar vállalkozások számára ez a külgazdasági iroda jó lehetőséget kínál arra, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a folyamatokba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a KKM gazdaságfejlesztési, külgazdasági céljait illeti, ezek évek óta két egyforma fontos lábon állnak. Az egyik a beruházás, a másik az exportösztönzés. A tárca költségvetése növekedésének legnagyobb része is a beruházásösztönzési célelőirányzat, amely 50-ről 80 milliárd forintra növekszik. Az ebből nyújtott támogatások célja mindenekelőtt a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése és ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése. Ez a kormány stratégiai beruházáspolitikájának páratlanul sikeres eszköze. Az elmúlt öt év mindegyikében megdöntötte az előző év rekordját, és 2018-ban már 98 nagyberuházás érkezett az országba, összesen nem kevesebb, mint 1380 milliárd forint értékben.

Ráadásul ezek a beruházások most már igen komoly béreket is hoznak magukkal. Míg a 2017-ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig egy évvel később, 2018-ban már 420 ezer forint, ez 40 százalékos növekedést jelent. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy most már zömében magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bíró beruházásokról beszélünk.

A magyar gazdasági környezet kifejezetten versenyképes, a beruházási környezet pedig kifejezetten vonzó. A 9 százalékos egykulcsos társasági adó lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy többet fordítsanak munkabérekre, ezáltal magasabb szaktudást, magasabb hozzáadott értéket képviselő munkavállalókat is meg tudnak fizetni.

(11.30)

Szintén a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében jelenik meg, hogy az Eximbank jövőre 12,2 milliárd forint értékben nyújt kamattámogatást, illetve 7,3 milliárd forintnyi tőkeemelésre is sor kerül.

A KKM exportfejlesztési tevékenysége a beruházásösztönzéshez hasonlóan sikeres. Az elmúlt két évben a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd, vagyis az egy főre eső 10 ezer eurót.

A kötött segélyhitelezés növekménye is jelentős, jövőre már 17,9 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra. Ebből a kedvezményes hitelből a támogatott országok magyar termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak. 2020-ban várhatóan, a tervek szerint hét ország kerül majd a kedvezményezettek körébe: Vietnam, Mongólia, Koszovó, Srí Lanka, Ukrajna, a Zöld-foki Köztársaság és Kenya. Megjegyzem, hogy az afrikai térség legdinamikusabban növekvő és a fekete kontinens drasztikus népességrobbanásának fő motorja, Nigéria jelenleg nincs ebben a körben, javasolnám a kormányzatnak, hogy esetleg ezt az álláspontot is érdemes lenne megvizsgálni, illetve felülvizsgálni. Ezek a kötött segélyhitel-programok hozzájárulnak Magyarország láthatóságának, ismertségének, népszerűségének javításához, ami hosszú távon nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és hazánk érdekérvényesítő képességének növeléséhez járul hozzá, de a magyar vállalkozások térnyerését is segíti ezeken a piacokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európát sújtó bevándorlás 2020-ban is a legfontosabb külpolitikai kérdés marad. A migrációban mi nem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot látunk, ezért fontosak azok a programok, amelyek hozzájárulnak a migráció kiváltó okainak helyben történő kezeléséhez. Ebbe a körbe tartozik többek között a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében Ugandának nyújtott 1,3 milliárd forintos támogatás. És itt utalnék ismét vissza Nigéria kérdésére.

Végezetül megemlítem, hogy a minisztérium költségvetésében olyan kisebb, de fontos tételek is szerepelnek, mint a mexikói földrengés okozta károk helyreállításának vagy a csángó-magyar együttműködési programnak a támogatása. Az első keretében Magyarország a mexikói partnerrel közösen felméri a földrengés következtében az egyes történelmi épületekben keletkezett károkat, és részt vesz azok helyreállításában. A két épület, amelyre az együttműködés kiterjed, Mexikóváros Juarez negyedében lévő Jézus Szíve templom és a tepoztlani kolostortemplom. A célra jövőre a kormány 1,1 milliárdot fordít.

Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy a KKM fejezetében számos nemzetpolitikai cél is megjelenik, elég csak a határon túli magyarok által lakott területeken megvalósított gazdaságfejlesztési programokra gondolni. Ezek egészülnek most ki a csángó-magyar együttműködési programmal. A program célja, hogy a legnehezebben hozzáférhető nemzetrész, Csángóföld is nagyobb figyelemben részesülhessen; gazdaságfejlesztési és oktatási programokat, ingatlanfejlesztést foglal magába, melynek koordinálását Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízott végzi.

Összefoglalva, képviselőtársaim: a KKM költségvetési fejezetében számszerűsítve is tetten érhető az a töretlen fejlődési pálya, amelyen az ország majd’ egy évtizede halad.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Harangozó képviselőtársunk egy technikai kérdésben kérte a véleményünket, egész pontosan azt kérte, hogy mondjunk megoldást arra, hogy majd a kitiltott képviselő helyett hogyan lehet szavazni. Nos, azért erre ma is vannak megoldások, hiszen ha valakinek nem működik a szavazógépe, akkor kézfelemeléssel tud szavazni, de ennél azért egy fejlettebb módszer is lehetne, hogy a saját nevében szavaz a szavazógéppel a megbízott, és mondjuk, egy zöld, sárga és piros tárcsa felmutatásával meg a helyettesítésként. De a XXI. században, azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy egy hordozható, wifis rendszer három gombbal is megoldás lehet. Tehát azt hiszem, hogy emiatt nem kell aggódnunk. Nagy Csaba képviselőtársam említett az önök ellenzéki összefogásának a hatalomba kerülése kapcsán egy pécsi példát, jelesül azt, hogy ott azonnal megszüntették az interpelláció intézményét. Én ehhez azt tenném hozzá, hogy Budaörsön Wittinghoff Tamás első dolga az volt, hogy a bekerült fideszes képviselőknek még bizottsági helyet sem biztosított.

Végezetül engedjék meg, mivel olyan sokszor beszéltek itt önök arról, hogy diktatúra van, hadd mondjam azt, hogy diktatúrában az ellenzék vagy az utcán, vagy a börtönben van, de nem a parlamentben. Ezt természetesen nem én mondom, hanem Winston Churchill. Én nagyon örülök annak, hogy kedves ellenzéki képviselőtársaimmal immár több mint 24 órája itt beszélgethetünk, itt vitatkozhatunk, szabadon mindenki elmondhatja a véleményét. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét aggasztó hírek érkeznek a Nyugat-Balkánról. Úgy tudni, lassan a százezret is eléri, sőt talán már meg is haladja a feltorlódott migránsok száma. Törökországi jelentések szerint az év első tíz hónapjában 350 ezer illegális határátlépőt fogtak el a török hatóságok, 80 ezerrel többet, mint tavaly egész évben. A görög szigetek migránsokkal telítettek, akik innen átjutnak a szárazföldre, azok könnyen továbbhaladnak Bosznia-Hercegovina felé.Az Európa környéki konfliktusok sajnos továbbra sem a migrációs válság megoldásának irányába hatnak, ellenkezőleg, a nyomás a jövőben alighanem fokozódni fog. Éppen ezért lenne legfőbb ideje, hogy a nemzetközi intézmények, mindenekelőtt, de nem kizárólag az Európai Unió, változtassanak végre migrációs politikájukon, elősegítve az otthonukat elhagyók hazatérését és javítva az otthonukban maradtak biztonságát, megelőzendő, hogy útra induljanak.

Különösen aggasztóak ugyanakkor azok a próbálkozások, amelyek arra irányulnak, hogy az ENSZ globális migrációs csomagját részletekben vagy egészében, lopva, de kötelezővé tegyék. Magyarország bebizonyította, hogy meg lehet állítani a migrációt, és jó példát mutat arra, hogyan lehet a segítséget az érintett országokba vinni ahelyett, hogy a gondokat hoznánk ide. A Hungary Helps programmal hazánk gazdaságának méretével arányosan kiveszi a részét a kibocsátó országokban élők életkörülményeinek javításából.

Tisztelt Államtitkár Úr! A tél beálltával a migrációs útvonalak a tengerről a szárazföldre helyeződnek át. Mire kell számítanunk a következő hónapokban? Hogyan tudja Magyarország kezelni a növekvő nyomást? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr. Azt nem mondom, hogy megnyugtatott, hiszen a statisztika azt mutatja, hogy a veszély egyre fokozódik. Talán az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottságnak a hivatalba lépésétől remélhetjük azt, hogy Európának változik a migrációs politikája, hiszen éppen ez a meghívólevél az, ami növelte a migrációt.Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a bevándorláspártiak folyamatosan támadják Magyarországot. Sunyi módon elérték, hogy Trócsányi Lászlónak még a bizottsági meghallgatására sem kerülhetett sor, majd Várhelyi Olivér ellen is próbálkoztak, mindent bevetettek, de nem jártak sikerrel. De csak Brüsszelben ilyen bátrak. Amikor múlt héten pénteken a magyar Országgyűlés hallgatta meg Várhelyi Olivér biztosjelöltet, gyáva módon el sem mentek a meghallgatásra. Ez világosan jelzi, hogy a brüsszeli és a magyar parlament közül melyiket érzik inkább magukénak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy több évtizedes jogi egyeztetésre tesz pontot, hiszen Magyarország és a Török Köztársaság közötti közúti személyszállítási és árufuvarozási kapcsolatokat egy több mint 50 éves megállapodás szabályozta. 1968. szeptember 14-én írták alá azt a kormányközi megállapodást, ami aztán 1969-ben lépett érvénybe Magyarországon. Jelen törvényjavaslat elfogadásával érvényét veszti egy másik, országaink között 1976 júniusában aláírt, 1978-ban törvénybe lépett magyar-török közúti fuvarozási megállapodás módosításáról szóló törvény is.

