Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.09:50:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (2023.10.10.), 72. felszólalás
Felszólaló Varga Mihály (Fidesz)
Beosztás pénzügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 3:43


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm mindenkinek, aki részt vett a vitában és hozzászólt, hogy ezzel is segítette a törvényjavaslat jobb megértését a nyilvánosság számára, és segítette képviselőtársaink számára is ezt világosabbá és egyértelműbbé tenni. Szomorúan kell konstatálnom, hogy nem mindenkinek sikerült a törvényjavaslatot értelmeznie.

Két dologra szeretnék még kitérni. Az egyik az infláció letörése. Nyilvánvaló, hogy Magyarország  utaltam rá az expozéban, csak nem akartam ebbe az irányba elvinni az időt és hosszan beszélni erről  egy energiaszegény, az energiaáraknak sokkal jobban kitett ország, mint más országok a térségben. S ha az energiaárak robbanásszerűen megnövekednek, akkor ez azokat az országokat érinti jobban, amelyek saját erőforrással, saját energiaforrásokkal kevésbé rendelkeznek. Ez ennyire egyszerű, és nem tudom egyszerűbben elmagyarázni. Tehát abban, hogy az infláció Magyarországon rekordmagasságot ért el, jelentős szerepe volt az energiaáraknak. Nagyjából úgy lehet számolni, hogy körülbelül a felét jelentette, a felét tette ki az inflációs változásoknak az energiaár.

A másik legnagyobb része az élelmiszerárak növekedése volt. Ez egyébként európai tendencia volt a Covid után. Ezt tetézte egy 2021-es és főleg ’22-es aszályos időszak, amikor robbanásszerűen megnőttek az élelmiszerárak. Ez a kettő együtt, az energiaárak és az élelmiszerárak robbanásszerű növekedése az egekbe lökte az inflációt, s nemcsak nálunk, hanem mindenhol, de mivel mi energiaszegény ország vagyunk, nálunk ez sokkal inkább hatott. A kormány pont azért veszi át részben a jegybanktól az infláció letörésének a munkáját, mert úgy érezzük, hogy a hagyományos, klasszikus monetáris politikai eszközök már kevesek ahhoz, hogy letörjék az infláció mértékét. Ezért kellett a kormánynak a kamatok, az árak korlátozásával, ársapkák bevezetésével, a Versenyhivatal versenypártolási javaslatának a támogatásával, a központi árintézkedések kordában tartásával az infláció letörésébe beszállni.

(12.50)

És azt gondolom, hogy ez eredményes, jól látható, hogy lényegében február óta folyamatosan csökken az infláció mértéke, és bízunk abban, hogy az év végére, sőt már az év vége előtt, az utolsó előtti hónapban, novemberben is 10 százalék alá fog csökkenni.

Amit még szeretnék hozzátenni, az időtáv kérdése. Azt gondolom, hogy ebben sem kell okosabbnak lennünk az Európai Központi Banknál és annál a gyakorlatnál, mint ami Európában kialakult. Mit jelent a középtáv? Nem rövid táv és nem hosszú táv  középtáv. A jegybanknak van lehetősége ezt mérlegelni, hogy ha a jegybanknak nyeresége keletkezik  remélhetőleg , akkor a jegybank ezt a nyereségét felhasználhatja a saját tőke pótlására, tehát bízunk abban, hogy a jegybank eredményes tevékenységével majd nyereségre is szert tesz, és ebből tudjuk a tőkét visszapótolni. Természetesen a kormánynak megvan a lehetősége, hogy mérlegelje adott esetben ennek a tőkepótlásnak a felgyorsítását. A középtávot az Európai Központi Bank elfogadta, mi azt gondoljuk, hogy ez átvezethető a magyar jogszabályokba is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a részvételüket a vitában, kérem majd a javaslatnak a támogatását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai