Felszólalás adatai

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tegnap győztek a civilek a mecseki Zengő-hegyen. Tegnap győzött az emberi és természeti értékek iránt elkötelezett emberek akarata a hazai közéletben. Magyar és nemzetközi civil szervezetek, környezetvédők állhatatos tiltakozásukkal kikényszerítették a Mecsek csúcsára tervezett radarállomás építésének ideiglenes felfüggesztését. Örüljünk együtt a hazai civil társadalom első látványos sikerének. A civil szervezeteknek volt erejük és bátorságuk rábírni a szocialista-szabad demokrata kormányt tarthatatlan álláspontjuk feladására. Három nappal korábban a Honvédelmi Minisztérium még semmi okot nem látott a beruházás felfüggesztésére, hétfőn már Juhász Ferenc miniszter jelentette be: szakértői bizottság vizsgálja meg minden aspektusból a tervezett radarállomás telepítését.

Hogyan magyarázható ez a hihetetlenül éles váltás a tárca kommunikációjában és tetteiben? Vajon két nap alatt rájött a HM szakértői gárdája, hogy a Zengő-hegy 25 kilométeres körzetében található 130 település zömmel idegenforgalomból és gyógyturizmusból élő lakóinak megélhetését veszélyeztetné a lokátorberuházás? Vajon most jutott el hozzájuk az 1996-ban és '97-ben készült, Mayer-féle és a Kevei Balázs által készített tanulmány, amely egymástól függetlenül megállapítja, hogy a létesítmény területe és az azt megközelítő út kiemelt természetvédelmi területen lenne, és ezért itt semmiféleképpen nem javasolják a lokátor telepítését? Rádöbbentek volna e két nap alatt a minisztériumi szakértők, hogy az említett terület 1977 óta a védelem alatt álló Kelet-Mecsek tájvédelmi körzet része, számos védett és fokozottan védett növényritkaság élőhelye?

A tiltakozó civil mozgalmak, valamint a sajtó és a közvélemény nyomására a Medgyessy-kormánynak meg kellett hátrálnia; az utóbbi hónapokban nem kockáztatta a szembefordulást a helyi lakosokkal és az ország közvéleményével. S arra is rá kellett ébrednie a kormány tagjainak, hogy ez a Magyarország már nem ugyanaz a Magyarország, a NATO nem azonos a Varsói Szerződéssel, a mai Magyarország nem azonos a Kádár-kori Magyarországgal, ma az embereket nem lehet falhoz állítani, hamis információkkal megvezetni, tiltakozó mozgalmaikat erőszakkal elfojtani.

A Magyar Demokrata Fórum üdvözli a civilek győzelmét, üdvözli a zöld gondolat győzelmét. Egyben köszönetét fejezi ki kiállásáért, a Civilek a Zengőért Mozgalom és a számos tiltakozó szervezet aktivistáinak, a hazai és a nemzetközi környezetvédőknek, mindazoknak, akik az elmúlt hetekben bátran védelmére keltek lakóhelyük és természeti környezetük értékeinek, akik szembe mertek szállni a kormányzati sumákolással, a honvédelmi tárca szemérmetlen tagadásával és mellébeszélésével. A civil szférának köszönhetően is felemelheti fejét Magyarország. A magyar emberek képesnek bizonyultak megvédeni természeti értékeiket, még akkor is, ha ebben saját kormányuk ellenük dolgoztak.

Ám Közép-Európában nem mindenütt erősödött meg olyan örvendetesen a civil világ, mint Magyarországon. A Magyar Demokrata Fórum nevében Lezsák Sándor képviselőtársunk a hét végén egy nemzetközi méretekben is példátlan és gátlástalan környezetkárosító akció megakadályozására szólította fel a magyar kormányt és a magyar diplomáciát. A romániai, dél-erdélyi Verespatakon építeni tervezett cianidos aranybányáról van szó. A világ fejlett országaiban nem használt és a természetre felmérhetetlen veszélyt jelentő cianidos aranymosási technológiával készül kitermelni mintegy 360 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt egy kanadai-román vegyes vállalat. A beruházáshoz Verespatak történelmi települést eltörlik a föld színéről, a völgyet 180 méter magas gáttal zárják el, mögé 800 hektáros ülepítő tavat telepítenek, tele ciánnal és más veszélyes nehézfémekkel. Mindezt tervezik a Szegednél a Tiszába torkolló Maros folyó völgyében.

A Magyar Demokrata Fórum nemcsak az emberi jogok, a civilizált világ és a természeti környezet védelmében kénytelen tiltakozni a verespataki aranybánya ellen. Magyarország számára elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelent a bányaépítés. A tervezett külszíni fejtés földrengésveszélyes zónában fekszik, a gátszakadás veszélye tehát komoly és reális. Ha a verespataki bánya megépülhet, ez nem csupán Közép-Európa szégyenfoltja lesz; tragédia esetén nyolcszázszor akkora kár érné a Marost, a Tiszát és vele a Magyar Köztársaság területét és élővilágát, mint a 2000-es tiszai ciánszennyezés idején (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), az Aurul vállalat nagybányai ülepítőjének gátszakadása után.

Kérem a kormányt, hogy válaszadásakor térjen ki erre a romániai tervezett beruházásra is. Köszönöm szépen.