Fontos, hogy Magyarország és Törökország között az együttműködés és a viszonosság jelentse a közös alapot ezen a területen is, és hogy javítsuk a két ország közötti személyszállítás és árufuvarozás minőségét és zökkenőmentességét. Törökország sok tekintetben stratégiai partnere Magyarországnak. Gondoljunk csak az energetikára, vagy arra, hogy élénk kereskedelmi forgalom van országaink között, melynek legutóbbi célszáma, célkitűzése a 6 milliárd eurós forgalom elérése.

A gazdasági fejlődés lépéseit az üzleti és gazdasági együttműködésen túl tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat is előmozdítja. A szóban forgó megállapodás a magyar-török felső szintű stratégiai együttműködési tanács 2019. november 7-i ülésén került aláírásra.

A törvényjavaslat elfogadását a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.20)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Szijjártó Péter miniszter úr tavaly októberben jelentette be azt az örvendetes hírt, hogy második fázisába lépett a szerb-magyar interkonnektor létesítésére kiírt tender, aminek következtében a Török Áramlat gázvezetékből Bulgárián és Szerbián keresztül éves szinten mintegy 10 milliárd köbméter gáz érkezik majd hazánkba déli irányból.Vitathatatlan, hogy Magyarország energiaellátásának, ezen belül gázellátásának folyamatos biztosítása érdekében diverzifikációra van szükség. Az energiaellátás érdekében jelen esetben elengedhetetlen a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés. A szóban forgó, az országhatáron áthaladó új földgázszállító vezeték lehetőséget kínál a szállítási útvonalak és a beszerzési források diverzifikálására, azonkívül hosszú távon képes lesz garantálni az ország gázellátásának biztonságát. Mivel az építkezés egy uniós és egy Unión kívüli ország határán folyik, rendezni kell a megvalósításhoz szükséges adminisztratív kérdéseket, így többek között a munkát végző személyek jogállására, határátlépésére, valamint az országaink területén való kölcsönös tartózkodási jogra vonatkozó szabályokat.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen kérdéseket hivatott rendezni, elfogadását a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Engem is Ungár képviselőtársunk hozzászólása indított arra, hogy nyomjak egy kétpercest, különösen most ez a második, amikor azt fejtegette, hogy Oroszország nem Magyarország érdekeit nézi. Persze, hogy nem. Azt hiszem, senki nem gondolta, hogy Oroszország… (Ungár Péter: Tehát ebben egyetértünk legalább.) Így van. Viszont annak is örülnék, ha itt, a magyar parlamentben nem Ukrajnáról beszélnénk, és nem arról beszélnénk, hogy Ukrajna ott talán csődbe megy, hogy nem tud rajtunk keresni. Ez a magyar parlament, és nem a rada, tehát ennek következtében nekünk a magyar érdekeket kell nézni. A magyar érdek pedig az, hogy a magyar háztartásokban, otthonokban legyen fűtés. Én tudom, hogy az LMP-nek mindenről, mint Mórickának általában valami eszébe jut, jelen esetben a zöldenergia, a szél- és a napenergia (Ungár Péter: Ez az a párt!), de én mérnökemberként nagy tisztelettel hadd mondjam azt, hogy a világon nincs egy olyan hely, ahol a lakásokat szélenergiával meg napenergiával fűtik. Tehát a napkollektorokkal valamennyire lehet, a mi éghajlatunkon ez nem megoldható. (Hohn Krisztina: Nemcsak nap- meg szélenergia van.)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát igenis szükség van a gázra, és ugyanígy szükség van az atomenergiára, egy egészséges energiamixre van szükség, amibe óriási és fontos szerepe van a megújuló energiáknak, a szélnek, a napnak, de csak ebből nem fog menni a dolog.

Tehát én még egyszer azt kérném mindenkitől, hogy ezt a kérdést a helyén kezelje, és most arról meg már nem beszélve, hogy a magyar kormánynak ahhoz, hogy a Krkön a horvátok miért nem építik meg a terminált  (Ungár Péter közbeszól.) így van! , a Nabuccót miért akadályozzák az oroszok, erre nincs igazán befolyásunk. Egyre van befolyásunk, arra, hogy a magyar energiabiztonságot meg kell teremteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miközben azért küzdünk, hogy itthon minél inkább sikerüljön lelassítani a koronavírus-járvány terjedését, gondolnunk kell külföldön rekedt honfitársainkra is. Talán ők azok, akik most a leginkább szorult helyzetben vannak, akiknek fokozottan szükségük van a magyar kormány minden segítségére. Korábban már lehetett hallani arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium szívén viseli a külföldön karanténba került magyar állampolgárok sorsát, történjen az akár Japánban, Brazíliában, a Kanári-szigeteken vagy Németországban. Múlt hét szerdán a panamai konzuli irodánk 11 magyar állampolgárt menekített ki egy karantén alá vont zenei fesztiválról. Csütörtökön arról szóltak a hírek, hogy egy különgépen Marokkóból sikerült hazahozni azokat a magyar embereket, akik ott ragadtak a légtér lezárása miatt. Ez a gép 108 magyar állampolgár mellett öt szomszédunk összesen 34 ott rekedt polgárát is szállította. Ez azt jelenti, hogy az Austrian Airlines egy nappal korábbi járatán utazó 38 magyar állampolgárral együtt mind a 146, a légtérzár miatt Marokkóban rekedt magyar biztonságban hazatért.

Egyre több ország jelent be teljes légtér- és határzárat, teljesen ellehetetlenítve ezzel a személyforgalmat. Számos, akár több ezer magyar állampolgár lehet, aki szeretne hazatérni, de ebben a helyzetben ez szinte lehetetlennek tűnik. Választókerületemből, például Pilisszentivánról ösztöndíjas egyetemista Indonéziában vagy Budakesziről két fiatal Limában rekedt. Ők mit tehetnek? Hogyan tudja segíteni a minisztérium a külföldön rekedt, hazatérni szándékozó magyarokat? (Szórványos taps.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Államtitkár úr, szeretném megköszönni a Külügyminisztériumnak és minden munkatársának azt a munkát, amit végeznek. Hozzá kell tennem, hogy az előbb említett indonéziai egyetemista hölgy, bár nem tudott hazajutni, de a nagykövetség minden segítséget megad számára, úgyhogy itt is szeretném megköszönni Németh-Pach Judit nagykövet asszonynak a segítségét.A limai két fiatal még jelezte azt is, hogy elég ellenségesek velük, és gondolom, hogy ez így van Dél-Amerikában, de Afrikában sok helyen, úgyhogy mindenképpen fontos lenne nekik segíteni.

Ugyanakkor szeretném azt szintén megköszönni, hogy a határok például Szlovákia irányába átjárhatók, és péntek óta a komáromi hídon is át tudnak jutni azok, akik a szomszédos országban dolgoznak. Még egyszer: jó munkát kívánok önöknek. Köszönöm.

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Az nem kérdés, hogy az első számú feladat most a koronavírus-járvány terjedésének lassítása, az ehhez szükséges eszközöknek a biztosítása, annak a biztosítása, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy légi hidat hozott létre több ország bekapcsolásával, amely nagyon jól működik. Hasonlóan fontos feladat a kinn rekedt magyar állampolgároknak a hazahozatala, illetve abban való segítségnyújtás, hogy haza tudjanak jutni. Ez gőzerővel folyik. Külön szeretném megköszönni, hogy a választókerületemből, Pilisjászfaluról, Pilisszentivánról, Budakesziről érintett magyar állampolgárokat sikerült hazahozni, illetve nekik segítséget nyújtani Egyiptomban, Peruban, illetve Indonéziában.

(17.00)

További alapvető feladat a magyar emberek ellátásának a biztosítása és ehhez a nemzetközi teherforgalomnak a minél zavartalanabbá tétele. De nemcsak az áruk szállítását kell biztosítani, garantálni, hanem azt is, hogy a koronavírusnak minél kevesebb munkahely essen áldozatul, ahogy ez itt korábban is szóba került.

Nagyon sok magyar dolgozik a határ mentén külföldi munkahelyeken, illetve a szomszédos országok állampolgárai, munkavállalói pedig Magyarországon, úgyhogy ezért nagyon fontos az a törekvés, hogy a munkavállalóknak lehetővé tették a határon való átjutást. A kérdés az lenne, hogy melyek azok a határszakaszok, ahol ez a legjobban működik, és melyek azok, ahol még javítani szükséges. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter úr. Én azt kívánom, hogy sikerüljön még több ilyen átjárópontot létesíteni, akár magyar-ukrán vonatkozásban, illetve a kárpátaljai magyar területek és Kárpátalja felé is. És szeretném külön megköszönni a korábban említett légi hidat, illetve azt az erőfeszítést, amit a külügy tesz az eszközbeszerzésre.És itt hadd utaljak vissza néhány perccel ezelőttre, Gurmai képviselőtársunk kapcsán: én egy kicsit rosszízűnek éreztem ezt a kipcsákozást, hiszen most túl azon, hogy a Türk Tanácsnak a segítségét, a segítő kezét ezzel egy kicsit félreütjük, lekicsinyeljük azt az erőfeszítést, ami azért több mint 10 millió maszkban és védőruházatok százezreiben nyilvánul meg, amit a külügyi szolgálat, a kint lévő KG-attasék és maga a Külügyminisztérium megtesz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és külön szeretném megköszönni még a Wizz-Airnek is az ebben való közreműködést. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.  Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A nemzetközi polgári légügyi szervezet az ENSZ szakosított intézménye. Ahogy a törvényjavaslat szövegéből is kiderül, egy 76 éves szervezetről van szó. A szervezetet életre hívó egyezményt, ahogy államtitkár úr is említette, 1944. december 7-én, Chicagóban írták alá. Ennek az egyezménynek a létrejöttében éppen az játszott nagy szerepet, hogy a normandiai partraszállás után Európa légterének az irányítása szükségessé vált akkor még katonai módon, de nyilvánvaló volt, hogy a békeidőkben is erre szükség lesz, és ezt látták előre az akkori szövetséges hatalmak.A szervezet a nemzetközi polgári repülés államközi szintű csúcsszervezete, amelynek 2019-ben már 193 tagállama volt. Ez az egyetlen globális szervezet, amely szabályozói és végrehajtói funkciójánál fogva, elsősorban a tagállamok együttműködésére alapozva a nemzetközi polgári repülés biztonságának és védelmének legmagasabb fokú általános érvényesülését biztosítja az egész világon.

