Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi az MNB, a Magyar Nemzeti Bank feladata? A Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata, hogy a magyar pénzügyi rendszerben és rendszeren belül meghatározza és megvalósítsa a monetáris politikát; védje a magyar fizetőeszközt az inflációval és a külső támadásokkal szemben; biztosítsa az adott gazdasági helyzetben optimális kamatpolitikát.

Ezt a feladatát független szervezetként végzi a jegybank, azonban maga is betagozódik az államigazgatás szervezeti rendszerébe, ezért szükségesnek érzem a kormány álláspontjának bővebb kifejtését a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság az utóbbi években több sokkhatást volt kénytelen elszenvedni. Ezek közül a legutóbbi, és mondhatjuk, hogy egyben a legjelentősebb az a sokk volt, amelyet a szomszédban kitört orosz-ukrán háború, az arra válaszul adott gazdasági szankciók, az energiaár-robbanás, majd a rekordmagas infláció okoztak.

Ma már az Európai Unión belül is egyre szélesebb kör osztja azt az általunk a kezdetektől megfogalmazott álláspontot, hogy ezek a szankciók alapvetően Európának, az uniós tagállamoknak ártanak, méghozzá nem is akármilyen mértékben. Mivel a szankciók hirtelen és mélyen beavatkoznak hosszú idő alatt kialakult piaci folyamatokba, ezért törvényszerű, hogy rendszerszintű zavarokat okoznak. E zavarok hatásai között pedig első helyen kell említeni az energiaár-robbanás után felpörgött inflációt.

Az infláció Magyarországot különösen nagymértékben sújtotta; ennek az okait több alkalommal, több fórumon részletesen tárgyaltuk, az energiakitettségtől az aszályon át sok egyéb szempontig. Én az itt elhangzottakhoz csak annyit szeretnék összegzésképpen hozzátenni, hogy a háború kapcsán kialakult magas inflációs környezet a jegybankok számára is új helyzetet teremtett, és nem csak Magyarországon. Tavaly számos uniós tagállam jegybankja zárt nagy veszteséggel, például Belgium, Hollandia, Lengyelország vagy éppen Németország jegybankja is. Sőt, maga az Európai Központi Bank is veszteséggel működött. Itt tehát nem magyar sajátosságról van szó, az viszont magyar gyakorlat, hogy a hatályos törvény szerint a költségvetésnek öt év alatt  egyenlő részletekben  át kellene vállalnia a jegybank veszteségét.

Rögzítsük azonban, hogy a jegybankok működését és feladataik ellátását, amelyek közül a legfontosabb az infláció kezelése, nem befolyásolja a saját tőke összege, amint ezt az említett európai példák is mutatják. A magyar gyakorlat ma lényegesen eltér az uniós gyakorlattól, ahol többnyire nem szabályozzák a jegybanki veszteség költségvetési kezelését.

A mai háborús szankciós helyzetben egyik alapvető célunk a költségvetési fegyelem fenntartása, a hiány leszorítása. Ezért a kormány egyeztetéseket folytatott a Magyar Nemzeti Bankkal a kérdésben. Az MNB-törvény jelenlegi módosítási tervezete a jegybank bevonásával meghozott döntés eredménye. A módosítási javaslat lényege, hogy a jegybank veszteségét  hasonló nemzetközi példák alapján  nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel.

Ezt a szabályt többek között Horvátország alkalmazza, ahol 2020-ban álltak át erre a jelenlegi, ott most futó új rendszerre. A jegybanktörvény jelenlegi módosításának kidolgozásánál a horvát jegybanktörvény mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank vonatkozó kritériumából indultunk ki. A tervezetet előzetesen egyeztettük az Európai Központi Bankkal, amely szintén jóváhagyta az elképzelést.

A módosítások elfogadása esetén 2024. január 1-jén a 2024-es költségvetéssel egyidejűleg léphetnek hatályba a majdan elfogadott szabályok.

(10.40)

Tisztelt Ház! Ha áttekintjük a 2010-es évtizedet, akkor azt láthatjuk, hogy ebben az időszakban az inflációt sikerült pár év alatt leszorítani, majd tartósan alacsony szinten tartani, amiben nyilvánvaló szerepe volt a jegybank és a kormányzat, tehát a monetáris és a fiskális politika közötti összehangolt munkának. Ez egy olyan eredmény, amiről mindenképpen érdemes szót ejteni, ami a 2010-es évek sikerességének egyik bizonyítéka.

A 2020-as Covid-válságot a megerősödött magyar gazdaság, illetve pénzügyi rendszer gyorsan ki is heverte. A jelenlegi háborús szankciós helyzet azonban még itt van velünk, és olyan gyökeres változásokat okoz, amelyekhez gazdaságpolitikai eszközökkel is alkalmazkodnunk kell. A jegybanknak, amely az infláció kezelésében a saját, természetes piaci szerepe okán elsődleges szerepet vállal, alapesetben minden eszköze megvan az árstabilitás eléréséhez. A szankciós infláció idején azonban a kormánynak fel kellett ismernie, hogy a jegybank önmagában nem tud megbirkózni a kialakult inflációval, ezért indokolttá vált a kormány beavatkozása is.

Hadd rögzítsem, ez szintén nem magyar sajátosság, hiszen más tagállamokban is láthatjuk a kormányzati, gazdaságpolitikai intézkedések alkalmazását az infláció elleni küzdelemben. Ez egyébként nem is annyira meglepő, ha belegondolunk, hogy az infláció európai felpörgése mögött a szankciók formájában olyan intézkedések azonosíthatók, amelyek logikailag leginkább a gazdaságpolitikai intézkedésekhez társíthatók.

A kialakult helyzetben tehát szükségessé vált, hogy a kormány is ringbe szálljon az infláció elleni küzdelemben, hiszen a fiskális politika is rendelkezik eszköztárral e téren. Az ársapka, a kamatsapka, a kötelező akciózás, az állami kereslet csökkentése meghozta a kívánt hatást, így novemberben újra elérkezhet az egy számjegyű infláció időszaka, jövőre pedig tovább csökkenhet a pénzromlás mértéke.

Tisztelt Ház! Az infláció letörése melletti másik nagy feladat a fogyasztás mielőbbi beindítása a költségvetési fegyelem fenntartása mellett. Ezt a folyamatot támogatja a ma tárgyalandó törvénymódosítás, amely több száz milliárd forintnyi terhet vesz le a jövő évi költségvetés és így az adófizetők válláról, miközben a jegybank működését nem veszélyezteti, sőt középtávon annak kiegyenlítettebb működését és rugalmasabb gazdálkodást eredményezhet.

Mert mi is okozza a jegybank veszteségét? Tény, hogy a magyar jegybanki mérleg a koronavírus időszakában bruttóhazaitermék-arányosan közel a duplájára nőtt, forintban mérve a mérlegfőösszeg ennél is nagyobb arányban, a 2019. év végi 12 300 milliárd forintról a 2022. év végére 28 100 milliárd forintra bővült. A jegybank jelenlegi veszteségét az okozza, hogy ezeket az eszközöket a jegybanknak továbbra is magas kamat mellett kellett finanszíroznia.

Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírust követő időszak és az ukrán-orosz háború tehát új, korábban nem tapasztalt kihívások elé állította a gazdaságpolitikát. Erre egy aktuális példa a jegybanki veszteségtérítés ügye is, amely az utóbbi évben kritikus kérdéssé vált. A jelenlegi jegybanki veszteségtérítési szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésből öt éven belül, évente egyenlő részletekben megtéríti a költségvetés.

A kormány elkötelezett a szigorú költségvetési fegyelem fenntartása, valamint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett. Ez a cél pedig mára szükségessé tette az MNB veszteségtérítésének rugalmasabbá tételét, aminek egyébként a jegybank hosszabb távú működése szempontjából nincs akadálya, hiszen láthatjuk, hogy az MNB működése 2013-2020 között jelentős nyereséggel történt. Ebben az időszakban a devizaműveletek eredményeként realizált, mintegy 1600 milliárd forint összegű nyereségből 600 milliárd forint került be a központi költségvetésbe. A fennmaradó összeg egy része az eredménytartalékot növelte, de jelentős hányadából támogatott a jegybank társadalmi felelősségvállalási, illetve alapítványi tevékenységeket, valamint fedezte az első négy év  összességében számottevő  kamatveszteségét, miközben a saját működését is finanszírozta. (Csárdi Antal felnevet.)

Tisztelt Ház! A jegybanki nyereség 2021 őszétől kezdődően a kamatemelési ciklusból adódó növekvő kiadásokkal egyidejűleg fordult veszteségbe. A 2021. évi 57 milliárdos veszteséget már az eredménytartalékból finanszírozta a jegybank, 2022-ben pedig a veszteség már 402 milliárd forintra nőtt. Ebben kétségtelenül szerepe volt a megváltozott monetáris politikai hozzáállásnak is. Nézzük ezt meg részleteiben is!

