Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KONCZ FERENC, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-ei ülésén lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság megállapította, hogy a T/10099. számú, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megfelel a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdése szerinti, Alaptörvényből eredő, illetve a további jogi és jogalkotási követelményeknek. A T/10099. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény technikai és tartalmi módosítását tartalmazza. Környezetünk és természetünk védelme, megőrzése alapfeltétel az élővilág, az emberek egészsége és életminősége szempontjából. A természeti területek és értékek a nemzeti vagyon pótolhatatlan részét képezik, ezért kötelességünk a természeti örökség és a biológiai sokszínűség védelmezése. Természeti erőforrásainkkal takarékos és észszerű módon kell bánnunk, enélkül az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia nem fenntartható. A mulasztás súlyos következményekkel járhat, veszélyeztetheti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását.

Szeretném ismertetni a javaslat két legfontosabb elemét. A módosításnak köszönhetően a Kvt. kiegészül egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely szerint a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat.

Megállapításra kerülnek továbbá a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályok, így a barnamezős területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendje is. A barnamezős területek jelentős része nem szennyezett, ezért az ingatlanfejlesztés azokon a barnamezős területeken, amelyek egészségre és környezetre káros szennyeződéssel nem rendelkeznek, elősegítené, hogy a leromlott állapotú területek ismét becsatlakozhassanak a település vérkeringésébe.

A javaslat 7. §-ának (2) bekezdése és a 11. § (2) bekezdése környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú, a levegőminőség alakulásában ugyanis a lakossági fűtés mellett az avar és a kerti hulladék nyílt elégetésének kiemelt szerepe van. Jelenleg az önkormányzatok nagyobb része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és a kerti hulladék égetését. Számos településen azonban lehetőség adódik, időben korlátozottan, ennek a környezetet veszélyeztető tevékenységnek a folytatására. Az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetése sajnos komoly levegőszennyezéssel jár, ez pedig a kis méretű részecskeszennyezés egyik forrása, ami meghatározza a helyi levegőminőséget. A javasolt módosítás célja a levegő minőségének javítása, de járulékos hatásként a lakosság levegőterhelésből származó egészségi kockázatát is csökkenti.

A rendelkezés közvetkezésképpen összhangban áll a kormány által februárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervvel, és erősíti azon konkrét tettek sorát, amire a kormány vállalkozott.

A Fenntartható fejlődés bizottsága T/10099/2. számon részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el, amely jogtechnikai jellegű és nyelvhelyességi, illetve szerkesztési jellegű pontosításokat tartalmaz. Kérem, támogassák önök is a javaslat elfogadását. Köszönöm, elnök úr.