Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Államtitkár Úr! A 2018. évi költségvetésről szóló beszámolónál a tervezésnek talán bírálatával kezdeném először. Ha azt vesszük, hogy júniusban már elfogadtuk a költségvetést, amely költségvetést alapvetően befolyásol ez a mostani zárszámadás, amelyben hallottunk 1000 milliárd és 1200 milliárd maradványt, ez nyilván a jövő évi költségvetésnek a része lesz, valamilyen módon valaki be fogja oda tenni abba a költségvetésbe ezt a maradványt, amiről itt a zárszámadás szól. Ezt a fajta tervezést az államháztartási törvény nem ismeri az alrendszereknél. Ott nem fordulhat az elő, mondjuk, az önkormányzat egy elég nagy alrendszer, a 3180 önkormányzatnál elő nem fordulhatna olyan eset, hogy költségvetést úgy fogadnak el, hogy előtte nem tudják, mi a kassza, tehát a zárszámadás nem történt meg. Itt pedig az a helyzet van, hogy előbb van a költségvetés, már megvan 2020-ra a költségvetés, és az, hogy milyen pénz az, amivel ez még ki lesz dekorálva, az most derül ki, de hát a költségvetési törvény meg van alkotva. Ezt a fajta tervezést valahogy nem lehet elfogadni, nem is beszélve róla, hogy ezt az 1000 milliárd vagy 1200 milliárd szabad maradványt  mert azt sem tudjuk, hogy szabad vagy ez terhelt valamivel, de az olvasható ki a törvényjavaslatból, hogy ilyen nagy áthozatal lesz 2020-ra , azt ki fogja kontrollálni. A magyar parlament valószínűleg nem.

Tehát ha valahol a törvényalkotónak, a magyar parlamentnek, az országgyűlési képviselőknek van joguk, lehetőségük kontrollálni egy kormányt, és a közös pénzünkkel gazdálkodni, az éppen a költségvetésnek az ellenőrzése, ez egyben persze a kormánynak az ellenőrzése is, és ez a lehetőség nem adatik meg ebben a ciklusban  és az előzőben is valószínűleg így volt , ebben a ciklusban nincs lehetőségünk ellenőrizni. És ha az előző példához visszatérek, egy önkormányzatban ezt nem lehetne megcsinálni, sem az ellenzékkel, sem az ottani többséggel, hogy bármit a polgármester, itt ebben az esetben a kormányfő úgy módosít az állam költségvetésén  akár 100 milliárdot is, az összeg nem is érdekes itt már , hogy azt semmilyen kontroll alá nem veszik. Az önkormányzatoktól ilyen tekintetben lehet tanulni, hogy hogyan kell államháztartás szerint költségvetést megtervezni, hogyan kell azt a pénzt kontroll alatt elkölteni.

Tehát ezek a pénzek, amiről itt szóltunk és olvashattunk is, bizottsági vitán is végighallgattuk, hogy mekkora eredményei vannak a 2018. évi költségvetésnek, bármelyik passzusát vesszük, az államtitkár úr előterjesztésében is, illetve az írásos anyagban is vagy a bizottsági összefoglalókat is, ha hallgattuk, akkor csoda jó évet tudtunk zárni, gond nélkülit.

A másik mondandóm, ami miatt elég nehéz lenne ezt a költségvetési zárszámadást támogatni, az mindenekelőtt, ennél az alrendszernél maradva, az, amilyen bizonytalanságban a települések vannak ma. És ha a költségvetésnek valamit biztosítani kell, hiszen a magyar költségvetés konkrétan a választókkal, a magyar állampolgárokkal a településen találkozik, a települési szolgáltatásokban kapja meg azt, amiről itt elvileg szavaznunk kellene, az súlyosan sérül.

Néhány dolgot szeretnék példaként felhozni, mások is példával próbálták bemutatni. Itt van a minimálbér, amit például nagy sikerként él meg az anyag, hogy a minimálbér mekkora változáson esett át, illetve a garantált szakmunkásbér. Ezt sajtótájékoztatókon a településvezetők meghallják, hogy kérem szépen, ennyivel emelte a kormány a minimálbért, és utána az a feladata van majd a Közlönyben, hogy ezt hajtsa végre. Igen, de ha valaki azt mondja, hogy A, akkor mondjon B-t is, tehát küldje a pénzt is hozzá. Tehát bizonyos önkormányzatoknak érkezik a pénz, bizonyos önkormányzatoknak nem. Tehát olyan költségvetés van elfogadva 2018-ban is már, és olyan van 2020-ra is elfogadva, ami differenciát csinál az egyik és a másik település között, magyarul az egyik településtípustól, konkrétan, azt hiszem, 107 önkormányzattól elveszi a pénzt és átcsoportosítja, tehát egymást finanszírozzuk, keresztbe finanszíroznak az önkormányzatok, amihez nem tesz be pluszpénzt a magyar költségvetés, hanem megfinanszíroztatja az önkormányzatokkal. Ezt pedig úgy csinálja, hogy egyrészt egy konkrét önkormányzat esetében ez 100 milliós nagyságrendű minimálbér-kiegészítést jelent, és garantált bérkiegészítést is jelent, tudnék számokat is mondani, de nincs sok értelme, a jegyzőkönyv miatt. (Az elnök csenget.)

Azt gondolom, hogy a másik, ami nagyon szigorú, az az államosított oktatásnak az önkormányzatokkal való eltartatása. Erről viszont nem szól semmit ez a törvény, hogy ezt is az önkormányzatok fizetik ki. (Taps a DK soraiból.)