Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Így a vitanap végeztével az ember néhány olyan gondolatot szeretne még értékadóként hozzáadni a mai beszélgetéshez, amely mindenképp fontos Magyarország költségvetése szempontjából. Háromszoros nagyapaként én mindig a családomat nézem, szeretteimet nézem, és mindazokat, akik körülöttünk élnek, Magyarország polgárait. Nem vagyok közgazdász, én inkább a humánpolitikai területen érzem magam járatosnak, éppen ezért minden költségvetést az emberek oldaláról igyekszem megközelíteni. Az ő mindennapi sorsukkal, az ő mindennapi életükkel, munkakörülményeikkel, életkörülményeikkel, lakhatási körülményeikkel és egyáltalán nemzetünk sorsával foglalkozom elsősorban. Innen is közelítem meg Magyarország költségvetését.

Ez a 12. költségvetés, amelynek a vitájában részt vehettem. Emlékszem, volt olyan, amikor még reggel fél 5-kor vitatkoztunk Magyarország költségvetéséről, és név szerinti szavazással tudtuk útjára engedni azt a jogszabályt, amely meghatározta az egész éves költségvetésünket, amely szerint tudott működni az ország. Boldog és büszke vagyok arra, hogy minden olyan költségvetést, amit eddig megszavaztunk és elengedtünk, bizonyíthatóan egy évre szólt, egy évig tudott működni az ország. Nem mondom, hogy nem voltak benne nehezebb pillanatok, de mindig kiszámíthatóan, stabilan és tervezhetően működött Magyarország költségvetése.

Én úgy érzem, hogy a 2023-as költségvetés tervezete hasonlóan átgondolt, megfontolt, és épít arra a tapasztalatra, amely 2010 óta ebben a kormányzatban és ebben a gondolkodásban, ebben az értékkörben eddig már lecsapódott.

Számomra nagyon fontos az is, hogy gondol a költségvetés kiemelt területként két olyan nagyon fontosra, amely gyermekeink, unokáink, családtagjaink, szeretteink számára nagyon fontos: a biztonságérzetünk. A biztonságérzetünk pedig két fontos területen kell hogy megerősítést nyerjen: az egyik a honvédelmünk, Magyarország védelme, a másik pedig az a fajta biztonságérzetünk, amely a mindennapi életkörülményeinket jelenti, egyszóval mindennapi rezsinket.

(19.40)

Azt a rezsit, amely mindenkinek minden hónapban kérve, kéretlenül, de megjön, amellyel számolnia kell, terveznie kell, és a következő hónapban, a rákövetkező hónapokban, és évszakoktól változóan pedig annak a szezonális hatásaival együtt befolyásolja az emberek életét. Ebben a biztonság, a kiszámíthatóság mindennél előrébb való, tehát a rezsicsökkentés biztosítása, annak garanciája, egyben az ország polgárai életkörülményeinek biztosítása is, annak garantált minőségével együtt. Számomra ezért fontos, hogy ez a két alap létrejön, és egyfajta stabilitást ad az ország életében.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ebben a bolond világban, amely körülvesz bennünket, s amely időről időre kihívásokkal szembesíti az országot, abban a költségvetés biztonságérzete segítséget nyújt számunkra. Megéltünk már jó néhányat. Megéltük a 2015-ös migrációt, megéltük a 2020-as Covid-válságot, és most egy háború, a szomszédunkban dúló háború kellős közepén vagyunk, és ezt még csak tovább fűszerezi Európa energiakrízise. Mindebben a világban kell fogódzókat nyújtanunk Magyarország polgárai számára, és olyan biztonságérzetet adnunk, hogy Magyarország költségvetése egy éven át a megélhetésüket, a tisztességüket, a biztonságukat garantálja. Olyan mutatószámokkal dolgozik ez a költségvetés, amelyek stabil alapokon nyugszanak, a növekedési rátát figyelembe véve, a GDP-arányos hiánycélt is figyelembe véve és az infláció mértékét is figyelembe véve. Ezek követhető számok, kiszámítható számok abban a kiszámíthatatlanságban is, amely körülvesz bennünket.

Nem szeretném ismételni az előttem szólókat, tételenként elmondták, hogy melyek azok a kiemelt területek a költségvetésben, amelyek különös fontossággal bírnak: a biztonságunkat jelentők, a gyermekes családok támogatását jelentők, az egészségügy biztonságát jelentők, az oktatásunk minőségét jelentő kiadások, és nem mellesleg a nyugdíjakra és a közszféra megemelkedő jövedelmére vonatkozó irányszámok is számomra fontosak és irányadók, hiszen a családom egy része pontosan ezekből él meg.

Egy területtel kiemelten szeretnék foglalkozni ezek mellett, a magyar vidékkel, a magyar faluval és a magyar gazdaság helyzetével. Azért mondom átfogóan, mert a magyar vidék, a magyar falu számomra a „Magyar falu” programban mintegy esszenciaként jelenik meg, amelynek során a kormány biztosította a magyar vidéket arról, hogy számára ugyanolyan fontos, mint a város, és ugyanolyan fontos, mint a főváros. Ezzel együtt tudunk élni. Ennek arányos fejlődése, fejlesztése egyben garancia arra, hogy az ország is arányosan fejlődik.

