Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Mind a vásárlókat, a fogyasztókat, mind a kistermelőket előnyösen érintő törvényjavaslatot tárgyal a tisztelt Ház. Látszólag ellentmondó ez a megállapítás, hiszen hogyan is lehetnének előnyösek a kistermelők számára a fogyasztóknak biztosított többletjogok, de a törvénytervezet olyan fizetési biztosítékokat is garantál a kistermelők számára, amely biztosítékok előnyei lényegesen felülmúlják a kistermelőkre és a kiskereskedőkre háruló újabb fogyasztóvédelmi kötelezettségeket. Úgy is megfogalmazhatnám tömören a véleményemet, hogy ennek a törvénynek az életbelépését követően mindenki jól jár, legfeljebb az ügyeskedők, a szélhámosok, a monopolhelyzetükkel eddig visszaélők járnak majd rosszabbul.

Sajnos, ez az előnyös fordulat nem mindenki számára következik be belátható időn belül, és ezen a ponton nem értem az előterjesztő szűkkeblűségét. Az új törvényhelyek a vásárlók számára egyértelműen kedvezőbb helyzetet teremtenek meg a szavatosság és jótállás, továbbá a termékfelelősség területén. Például a szavatossági jogokra vonatkozó új előírások révén a szavatossági igények érvényesíthetőségének határideje a fogyasztók számára az eddigi hat hónapról két esztendőre emelkedik.

A használt árucikkek vásárlóit is védik a jövőben a törvények, és legalább egyéves szavatossági határidőt biztosítanak számukra is. Ezzel a használt áruk értéke is, megbecsülése is megnövekszik, hiszen az egyéves szavatossági idő révén tudatossá teszik azt, hogy ami használt cikk, az nem feltétlenül rövid időn belül használhatatlan roncs vagy hulladék. Ennek a szemléletnek az elterjedése környezetvédelmi és takarékossági szempontból is számos társadalmi előnnyel jár majd.

A fogyasztóvédelem pozícióit erősíti az az új előírás, amely szerint a fogyasztói szerződésben automatikusan semmis az a kikötés, amely a törvényi rendelkezésektől a fogyasztó kárára eltér.

(11.00)

Ez azt jelenti, hogy ha a jövőben a megtévesztett vagy szándékosan rosszul informált fogyasztó a maga számára hátrányos feltételeket vállalt valamely vásárlási szerződésben, akkor is érvényesíthetőek az érdekei, mert semmissé válnak a számára előnytelen kikötések.

A fogyasztóvédelmi előírások többsége már az Unióba történő várható belépésünk előtt, jövő év közepén hatályba lép. Ezen a ponton van egy nagy gondom a törvényjavaslattal, tisztelt államtitkár úr. Ha a fogyasztókat védő rendelkezések hatályba tudnak lépni már az Unióhoz történő csatlakozásunk előtt, akkor a kistermelőket védő szabályok miért nem tudnak? Mire is gondolok? Ma országszerte általánosan panaszkodnak a kistermelők, a szolgáltatók és a kiskereskedők a nagyon rossz fizetési fegyelemre. A rosszul vagy késedelmesen fizetők túlnyomó többsége tőkeerős nagyvállalat vagy nagyáruház, amelyek nem gazdálkodási gondjaik miatt teljesítik késve fizetési kötelezettségeiket, hanem egyszerűen csak azért, mert monopolhelyzetük van, mert ők diktálhatják a beszállítók felé a fizetési feltételeket. Visszaélnek, sőt tömegesen visszaélnek nagyságukkal és súlyukkal, és ez a magatartásuk évente számos kisvállalkozót tesz tönkre.

Az Unióban jogszabályok sora védi a szállítókat, amelyek közül többet példásan átvesz ez a törvényjavaslat is, például a késedelmi kamat a szerződésben meghatározott fizetési határidő vagy fizetési időszak lejáratát követő naptól már esedékessé válik. Amennyiben a szerződés nem rögzíti a fizetés napját vagy a fizetési időszakot, akkor a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja már 30 nappal a számla kiállítása után életbe lép. A gondom csak az, hogy ezeket a kistermelőket védelmező intézkedéseket sem most, sem jövőre nem vezetné be a törvénytervezet, hanem ezek az előírások csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba, sőt még annál is később, mert a javaslat szerint a kistermelőket védő fizetési feltételeket csak az uniós szerződés hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Ezen a ponton hadd fejezzem ki értetlenségemet az MDF nevében. Miért is késleltetjük a civilizált fizetési feltételek megteremtését Magyarországon? Miért keveredik megint abba a gyanúba a kormányzat, hogy ez a törvényjavaslat is a hazai kistermelőkkel szemben a monopolhelyzetükkel visszaélő nagyvállalkozók érdekeit képviseli.

Szomorú tehát a végkövetkeztetésem: az Unióba történő belépés utolsó pillanatáig is késlelteti a kormány a hazai vállalkozások megerősödését, és kiszolgáltatjuk őket az erejükkel visszaélő nagyvállalatoknak ahelyett, hogy épp az uniós fizetési fegyelemre hivatkozva védené az érdekeiket. Javaslatom tehát az, hogy ezeket a fizetési fegyelmet erősítő törvényhelyeket is minél hamarabb léptessük életbe, mert nincs se okunk, se indokunk a késlekedésre.

Végezetül, Püski András MDF-es képviselőtársammal együtt az elmondottak kiegészítésével támogatom az előterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)