Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Sokat hallottunk ebben a teremben akár ennek a javaslatnak is a vitájakor a patrióta gazdaságpolitikáról, akár a gazdaságvédelmi akciótervről  tudják, ami történelmi, csak még nem került bejelentésre , annak kapcsán is hallottunk eléggé sok dolgot, legfőképpen azt, hogy mennyire ódzkodik a kormány attól, hogy eladósítsa az országot és hitelt vegyen fel. Ilyenkor mindig felhívom a figyelmet, hogy ez a kormány valójában ettől nem ódzkodik. A két legnagyobb hitelezője ma Magyarországnak Oroszország és Kína. Nekik vagyunk elkötelezve, illetve ezen túlmenően még az önök stratégiai partnereinek, a multinacionális cégeknek, ahol meg a munkavállalókat sikerült áruba bocsátani, és ezért rabszolgatörvényt kellett elfogadni, Paks II. finanszírozására orosz hitelt kellett felvenni, és a Budapest-Belgrád vasútvonal finanszírozására pedig kínai hitelből kerül sor. Én arra nem térek ki, hogy van egy több ezer éves nagyhatalom, amely tervezgeti a következő egy-kétezer évét. Nekünk arra kell kitérni, hogy ebben Magyarországnak milyen szerepe van, mekkora szerepe van, mennyire adósítja el magát, és ez valaha megtérül-e. A megtérülési számok igazából szórtak, de egyik sem kedvező. Van olyan, aki nagyon kedvezően, optimistán azt mondja, hogy akár ötszáz év alatt is megtérülhet ez a beruházás, de vannak olyanok, akik nagyon pesszimistán azt mondják, hogy 2000-2400 év alatt térül meg ez a beruházás. Én azt gondolom, hogy alapvetően nekünk erre ennyi időnk nincs.Azt a kérdést kell feltennünk  nem azt, hogy kelle ez a beruházás vagy nem, azt döntse el a kínai partner , hogy nekünk ebben ilyen szerepet kelle játszani. A szomorú aktualitását ennek a mai vitának az adja, azon kívül, hogy az orosz és a kínai érdekeket kiszolgáló kormánynak ez a fajta gazdaságpolitikája lassan már szuverenitáskérdéseket is felvet, önrendelkezési kérdéseket is felvet, nem csupán gazdaságit: hol döntenek a magyar ügyekről? Moszkvában? Pekingben? Hát, ők finanszírozzák! Ők finanszírozzák ezeket a beruházásokat, és azt gondolom, ez az, ami egy olyan politikai érdek, amit meg kellene akadályozni, méghozzá azoknak elsősorban, akik patrióta gazdaságpolitikáról beszélnek. Ebben mi a patriotizmus? Az, hogy majd Mészáros Lőrinc is ott lesz a beszállítók között? Én nem gondolom, hogy ez a patriotizmus ebben a kérdésben.

Viszont a szomorú aktualitása annak a gazdaságvédelmi akciótervnek, amelynek eléggé furcsák a keretszámai, mert csak tegnap hallottunk vagy hármat, ami állítólag tízezer milliárdra rúg, aztán később kiderül, hogy ez majd három év alatt lesz, ennek is a fele hitel, amit majd a cégekkel vetetnek fel, ebből most 82 milliárd forintot erre tettek félre. Ezt elvették a magyar emberek asztaláról. Ez ennél nem bonyolultabb, százezerével kerültek az utcára magyar munkanélküliek, akik arra vártak, hogy a kormány segítsen. Mi le is tettük a javaslatot. Önök elvették ezt a pénzt az asztalról, elvették az emberek elől ezt a pénzt, és odaadták egy olyan beruházásra, aminek a megtérülési ideje 2400 év is lehet. A magyar embereknek most van szükségük arra, hogy a magyar kormány segítsen nekik, nem 2400 év múlva, nem a belgrádiaknak, nem a kínaiaknak, hanem a magyaroknak. Ha emellé még hozzátesszük, amit végighallgattunk a Gazdasági bizottság ülésén, hogy a Mátrai Erőművet is megvették 140 milliárd forintért Mészáros Lőrinctől, meg még arra mennyit akarnak rákölteni, nagyjából ugyanennyit, többet költenek a haverokra, no meg a kínaiakra, mint amennyit a magyar munkavállalók védelmére.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Én azt gondolom, hogy az lenne egy igazi patrióta hozzáállás, az lenne egy igazi hazafias hozzáállás, hogyha az első a magyar munkavállaló lenne, aztán majd csak utána gondolkoznánk azon, hogy milyen nemzetközi projektekben érdemes stratégiailag részt venni.

De mit hoz nekünk rövid távon ez az ügy? Titkosították ennek a szerződésnek bizonyos elemeit. Államtitkár úrtól azt a választ kaptuk, hogy azok az elemei kerültek titkosításra, amelyek azt szolgálják, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikáját ne korlátozzák. Hát, milyen feltételek lehetnek ebben a szerződésben, amelyek a külpolitikánkat is képesek korlátozni? Vagy ha vannak benne ilyenek, akkor miért kötjük meg azokat a szerződéseket, amelyek ha napvilágra kerülnének, akkor bizony a külpolitikánk is korlátok közé szorulna, és nem lenne neki megfelelő mozgástere?

Itt persze fel kell tenni a kérdést, és tudom, hogy önök ódzkodnak az ilyenektől, mint hogy az Európai Unió, és igazság szerint tele is szokták plakátolni az országot azzal, hogy az Unió nekünk rosszat akar  miért nem ők a mi partnereink? Miért olyanok a mi partnereink, akikkel ha szerződést kötünk azért, hogy a politikai mozgásterünk ne csökkenjen, akkor azt titkosítani kell? Miért olyanok a mi partnereink, mint Vlagyimir Putyin Oroszországa, akivel közösen kell építeni a Paksi Atomerőművet? Miért nem azok a mi partnereink, akikkel közös szövetségi rendszerben, egy közös gazdasági egységet alkotva, közösen képzeltük el a jövőnket, és egy közös, erős Európáért szeretnénk dolgozni? Mi ezekre a kérdésekre nem kaptunk megfelelő választ. Igazság szerint semmilyen választ nem kaptunk ezekre a kérdésekre, ezért mi nem fogjuk támogatni ezt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)