Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is szeretném megköszönni Banai Péter államtitkár úrnak a rendkívül korrekt, szakszerű expozéját.

Az Országgyűlés néhány héten belül immáron másodszor tűzi napirendjére az Európai Unió hétéves költségvetésének az ügyét. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy március 22-én megtartott politikai vitanapunk témája az volt, hogy a következő évben mire és mennyit költünk vagy költhetünk, míg a most előttünk lévő tárgyalt törvényjavaslat arra ad választ, hogy miből tudjuk majd finanszírozni a kiadásainkat.

Magyar szempontból az összképet tekintve felemások az érzéseink. Az nem kétséges, hogy Magyarország továbbra is az uniós költségvetés nettó haszonélvezője, de az Európai Bizottság, az Európai Parlament és néhány tagállam azonban mindent megtett és mindent megtesz azért, hogy az általuk erőltetett úgynevezett jogállamisági mechanizmus a nekünk járó források lehívását vagy felhasználását akadályozza, ezért van kettős érzésünk. Furcsa tapasztalás ez, tisztelt képviselőtársaim, mivel azt látjuk, egész Európa vállvetve harcol az emberek életéért és a világjárvány okozta gazdasági válság enyhítése érdekében már több mint egy esztendeje. Az európai közös nehézségek számos kérdést vetettek fel, többek között azt, hogy ebben a jelen helyzetben mi a legfontosabb és mi a legszükségesebb, amit meg kell tennünk. Szerencsére szélsőséges politikusok és érdekcsoportok tevékenységével szemben erre a kérdésre a józan többség, a felelős döntéshozók egyértelmű választ adtak Európa-szerte. Velük együtt világosan látja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is, hogy napjaink legfontosabb közösen vívott csatájában felelős védekezés és átgondolt újraindítási terv szükséges. Ezért tehát örömteli, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfői már tavaly júliusban megegyeztek a koronavírus által nehéz helyzetbe sodort országok megsegítéséhez szükséges intézkedéscsomagról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy az említett költségvetési tárgyalások során a megegyezést végig elnehezítő úgynevezett jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos vitában a magyar álláspont mindvégig világos és következetes volt. Bármely új eljárásnak igenis tiszteletben kell tartania a hatáskör-átruházás elvét, valamint az objektivitás és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód elvét. Határozottan elutasítunk minden, az uniós alapszerződések megkerülésére törekvő vagy a szubszidiaritás elvét mellőzve a Bizottságot indokolatlanul és szükségtelenül többletjogosítványokkal felruházó kísérletet. Ebben a helyzetben úgy érzem, különösen fontos, hogy az Európai Unió Bizottságának ítéletét megvárva szülessen bármilyen iránymutatás a jövőbeni jogállami mechanizmus alkalmazására vonatkozóan, ugyanis véleményem szerint az európai jogbiztonság elvét sérti az, hogy a jogállamiság nem meghatározott, úgynevezett homályos fogalma alapján kívánnak tagállami intézkedéseket számonkérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tavaly év végi kompromisszumból adódóan egy további feladat is adódik, hiszen miután az állam- és kormányfők megállapodtak a 2021-27 közötti többéves pénzügyi keretről és az ahhoz kapcsolódó, az európai uniós költségvetés bevételi oldalát szabályozó saját forrás rendszeréről, a Tanács sajátforrás-határozatát minden tagállamban ratifikálni kell. Így a jelen törvénytervezet, amely itt fekszik az Országgyűlés asztalán, most valójában az Országgyűlés jogharmonizációs kötelezettségének a teljesítését szolgálja, ahogy államtitkár úr említette.

(20.40)

Jól tudjuk azt, hogy az Európai Unió saját forrásai az EU költségvetésének bevételi oldalát jelentik, ahogy államtitkár úr is említette.

A 2020 decemberében elfogadott tanácsi határozatot az uniós alapszerződések alapján a nemzetközi szerződésekre irányt adó eljárás szerint hirdetjük ki a magyar jogrendszerben. Egyébként megjegyzem tisztelettel, hogy ilyen irányú tagállami kötelezettségünknek minden hétéves uniós költségvetési ciklus elején kell eleget tennünk. 2020-ban azonban, ahogy államtitkár úr is említette, másképpen alakult az uniós döntéshozatal, ugyanis a járványhelyzetre tekintettel 2020 májusában a Bizottság tehát 750 milliárd euró összegű, 30 éves futamidejű kötvények révén közös uniós hitelfelvételre tett javaslatot, amely a következő nemzedék eszközkiadásait finanszírozná hitel és vissza nem térítendő támogatások formájában. Ezzel a közös hitelfelvétellel a saját források felső határa az EU bruttó nemzeti jövedelmének 2 százalékára emelkedne.

