Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat vitájának zárásaként első szavam a köszöneté kell hogy legyen, hiszen az elmúlt bő egy hónapban az Országgyűlés jelentős energiát fordított a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos és az ahhoz szorosan kapcsolódó törvényjavaslatok megtárgyalására. Ennek a munkának egy jelentős része azt a vitát adta ki, amely nemcsak a jövő évi költségvetés egyes számairól szólt, hanem magának a gazdaságpolitikának az irányáról is, amely a 2020-as költségvetést meghatározta, és amely 2010 óta jellemzi a kormányzatot. Ez a gazdaságpolitika a munka értékét helyezi a középpontba, a családok támogatását és a biztonságot.

Azt gondolom, az elmúlt évek számai alapján ez a gazdaságpolitika sikeresnek tekinthető. Több mint 800 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben. Már a benyújtás óta is csökkent a munkanélküliségi ráta, hiszen a legutóbbi adat 3,4 százalékos munkanélküliségi rátát mutat. Az átlagkeresetek és a reálkeresetek érdemben növekednek: az elmúlt két évben a nettó átlagkeresetek évente több mint 10 százalék fölött bővültek, és jó esélyünk van arra, hogy az idei évben is 10 százalék körüli lesz a nettó átlagkeresetek növekedése.

A családok támogatása tekintetében, azt gondolom, elmondhatjuk, hogy a több gyermek vállalása ma a 2010 előtti helyzettel ellentétben nem eredményezi a gyermeket vállaló szülők elszegényedését. Tudjuk azt, hogy számos feladatunk van még, de európai mértékben is jelentős az a termékenységiráta-javulás, amit az elmúlt években láthattunk.

Végül: a biztonság hangsúlyozása, azt gondolom, szintén nem lehet elégséges, nemcsak a családok szempontjából, hanem a gazdaság bővülése szempontjából is. Ma már egy-egy beruházási döntés meghozatalakor fontos tényező az, hogy az adott ország, az adott régió biztonságose vagy sem.

Munka, család, biztonság  ez az tehát, ami a gazdaságpolitikát meghatározta, és meghatározza a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot is.

Ha a munkát nézem, akkor az önök előtt lévő törvényjavaslat azzal kalkulál, hogy a munkát terhelő adók tovább csökkenek: itt a szociális hozzájárulási adó kulcsának a mérséklése több mint 300 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál, amelyből a bérek emelésére is juthat forrás; a kisvállalati adó kulcsa 13 százalékról 12 százalékra csökkenhet, vagy az is lényeges szempont a munka világát illetően, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékkal növekszik.

E tekintetben tehát nem tudom értelmezni azokat a szavakat, amelyeket az ellenzéki képviselők, például Varju elnök úr, úgy mondtak el, hogy a jövő évi költségvetés a leszakadás költségvetése. Ha mind az eddigi folyamatokat nézzük, mind a minimálbér, a garantált bérminimum növekedését, akkor azon rétegek is nyertesei lehetnek ennek a gazdaságpolitikának és ennek a költségvetésnek, amelyek jövedelme átlag alatti.

A leszakadás költségvetése kapcsán, azt gondolom, igenis meg kell nézni, hogy az állam jóléti kiadásokra mennyi forrást fordít, és ebből azt látjuk, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások csökkennek hál’ istennek, hiszen segély helyett ma, ahogy említettem, több mint 800 ezer fő munkából él, és egyénileg is sokkal nagyobb a jövedelme. E tekintetben tehát, ha csak a jóléti kiadások alakulását nézzük és azon belül a szociális segélyre juttatott forrásokat, akkor nem a leszakadás költségvetéséről, hanem a felemelkedés költségvetéséről kellene hogy beszéljünk.

Ami a családtámogatásokat illeti: a többször említett 2228 milliárd forint magában foglalja az otthonteremtési támogatásokat közel 300 milliárd forintos értékben. Mi azt gondoljuk, hogy a családok támogatásának egyik fontos eszköze a lakhatás tulajdon általi biztosítása. Nem az albérletben való örökké maradást kell támogatni, hanem azt, amit a magyar családok, a magyar fiatalok túlnyomó többsége szeretne, nevezetesen: önálló tulajdont. Ehhez biztosít a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat minden eddiginél nagyobb forrásokat.

A családi támogatások növekvő összege természetesen annak is köszönhető, hogy a családvédelmi akcióterv kiteljesedik, egész évben érvényesül a hatása, például hatályba lép a négygyermekes édesanyák adókedvezménye. De ha a bölcsődeépítéseket említjük, és Bősz Anett képviselő asszony számonkéri a kormányzaton, hogy az építésre szánt forrásokon túl működtetésre mennyi pénzt biztosítunk, akkor azt tudom elmondani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy jó szívvel támogatható a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, hiszen a magánfenntartású bölcsődék működtetésének finanszírozása is növekszik, nem csak az építésre szán többletforrásokat a kormányzat.