A jegybank irányadó eszközének kamata a 2022. év eleji 4 százalékról év végére 18 százalékra emelkedett, a kamatemelések következtében pedig 1062 milliárd forint összegű negatív kamateredmény jelentkezett. Ez jelentősen meghaladta a közel 800 milliárd forintos nyereséget. A Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje ugyanakkor a jelentős veszteség ellenére is pozitív maradt, a 2022. év végén 256 milliárd forint volt. A saját tőkét továbbá a korábbi évek eredményeit tartalmazó eredménytartalék, valamint a nem realizált árfolyamnyereségeket tartalmazó kiegyenlítési tartalék növelte. A jegybanktörvény a 2022. év végén elfogadott módosításnak köszönhetően idén a költségvetés felé mégsem keletkeztetett befizetési kötelezettséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az elhangzottakból is látható, az MNB eredményét számos tényező és egymással ellentétes folyamat befolyásolja. Szem előtt kell emellett tartani azt is, hogy az MNB eredménye nagymértékben függ az általa meghatározott kamatpályától. 2023 első félévében a Magyar Nemzeti Bank 1000 milliárd forint körüli veszteséget realizált. Ez alapvetően a magas infláció és az árfolyam megvédésének érdekében magasra emelt kamatok következménye. Másrészt a jegybank korábbi lépései, a kötelező tartalék emelése és a tartalék után fizetendő kamat átalakítása mérsékelni fogja a Magyar Nemzeti Bank veszteségeit.

Mindazonáltal a jegybanki veszteség napjainkban a legtöbb fejlett országban megfigyelhető tendencia. Az elmúlt évtized laza monetáris politikája során a központi bankok alacsony kamatozás mellett nyújtottak hiteleket, illetve vásároltak kötvényeket vagy bővítették nemzetközi tartalékaikat. Ez a likviditásbővítés ráadásul a koronavírus-járvány időszaka alatt nagy volument kapott. Amint már említettem, a magyar jegybanki mérleg a Covid-járvány idején bruttóhazaitermék-arányosan közel megduplázódott.

A jegybanki működés ugyanakkor nem profitorientált. A saját tőke időleges negatívba fordulása nincs érdemi hatással a monetáris politika működésére. Erre láttunk gyakorlatot és uniós példát is, többek között, mondjuk, Csehországban, a cseh jegybank esetében. A szabályozás szigora tekintetében azt is meg kell említeni, hogy jelenleg az Európai Unióban Magyarországon kívül Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Hollandia és Svédország törvényei írnak elő költségvetési befizetésre vonatkozó kötelezettséget. A legtöbb uniós országban  még egyszer hangsúlyozom, a legtöbb uniós országban  ugyanakkor nincs törvényi szabályozás a jegybanki tőkehelyzet kezelésére.

A jegybanktörvény jelenlegi módosítása így alapvetően az Európai Központi Bank vonatkozó kritériumaiból indult ki. Amikor Horvátország 2020-ban átállt a korábbi, magyarhoz hasonló, rögzített térítési szabályról egy rugalmasabb megközelítésre, akkor a horvát módosítással kapcsolatban az Európai Központi Bank nem fogalmazott meg kifogásokat, ezért ennek a példának az aktualitása és hasonlósága révén jó kiindulási alapot adott a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 2023. évi módosításához.

(10.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most néhány szót engedjenek meg a konkrét módosításról. Eszerint a jegybanktörvény vonatkozó része úgy változik, hogy negatív saját tőke esetén nem automatikusan keletkezne befizetési kötelezettsége a költségvetés felé, hanem a kormány középtávon kellene hogy biztosítsa a jegybank megfelelő tőkeellátottságát.

A horvát modellhez képest azonban van egy további biztosíték, amely szintén a jegybanki tőkeellátottság megfelelő szinten tartását szolgálja, ez pedig a Költségvetési Tanács bevonása a veszteségtérítési folyamatba. Az új szabályozás szerint ugyanis a kormánytól független testületként a Költségvetési Tanács véleményezési jogkörében értékeli a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottságának megfelelőségét. A Költségvetési Tanács véleményezési feladatának kiterjesztése egybevág azzal az uniós tendenciával, amely szerint növekszik ezen tagállami testületek szerepe a költségvetési tervezés során, amely hosszú távon több biztonsági és stabilitási garanciát nyújthat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint erről már szó esett tehát, a jegybanki törvény módosításához a Pénzügyminisztérium is kikérte az Európai Központi Bank előzetes véleményét. Az Európai Központi Bank jogszabályokon alapuló véleményalkotási jogkörében nem emelt kifogást. Jóváhagyta a jelenlegi jegybanki szabály felváltását egy, a Magyar Nemzeti Banknak a központi költségvetésből történő térítésére vonatkozó általános kötelezettségvállalással. Emellett elismerte, hogy a tagállamok többségénél nincs állami tőkepótlást szabályozó mechanizmus, valamint azt is, hogy a törvénymódosításban szereplő új térítési mechanizmus biztosítja a jegybank függetlenségét.

