Felszólalás adatai

ECSŐDI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha tavasz van, akkor címzett támogatásokról tárgyal az Országgyűlés. Immár 1991 óta minden tavasszal tárgyalja az adott évben induló, új címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés.

A törvény alapján a címzett támogatás döntési mechanizmusa kétfordulós. Ennek megfelelően az első szakaszban a kormány az 1094/2003. (IX.9.) számú határozatában előzetesen állást foglalt azoknak az önkormányzatok által 2003. április 25-éig benyújtott, szakmailag és pénzügyileg megalapozott költségtakarékos, a szakminisztériumok által is javasolt beruházási koncepciókról, melyek a 2004. évi címzett támogatását javasolták az Országgyűlésnek.

(12.50)

Így a képviselők már az előzetes politikai csatározásokat az elmúlt ősz folyamán lefolytatták, s ennek alapján megtörtént - néha politikai indulatoktól sem mentesen - a véleménycsere. A kormány állásfoglalását követően a támogatásra javasolt beruházásoknál az önkormányzatok elkészítették az építési és vízjogi létesítési engedélyekhez előírt terveket, megkérték a különböző hatósági hozzájárulásokat, az építésre jogosító engedélyt, lefolytatták a szakmai és pénzügyi egyeztetéseket az érintett szakminisztériumokkal. E dokumentumok alapján az önkormányzatok 2003. december 15-ig benyújtották a 2004. évi címzett támogatási igénybejelentésüket. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény a címzett és céltámogatásokra 64 milliárd 255 millió forint előirányzatot hagyott jóvá. Ezen belül a folyamatban lévő beruházások ez évi támogatási igényét is figyelembe véve a 2004. évi új címzett támogatásokra 6 milliárd forint használható fel.

A helyi önkormányzatok által benyújtott 2004. évi új címzett támogatási igények feldolgozásakor és a támogatási javaslat kidolgozása során az alábbi általános szempontok figyelembevétele történt: a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság figyelembevételével. A közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények részesüljenek előnyben. Az igénybenyújtó önkormányzatok anyagi erejéhez mérten saját forrást is használjanak fel beruházásuk megvalósításához. Mindegyik megyében legalább egy-két beruházás részesüljön támogatásban.

Az idei, 2004. évi induló új beruházásokról szóló törvényjavaslatban minden eddiginél nagyobb volumenű és darabszámú önkormányzati beruházás indítására tett javaslatot a kormány. Ami a pályázatok számát illeti: 75, jellemzően kistérségi és térségi feladatellátást szolgáló önkormányzati beruházás indul. Másrészt a volumen is igen jelentős, több tíz milliárd forinttal haladja meg a korábbi éveket, hiszen 77 milliárd forint összköltségű beruházás indulhat el. Ehhez a központi költségvetés igen jelentős, közel 62 milliárd forintos állami támogatást biztosít. Legalább ilyen fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy az önkormányzatok e feladatok mellé saját erőforrásokat is mozgósítanak.

A döntés-előkészítés során - mely az idei évben is kétlépcsős volt - a kormány természetesen figyelembe vette az ágazati minisztériumok szakmai javaslatait. Természetesen - mint korábban említettem - fontos volt a költségtakarékossági követelményeknek való megfelelés. Így szakmai vizsgálat tárgyát képezték a szakmai beruházások kivitelezési költségei, például az egy négyzetméterre jutó építésszerelési költség, a csatornázásnál az egy ingatlan bekerülési költsége, és ahol ezek a költségek túl magasnak tűntek, ott a költségvetés módosítására kérték fel az önkormányzatot. Így több esetben előfordult az is, hogy csökkentést javasoltak a beruházási összköltség vagy a műszaki tartalom vonatkozásában, éppen azért, hogy a rendelkezésre álló forrásból minél több beruházást lehessen megvalósítani.

Ugyanakkor továbbra is az a véleményünk, hogy a címzett támogatásoknál és általában az állam által finanszírozott beruházásoknál - elsősorban a szennyvízcsatornázásra vagy a felszíni vizek elvezetésére gondolok - ki kell dolgozni olyan irányelveket, amelyek lehetővé teszik a fajlagos költségek csökkentését és az állami pénz felhasználásának hatékonyabb megvalósulását. Ezáltal évente több beruházás valósulhatna meg, kaphatna támogatást, így rövidebb idő alatt érnénk el céljainkat, például az ország teljes csatornázottságát.

Legalább az előző szemponthoz hasonló súllyal esett latba a területi kiegyenlítés követelményrendszere, azaz hogy ez az állami támogatás minden megyébe és a fővárosba is eljusson. Így jellemzően két-három beruházás minden megyében elindul, de több olyan megye is van, ahol öt-hat fejlesztés is megkezdődhet az idei évben. A törvényjavaslatban szereplő beruházások - mint már említettem - elsősorban térségi, kistérségi igényeket elégítenek ki, így nagyon fontos, hogy a támogatás minél több állampolgárhoz jusson el.

