Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.20.21:33:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (2019.07.08.), 30. felszólalás
Felszólaló Dömötör Csaba (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 3:41


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, hosszas tárgyalások után döntés született a legfontosabb uniós vezetők személyéről. Ezen tárgyalások legfőbb tanulsága az, hogy a visegrádi országok nagy egységben léptek fel, nem lehetett őket megosztani, nem lehetett őket felszalámizni és egymás ellen fordítani, pedig jó néhányan megpróbálták. Az együttműködés erejét még inkább erősíti az a tény, hogy a visegrádi országok vezetői különböző pártcsaládokhoz tartoznak.Ezzel véget ért egy korszak. Az a korszak, amikor az új tagországokat másodrangú országoknak tekintették, akiket nem kell bevonni a tárgyalásokba, hanem elég legfeljebb tájékoztatni őket azok eredményéről. Na, ennek most vége. És ez nem ok nélkül történik, mert a visegrádi országok gazdasági értelemben is egyre erősebben állnak a lábukon, fontosnak tartják a nemzeti önállóságot. Olyan alap ez, amire a jövőben is lehet építeni, különös tekintettel a közelgő, illetve részben már folyamatban lévő költségvetési tárgyalásokra.

A másik fontos eredmény az, hogy sikerült megakadályozni, hogy olyan politikusok kerüljenek az Európai Bizottság élére, akik a tisztelet minimumát sem mutatták a kelet-európai országok irányába. Egyikük Frans Timmermans, aki szélsőségesen bevándorláspárti, és több alkalommal is páros lábbal szállt Magyarországba.

A Bizottság elnökétől mi nem azt várjuk el, hogy gyarmattartó gőggel kioktasson és diktáljon, hanem azt, hogy kovácsoljon kompromisszumokat a különböző érdekek dzsungelében. Ennek sem ő, sem Weber úr nem felelt meg, arról nem is beszélve, hogy Weber úr nem számított a magyarok szavazatára. Nem számított rá, így hát nem is kapta meg.

A brüsszeli politika elmúlt évei, azt gondolom, nem kerülnek majd a történelem dicsőséges lapjaira. Bejött több millió ember, annak minden következményével. A britek távoznak, és a gazdaság egéről sem távoztak a viharfelhők, sőt minthogyha újra egyre többen gyülekeznének. Ezért mi a mostani döntéseket az újrakezdés egy fontos lehetőségének tekintjük, tiszta lappal indulhatunk.

Nem gondoljuk azt, hogy az újonnan megválasztott brüsszeli vezetőkkel nem lesznek vitáink. Mindenkinek vannak vitái, aki kiáll a saját országáért, de azt gondoljuk, hogy most nagyobb az esélyünk a számunkra kedvező brüsszeli politikára, mint eddig. Május 26-a számunkra kőbe véste azt, hogy mi a teendőnk: a keresztény alapok újraerősítése, a nemzetek tisztelete és kiállás a bevándorlás ellen. Ez az a mandátum, amit képviselni fogunk, és minden egyes vezetőn ezeket kérjük majd számon a nagy ügyekben, a közepes ügyekben és a kis ügyekben is. Ha ehhez kompromisszumokra lesz szükség, akkor kompromisszumokat kötünk, ha vitázni és küzdeni kell, akkor majd küzdeni fogunk, és ez független attól, hogy az egyes vezetők és tárgyalópartnerek milyen pártcsaládból érkeznek.

Már csak egyetlenegy dolog hiányzik ahhoz, hogy a magyar érdekképviselet szintet lépjen: mégpedig az, hogy az ellenzék végre fejezze be az aknamunkát. Higgyék el, tisztelt ellenzéki képviselők, nem pálya, továbbra sem pálya a magyarok ellen politizálni Brüsszelben. Minél hamarabb felismerik ezt, annál hamarabb jöhetnek ki a választók által kijelölt bizalmi karanténból. Ehhez kívánunk önöknek sok erőt (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.), a brüsszeli megválasztott magyar politikusoknak  bármilyen tisztségre is választották meg őket  pedig sok bátorságot és jó munkát.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai