Felszólalás adatai

ARNÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársam valóban elmondta, és pontosan mondta azokat a dolgokat, amelyekben a pénzügyi bizottságban megegyeztünk. Nagyon sok vita nem történt a törvény benyújtásával kapcsolatban, hiszen mindenki tudja, hogy egy nehéz és hosszú kompromisszumrendszer alapján került elénk.

A vita során tehát nem a teljes szembenállás volt a jellemző. Voltak közös pontok, amelyeket érintettünk és szükségesnek tartottunk, szükségesnek tartok most is elemezni. Amennyiben meg kell erősíteni, mind a két oldal véleménye az, hogy szükség van a cél- és címzett támogatások rendszerére, hiszen a közvetlen tőkebefektetés legsikerültebb formája, ami mostanában működik a parlamentben és az országban.

A másik: abban is egyetértettünk, hogy folyamatosan kell bővíteni a címzett és céltámogatások körét. No, itt már voltak eltérő vélemények, hiszen a rendelkezésre álló költséghányad és az igények mindig eltérnek egymástól.

A harmadik, amire már utaltam, hogy kompromisszumokra épülő rendszer. Itt szeretnék egy zárójelet nyitni, amelyben elmondanám: mind a két oldalnak az volt a véleménye, hogy a köztisztviselők, akik a minisztériumokban ezzel foglalkoztak, példás munkát végeztek.

Nos, a kompromisszumokra visszatérve: jellemző, hogy többé avagy kevésbé igazságos ez a rendszer. A vélemények ott tértek el, hogy nyilván a szocialista képviselőtársaink azt mondták, hogy többé, mi azt, hogy inkább kevésbé; ezt alá is támasztjuk. Itt váltak el egymástól az álláspontok. Mi is meg tudjuk állapítani, akármelyik megye adatait megvizsgálva, hogy sajnos kormánypárti polgármesterek sokkal nagyobb arányban nyertek, mint az ellenzékiekhez tartozók. Hajdú-Bihar megyére jellemző, hogy 15 pályázatot adtak be, és ebből négy nyert: a megyei önkormányzat, ami szocialista vezetéshez kötődik, vagy szocialista, illetve szabad demokrata polgármesterekhez.

Olyan nagyberuházások nem nyertek, mint a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója, kollégium- és iskolafelújítások nem nyertek, vagy akár az én szülőföldemen mondhatnám Nádudvar városának támogatását, ahol iskolát akarnak modernizálni. Kistelepülések sem nyertek, akik szennyvíztársulást hoztak létre, így Biharnagybajom, Sárrétudvar és Szerep községeket említeném.

A másik, amin megint csak összeütköztek a vélemények, hogy szűkösek ezek a bizonyos keretek. Szűkösek, hiszen, ha megnézzük, hogy a megyei átlagban egy-két, maximum három pályázat nyer, a beadott igényekhez képest ez rendkívül kevés. Bármennyire is igaz az az álláspont, hogy jó néhány milliárd forinttal több pénz került a rendszerbe, ez még mindig csak az igények töredékét tudja fedezni.

A harmadik nagy eltérés az igények és a lehetséges teljesítések között van. Hajdú-Bihar megyét említettem az előbb. Itt megfigyelhető, hogy az igények és a teljesítés között körülbelül 1:10 az arány. Tehát ha még azt néznénk, hogy 15 pályázatot adtak be a megyéből, és ebből 4 nyert, azt mondom, derék dolog, mert körülbelül ennyi az országos átlag, vagy ennél kevesebb. De ha azt nézem, hogy az igények 1:10 arányban kaptak támogatást, akkor azt kell mondanom, hogy ez nagyon vérszegény.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy a kompromisszumrendszer, ez a fok- és mértékhatározó, a többé és kevésbé, bizony a mi véleményünk szerint sokkal inkább a kevésbé irányába mutat el. Éppen ezért a Fidesz és a demokrata fórumos képviselők az előttünk levő törvényjavaslatot nem tartották általános vitára alkalmasnak, ezért 13 képviselő a 15 ellenében elutasította ezt a lehetőséget. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)