A szervezet célja, hogy a nemzetközi polgári repülésnek biztonságos hátteret biztosítson és annak fejlődését sajátos eszközeivel segítse. Fontos feladata a repülőterek és repülési berendezések folyamatos fejlesztésének szorgalmazása azért, hogy a légi közlekedésben részt vevők biztonságosan, hatékonyan és gazdaságosan tudják feladataikat ellátni a légi közlekedés különböző területein.

Ezen célok elérése érdekében minden egyes tagállam légi közlekedési szereplőinek  különösen a légitársaságoknak, a repülőtereknek, illetve a légiforgalmi szolgáltatóknak  az egységes szabályok szigorú betartása mellett hatékonyan kell üzemelnie és együttműködnie.

Jelen törvényjavaslat az alapító egyezmény 50. cikk (a) bekezdésének és 56. cikkének módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szól. Előbbi módosítás értelmében a szervezet tanácsának taglétszámát növelik meg 36-ról 40-re, hiszen az alapítás óta a részt vevő tagállamok száma jelentősen megnövekedett.

A második jegyzőkönyv hasonló okból, mint említettem, az 56. cikket módosítja, oly módon, hogy a léginavigációs bizottság taglétszámát bővíti 19-ről 21-re, mint azt államtitkár úr is megjegyezte.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nem könnyű visszaemlékezni arra, hogy mikor volt az utolsó olyan év, amikor a Magyarországra érkező beruházások volumene ne döntötte volna meg a megelőző évi rekordot. Nem csak a mennyiségről van szó; ezek a befektetések évről évre magasabb hozzáadott értéket, magasabb technológiai színvonalat, több kutatás-fejlesztési értéket hoznak létre. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az újonnan létrehozott munkahelyeken az átlagfizetés 450 ezer forint körüli. Hazánk vonzerejét jól mutatja, hogy a jelenlegi, talán legnehezebb helyzetben éppen a múlt héten döntött úgy a JYSK dán lakberendezési áruházlánc, hogy 65 milliárd forintos befektetéssel nálunk építi fel regionális áruelosztó központját.

(16.30)

A keleti nyitás sikerét jelzi, hogy miközben a Nyugatról beáramló tőke mennyisége nem csökken, a beruházások jelentős része ma már Keletről érkezik. A tavalyi év első féléve volt az első olyan időszak 2010 óta, amikor a legtöbb befektetést nem nyugati vállalatok hajtották végre Magyarországon, hanem keletiek, méghozzá koreaiak. Ezt mutatja a Samsung gödi óriásberuházása, aminek eddigi értéke másfél milliárd euró, és ami a legfontosabb, több ezer új munkahelyet jelent a felfutóban lévő elektromosautó-gyártásban. A múlt szerdán határozott a kormány egy új beruházásösztönzési rendszer elindításáról, amelynek célja ezeknek a befektetéseknek a megvédése, és újabbak ösztönzése.

Tisztelt Miniszter Úr! Mikor indul el ez a program, és mik ennek a legfontosabb elemei? (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A gazdaság újraindításához, munkahelyek teremtéséhez bizony források kellenek, és nagyon jó, hogy a hazai források mellé külföldi befektetési források is járulnak. Azt meg külön nagyra értékelem, hogy az új EU-szabályozáshoz a kormánynak ez a döntése nagyon gyorsan és rugalmasan alkalmazkodott, nagyon jól kihasználta ezt a lehetőséget. Még egy dolgot én külön aláhúznék a jelenlegi helyzetben, hogy mind a védekezéshez szükséges eszközök, mind a gazdaság újraindításához szükséges befektetések most már egy jelentős része éppen Keletről jön. A keleti nyitás hosszú távú stratégiája, bár az ellenzék ezt folyamatosan kritizálta, bevált. Az idő a Külügyminisztériumot, önt, miniszter úr és a kormányt igazolta. Köszönet érte. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten örömmel értesültünk a hírről, miszerint az egyik vezető amerikai szolgáltató cég, a Support Services Group regionális ügyfélszolgálati irodát fog létesíteni Magyarországon, az S2G Kft. így az idei év végére több mint 300 munkavállalót fog tudni foglalkoztatni. Ez a beruházás különösen pozitív fejlemény annak tekintetében, hogy egy olyan cégről beszélünk, amely eddig csak az amerikai kontinensen létesített központokat. Az a tény, hogy egy vezető amerikai cég éppen Budapestet választotta első európai egysége helyszínéül, jelentős eredmény a magyar gazdaság számára. Ez ugyanis egy objektív visszajelzés arról, hogy Magyarország vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Megerősítése annak, hogy a kormány egy évtizednyi fegyelmezett, kompetens gazdaságpolitikájának hála, a mélyrepülésből visszahozott magyar gazdaság ma már egy válság idején is képes kellő stabilitást mutatni.

Emiatt is tartom ironikusnak, hogy ma pont azok bírálják a leghangosabban a kormány gazdaságpolitikáját, akiknek a kormányzása egyszer már az államcsőd szélére sodorta az országot, akik segélyek osztását követelik a kormánytól, miközben ők maguk 2008-ban csak durva megszorításokkal, 300 milliárdos költségcsökkentéssel, bérbefagyasztással tudták elkerülni a legrosszabbat. A jelenlegi kormánynak innen kellett felemelnie az országot.

Szerencsére a fiskális fegyelem és a munkaalapú társadalomra való átállás meghozta a gyümölcsét. A kormány ma már megteheti, hogy olyan akciótervet készítsen, melynek köszönhetően a következő években 9200 milliárd forint kerül a gazdaságba.

Minderre való tekintettel, szeretném kérdezni, tervezie a kormány a jelenleg fennálló beruházásösztönzési rendszert kibővíteni, számíthatunke továbbá arra, hogy további külföldi nagyvállalatok döntenek magyarországi befektetésről. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, miniszter úr, a válaszát, és köszönöm azt, hogy hétről hétre beszámol az eredményekről. Itt az ellenzéktől, azt hiszem, többször is hallottuk ma is, hogy ezt egyfajta termelési értekezletnek tekintik. Azt gondolom, hogy termelési értekezletről akkor lehet beszélni, amikor eredmények vannak, és igenis, eredmények vannak. Úgyhogy akkor, amikor az ellenzék ezt mondja, azt én egyfajta dicséretnek fogom fel. Az ő idejükben eredményekről nem nagyon lehetett beszélni, megszorításokról, kudarcokról.Külön szeretném megköszönni a kormánynak és a külügyi tárcának, hogy mind a védőeszközök beszerzésében, mind a gazdaság újraindításában ilyen sikeresen tudnak részt venni. További jó termelési értekezleteket kívánok! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): (Felcsatolja a mikrofonját.) Bocsánatot kérek, csak nekem más sorrend volt megadva. Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt évek gazdasági szárnyalásának egyik oka a kormány tudatos és hatékony export- és beruházásösztönzése volt. A külföldi vállalatok magyarországi beruházásai jelentős szerepet játszanak a technológiatranszferben, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek, ami világosan látszik az ezeken a munkahelyeken fizetett bérek elmúlt években megfigyelhető lendületes és töretlen növekedésében. A magyar kis- és középvállalkozások hathatós állami támogatást kapnak az exportjuk növeléséhez, ami eleve versenyképes termékeket és szolgáltatásokat feltételez. Ezek az állami politikák tehát nem egyszerűen bevételt hoznak és megélhetést biztosítanak emberek tízezreinek, de ami nagyon fontos, az innovációhoz is hozzájárulnak.

A tavaly rekordot döntő beruházási ráta, a kiegyensúlyozott bővülés, a folyamatban lévő nagy volumenű bővítések azt mutatják, hogy Magyarország vonzó beruházási célpont, ami jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy szembenézzen a koronavírus-járvány kapcsán jelentkező nehézségekkel is. A tavalyi évben összesen 13 400 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg hazánkban, melynek köszönhetően  Írországot leszámítva  az egész Unióban Magyarországon a legmagasabb a beruházások GDP-hez mért aránya. Ha csak a legnagyobbakat nézzük, a Mercedes 540, a MOL 400, a Samsung 390, a BMW 320 milliárd forintos beruházást hajt végre jelenleg vagy a közeljövőben. Miután megvalósultak ezek a befektetések, jelentősen hozzájárulnak majd a magyar exporthoz is.