A törvényjavaslat melléklete tartalmaz néhány folyamatban lévő beruházással kapcsolatos javaslatot is. Pontosan hét önkormányzat fordult a belügyminiszter asszonyhoz kérelemmel, melyben az Országgyűlés korábbi címzett támogatásról szóló döntéseinek a megváltoztatását, módosítását kérte. A hét eset közül ötben javasolja a kormány az önkormányzat kérelmében foglaltak teljesítését, két esetben javasolja az elutasítást. Támogatjuk a kormányt abban, hogy a kért változásokat fogadja el, és juttasson többlettámogatást, ami minimális mértékű. Véleményünk szerint az említett kérelmeknél különböző jogszabályok, egészségügyi minimumfeltételek módosításáról és esetleges műszaki tartalomváltozásról van csak szó.

A törvényjavaslatban, mint minden évben, javaslatot tesz a kormány a címzett és céltámogatási törvény néhány passzusának a változtatására. Ezek a módosítások alapvetően pontosító jellegűek. Fontos módosítás, hogy a címzett és céltámogatásokról szóló törvény szövegében több olyan rendelkezés is található, mely a címzett és céltámogatások, valamint az úgynevezett uniós források társfinanszírozásáról rendelkezik. 2004-től megszűnnek az úgynevezett előcsatlakozási alapok - ISPA, PHARE, SAPARD -, és felváltják azokat a strukturális alapok, a kohéziós alapok és egyéb támogatások. A költségvetés tervezése során, illetve az ISPA társfinanszírozása esetén bebizonyosodott, hogy a jövőben a címzett és céltámogatási rendszert nem szükséges társfinanszírozási forrásként figyelembe venni, ugyanakkor mindenképpen fenn kell tartani kizárólag a fejlesztések hazai finanszírozására. Ezzel összhangban a 2004. évi költségvetési törvény más minisztériumok fejezetébe utalta a különböző társfinanszírozásokat szolgáló előírásokat. Ezeket a döntéseket a szóban forgó törvényen is át kell vezetni, hogy egyértelművé váljék, az uniós támogatásra benyújtott pályázatok ugyanarra a célra a címzett és céltámogatásokból nem részesülhetnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A támogatásra javasolt 77 pályázat révén együttesen több mint 76,7 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amiből több mint 61,8 milliárd forint a címzett támogatás összege. A 75 beruházásból 18 a vízgazdálkodási ágazatban, melynek a beruházási összköltsége több mint 24 milliárd forint, 11 az egészségügyben, ahol az összberuházás közel 21,5 milliárd forint, 7 beruházás a szociális ellátás területén összesen több mint 5 milliárd forint értékben, 27 a közoktatás területén több mint 16 milliárd forint értékben, és 12 a kulturális szolgáltatás területén valósul meg, több mint 9,5 milliárd forint értékben.

A fenti támogatásokban megvalósuló beruházások az alábbi főbb jellemzőkkel rendelkeznek: az egészségügyi beruházások közül indokolt azoknak a kórházaknak a fejlesztése, melyekben a területi orvos szakmai szempontok kiemelkedően szerepelnek, olyanok, melyek első ízben részesülnek címzett támogatásban; a szociális ágazat területén azokat a pályázatokat javasolja a kormány támogatni, melyek a szociális törvényből adódóan az önkormányzatok feladatának ellátásához szükségesek; az oktatási ágazatban elsősorban a halaszthatatlan rekonstrukciós beruházások kapnak támogatást és azok, amelyek megvalósulása körzeti célokat szolgál, és a növekvő tanulólétszámból adódó követelményeket elégít ki. Ugyancsak prioritást kaptak az oktatási ágazatban az igazolhatóan növekvő gyermeklétszám miatt elsősorban a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések óvodai és általános iskolai férőhelybővítései.

A kultúra területén a művészeti tevékenységeknek, az alkotómunkának, a többfunkciós kulturális tevékenységeknek otthont nyújtó létesítések kapnak támogatást, így például az önkormányzati, közművelődési és nyilvános könyvtárak, valamint a levéltárak és a múzeumi feladatok ellátását biztosító létesítmények építését és rekonstrukcióját támogatja a javaslat.

A vízgazdálkodási ágazat esetén a szennyvízelvezetést, -tisztítást, valamint a vízellátást szolgáló beruházásokat és a belterületi vízelvezetést támogatja a javaslat. Bizonyára képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy az elmúlt években a belvízből adódó károk pluszkiadásokat jelentettek az államnak, az önkormányzatoknak és az ott élő lakosságnak. Ezért nagyon fontos, hogy a vízgazdálkodási ágazaton belül több mint 24 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezetből kitűnik, hogy a támogatott pályázatok alapján megvalósuló beruházások több százezer ember komfortfokozatán javítanak. Ezután az érintett állampolgárok jobb egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatáshoz és biztonságosabb, egészségesebb környezethez jutnak.

A fentiek alapján a szocialista frakció támogatja a törvénytervezet elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)