Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TASÓ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvényének nemzeti hitvallásában olvashatjuk: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” Ennek szellemében kezdtünk hozzá, és az elmúlt évtizedben együttes erővel létrehoztuk a munkaalapú gazdaságot, melyben a magyar vállalkozások kulcsfontosságú szerepet foglalnak el. Jelentőségük kiemelkedő a hazai gazdaság és a magyar társadalom életében, meghatározó mértékben járulnak hozzá az ország fejlődéséhez és stabilitásához. Magyarországon napjainkban a vállalkozások száma meghaladja az 1 millió 200 ezret, és benne a munkavállalók száma közel 70 százalékot ér el.

Az elmúlt bő évtized a fegyelmezett, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikáról szólt. A 2010-ben hivatalba lépő polgári kormány egy széthullott, lerombolt gazdasági környezetet örökölt. A magyar vállalkozók a saját hazájukban csak alvállalkozók lehettek, a nyugat-európai cégek Mekkája volt Magyarország. Emlékezzünk a körbetartozások korszakára, amely abból indult ki, hogy a preferált külföldi vállalkozó cégek a magyar alvállalkozókat nyomott áron, egyébként másod-, harmadkézből tudták csak foglalkoztatni.

Csak a külföldi, tőkeerős cégek tudtak fejleszteni, versenyelőnyben voltak a kapaszkodó magyarokkal szemben, idő kérdése volt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások tönkremennek. A külföldi cégek kivitték a profitot az országból, megvolt az európai technika arra, hogy a kelet- és közép-európai országok csak a piacaikkal és a munkaerővel vegyenek részt a nyugat-európai piacgazdaságban. Az ország államcsődközeli állapotba került és kínlódott, a segélyalapú gazdaság soha nem látott mélységekben járt. A felzárkózásnak, a gazdasági növekedésnek, a versenyképesség növelésének még a gondolata is távolinak tűnt.

A 2010 előtti kormányok időszaka alatt elszabadult a munkanélküliség, agyonadóztatták a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat. A szélsőséges és elhibázott gazdaságpolitika árát a megszorításokkal a magyar embereken és a magyar vállalkozásokon verték le. Az is világosan látszik, a képlet tiszta, ha újra egy ilyen felállásban felálló csapat ugyanezt csinálja, most sem lenne másképpen Magyarországon.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját elfogadták a magyar gazdaság szereplői, mert partnerséget és együttműködést ajánlott, kialakította az erős magyar gazdaság felépítésének környezetét. Az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, Magyarország Európa egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa lett. Ez a sikeres foglalkoztatási fordulat példa nélküli volt az elmúlt harminc évben, lassan megközelítjük a teljes foglalkoztatás állapotát. Az elmúlt bő évtized alatt körülbelül egymillióval nőtt Magyarország munkavállalóinak száma, mondhatjuk azt lassan, Magyarországon minden második ember dolgozik. A potenciális hazai munkaerő-tartalék lecsökkent 700 ezerről a harmadára, lassan elérjük azt az állapotot, amikor nincsen és nem lesz szabad munkaerő Magyarországon.

Elmondható, az uniós tagállamok között Magyarország foglalkoztatásbővülése is a legdinamikusabban fejlődött. Az elért gazdasági eredmények letéteményese az a több százezer vállalkozó, akinek teljesítménye lehetővé teszi, hogy a magyar családok válsághelyzetben is megmaradjanak, biztonságban éljenek és még mellé teret nyit a gyarapodásra is.

A magyar Országgyűlés az előzőek értelmében a vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként a törvényjavaslatot, amelyről szó van, abban december első péntekjét, pénteki napját a magyar vállalkozók napjának tervezi nyilvánítani.

Tisztelt Ház! Hála istennek egy többen tapasztaljuk a hazai vállalkozások társadalmi szerepvállalását a közjó megvalósításában. Érdemes erre kitérni, hisz a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetátalakítás, a privatizáció, a kárpótlás és az állami cégek sokszor átgondolatlan, legtöbbször szándékos lerombolása után hosszú idő kellett a gazdasági élet stabilitásához. Nyoma sem volt annak a kultúrának az országban, amely világossá tette, hogy a vállalkozásoknak, a magántőkének a társadalom felé van még tennivalója, van a társadalom felé felelőssége.