Abban, hogy ezek a nagyvállalatok, amelyek beruházásaiért az egész világ verseng, éppen Magyarország mellett döntöttek, a képzett munkaerő és a fejlett infrastruktúra mellett az EU-ban továbbra is legalacsonyabb, 9 százalékos társaságiadó-kulcs is jelentős szerepet játszik. Ami a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA által kezelt projekteket illeti, 2019-ben rekordszámú, 101 projekt esetében született pozitív befektetési döntés.

(14.50)

Ezeknek a beruházásoknak az összesített volumene 5,3 milliárd euró, és a következő években összesen 13,5 ezer új munkahelyet hoznak létre. A HIPA által koordinált beruházásösztönzési célelőirányzat jövőre az ideihez képest változatlan, 80 milliárd forintos összeggel szerepel a költségvetésben. A gazdaság újraindítása, az exportpiaci sikerek megőrzése, valamint a vírus által megszüntetett munkahelyek helyett újak létrehozása érdekében a kormány nemrég egy új exporttámogatási és beruházásösztönzési program elindítása mellett is döntött. Ennek részeként kedvezményes hitellehetőséget biztosít a magyar cégeknek beruházásokhoz, illetve a kisvállalkozások számára 0,1 százalékos hitelt nyújt. Legfeljebb 800 ezer eurós támogatást lehet elnyerni, amiért azt kell vállalni, hogy a foglalkoztatottak létszáma nem csökken. Ezenkívül a „Növekedési hitelprogram hajrá!”, továbbá a Magyar Fejlesztési Bank különböző programjai keretében összesen 3000 milliárd forint hitelkeret áll a magyar cégek rendelkezésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy régi vitánk a baloldallal, amely arról szól, hogy a munkanélküliséget vagy a munkahelyeket finanszírozzuk. A baloldal azt javasolja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a munkanélküliség fenntartására költsük, mi viszont azt, hogy a munkahelyek megőrzésére és újak létrehozására. Úgy tűnik, a magyar vállalkozók is így gondolkodnak, az említett beruházásösztönzési programra ugyanis eddig mintegy 800 vállalat nyújtott be támogatási igényt, összesen közel 380 milliárd forint értékben, amiből a kormány 150 milliárdnyi támogatást biztosít. Ez összesen 140 ezer munkahely megvédését és létrehozását jelenti.

Minden megyében szép számmal akad ilyen vállalatból. Ezek közé tartozik például a választókerületemhez tartozó zsámbéki Medicontur is, amely a beültethető mű szemlencsék világpiacon is jegyzett gyártójaként komoly hírnévre tett szert a szemészetben. A cég olyan különlegesen képzett szakembereket alkalmaz, akik képesek a legmagasabb követelményeknek megfelelő, folyamatos innovációra. Termékeiket jelenleg több mint 60 országban forgalmazzák folyamatosan növekvő piaci részesedéssel. De említhetném a biatorbágyi Indupro precíziós fémmegmunkáló vállalkozás újpátyi gyártóbázisát is, ahol szintén e program keretében nyertek pályázatot. A Medicontur és az Indupro és a hozzájuk hasonló vállalatok a válság időszakát arra használják fel, hogy megerősödve, minden korábbinál versenyképesebben kerüljenek ki ebből a helyzetből, amihez az állam többféle módon is biztosít támogatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaság újraindításában és a foglalkoztatottság megőrzésében az exportfejlesztés és a beruházásösztönzés kiemelt jelentőséggel bír, ezért is természetes, hogy a beruházásösztönzési célelőirányzat csakúgy, mint a határokon átnyúló gazdaságfejlesztési támogatás jövőre nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetési fejezetében, hanem a Gazdaságvédelmi Alapban szerepel. Ugyanitt található a kötött segélyhitelezésre szánt keretösszeg is, ami szintén a magyar vállalatok exportjának növelését, versenyképességének javítását szolgálja. A jövő évi költségvetés is a korábbiakhoz hasonlóan nagy hangsúlyt fektet az exportfejlesztésre és a beruházásösztönzésre, és az elmúlt évek sikerei láttán nincs okunk kételkedni abban, hogy továbbra is hasonlóan eredményesek lesznek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió Bírósága nagyüzemben tárgyalja a magyar vonatkozású ügyeket. Szembemenve a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével, sürgősségi eljárásban őrizetnek minősítette a magyar határon lévő tranzitzónában való tartózkodást. Ugyanígy foglalt állást néhány nappal ezelőtt a jogi határzár ügyében egy másik eljárásban a bíróság főtanácsnoka is, és ezúttal már a határkerítés túloldalára kísérés gyakorlatát is kifogásolta. Ítéletet hirdetett a bíróság a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényünkkel kapcsolatban, ahol megállapította, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló célkitűzés nem ellentétes az uniós joggal. Ma délután pedig tárgyalást tart a bíróság abban az ügyben, amelyben Magyarország az Európai Parlament 7. cikkes eljárást megindító állásfoglalásának megsemmisítését kezdeményezte. A határozat alapjául szolgáló Sargentini-jelentés hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzseg, az Európai Parlament döntése pedig az elfogultság és kettős mérce tankönyvi példája. De a mai tárgyalás nem elsősorban ezért fontos, a 7. cikkes eljárás tárgya az uniós alapértékek, köztük a jogállamiság sérelmének állítólagos veszélye. A tárgyaláson a 7. cikk szerinti eljárás vádlója és vádlottja helyet cserél, most végre kiderülhet, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tekintike azokat a jogállamisági elveket, amelyek tiszteletben tartását oly nagy lelkesedéssel kérik számon másokon. Az EU jogállamisági kezdeményezései szempontjából ez alapvető hitelességi kérdés.

Mindezek fényében kérdezem államtitkár úrtól, hogyan tudják megvédeni a magyarokat az Európai Unió Bírósága előtt a bevándorláspárti bürokratáktól. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. A tranzitzóna, ami itt a kérdés első felében felmerült, egy olyan megoldás volt, ami garantálta a genfi egyezménynek megfelelő menekültkérelem beadását, ugyanakkor ezzel párhuzamosan megvédte Magyarországot, illetve értelemszerűen Európát is az illegális bevándorlóktól. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az „Ilias és Ahmed kontra Magyarország” ügyben másodfokon megállapította, hogy a tranzitzóna nem őrizet, hanem az ügyintézés helyszíne. Az Európai Bíróság döntésével most az a furcsa helyzet állt elő, hogy mondjuk, Svájcban vagy Norvégiában egy tranzitzóna egy legális megoldás, ezzel szemben egyetlenegy európai uniós országban sem az. Azt kell itt látni, hogy itt elsősorban nem Magyarország és az Európai Bíróság vitájáról van szó, hanem a két bíróság egymással való vitájáról. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elmúlt években jól láthatóan megerősödött a Kelet szerepe a világgazdaságban. A közelmúltban az Európai Unió is külön stratégiát fogadott el a régióval történő együttműködés fokozása érdekében. Az utóbbi időszak eredményeit tekintve pedig elmondhatjuk, hogy a magyar kormány keleti nyitás stratégiája beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az elmúlt tíz évben 22 százalékkal nőtt az ország keleti irányú exportja, és tavaly már Keletről érkezett Magyarországra az ideirányuló beruházások 60 százaléka, és ezekhez kapcsolódott az újonnan létrejövő munkahelyek 40 százaléka. Itt említendő, hogy Kirgizisztánban 2020 első felében 7 százalékkal sikerült bővítenünk a magyar exportot.

Vitathatatlan, hogy a közép-ázsiai országok rendkívül gyors növekedési ütemet mutatnak. A térség országaival kiegyensúlyozottak a kétoldalú kapcsolataink, és ez számos előnyt jelenthet jó néhány magyar vállalatnak.

A koronavírus-járvány visszavonhatatlanul átalakítja a világgazdaság eddig ismert rendszerét, és ebben az új világban a magyar vállalkozásoknak is megnyílhatnak eddig ismeretlen lehetőségek. A cél, hogy nyertesen jöjjünk ki ebből a példátlan válsághelyzetből.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat, valamint az ezzel egy időben, szeptember végén aláírt magyar-kirgiz beruházásvédelmi megállapodás is egy jól használható lehetőség lehet a számunkra. Ezek biztosítják ugyanis magyar cégek kirgizisztáni megjelenésének jogi hátterét.

A kettős adóztatásról szóló jelen megállapodás biztosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a cégek működését a másik állam területén. Ezen megállapodások jó hátteret biztosítanak arra, hogy Magyarország legyen az első az Európai Unió tagállamai közül, amellyel Kirgizisztán stratégiai partnerségre léphet.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja épp ezért támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Elmondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából egy rendkívül eredményes hét áll mögöttünk. Folyamatosan érkeztek az oltóanyagok, több mint félmillióval nőtt a beoltottak száma, pénteken elértük a négymillió főt, sőt már a 4 millió 73 ezret.

Magyarországon az oltás üteme továbbra is megközelítőleg a kétszerese az uniós átlagnak. Mivel egyre többen szereznek védettséget, lépésről lépésre lehetőség van arra, hogy visszatérjünk a régi, megszokott életünkhöz. Ez is visszaigazolja, hogy helyes döntés volt, hogy más hatékony és biztonságos vakcinákról is gondoskodjunk, miután Brüsszel elhibázta a központi beszerzést. Ha nem vásároltunk volna mi magunk vakcinákat, akkor még mindig várhatnánk az uniós bürokratákra. Ezzel szemben mi már a legelején megmondtuk, hogy számunkra az emberélet a legfontosabb, ez az egyetlen fontos kritérium a vakcinabeszerzések során. Nem számít, hogy keleti vagy nyugati, csak az számít, hogy hatékony legyen, hogy megvédje az embereket.