Az Európai Központi Bank meglátása szerint az új javaslat összhangban áll a vonatkozó uniós szabályokkal, az állami hatóságok számára széles mérlegelési lehetőséget biztosít a pótlás módját és idejét illetően is. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a jegybank nettó saját tőkéje a jegyzett tőke szintje alá vagy akár negatív tartományba kerül, akkor indokolt, hogy a tagállam észszerű időtartamon belül és legalább a jegyzett tőke mértékéig megfelelő mértékű tőkét biztosítson a jegybank részére. A jegybanktörvény jelenlegi módosításával ezek a kívánalmak nem kerülnek veszélybe. Az MNB-törvény tervezett módosítása tehát egyrészről rövidtávon a 2024. évi költségvetés válláról, az adófizető polgárok válláról több száz milliárd forint többletterhet vesz le, másrészről hosszabb távon növeli a két fő gazdaságpolitikai ág, a fiskális és a monetáris politika beavatkozási lehetőségeinek rugalmasságát, mivel nem fogalmaz meg konkrét határidőt a térítésre.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg még néhány mondatot a számviteli kérdésekről. Fontos tisztázni ugyanis, hogy az MNB számviteli működésére vonatkozóan is szigorú előírásokat tartat be az Európai Központi Bank. A beszámolókat vagy az általános számviteli szabályok, vagy az adott tagállami központi bank döntéshozó szervei által meghatározott szabályok szerint kell ugyanis összeállítani. Ha ezzel szemben ezeket a szabályokat harmadik fél határozza meg, a szabályoknak legalább figyelembe kell venniük a nemzeti központi bank döntéshozó szerveinek javaslatát. Az éves beszámolókat a központi döntéshozó szerveinek kell elfogadniuk, független könyvvizsgálók segítségét is igénybe véve.

Az MNB döntéshozó szerveinek képesnek kell lenniük arra, hogy önállóan és szakszerűen döntsenek a nyereség kiszámításáról. A nyereség felosztása tekintetében a központi bank előírhatja, hogy miként osszák fel a nyereséget. Ilyen rendelkezések hiányában a nyereség felosztásáról szakmai alapon kell határoznia a központi bank döntéshozó szervének, ez nem lehet harmadik fél mérlegelésének függvénye. Nem engedhetőek meg az olyan átmeneti vagy eseti jellegű jogszabályi rendelkezések, amelyek a nyereségfelosztással kapcsolatban az MNB-nek adott utasításnak felelnek meg. Ehhez hasonlóan a jegybank nem realizált tőkenyereségére kivetett adó szintén ellentmondana a pénzügyi függetlenség elvének.

A magyar állam szintén nem csökkentheti az MNB tőkéjét az MNB döntéshozó szerveinek előzetes egyetértése nélkül. Ez annak biztosítását célozza, hogy a központi bankoknak elegendő pénzügyi eszközük maradjon ahhoz, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaként eleget tegyenek a szerződésben és az alapokmányokban meghatározott feladataiknak. Ugyanezen oknál fogva csak a központi bankkal szorosan együttműködve lehet kezdeményezni a központi bank nyereségének felosztására vonatkozó szabályok módosítását, és dönteni arról, hiszen a központi bank van a leginkább abban a helyzetben, hogy a tőketartalékának szükséges mértékét meghatározza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány számára továbbra is elsődleges a költségvetési fegyelem fenntartása, a stabilitás növelése, hiszen így térhetünk ismét vissza a növekedési pályára. Ezt szolgálja a hiány és az államadósság folyamatos csökkentése, és ezért küzdünk egyre hatékonyabb eszközökkel az infláció ellen. A jelen törvénymódosítás szintén ebbe az irányba mutat. Növeli a központi bank függetlenségét és ezáltal gazdálkodásának hatékonyságát is. Másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül ebben a pillanatban a büdzsé. Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy ez a tétel megközelíti az összes magyar nyugdíjas egyhavi teljes nyugellátásának összegét.

A jelen kifeszített költségvetési helyzetben racionális és észszerű lépés a jegybank veszteségkezelésének átalakítása.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elmondottakat: a jegybanktörvény tervezett módosítása az uniós és tagállami gyakorlatot emeli át a hazai szabályozásba. A módosítások egyaránt támogatják a jegybank független és hatékony működését, valamint a költségvetés észszerű és biztonságos tehermentesítését. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)