Nem volt kultúrája a magántőkének, nem tudták és nem értették, hogy a jól működő társadalomhoz, akiknek lehetőségük van, a kötelező adáson kívül hozzá is lehet és hozzá kell tenni. Ennek a felelősségtudatnak a támogatója, kiemelkedő képviselője volt Demján Sándor, a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb mecénása és nagylelkű adakozója. A vállalkozások és a társadalom kapcsolatáról elmondott, sokszor ismételt gondolatai egyben a hitvallása is volt. 24 évvel ezelőtt, mint elhangzott, a vállalkozók napjának megszervezésével indította el azt a folyamatot, amely most talán révbe ér.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném önöket abban is megerősíteni, hogy a magyar vállalkozások a vidéki Magyarország gazdaságának alapját is jelentik. Azért kell róluk külön is szólni, mert a helyi kis- és közepes vállalkozások általában saját maguk menedzserei, fejlesztői és innovációs szakemberei, a munkavállalók, a családok védőbástyái és a magyar vidék megmaradásának kulcsszereplői. Ők azok, akik a hazai és a helyi munkaerőt választják, a helyi óvodát, iskolát, polgárőrséget, mazsorettcsoportot, az egyesületeket támogatják. Elsősorban az ő adóforintjaikból tudnak szolgáltatásokat javítani, ellátásokat fejleszteni és a világunkat komfortosabbá tenni az önkormányzatok. Elsőként adakoznak, ha valakin segíteni kell, és jelképesen értve, ők veszik meg mindig a legtöbb tombolaszelvényt.

A vállalkozók gazdasági és társadalmi szerepének fontosságát ismerve, 2000-ben már Nyíradonyban, a vállalkozók bálján átadtuk „Az év vállalkozója” díjat, aztán ezt még több más alkalom is követte. A jegyzőkönyv kedvéért mondom el mindenképpen: néhai Szilágyi László tüzépes vállalkozó volt Nyíradonyban ez első év vállalkozója, aztán Perge György bádogosmester, Pósán György vas-műszaki boltos követte, aztán Szilágyi Zsolt, Paulik Zsolt, és sokan mások lehettek az év vállalkozói, hiszen kiemelkedő tevékenységükkel sok száz embernek adtak munkát és viselték a gondjukat.

Sorolhatnám azt is, hogy minden településen a térségünkben, de Magyarországon is vannak mecénások, vannak befektetők, vannak jólelkű támogatók, akiknek a helyi szerepvállalása nagyon fontos. Arról mindenképpen jó szólni, hogy Magyarországon ez a folyamat erősödik. Egyre többen vállalnak felelősséget és tesznek lépéseket, áldoznak forintokat, súlyos összegeket a közjó érdekében.

A legfontosabb azonban, hogy a mindenkori magyar kormány kövesse azt a modellt, amely a magyar vállalkozásokat megerősítette. Nem is lehetne aktuálisabb a törvényjavaslat, hiszen a napokban került elfogadásra az építési és közlekedési miniszter, Lázár János törvényjavaslata, ami egy fontos momentummal gazdagodik. Az új építésügyi szabályozás osztrák mintára a magyar és a helyi vállalkozásokat és azok lehetőségét erősíti meg; ez egy fontos tétel. Reményeink szerint soha nem lesz olyan, mint ami korábban volt, hogy a magyar vállalkozások hátrányban lesznek bármikor is a saját hazájukban.

Az országban 2014 óta működnek az új szemléletű munkahelyteremtő és munkahelymegtartó beruházásokat segítő támogatások, a technikai fejlesztéseket, innovációt segítő programok, hitelek, kamattámogatások, amelyek biztossá teszik a vállalkozások működését. Ez a kulcs a magyar gazdaság stabilitásához, mert jó szándékú támogatókra, adófizetőkre, mecénásokra, akiknek fontos a hazájuk, Magyarországnak mindig szüksége lesz. A magyar modell működik és garancia arra, hogy hazánk képes lesz megtartani politikai, gazdasági önrendelkezését, és nem térnek vissza az egykori, sokat kárhoztatott idők.

A gazdasági folyamatokban, az értékteremtésben alapvető szerepet betöltő vállalkozókat, akiknek munkaerőként és országépítőként széles körű társadalmi-gazdasági befolyásoló erejük van, nagyra becsüljük és elismerjük. A Fidesz-frakció jó szívvel támogatja, hogy december 1. a magyar vállalkozók napja legyen.

Kérem az Országgyűlés tagjait, a frakciókat, hogy támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)