A helyzet úgy áll, hogy ma már Nyugat-Európa is keleti vakcinákra vár, csak közben eltelt majdnem fél év. Azért állunk jól az oltásokkal, mert nem hallgattunk azokra, akik le akartak minket beszélni az önálló cselekvésről, nem engedtük, hogy előírják nekünk, hogy mit tegyünk. Mi mindvégig csak egyetlen szempontot tartottunk szem előtt, a magyar emberek érdekét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy hallottuk, a héten sincs megállás, a szállítógépek még fognak fordulni néhányszor a közeljövőben. Hogyan folytatódik az oltási program a következő hetekben, hány adag vakcina érkezik még Magyarországra? Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a megnyugtató információkat, államtitkár úr. Ugyanakkor itt ma a parlamentben is hallhattuk, hogy az ellenzék most a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban próbál fogást találni a magyar, nagyon sikeres védekezésen.

Németország épp most szerez be 30 millió adag orosz vakcinát. Biztos vagyok benne, hogy minden politikai nyomástól függetlenül az európai hatóságok pillanatok alatt el fogják ismerni, hogy az orosz vakcina kiváló és alkalmas. A WHO épp most vizsgálja a kínai vakcinákat.

Én arra szeretném kérni a Külügyminisztériumot, a külügyi apparátust, tegyen meg mindent azért, hogy a magyarok igenis utazhassanak ezzel a védettségi igazolással, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a világ számára egyetlen dolog fontos, az, hogy egy vakcina hatásose vagy sem. Ebben ne kövessük az európai hibás gyakorlatot! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a kicsit kampányízű üzemmódból én visszaváltanék a költségvetés vitájára, egész pontosan a Külügyminisztérium fejezetére.

Emlékezhetünk arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium az elsők között vállalt szerepet a gazdaság újraindításában. A KKM tavaly ilyenkor már a megváltozott körülményekhez alakított exporttámogatási és beruházásösztönzési program végrehajtója volt, aminek részeként kedvezményes hitellehetőséget biztosított magyar cégeknek beruházásokhoz, és 0,1 százalékos hitelt nyújtott kisvállalkozásoknak. Hatalmas siker volt a nagyvállalati beruházástámogatási program is, amelynek keretében mintegy 800 vállalat nyújtott be támogatási igényt összesen közel 380 milliárd forint értékben, amiből a kormány 150 milliárdnyi támogatást biztosított.

A gazdaság újraindításában és a foglalkoztatottság megőrzésében a beruházásösztönzés és az exportfejlesztés természetesen továbbra is kiemelt jelentőséggel bír. A működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó, nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése, a munkahelyteremtés ösztönzése a kormány külgazdasági politikájának egyik sarokköve. Ennek megfelelően beruházásösztönzésre jövőre is az ideivel megegyező összeg, azaz 80 milliárd forint áll rendelkezésre.

Prioritás a magas hozzáadott értékű munkahelyeket létrehozó, a technológiatranszferhez hozzájáruló és ezáltal a magyar nemzetgazdaság fejlődését nagyban elősegítő beruházások Magyarországra vonzása. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú beruházások között évről évre nő Ázsia súlya, azon belül is mindenekelőtt Koreáé, Japáné, Kínáé és Indiáé.

A külgazdaság másik fontos kulcseleme a magyar vállalkozások külföldi tevékenységének segítése és támogatása. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett kötött segélyhitelezés, melyre a tárca az ideivel megegyező módon jövőre is 12 milliárd forintot irányoz elő. Ennek a tőkének a meghatározó része három országba, Laoszba, Vietnámba és Mongóliába kerül kihelyezésre.

A Külügyi bizottság alelnökeként engedjék meg nekem, hogy a továbbiakban valamivel részletesebben áttekintsem a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetését. Azt láthatjuk, hogy a válság ellenére semmilyen területen sem tapasztalható számottevő csökkenés, sőt az Információs Hivatal költségvetése 25 százalékkal, 4,4 milliárd forinttal nő, a külképviseleteken beruházásokra elkülönített összeg pedig jövőre közel 20 százalékkal, mintegy 3,7 millliárd forinttal haladja meg az ideit.

Jó hír az is, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra rendelkezésre álló összeg is 18 százalékkal, vagyis 6 milliárd forinttal nő. Ez a forrása a tavaly útjára indult Magyar Diplomáciai Akadémia finanszírozásának is. A Stipendium Hungaricum továbbra is jelentős szerepet játszik a magyar nyelv és kultúra terjesztésében, a küldő államok hosszú távú megerősítésében. Amellett, hogy helyi és országos szintű gazdaságélénkítő hatással is bír, szintén fontos szerepe van a vidéki egyetemek és térségük fejlesztésében és felzárkóztatásában.

A 2021-22-es tanévre jelentkezők száma nem kevesebb mint 39 százalékkal, hajszál híján 50 ezer főre nőtt. A 79 nemzetközi partnerrel rendelkező programban a 2021-22-es tanévben 29 intézmény vesz részt összesen 862 különböző képzéssel, amelyeken immár 10 803 külföldi diák tanul. Kapcsolódik hozzá a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram, amelynek keretében a magyar állam a diaszpórában élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok magyarországi felsőfokú tanulmányait támogatja, összhangban hazánk nemzetpolitikai célkitűzéseivel.

A szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön történő boldogulását a tárca többek között célzott gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési programokkal, átfogó gazdaságfejlesztési programrendszerrel segíti. Ennek része többek között, hogy magyarországi vállalkozások határon átnyúló beruházásai, határon átnyúló fejlesztései révén helyreállítja és fejleszti az egykor létező közlekedési kapcsolatokat, összekapcsol történelmileg és funkcionálisan összetartozó térségeket. Mindez növeli a határ menti régiók versenyképességét, elősegíti a fejlesztések fenntarthatóságát, növeli a közszolgáltatások elérhetőségét és a magyarlakta területek gazdasági megtartóerejét.

Fontos aláhúzni, hogy a források semmilyen területen nem szűkültek. Kulturális diplomáciai projektekre, mint amilyen például a Gül Baba Türbéje Alapítvány támogatása, jövőre is ugyanannyi pénz jut, mint az idén. 2021-ben egyszerű feladatként jelentkezett a budapesti fenntarthatósági expó megrendezése. Ha ezt leszámítjuk, a minisztérium központi igazgatási feladataira jövőre is lényegében ugyanannyi forrás, azaz 17 milliárd forint jut. Az viszont igaz, hogy jövőre az ideinél 2,9 milliárd forinttal kevesebb hozzájárulást kell fizetnünk az Európai Unió által működtetett Európai Fejlesztési Alapba, ezt az összeget tehát meg tudjuk spórolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Három jelentős új elem is szerepel a külügyi költségvetésben, amelyekről szeretnék külön is szólni. Nagyon fontosnak tartom a Brexit Alkalmazkodási Tartalék nevű alap létrehozását, aminek célja az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében hátrányba került gazdasági szektorok, illetve szereplők támogatása mintegy 4 milliárd forint összegben.

Egy másik újdonság a magyar-indonéz tőkealap, ami az Indonéziában végrehajtásra kerülő infrastrukturális nagyprojektek megvalósításához szükséges tőkebefektetések fedezetét biztosítja. A tőkealapba történő befizetés összege közel 30 milliárd forint.

(Folytatás 200/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2021. május 20. csütörtök 200/2. szám

Országgyűlési Napló

Végezetül kiemelném, hogy a kormány az űripart a jövő iparágai közé sorolja, és ennek megfelelően hangsúlyosan kezeli a hazai fejlesztését. Az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó szakmai feladatok ellátására, a bilaterális és multilaterális kapcsolatokból fakadó űrtechnológiai fejlesztések, programok, projektek, feladatok megvalósítására a költségvetés komoly összeget, 6,7 milliárd forintot irányoz elő.

Az, hogy az ellenzéki oldalon ez rendszeresen fanyalgás és gúnyolódás tárgya, csak megerősíti, hogy a baloldal le van maradva a kor kihívásaitól, és még ezen a területen is alkalmatlan a nemzeti érdek felismerésére. Jómagam soha nem adom fel a reményt, így bízom abban, hogy előbb-utóbb ők is meghallják az idők szavát, és a „merjünk kicsik lenni” külpolitikai Kovács-doktrínát végre maguk mögött hagyják.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindezeket összefoglalva megállapítható, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium továbbra is aktívan hozzájárul a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez, Magyarország újraindításához, és felkészült arra, hogy megbirkózzon a koronavírus utáni új világ új kihívásaival. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Kis nosztalgiával készültem erre a mai vezérszónoki felszólalásra, hiszen 2014 júniusában is jómagam voltam a hitelfolyósításról szóló eredeti törvényjavaslat kormánypárti vezérszónoka. Ezt követően pedig ugyanezen év őszén a paksi atomerőmű-fejlesztés kapcsán az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vitanapon is aktívan vettem részt, szóltam hozzá.

Hét év elteltével az államközi hitelfelvételről szóló törvény módosítása fekszik most előttünk. A hitel lehívására csak az Európai Bizottság által megindított hosszadalmas eljárások, valamint a beruházás  részben ezen eljárások okozta  csúszása miatt jelentős késedelemmel 2017-ben kerülhetett sor. E késedelem következtében szükségessé vált a megállapodás módosítása annak érdekében, hogy az annak alapján az Oroszországi Föderáció által biztosított hitelkeret a Paks II.-beruházás jelenlegi tervezett, 2030 őszi megvalósulásáig rendelkezésre álljon.