A biztonságról nem szeretnék több szót szólni; 174 milliárd forinttal növekednek a kiadások, mint ahogy a három kiemelt területen túl több jut oktatásra, egészségügyre, kultúrára vagy például az önkormányzatok finanszírozására.

Az egészségügyről sok szó esett, és az ellenzéki képviselők a költségvetés mindenkori vesztesének nevezik az egészségügyet. Ismét hadd mondjam el tényszerűen, hogy 184 milliárd forinttal növekedhetnek az egészségügyi kiadások. Ez magában foglalja az ápolónők bérének rendezését két ütemben: januárban 14 százalékkal, novemberben 20 százalékkal növekedhet az egészségügyben dolgozó ápolónők fizetése, amennyiben a kormány javaslatát a tisztelt Országgyűlés elfogadja.

Nyugdíjak. 136 milliárd forint többlet állhat rendelkezésre. Ez a 136 milliárd forint nemcsak a 2010 óta látott, 10 százalékot meghaladó nyugdíjreálérték megőrzését szolgálja, hanem azzal is kell számolunk, hogy nyugdíjprémium kifizetésére is nyílhat lehetőség a gazdaság növekedésének köszönhetően. Miből futja a többletekre? A 4 százalékos gazdasági növekedésből, amelyet a gazdaságvédelmi akció támogat, amely szintén értelemszerűen beépült a jövő évi költségvetésbe.

Az önkormányzatok tekintetében aggódók figyelmét felhívom arra, hogy a helyi önkormányzatok a legnagyobb nyertesei lehetnek, az egyik jelentős nyertesei lehetnek a jövő évi gazdasági folyamatoknak, hiszen a helyi önkormányzatok bevétele túlnyomórészt a helyi iparűzési adóból származik, ergo a többletnövekedés többletbevételeket kell hogy eredményezzen a helyi önkormányzatok számára is.

Ami a klímaváltozást illeti: felhívom a figyelmet arra az LMP képviselői számára, hogy az atomenergia az egyik legtisztább energia, a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen tudjuk ezzel csökkenteni.

És azt gondolom, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mindezen többletek, mindezen adócsökkentések úgy tudnak megvalósulni, hogy 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 1 százalék tartalékkal kalkulálunk. Azt gondolom, ez olyan biztonsági tartalék, amelyet meg kell őrizzünk, és ha komolyan vesszük azt, hogy a világgazdasági folyamatok negatívan is befolyással bírhatnak az említett, uniós átlagot jóval meghaladó magyar gazdasági növekedésre, akkor tartalékokkal is kell kalkuláljunk.

Engedjék meg, hogy ezt követően azt tudjam elmondani, hogy az ellenzék sem okozott meglepetést. Varga László képviselő úr úgy fogalmazott, várja azt, hogy meglepetés legyen. Hát, a 803 ellenzéki módosító javaslat nem okozott meglepetést a kormányzat számára.

(14.20)

Ezen módosító javaslatok ugyanis nemcsak hogy tartalmilag vitathatók  például az említett tartalékokat nulláznák ki teljes egészében , hanem egyszerűen a matematika szabályainak sem felelnek meg. A rendkívüli kormányzati intézkedések 110 milliárdos előirányzatából az ellenzéki indítványok 1113 milliárd forintot csoportosítanának át, az Országvédelmi Alap 378 milliárdos előirányzatából ezen módosító indítványok 916 milliárd körüli összeget csoportosítanának át. De a beruházások fontosságáról is beszéltünk: a beruházási tartalék 100 milliárdos összegéből közel 160 milliárd forintot csoportosítanának át az indítványok. Azt gondolom, tehát célszerű megnézni, hogy az ellenzék által beterjesztett módosító javaslat egyáltalán számszakilag, matematikailag elfogadhatóe vagy sem. Sajnos  ismétlem  e tekintetben nem hozott meglepetést a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat ellenzéki módosítóindítvány-tömege. Ezen módosító indítványok emellett adóemeléseket is tartalmaztak, vagy pedig a hiányt növelték volna.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a költségvetés alapkarakterét érdemes megőrizni. A tisztelt Országgyűlés által látott összegző módosító javaslat csak olyan indítványokat tartalmaz, ami a családok támogatásának megőrzése, az adócsökkentések érvényesítése mellett az 1 százalékos hiánycél és így a mindannyiunk által finanszírozandó államadósság finanszírozását nem veszélyezteti.

Számos feladat áll még előttünk, de azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a 2020. évben sikeres gazdaságpolitikát eredményezhet. Ha a múltban a céljainkat sikerült elérni, akkor azt gondolom, hogy ez a gazdaságpolitika azt eredményezheti, hogy a családok támogatása felelős módon növekszik, az adócsökkentésekre is felelős módon kerül sor, meg tudjuk őrizni a biztonságot és a kiemelt területek finanszírozását úgy, hogy az említett átfogó államháztartási felelősséget is érvényesíteni tudjuk.

Mindezek alapján jó szívvel ajánlom önöknek a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)