Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két alkalommal fogadott el a Ház politikai nyilatkozatot Ukrajna témájában, és most harmadik alkalommal van módunk arra, hogy plenáris ülésen foglalkozzunk Ukrajnával, a háború kérdésével. Nagyon fontos vitának tartom, és örülök annak, hogy ilyen sok képviselőtársam fontosnak tartotta, hogy kifejtse az álláspontját a kérdésben.

Az, hogy az ellenzéknek az álláspontja nem egyöntetű, azt hiszem, érzékelhető, hiszen a hat ellenzéki pártból három ellenzéki párt kinyilvánította, hogy nem támogatja, három kinyilvánította, hogy inkább támogatja az előttünk fekvő határozati javaslatot. Noha az LMP részéről ez így egyértelműen nem hangzott el, de úgy értelmeztem a felszólalást, hogy támogatják azt, hogy ne kezdje meg, Magyarország ne támogassa a csatlakozási tárgyalásoknak a megkezdését.

Szeretném rögzíteni, hogy itt az elmúlt három  a mostanit is beleértve  vita során világossá tettük, és a szónokaink most is elismételték, hogy Magyarország támogatja Ukrajna területi integritását, támogatja Ukrajna szuverenitását. Most, a mai napon harminc éve ment el közülünk Antall József miniszterelnök úr. 1991-ben Antall József nevéhez kötődik az az Ukrajna-politika, amelyet Magyarország azóta is képvisel, egy független, erős, sikeres Ukrajnában vagyunk érdekeltek.

Orbán Viktor két órával ezelőtt szintén megfogalmazta azt az álláspontját, nagyon örülnék, hogyha meghallanák önök is: egy békés, prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek. A miniszterelnök úr másfél órával ezelőtt elmondott szavait idézem.

Szolidárisak vagyunk tehát Ukrajnával, az orosz katonai agressziót a leghatározottabban elítéljük. 1956-os nemzetként mi nem tehetünk mást, elutasítjuk a Brezsnyev-doktrínát, nincs joga Oroszországnak beavatkozni semelyik országnak a jövőjébe, az életébe. A Putyin-, illetőleg az oroszbarátságnak a vádja, akárhányszor fogják azt képviselőtársaim elismételni, Magyarországon ez nem fog rajtunk. A nemzetközi közvéleményben lehet, Magyarországon ez a Fideszen nem fog, és mi nem is fogunk ezzel szemben védekezni, hiszen az elmúlt 35 év egyértelműen megvéd bennünket ezekkel a vádakkal szemben.

Ukrajna jövőjével kapcsolatosan is az az álláspontunk, hogy Ukrajna jövője Európában van, ezért támogattuk Ukrajna tagjelölti státuszát egy évvel ezelőtt, önök ezt hosszan idézték. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a tagjelölti státusz és a csatlakozási tárgyalásoknak a megkezdése az európai uniós és az európai integrációs folyamatban teljesen eltérő mérföldköveket jelent. Örvendetesnek tartjuk, hogy Ukrajna harcban van a saját európai jövőjéért, és én úgy látom, hogy Ukrajna győzelemre áll ebben a küzdelemben. Lehet, hogy a katonai fronton nem áll győzelemre Ukrajna, de abban, hogy legyen egy szuverén Ukrajna, egy prosperáló, sikeres Ukrajna, ebben a küzdelemben, úgy vélem, hogy a háború jelenleg megítélhető kimenetelétől függetlenül Ukrajna jól áll.

Orbán Viktor miniszterelnök úr ezzel az európai jövővel kapcsolatban is mondott egy nagyon fontos mondatot másfél órával ezelőtt, amire megint szeretném felhívni az önök figyelmét: az integrációs folyamat elvezethet Ukrajna európai uniós tagságához. Ez a kijelentés is elhangzott másfél órával ezelőtt. Ennek fényében kell mégis értelmeznünk, azt hiszem, a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos álláspontunkat. A bővítés kérdése egy különösen fontos politikája az Európai Uniónak, Magyarországnak is. Magyarország elítéli azt, hogy évtizedek óta egy csigalassúságú folyamat az Európai Unió bővítése. Annak idején Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy az európai uniós csatlakozás az egy olyan folyamat, hogy mindig öt évre vagyunk az európai uniós csatlakozástól.