Államtitkár úr részletesen bemutatta jelen hitelszerződés előnyeit és annak feltételeit. Az új egyeztetések még 2018-ban megkezdődtek, azonban az orosz partner kezdeti inaktivitása miatt csak 2019-ben, 2020-ban sikerült érdemi szakaszba lépni. A tárgyalások végül 2021 februárjában zárultak le, ennek eredményét olvashatjuk most az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Kiemelendő, hogy a díjmentes előtörlesztés lehetősége továbbra is fennmarad. Ezáltal a megállapodás a projekt tényleges haladása szerint rugalmasan biztosítja a forrást, ugyanakkor az államadósság-finanszírozás kedvező piaci feltételei esetén a már lehívott hitelrészletek az orosz fél részére fizetendő külön költségek nélkül akár kiválthatók kedvezőbb pénzügyi feltételt biztosító forrásokkal, azaz díjmentesen előtörleszthetők.

Az atomenergia kérdéskörét a már említett 2014-es vitában jobbról, balról bőven kimerítően körbejártuk. Azóta új fejlemény, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2020 októberében megállapította, idézem: „A párizsi klímaegyezményben rögzített 2 Celsius-fokos küszöb elérése atomenergia nélkül szinte lehetetlen, ha nem egyenesen megvalósíthatatlan.” Sőt, most áprilisban az Európai Bizottság tudományos testülete a korábbi szakértői állásfoglalással szemben megállapította, hogy mégis fenntartható technológiának minősül a nukleáris energia, így a zöldenergiamixben az atomenergiának is fontos szerepe van, kell hogy legyen.

Az egyre növekvő energiaszükséglet kielégítésének ténye viszont mit sem változott. A Paksi Atomerőműnek az ismertetett finanszírozási feltételekkel történő üzemidő-hosszabbítása növeli az ellátásbiztonságot, csökkenti a gázfüggőséget, teszem hozzá, csökkenti az orosz gázfüggőséget, és lehetővé teszi az energiaárak kordában tartását, mindezzel növelve Magyarország versenyképességét.

Fontos leszögezni azt is, hogy egyrészt az atomerőmű tartósan állami tulajdonban marad, másrészt ez a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb infrastrukturális beruházása, aminek köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre. Az építkezést nagy részben magyar vállalatok végzik majd, a finanszírozás nem vállalati, hanem a szóban forgó államközi hitellel történik. A lakosság számára fontos információ, hogy a hitel költsége nem épül be az áram árába. Az új megállapodás a kamatszintet nem érinti, ugyanakkor a hitel tőketörlesztését csak 2031-ben, a két új erőművi blokk üzembe helyezését követően kell megkezdeni, vagyis ennek fedezetét már az erőmű termelheti ki. Erre a hitelre a magyar kormány biztonsági védőhálóként tekint, hiszen a 10 milliárd eurós hitelkeretből mindig csak annyit hívunk le, amennyi az adott időszakban felmerült költségek fedezetére szükséges.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-ben a paksi fejlesztés köré szerveződő ellenzéki vitanap címe akkor az volt: „Mitől fosztja meg Magyarországot a paksi megállapodás?” Akkor is elmondtam, most is meggyőződésem, hogy hiányt Magyarország lakossága akkor szenvedne, ha a kormány tétlenül szemlélné a növekvő energiaigényt. A magyar gazdaság hosszú távú versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy a magyar állampolgárok és vállalkozások olcsó villamos energiához juthassanak kiszámítható, tiszta, hazai, immár az EU által is fenntarthatónak minősülő forrásból.

(16.40)

Ezért is tűzte ki célul Magyarország, hogy a hosszú távú energiamix egyik fontos pillérének tekinti az atomenergiát, hiszen ez az elhatározás segíti a klímacélok elérését is. Az új Paksi Atomerőmű-blokkok megfelelnek a magyar és az európai uniós szabványoknak és szabályozásoknak.

A megvalósítás finanszírozásához szükséges államközi hitelfelvételről szóló törvénymódosító javaslatot a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Balczó Zoltán képviselőtársam olyan dolgokat mondott el, hogy nekem már alig maradt valamire reagálnivalóm. Annak nagyon örülök, hogy akkor, amikor szakmai kérdésekről van szó, akkor igenis lehet valahogy egy nyelvet beszélni még akár ellenzéki képviselőkkel is.

Én is talán Tordai Bencére reagálnék, nem is azokra, amiket itt Balczó képviselőtársam már említett, de például ilyen elhangzott, hogy a Fidesz hozta ezt a döntést, és az egész paksi bővítést a Fidesz találta ki. Szóval, azért tájékoztatnám képviselő urat, hogy 2009-ben az önök szövetségesei döntöttek arról, hogy meg kell ezt vizsgálni, és el kell ezt indítani. Egyébként jogosan tették ezt, hiszen ez egy nagyon hosszú átfutású beruházás, és ehhez nagyon-nagyon sok cikluson átívelő döntések sorozatára van szükség.

Karbonsemlegességről itt senki nem beszélt, hogy karbonsemleges lenne az atomenergia, hiszen ahogy Balczó képviselőtársunk idecitálta az adatokat, még a napenergia sem az, mert mindennek van elő- és utóélete. De ami nagyon fontos, hogy közvetlen a szélenergia után az atomenergia a legkevésbé karbonpozitív, ha ezt a furcsa fogalmat lehet használni.

Ön, képviselőtársam, nem a Fidesszel vitatkozik ebben a karbonsemlegesség-kérdésben, hanem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, amely  akkor talán nem volt itt, amikor én ezt ideidéztem  2020 októberében megállapította az, hogy a párizsi klímaegyezményben rögzített 2 Celsius-fokos küszöb elérése atomenergia nélkül szinte lehetetlen, ha nem egyenesen megvalósíthatatlan.

Én készséggel elfogadom, hogy Jávor Benedek és a körülötte csoportosuló szakértők titkos jelentésében valami világraszóló, Nobel-díjat érdemlő megállapítás van, hogy hogy is lehet ezt atomenergia nélkül megvalósítani.

(18.00)

Jávor Benedeket ismerve, én nem feltétlenül bíznám rá a jövő energiaellátását nemcsak Magyarországon, hanem Európában és a világban. Különösen azért nem, mert ahogy hallottam, ön azt mondta, hogy csak hosszan tudná elmondani, röviden nehéz, de hát amit csak úgy mondott, az a gázerőművekről szólt, és ugyanúgy ön mondta, hogy az atomenergiához a fűtőelemekkel orosz függőség lesz. Hadd kérdezzem meg, hogy ugyan, honnan kapja Magyarország a gázt. Az oroszoktól. És éppen ebben lenne fontos az, hogy a Paksi Atomerőmű új blokkja a jövőben nemcsak orosz fűtőelemekkel fog tudni működni, hanem ha kell, akkor amerikaival vagy akármilyennel. Tehát a függőség mindenképpen csökken.

És itt jelezném Mesterházy képviselőtársamnak, aki azt mondta, hogy a gázfüggőség helyett egy pénzügyi függőségbe kerülünk Oroszországgal. Ez akkor lenne igaz, ha nem lenne ott az a lehetőség, hogy ingyenesen előtörleszthetjük a hitelt bármikor, bármelyik pillanatban. Máshonnan fölvett hitellel kiváltható ez a hitel, ha úgy tetszik, előtörleszthető.

Többször fölmerült itt, hogy miért nem a nullaszázalékos EU-hitelt használja erre a kormány. Azért, mert azt nem lehet; mert ott elő van írva, hogy milyen célokra lehet felhasználni ezt a bizonyos újjáépítési hitelt. Ilyen célra nem lehet.

A szabad piacon egyébként ma 0,5-1 százalék körül lehet találni hiteleket, és ezzel él is a kormányzat, és ez pontosan egy ilyen lehetőség, ami nagyon fontos része ennek a hitelszerződésnek, és szerintem ez a legfontosabb pontja ennek az Orosz Föderációval kötött magyar hitelszerződésnek, hogy bármikor díjmentesen előtörleszthető.

Varju képviselőtársam kicsit élcelődött azon, hogy tartós állami tulajdonban kívánjuk tartani a Paksi Atomerőművet. Hadd emlékeztessek arra, hogy a 2010 előtti kormányok  amelyeknek Varju képviselőtársunk is képviselője volt, akkor még az MSZP színeiben , gyakorlatilag ami nem volt leszögelve, azt elkótyavetyélték. Úgy kellett visszavásárolnunk. Úgy kellett visszavásárolnunk például az oroszokról a MOL-részvényeket magyar tulajdonba, amely részvények most az egyetemeknek, az egyetemi oktatásnak az egyik finanszírozási alapját képezik.

Szél Bernadettről elég sommás véleménye volt Balczó képviselőtársamnak azzal, hogy azt mondta, hogy úgy viselkedik, mint egy aktivista, és nem úgy, mint egy döntéshozó. Azt gondolom, hogy itt a parlamentben vagyunk, tehát azért némi döntéshozói attitűd semmiképpen nem ártana. Az meg egy külön történet, hogy szerintem olyan zöldaktivistát még nem hordott a Föld a hátán, aki mondjuk, egy negyvenéves szeméttelep rekultivációját próbálja kampányízű módon megakadályozni.

Ez a rekultiváció egyébként Zsámbékon van, ahol én élek. Egyébként valahogy ez minden egyes kampányban előkerül. Olyan elképesztő csúsztatások, hazugságok, hazug fényképek, hazug videók jelennek meg erről a rekultivációról, arról a rekultivációról, ami példaértékűen működik, a kormányhivataltól kezdve az összes hatóság rendszeresen vizsgálja a vízmintákat, ahogy ezt kell, és hibátlanul megy az egész. Az összes zsámbéki ott élő végre azt látja, hogy történik valami  Szél Bernadett álzöldként ezzel szembemegy.