Akkor, amikor a magyar faluban néhány millióról, tízmillióról vagy százmillióról beszélünk, amely a városok mértékében természetesen milliárdokban tehető, akkor a magyar faluban élhető falut tapasztalunk, látunk, élünk meg, amely megújult középületekkel, megújult orvosi rendelőkkel, közszolgáltatásokkal, közúttal, járdával, ravatalozóval és sok minden mással, ami a vidéken élő ember számára nagyon fontos. Mert Magyarország attól élhető, ha a magyar vidék élhető, és Magyarország attól élhető, ha egyben a magyar gazdaság is élhető.

Ezért különösen fontos számomra, hogy Magyarország Kormánya úgynevezett gazdasági zónákra osztotta föl az országot, amelyeknek arányos fejlesztésére törekszik is. Azzal együtt, hogy szeretné azokat a növekedési centrumokat tovább erősíteni, amelyekben zömében egyetemek és olyan gazdasági csomópontok vannak, amelyek egyben technológiai és olyan gazdasági-fejlesztési modellt nyújtanak a tágabb területek számára, ahol a bedolgozó üzemek, ahol a további kihelyezett munkavégzés, és ahol a megújult infrastruktúra segítségével a magyar vidék is bekapcsolódik abba a fajta gazdasági körforgásba, amely az ország nyugati felét, északnyugati felét, a központi régiót, most már Debrecen környékét és jó néhány olyan nagyváros környékét is jellemzi, ami hál’ istennek, most már Miskolcra is ugyanúgy érvényes.

A gazdasági zóna egyben azt is jelenti, hogy ott minden együttes fejlesztése kihat a másikra. Hiszen, ha az egyetemet, a felsőoktatást fejlesztjük, akkor a tudáscentrumokat arra készítjük föl, hogy a technológiai transzfer segítségével a magyar gazdaságot azonnal tudják segíteni. A magyar munkaerő képzésével pedig a felsőfokú és a szakképzési centrumok segítségével pedig középfokú szakemberek biztosításával egyben garanciát nyújtanak arra, hogy ma a magyar termék piacképes lesz országon belül, Európában és a világban is. Hiszen erre törekszünk, hogy minél több hozzáadott értéket tudjunk megteremteni ezekben a növekedési centrumokban, majd az egyre bővülő gazdasági körökben, hiszen Magyarország célja az, hogy csökkentse a bedolgozó ország vagy összeszerelő ország látszatát, és egyre magasabb legyen a hazai hozzáadott érték egy-egy termék létrehozásában.

Éppen ezért fontos számomra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye hogyan változott az elmúlt években. Néhány beszédes adatot szeretnék elmondani. Az ipari termelés megoszlása Magyarországon  és ebbe helyezném majd be természetesen megyénket  Győr-Sopron megyében 12,6 százalék volt az elmúlt években. Ez egy imponáló szám. Imponáló szám az is, hogy Budapest és agglomerációja 10,8 százalékkal tudott részt venni ebben a növekedésben. Az meg számomra különösen hízelgő, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8,2 százalékkal volt részese Magyarország gazdasági növekedésének.

Ebben a megyében az elmúlt években 76 százalékkal nőtt az ipar teljesítőképessége. Ebben a megyé-ben 2010-hez képest 36 ezerrel dolgoznak többen úgy, hogy a megyei elvándorlási adatok még közben romlottak is. És azt is el kell mondjam, hogy a külföldi beruházók által a hetedik legkedveltebb célterület Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Miért? Mert a növekedési potenciál, Miskolc, a Miskolci Egyetem mint gazdasági központ segítésével kiterjedhet a megye egészére, és nemcsak az úgynevezett borsodi ipari tengely, tehát Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd tud növekedni, hanem ezen túl a kisebb területek is lehetőséget kapnak a bedolgozással, a részegységek gyártásával, magyarul a hozzáadott érték és a magyar termék egészéhez való hozzájárulásukkal.

Ózd a szülővárosom. Ózd, az elmúlt években sokszor lesajnált város ma gazdasági szerkezetváltáson megy át. A két korábbi nagy összeszerelő üzem, amely valóban összeszerelt részalkatrészekből végtermékeket, ma már nincs ott, a második most költözött el éppen. Ki jött a helyére? Olyan magyar vállalkozás, amely teljes egészében hazai termékkel, magas hozzáadott szellemi teljesítménnyel nemzetközi tekintetben is elismert. Ez a Wellis. És most olyan külföldi cég érkezik Magyarországra a korábban bezáró összeszerelő üzem helyére, amely számunkra nagyon fontos, mert az autóipar területén nyújt lehetőséget ahhoz, hogy hasznos termékkel tudjon hozzájárulni Ózd is az észak-magyarországi autóipari klaszter tekintetében.

Számomra, számunkra Ózd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulcskérdés. Kulcskérdés azért, mert nemcsak a gazdaság hagyományos ágazatai, hanem a turizmus egésze is fejlődött. A hagyományos desztinációk mellett, tehát a nemzeti parkok, illetve Tokaj vidéke mellett most már újabb lehetőségeket kaptunk s kapunk az infrastruktúra fejlesztésével, az „Aktív Magyarország” programban való részvétellel, hiszen kerékpárutak épültek és olyan turisztikai attrakciók valósultak meg, amelyek további vonzerőt jelentenek.

Mivel Magyarország költségvetése számomra, vidéki képviselő számára lehetőséget biztosít arra, hogy a vidék Magyarországa, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózd és térsége is fejlődjön, én elfogadásra javaslom ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)