Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy az ellenzéki képviselőtársaink mai vitanap-kezdeményezése az Országgyűlés megszokott működésébe jól beleilleszthető, hiszen hagyomány, hogy vitát tartunk az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokról. Mégis úgy vélem, azért érdemel külön figyelmet a mai vita, hogy az itt elhangzottak mennyiben alakítják az előterjesztők esetleges korábbi álláspontjait, és ilyenkor természetesen helyes és célszerű annak vizsgálata, hogy a kormány miként látta el a feladatait a forrásfelhasználás előkészítése és levezetése során.

Csak szeretném megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Európai ügyek bizottságában számos alkalommal konzultáltunk a kormány képviselőivel, ezért aki elolvassa a jegyzőkönyveket, nyilván megfelelő tudás birtokába kerülhet ebben a témában is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitanappal kapcsolatban mindazonáltal felmerül egy félelem, tudniillik, hogy többen szeretnének átpolitizálni egy olyan ügyet, amiben, úgy vélem, hogy nemzeti konszenzusnak kellene uralkodnia. Jó volna, ha a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban Magyarország számára rendelkezésre álló, hallottuk, 18 500 milliárd forint fejlesztési és válságkezelési forrás felhasználásáról folytatott vita célja nem a szakmai kérdések politikai átszínezése lenne. A nagy stratégiai célok, amelyekhez illesztve a kormány a források felhasználását meghatározza, uniós jogszabályban kerülnek meghatározásra, ahogy államtitkár úr említette.

Az előttünk fekvő javaslatokban azonban a képviselők, akik, azt is mondhatnám, a szubszidiaritás elvére fittyet hányva minden nemzeti hatáskört szeretnének az Uniónak átadni, illetve a vitanap tárgyául szolgáló forrásokat, ahogy Dömötör Csaba államtitkár úr említette, valamifajta adományként szeretnék bemutatni, és nem pedig uniós tagságunk szerzett jogaként vagy a tagsággal járó hatáskörlemondások miatti ellentételezéseként, tévednek. Abban is, amikor azt állítják, hogy vélhetőleg ez az utolsó fejlesztési keret, meg amikor azt írják, hogy az a forrás nem folyhat el korrupciós csatornákon.

Úgy hiszem, hogy ezek a mondatok, amik az elmúlt jó fél évben megjelentek a sajtóban, nagyon árulkodóak, tudniillik, hogy igenis erők mozdulnak meg azért, hogy a fejlesztési keret Magyarország számára zsugorodjon, vagy más célokat szolgáljon.

De mennyit hallgathatta a közvélemény azt, hogy milyen jó kapcsolatokkal rendelkeznek Brüsszelben azon pártok európai politikusai, akik éppen ezt a mai vitát kezdeményezték! Ha más nem is, az feltétlenül nemzeti ügy, tisztelt képviselőtársaim, hogy hazánk támadása helyett a források megőrzése és hatékony felhasználása legyen a cél, amelyért minden párt meg tud mozdulni, az uniós politikába vitt irányvonalától függetlenül.

Ugyanez a helyzet a források felhasználásának a jogszerűségével kapcsolatos utalással is. Azok próbálják sokszor hazánkat rossz fényben feltüntetni, akik, ahogy államtitkár úr említette, olyan projekteket hagytak ránk, mint például a metróberuházás. Tehát árulkodó a hozzáállás, de ezzel együtt úgy hiszem, hogy a kormánypártok készek arra a vitára, hogy a szakmai érveket hozzuk elsősorban előre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A járványra való tekintettel elfogadott új támogatási kalap (sic!) a helyreállítási és ellenállási eszköz, amit így rövidítünk, hogy RRF, amely jelen helyzetben különleges értékkel bír. Magyarország számára 5760 milliárd forint lett előirányozva, amelynek 62 százaléka hitel és 38 százaléka vissza nem térítendő támogatás.

Egy új eszközről és ezáltal egy új rendszerről, egy új szemléletről kell hogy beszéljünk, amely egyeztetéseket és tanulást igényel többek között azért, mert az Unió felé csak a megvalósult projektek, az úgynevezett mérföldkövek lesznek majd elszámolhatóak évente kétszer, vagyis részteljesítések alapján nem lesz lehetőség a forrás lehívására.

És beszélnünk kell az RRF-ről azért is, mivel a klíma- és környezetvédelmi célokra koncentráló, kilenc komponensből álló program költségvetésének a harmada a közlekedésfejlesztést érinti, vagyis kiemelten kezeli hazánk legfontosabb céljainak az egyikét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan közhely, de hazánk jövője a humán és a közlekedési infrastruktúrától függően az, hogy eljutunke a lakóhelyünktől célunkhoz versenyképes időn belül az adott helyre vagy sem. Ehhez szükség van környezetbarát, komfortos közösségi közlekedési járművekre és olyan hálózatszervezésre is, ami a legoptimálisabb menetrendet és szolgáltatásokat biztosítja mindenkinek.

Pályaoldalról nézve fontos eredményeket sorolhatnánk fel. 2010 óta folyamatosan bővül a villamosított vasútvonalak listája. Örömmel említem például a Sátoraljaújhely-Mezőzombor vonal villamosítását. Aztán számos új út kerül felújításra, például ez év októberében fogjuk átadni a Via Carpatia európai úthálózat  választókerületemet átszelő  Miskolc-Kassa M30-as autópályát. Aztán gyorsforgalmi utak épülnek például a szűkebb pátriámban, a Gesztely-Szerencs közötti 37-es főút négysávosítása, amelynek kiépítése éppen most tavasszal kezdődött el. Nem sorolom tovább.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztők szándékára figyelemmel én arra kérem tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy jobbító szándékú javaslataikat fogalmazzák meg a tisztelt Ház számára. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)