Talán egy dologra még felhívnám a figyelmet, hiszen inkább valóban ilyen aktivista megközelítésű dolgokat hallhattunk Szél Bernadett-től, de érdekes volt, amit mondott, hogy a Fidesz 2010-es programjában volt egy számára nagyon szimpatikus dolog: az, hogy a lakásállomány 10 százalékát megújítjuk. És valahogy ő úgy érzi, hogy ez nem történt meg. Én meg hadd mondjam vagy tájékoztassam önt arról, hogy a lakásfelújítási támogatások dandárjai zajlanak. A lakásépítések, a házépítések, a CSOK, a fűtésfelújítások, a legkülönbözőbb támogatási rendszerek. Egészen biztos vagyok benne, a számot nem tudom: messze a lakásállomány 10 százalékát meghaladták ezek a felújítások.

Nos, még egyszer köszönöm Balczó képviselőtársamnak, hogy szakmailag ennyire korrekten nyilatkozott és vett részt ebben a vitában. Remélem, hogy ez a dicséret nem fog megártani a pártbeli karrierjének. Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, csak nagyon röviden szólnék arról, amit Mesterházy képviselőtársam a hitellel kapcsolatban mondott. Azért nem lehetett ilyen hosszú időre tízmilliárd eurós hitelt jobb kondíciókkal fölvenni, mert a piacon ilyen nincs. Magyarország számára nem volt.

Magyarország számára ez volt a lehetőség, de mindig benne van az, és arra igenis van lehetősége Magyarországnak, hogy az adott törlesztőrészleteknek megfelelő vagy éppen részletekben felvett hitelt olcsóbb forrással ki tudja váltani, de kellett egy olyan biztosíték, egy olyan hosszú távú tízmilliárdos, úgynevezett védőháló, ami még akkor is működik, ha a világpiac pénzbősége  hogy az egyik pártvezérnek a korábbi szólásával éljek  adott. Nem biztos, hogy ez mindig adott lesz, viszont egy ilyen beruházás hosszú távra készül, nem lehet félbehagyni, ha elkezdjük, meg kell csinálni, szüksége van rá az országnak, szükségük van rá a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak. Köszönöm szépen.

(18.10)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Rögtön elnézést kell kérnem a kis késésért, de a karácsonyi Budapest miatt nem kocsival jöttem, hanem villamossal, de az meg az Erzsébet hídtól nem közlekedik, úgyhogy onnan gyalog jöttem. Úgyhogy elnézést a késésért, bár sportélménynek jó volt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2017-es megállapodásnak, mondhatjuk, aktualizálása. Az eredeti megállapodást ’17. november 13-án hirdették ki. Akkor az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a közös államhatáron lévő közúti hidak és határútszakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló nemzetközi szerződést. Ennek lényege az volt, hogy egyszerűsítse országaink között a határhidak, illetve a határútszakaszok kezelését.

A felek akkor megállapodtak abban, hogy a kisebb üzemeltetési és fenntartási feladatok elvégzése a mindkét fél közös tulajdonában lévő határhidak esetén egyszerűbb, ha az egyik fél elvállalja a híd teljes felügyeletét, míg egy másik, hasonló méretű híd fenntartásáról teljes egészében a másik fél gondoskodik. Hasonlóképpen a határon futó utak üzemeltetése is egyszerűbbé tehető, ha azokat az a fél felügyeli, amelyik munkagépeivel könnyebben meg tudja közelíteni az adott utat.

A jelen kiegészítés már konkrét feladatokat nevez meg, ennek megfelelően osztja fel a közeljövőben építeni kívánt Ipoly- és Duna-hidakat. A magyar fél fog az üzemeltetésért és a fenntartásért felelősséget vállalni a Drégelypalánk és Ipolyhídvég között épülő híd kapcsán, ezzel egyidejűleg a Dunakiliti és Doborgaz közötti gyalogos- és kerékpáros-Duna-híd, illetve az Őrhalom és Ipolyvarbó közötti Ipoly-híd üzemeltetése és fenntartása pedig a szlovák fél kötelezettsége lesz.

Nagy igény van az országaink közötti átkelés gyors és zavartalan lehetőségének biztosítására. Reméljük, hogy a jövőben ezen átkelési pontok száma gyarapodni fog. Bízom benne, hogy az eredeti megállapodás még számos kiegészítését kell hogy tárgyaljuk. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Személyes meggyőződésem, hogy ezekben a megpróbáltatásokkal teli időkben nélkülözhetetlen a lehető legszélesebb körű nemzeti összefogás és társadalmi szolidaritás biztosítása. Mára ugyanis egyértelművé vált, hogy a koronavírus terjedésének akadályozása, lassítása, illetve a fertőzés elleni küzdelem támogatása, az emberi egészség megóvása és a magyar gazdaság újraindítása valamennyiünk közös feladata. Vészterhes időkben a felelős döntéseket az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia.

A koronavírus új variánsai nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. Éppen ezért üdvözlendőnek tartom, hogy a kormány újra a parlamenthez fordult, hiszen rendkívüli jogrendet hirdetett, és annak meghosszabbítását kérte a magyar Országgyűléstől 2022. január 1-jéig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyozandó, hogy azért sikerült jól kezelni a járvány eddigi hullámait, mert az ország összefogott. Természetesen kellettek a kiváló szakemberek, és szükség volt az állampolgárok fegyelmezettségére is. Most az ország annyival jobb helyzetben van, hogy mind az infrastruktúra, mind a tapasztalat szempontjából felkészültebbek vagyunk, és van már vakcina is. S ha mindenki betartja a szabályokat, akkor együtt újra sikerülhet megfékezni a világjárvány hazai terjedését, és egyúttal újraindítani a gazdaságot.

Közös célunk, hogy a lehető leghamarabb magunk mögött hagyjuk a járványt. Az esélyeink jók, ezért is nagyon fontos, hogy továbbra is fenntartsuk a fegyelmezettséget. Rendelkezésünkre áll kellő mennyiségű oltóanyag. A védőoltások mind hatásosak és biztonságosak, a járvány elleni védekezés legfőbb eszközei. Magyarországon a beoltott emberek kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, ezért is fontos, hogy aki eddig még nem tette, az kérje az oltást. E helyütt is szeretném kiemelni azt a tételmondatot, miszerint az oltás működik, és Magyarország is működik.

Köszönetet kell mondanunk az egészségügy hőseinek, a kórházban dolgozó orvosoknak, ápolóknak és a személyzet összes tagjának, mentősöknek, valamint háziorvosoknak és kollégáiknak, akikre mindvégig hatalmas teher hárult. Köszönet illeti a szociális ellátásban és a szociális intézményekben dolgozókat, a pedagógusokat, a rendőröket, a közigazgatásban és a kereskedelemben dolgozókat példás helytállásukért. Mindenkit köszönet illet, aki a hivatását bátran és híven gyakorolja az emberek érdekében járvány idején is. Köszönjük minden állampolgárnak a fegyelmezettséget és a türelmet, amelyet az elmúlt időszakban tanúsítottak, egyben további kitartást és még egy kis türelmet kérünk mindenkitől. Még egy nagy közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust, és végleg magunk mögött hagyhassuk a járvány szomorú és tragikus időszakát. Megragadom az alkalmat, hogy őszinte részvétemet fejezzem ki a járvány áldozatai hozzátartozóinak.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! A jogbiztonság és a jogalanyok szempontjából a kiszámítható szabályozási környezet jogállami követelményére tekintettel született meg az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a vészhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szól. A jelen törvényjavaslatban lefektetett időpontokban kívánja hatályba léptetni ez a törvényjavaslat a megszűnést. Megjegyzendő azonban, hogy a tervezett egyes rendelkezések hatályba nem lépéséről is rendelkezik, ugyanis ezek tárgyában az átmenetet biztosító szabályozásról külön törvény rendelkezik majd. Államtitkár úr ezt előttem már elmondta, úgyhogy nem részletezném, mindössze csak annyit, hogy főszabály szerint december 1-jén határozza meg a hatálybalépést. Lesznek olyan törvényi rendelkezések, amelyek nem lépnek hatályba, és néhány kivételesen 2022. január 1jén lép hatályba.

(18.00)

Szeretném mindehhez hozzáfűzni azt is, hogy a törvényjavaslat  nagyon helyesen  rendezi a szükséges szövegmódosításokat és korrekciókat.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Kérem valamennyi képviselőtársamat, pártállásra való tekintet nélkül, hogy szintén támogassák szavazatukkal. A járvány elleni védekezésben pedig most kivételesen tegyük félre a politikai megfontolásokat. Talán naivnak tűnik ez az óhajom, de ahogy mondani szokás, a remény hal meg utoljára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem terveztem, hogy a kései órán hozzászólok, de Lukács László képviselőtársunk nekem adresszálta az önkormányzatokkal kapcsolatos fejtegetését, erre szeretnék válaszolni, bár sajnos most nincs itt.

Valóban, én voltam polgármester, tehát átláttam pontosan a helyzetet. Megnyugtatnám a képviselőtársakat, hogy az önkormányzatoknál valóban iparűzésiadó-elvonás, egyéb elvonások voltak, de ahogy a jegyző úr is ezt megjegyezte, egy nagyon komoly kompenzációt kaptak az államtól. Nyilván egy ilyen helyzetben, amikor a gazdaság visszaesik, különösen az első periódusban, amikor gyakorlatilag a munkahelyek bezártak, nem működött a gazdaság, csökkent az emberek bevétele, csökkentek általában mindenféle adóbevételek, egy közös teherviselésre van szükség. Egyszerűen össze kellett húzni a nadrágszíjat, ha úgy tetszik, és mindenkinek, az államnak, a gazdálkodó szervezeteknek és sajnos a családoknak is, ezt mindenki megérezte. Ebből az önkormányzatok nem maradhattak ki.