Tehát azt hiszem, hogy azok az érvek, amelyeket itt most felsoroltunk, a miniszterelnök úr is és Kocsis Máté is elmondott, ez nem azt jelenti, hogy mi támogatnánk azt a csigalassúságú folyamatot, ami az Európai Unió bővítésével kapcsolatos, de ugyanakkor a geopolitikai bővítésnek a fogalma számunkra értelmezhetetlen az Európai Unió vonatkozásában. Márpedig most jelent meg a geopolitikai bővítés az Európai Uniónak a fogalomhasználatában, és ezzel szemben mi a teljesítményelvet tartjuk irányadónak.

A teljesítményelvvel kapcsolatban pedig szeretném még egyszer felhívni az önök figyelmét arra, hogy az Európai Unió nagyon egyértelműen megfogalmazta azokat a feltételeket, ami alapján meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Miért nem támogatja a Fidesz és a magyar kormány a csatlakozási tárgyalások megkezdését? Azért, mert Ukrajna nem teljesíti sem a tartalmi feltételeket, sem pedig az explicit módon megfogalmazott feltételeket.

Ezzel kapcsolatban valóban lehet vitatkozni, hogy azt a négy feltételt egyáltalán teljesítettee, amiről az Európai Bizottság kimondta, hogy azt többé-kevésbé teljesítette, de három feltételről egyértelmű az álláspont, és itt érkezünk el a számunkra oly fontos nemzeti kisebbségi kérdéskörhöz.

Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy 1992-ben Ukrajna a bizonyos kulturális autonómiáról szóló és függetlenségi népszavazást követően fogadta el a nemzeti kisebbségi törvényt. Ezt követően, 2015-16-17, ’17-ben született meg végül is formálisan az a törvény, amivel kapcsolatban Ukrajna elindult egy lejtőn a nemzeti kisebbségvédelem területén, ez az oktatási törvény volt.

(11.50)

Aztán elfogadták ’19-ben a nyelvtörvényt  súlyosbította a helyzetet , majd 2020-ban elfogadták a középfokú oktatásról szóló törvényt, és 2022 decemberében, egy évvel ezelőtt fogadták el az új, a ’92-est helyettesítő kisebbségi törvényt.

Most itt az elmúlt két hétben nagyon kapkodó intézkedéseket láthattunk. Volt november 24-én egy Smihal miniszterelnök úr által bejelentett törvénymódosító csomag, majd volt egy december 8-án elfogadott változat, amely nem a miniszterelnök változata volt, hanem a Porosenko-féle korábbi államelnöki variációt fogadták el. Tehát már a két héttel korábbit is félresöpörték, hogy elfogadjanak egy más koncepció alapján. (Sic!)

Ebben a döntésben valóban van előrelépés. Előrelépésnek tekinthetjük azt, hogy az ukrán nyelvű tantárgyak oktatási arányára vonatkozó 40, illetőleg 60 százalékos előírást elvetették, ezt kivették az eddigi szabályozásból, illetőleg az ukrán nyelvű médiatartalom, amely a kisebbségi médiumok számára kötelezően volt előírva, 90 százalékról lecsökkent ebben a javaslatban 30 százalékra, illetőleg a sajtó és a könyvkiadás területét liberalizálták az eddigi meglehetősen korlátozó szabályozással szemben.

Ugyanakkor nagyon sok probléma fönnmaradt még. Fölhívnám a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi oktatási hálózat garanciája nincs biztosítva ebben az új jogszabályban. A hivatalos nyelvhasználattal kapcsolatban fölhívnám a képviselőtársaim figyelmét, hogy semmilyen értelemben nem állították helyre a hivatalos nyelvhasználati lehetőségeket, nem beszélve a kulturális autonómiáról, amit a ’91-es népszavazást követően elfogadott kisebbségi törvény előírt. A szimbólumhasználat szabadsága nincs garantálva, ezért nem lehet például magyar zászlót kitenni, illetőleg Himnuszt énekelni. A kulturális örökség védelmére vonatkozóan nincs garancia. A kisebbségi régiók technikai arányai megváltoztatásának a tilalma, ami nemzetközi előírás, szintén nem szerepel ezen javaslatok között.