A most megerősítendő határozat értelmében tehát az Európai Bizottságnak felhatalmazást adunk arra, hogy az Unió nevében a fent említett összegig hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. A hitelfelvételi művelet példa nélküli jellege és azt is mondhatnám, hogy a felveendő pénz rendkívüli összege szükségessé teszi, hogy valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeinek megfelelően ratifikálja azt. Tehát a most tárgyalt törvényjavaslat jelentőségét pedig az adja éppen, hogy a közös uniós hitelfelvételre csak akkor kerülhet sor, ha azt minden tagállam az alkotmányos rendelkezéseikkel összhangban megerősítette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak tagországok, ahol már közzétették az elfogadás várható időpontját, és van, ahol nem. Az előbbire példa Ausztria, az utóbbira pedig Hollandia. Hazánk esetében a saját forrás határozat ratifikálása, ahogy nézem az Országgyűlés menetrendjét, tisztelt elnök úr, az április 27-ei szavazással lesz lehetséges, így szeretném üzenni az európai uniós kollégáimnak, hogy Magyarországon semmiféleképpen nem múlik az uniós jogi aktus hatálybalépése.

Sajnos, ugyanez nem mondható el Németországról, ahol a nemzetállami ratifikáció folyamata megzakkant (Balczó Zoltán: Az más!), hiszen a német szövetségi alkotmánybíróság azzal akasztotta meg ezt, hogy megtiltotta a köztársasági elnöknek, hogy a Bundestag által március 25-én elfogadott törvényt aláírja. Bizony, ennek tisztázása jó időt vesz igénybe, több mint egy fél évet talán. Reménykedjünk!

Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés most az, hogy mit biztosít a közös költségvetési sarokszámok és a saját forrás mértékének a ratifikációja, és ezzel a határozattal mi, magyar országgyűlési képviselők mihez járulunk hozzá, ha lehetővé tesszük a hitelfelvételt. Az éves uniós kifizetések, előirányzatok fedezetéül szolgáló saját források pedig az EU bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb tehát 1,4 százalékára korlátozódnak. E források közé különösen, ahogy államtitkár úr is említette, a következők tartoznak: a vámokból, a cukorilletékekből származó úgynevezett tradicionális források, az áfaalapú saját források, továbbá a legnagyobb tételt kitevő, a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI-alapú saját források. Itt pedig új saját forrást jelent a műanyag alapú saját forrás, amely majd a nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás lesz.

Az egyéb bevételek mellett még beszélnünk kell a brit visszatérítésről. Apróság, hogy a britek már kiléptek, de mégis megmaradt a visszatérítés, mégpedig egy úgynevezett átalányösszegű korrekció formájában, Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország javára 2027-ig.

Úgy látjuk, hogy a saját forrási kör bővülése kompromisszumokat mutat. De itt egy kis kitérővel szeretném leszögezni, hogy a kulisszák mögött számomra legalábbis felsejlik az az irány, hogy egy föderális szuperállam, az európai egyesült államok jövőbeni létrehozatala érdekében születik sok javaslat. A cél persze nem egyszerűen a saját források bővítése, hanem inkább a közös eladósodás, és ez az előterjesztés így egy újabb mérföldkőnek tűnhet számunkra.

Az elmúlt időszakban az ellenzéki sajtó többször említette Alexander Hamilton nevét, aki, jól ismert, hogy George Washington pénzügyminisztere volt. Hamilton nevéhez fűződik az Egyesült Államok pénzügyi rendszerének a megteremtése, és ennek a kere-tében történt, hogy az akkori tagállamok közösen vettek fel hitelt. Tehát látszólag az uniós tagállamok most ehhez hasonlóan készülnek eladósodni. De ez csak, szeretném említeni, hogy látszat. És itt szeretném idézni az Európai Tanács tagjait, köztük a francia elnököt, a német kancellárt és sok más politikust, akik minden dokumentumban hangsúlyozzák és kiemelik, hogy ez a járvány-válságkezelő alap egyszeri és nem ismételhető meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-képviselőcsoport az előttünk fekvő javaslatot egyrészt annak kivételes jellegére, másrészt pedig a valódi európai kohézióra tekintettel, európai együttműködésre tekintettel támogatja. És itt szeretném megjegyezni azonban, hogy a kormány és a kormánypártok kizárólag a magyar emberek munkájában és nem a hitelekben hisznek. És erre a hitelre nem lenne valójában nagy szüksége Magyarországnak, de számunkra az európai csúcson egyértelmű volt, hogy az európai integráció sorsa valóban függ ettől az intézkedéscsomagtól. Ne legyen Magyarország akadályozója ennek!

Így tehát a tavaly júliusban és decemberben született európai állam- és kormányfői megállapodás alapján mintegy 1800 milliárd euró áll az uniós polgárok, a kormányok, a vállalkozások rendelkezésére, az EU versenyképességének a növelésére, a járványhelyzet okozta visszaesések ellensúlyozására, továbbá a tagállamok közötti kohézió erősítésére. Ez, úgy érzem, hogy egy nagyon komoly lehetőség és történelmi lehetőség is egyben. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kéri a többi képviselőcsoport támogatását az előttünk fekvő előterjesztéséhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)