De itt képviselőtársam díjemelésekről beszélt. (Dr. Varga László: Én nem!) Jó, csak mondom, én arra reagálok. Díjemelésekről beszélt, azt mondta, azonnal meg kell szüntetni, hogy az önkormányzatok a különböző díjakat, adókat emelhessék, és majd, ha jön az ellenzék által vezetett kormány, akkor ezt meg is fogja tenni.

(18.20)

Na, ez az, amit mi is mondunk, pontosan ezt mondjuk, az ellenzék erre készül: adóemelésekre, díjemelésekre, különböző sarcokra és a különböző támogatásoknak a csökkentésére. Úgyhogy itt erre egy válaszunk van, hogy meg kell állítani: „Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay!”

Amit itt jegyző úr említett, hogy például más országok sokkal jobban kezelték a dolgokat, és nem tartják fönn a veszélyhelyzetet (Juhász Hajnalka felé:), azért hadd mondjam azt, hogy a minap itt képviselő asszonnyal együtt Strasbourgban voltunk az Európa Tanácsnál, hát bizony mindenhol maszkot kell hordani, mindenhol restrikciók vannak, mindenhol szabályok, mindenhol különleges veszélyhelyzeti rendelkezések vannak. Ugyanígy van Ausztriában, Bécsben az utcán is most már maszkot kell hordani. Nálunk egyelőre nem, de nem lehet tudni, hogy mi jön. És hiába van most itt ez a veszélyhelyzet fenntartva továbbra is, csak az érvényes belőle, ami effektíve mindenképpen szükséges: oltás, oltás, oltás  ez az, ami igazán segítene.

Jegyző úr mondta, hogy nem szavazták meg ezt a veszélyhelyzetet. Amikor az elsőt, talán március környékén, 2020 márciusában itt meghoztuk, akkor az ellenzék azt mondta, mindenki egy emberként, hogy boldogan megszavazná, mert szükség van rá, csak nincs lejárata, és emiatt nem. A következőben volt lejárat, akkor valami másért nem szavazták meg. (Dr. Varga László közbeszól.) Nem szavazták meg! Lehet, hogy a szocialisták megszavazták, de az ellenzék egészében nem. Mindig van valami apró kis kifogás, amiért nem, miközben mindannyian tudjuk, hogy sajnos igenis még szükség van rá.

Én nagyon remélem, hogy a társadalom megérti azt, hogy az oltás az egyetlen út, ami segíthet, és az oltás az egyetlen, ami megvédhet minket, a gazdaságunkat, a közösségeinket, a gyerekeink jövőjét, úgyhogy kérem, hogy önök is ezt propagálják. Örülök, hogy most már ebben benne vannak.

A beszerzésekkel kapcsolatban szívesen mehetnék itt különböző fejtegetésekbe. Ott is csak egyetlen gondolatra utalnék vissza: 2020 márciusában mást nem hallottunk ebben a teremben sem, csak hogy nincs elég lélegeztetőgép, nincs elég kórházi ágy, itt az egészségügy össze fog omlani. Látjuk, hogy lett elég lélegeztetőgép. Lehet, hogy sok lett, ez a jobbik helyzet, hogyha több a lélegeztetőgép, mint amennyire végül is szükség van egy olyan világpandémiában, amiről senki nem tudta az elején, hogy pontosan hogy is fog ez kinézni.

Én azt gondolom, hogy ez a jobbik eset, és nem az, hogyha olyan képeket kellett volna látnunk Magyarországon, mint amiket Olaszországból, az Egyesült Államokból vagy éppen ma Romániából láthattunk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Nem kívánok itt hosszasan polemizálni, csak ha már képviselőtársam a történelmi hűségről beszélt, szóval, azért olyan helyzet, mint ami ma Romániában vagy Olaszországban korábban volt, Magyarországon nem volt. És nem azért nem volt, mert nem tudtunk róla, meg a média nem mehetett be a kórházba, ezt azért a XXI. század elején, amikor okostelefonokkal rohangál mindenki, és a legkülönbözőbb videókat teszik föl, meg fényképeket küldözgetnek, ez egyszerűen teljesen hiteltelen történet.

Őszintén szólva, nem tudom, hogy melyik ellenzéki képviselőtársunk tett föl például a Facebookra ukrajnai lepukkant kórházról képeket, hogy így néz ki Magyarországon a kórház. Ebből egy óriási botrány lett! Tehát nem kellene most ezt a  nem olyan értelemben  rémhírterjesztést vagy ezt a rossz hangulatot kelteni, mert itt az egészségügy tényleg elképesztően jól teljesített, az emberek is, de maga az egészségügy úgy egészében, egy nagyon-nagyon nehéz időszakban, és nem lehetett látni márciusban, hogy mi lesz ebből. Nem lehetett látni! És nem is tudom már, azt hiszem, ön mondta, hogy Orbán Viktor az országot válságból válságba vezette  ugye, talán szó szerint így hangzott? (Dr. Lukács László György: Igen.)  , egy világválságba. Tudom, hogy Orbán Viktornak nagy hatalma van, de azért azt ne feltételezzük, hogy az egész világot ő vitte bele egyik hullámból a másikba  ez egy egészségügyi vészhelyzet!

Én azt gondolom, hogy a kormányzat ezt jól kezelte: Magyarország példásan újraindult, a gazdaság kilőtt; az a fajta visszapattanás, amit mindenki szeretett volna Európában, nálunk, úgy tűnik, hogy meg is valósult.

(18.30)

Úgyhogy én azt kérném, hogy most itt a végén arról beszéljünk, azt mondjuk és azt az üzenetet küldjük el, hogy oltás, oltás, oltás, és akkor túl leszünk rajta. Köszönöm szépen.

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Alelnök Asszony! Az elmúlt évek során számos, az állampolgárok adminisztratív ügyintézésének könnyítését és a hatósági eljárások egyszerűsítését elősegítő intézkedést kezdeményezett a kormány. Ebbe a koncepcióba illeszkedik az előttünk fekvő törvényjavaslat is, amely az eljárások egyszerűsítése mellett a közműátírás jelenlegi szabályainak revíziójából fakadóan csökkenteni kívánja az adatváltozás-bejelentés következtében az állampolgárokra háruló bürokratikus terheket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat jelentőségteljes újítása az adatváltozás-kezelési szolgáltatás  a továbbiakban, illetve ahogy államtitkár úr is már mondta, az AVSZ  kialakítása, amely egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségét, másrészt pedig a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremti meg.

A törvényjavaslatban előirányzott módosítások értelmében az AVSZ alapfogalmai a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben kerülnek lefektetésre.

Kiemelendőnek tartom, hogy a törvényben meghatározásra kerül az, hogy mely szolgáltatók csatlakozhatnak az AVSZ-hez, és hogy ügyfélként mely természetes személyek vehetik azt igénybe. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény új 1. §-ának 3. pontja értelmében csatlakozó szolgáltató alatt az AVSZ-hez szerződéssel csatlakozott elektronikus hírközlési szolgáltatót, távhőszolgáltatót, villamosenergia-szolgáltatót, valamint víziközmű-szolgáltatót kell értenünk.

(19.00)

Az AVSZ-t ügyfélként pedig a kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez és az ehhez kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhellyel rendelkező természetes személyek vehetik igénybe regisztrációt követően, ami során meghatározhatják, hogy mely szolgáltatókkal állnak szerződéses viszonyban.

A tervezetben nagyon előremutatóan meghatározásra kerül az is, hogy az adatkezelési szolgáltató, az AVSZ az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket épp az adatvesztést elkerülendő, folyamatosan naplózza, továbbá, hogy az ügyfél azonosítása, valamint az AVSZ útján történő adatkezelés jogszerűségének biztosítása érdekében egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.

A jogalkotás alkotmányos követelményeinek eleget téve szintén törvényben kerülnek lefektetésre az adatkezeléshez szükséges rendelkezések. Csupán a részletszabályok pontos rögzítését, az érintettek jogait és kötelezettségeit, valamint az AVSZ-szel létesítendő jogviszony tartalmi elemeit utalja kormányrendeleti szintre a jogalkotó.

Maga az AVSZ tehát az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között biztosított adattovábbítási szolgáltatás, amelyen belül kétféle szolgáltatástípust kell megkülönböztetnünk. Az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél kormányablakban vagy elektronikusan kezdeményezheti az AVSZ útján megváltozott adatainak a szolgáltatók felé történő továbbítását. A másik, a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás keretében az ügyfél szintén a kormányablakban, illetve elektronikus úton felhatalmazást adhat arra, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó személyében bekövetkezett változásról és a szükséges adatokról értesítést küldjön a közműszolgáltató részére.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy államtitkár úr expozéjában is kifejtette, az előttünk fekvő törvényjavaslattal is az a cél, hogy az adminisztratív ügyintézések terén az állampolgárok életét könnyebbé, az ügyintézés folyamatát pedig gördülékenyebbé és gyorsabbá tegyük. Kiemelt cél az is, hogy a kormány által biztosított kényelmi szolgáltatásokat az állampolgárok minél szélesebb köre megismerje és használja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Kérem önöket, hogy szintén így járjanak el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.