Jegyezzük meg azt az eljárásbeli problémát is, hogy a Velencei Bizottság előzetes normakontrollját sem kérték ki ezekhez a változatokhoz, hiszen még közben is változtak, márpedig a Velencei Bizottság, mint tudjuk, egy meghatározó szereplő, és számíthatunk arra, hogy a konklúziókban, amit most el fog fogadni majd az Európai Tanács, nagyon hangsúlyosan fog szerepelni, hogy a Velencei Bizottság véleményét ki kell kérjék, és teljesíteniük lesz szükséges.

A legitim kisebbségi szervezetekkel való egyeztetés sem történt meg ezeknek a legutóbbi verzióknak az elfogadása tekintetében. Itt szeretném fölhívni valóban a figyelmet arra, hogy a KMKSZ és ezen kisebbségi képviselők…  amiket most itt Tompos Márton és más képviselőtársai idéztek, a „legitim kisebbségi szervezet” kifejezést kérem, hogy vegyék önök is komolyan. (Arató Gergely: Legitim az, aki egyetért a Fidesszel!) Ha mi komolyan vesszük a legitimitás kérdését, a Magyar Állandó Értekezlet tagjai, miegymás, vegyék figyelembe azt, hogy kényszer hatása alatt nagyon sokfajta kisebbségi nyilatkozat született már az elmúlt évtizedek során is. (Arató Gergely: Ebben a Fidesznek van gyakorlata!) Sajnos a jelen esetben sem állíthatjuk egyértelműen, hogy nem erről van szó, ezt higgyék el nekem. Ezt nekem higgyék el, ha számít az, amit én mondok, akkor higgyék el, hogy kényszer hatása alatt született nyilatkozatok, illetőleg a legitim KMKSZ, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség véleménye nem feltétlenül esnek egybe, most fogalmazzunk ilyen finoman. (Arató Gergely: Persze, persze!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Teszem föl tehát a kérdést, hogy az európai uniós tárgyalások megkezdéséhez mindez, amit elmondtam, elegendő, vagy nem. A mi álláspontunk szerint, hölgyeim és uraim, nem elegendő a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az, amit az előbbiekben elmondtam. Ezért fogalmazunk úgy ebben a parlamenti nyilatkozattervezetben, hogy nem időszerű. Az európai integrációs folyamatra tehát igent mondunk, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére pedig azt mondjuk, hogy nem, mert nem időszerű.

Befejezésül, tisztelt hölgyeim és uraim, azt szeretném még hangsúlyozni, hogy örvendetesnek tartom, hogy az elmúlt napokban intenzívebbé váltak a kétoldalú egyeztetések: a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán köztársasági elnökkel, Zelenszkij úrral; a magyar külügyminiszter tárgyalt Kuleba külügyminiszterrel, illetőleg Sztefanisina miniszterelnök-helyettessel a rendkívül érzékeny kétoldalú helyzetről; a magyar honvédelmi miniszter egyeztetett Umerov ukrán honvédelmi miniszterrel, aki megköszönte azt a támogatást, amit a Magyar Honvédség nyújt  kórházi ellátás, most hadd ne menjek bele ezeknek a részleteibe  Ukrajna számára.

Örvendetes, hogy úgy látom, megkezdődött az érintkezés. Bízom benne, hogy ez nem pusztán az Európai Tanácson napirenden lévő kérdésnek köszönhető. Szeretnénk fenntartani ezt a párbeszédet, strukturált irányba terelni, és szeretnénk, ha eredményeket sikerülne elérni az általam is említett és egyéb kérdésekben is Ukrajna vonatkozásában.

Tehát Ukrajna jövője meggyőződésem szerint nem pusztán Európában van, hanem számunkra kulcsfontosságú, hogy Ukrajna jövője Közép-Európában van, és Ukrajnának a közép-európai szomszédaival, Lengyelországgal, a szlovákokkal, a magyarokkal, a románokkal, a bolgárokkal az elkövetkezendő időszakban rendezni kell a nyitott kérdéseit. Úgy gondolom, hogy a kölcsönös tisztelet alapján kialakítható lesz majd egy olyan közép-európai együttműködés Ukrajna nyugati szomszédai és Ukrajna között, hogy Ukrajnának ne pusztán Európában, hanem Közép-Európában is legyen jövője. Egy sikeres, eredményes, erős Ukrajnában vagyunk érdekeltek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)