Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság elmúlt héten megtartott ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indoklásában a bizottsági ülésen a kormány képviseletében jelen levő főosztályvezető úr, illetve az államtitkár úr iménti indoklása szerint is a szabályozás alapvetően két célt követ; egyrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból eredő jogharmonizációs igények teljesítése, másrészt pedig az egyes jogszabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé váló módosítások kerültek ebbe a törvényjavaslatba.

A bizottsági vitában alapvetően két vélemény fogalmazódott meg. Az egyik vélemény szerint a törvényjavaslat jelentős részét az ellenzéki képviselők is szükségesnek és alkalmasnak tartották, egy másik témakörben viszont jelentős vita alakult ki a bizottsági ülésen. Egyetértés volt a bizottságban arról, hogy szükséges az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, ennek keretében különösen a tagállamok közötti kamatfizetésre vonatkozó szabályozás beépítése, illetve pontosítani kell a behajtási jogsegély szabályozását. Ugyancsak egyetértés volt a társadalombiztosítási és pénztári törvények javasolt módosításában. Ezen javaslatokban egyértelműen rendezi a pályakezdő fogalmát, ehhez kapcsolódóan a magánnyugdíjpénztárba való belépési kötelezettséget.

Az ártörvény módosítása - mint ahogy erre az államtitkár úr is utalt - arra irányul, hogy keretek között tartható legyen a költségvetési támogatással forgalmazott gyógyszerek ára. Ugyancsak fontos tétel a gazdasági élet egyes területeinek, a hitelbiztosítékról szóló irányelv módosítása.

Jelentős vita alakult ki azonban két témakörben. Az egyik témakör maga a törvényjavaslat saláta jellege. A kormánypárti képviselők sem vitatták azt, hogy nem szerencsés forma a salátatörvény benyújtása, mert hiszen a jogalkalmazás során ez jelentős gondot és problémát okoz a jogalkalmazóknak, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy nagyszámú és kis terjedelmű módosítása történik az egyes törvényeknek; és arra vonatkozóan nem hangzott el javaslat, hogy hogyan lehetne ezt a problémakört másképpen megoldani. Ettől függetlenül a jövőben erről a dologról gondolkodni szükséges, mert hiszen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően a különböző, változó jogszabályok módosítása bizonyos határidőn belül meg kell hogy történjen a hazai parlamentben is.

A másik kérdéskör, amire már az államtitkár úr is utalt, a személyi jövedelemadó egyes tételeinek módosítása. Egyrészt itt az ellenzéki képviselők vitatták azt, hogy miért év közben történik ez a módosítás. A kormánypárti képviselők azt a véleményüket fogalmazták meg egyébként, hogy akkor kell módosítani egy jogszabályt, amikor annak a szükségessége bebizonyosodik és indokolttá válik, és a nem változtatás komolyabb károkat okozna. Ezen belül nem váltott ki különösebb vitát a Sulinet-programmal kapcsolatos jogszabály-módosítás, egyrészt azért, mert maga a jogszabály-alkalmazás kiterjesztését teszi lehetővé, másrészt pedig bizonyos korlátokat fogalmaz meg e területen.

A kormánypárti képviselők sem értettek mindenben egyet az úgynevezett céges telefonok adóztatásának kérdéskörében. Úgy gondolom, hogy abban mindenki egyetért, hogy a céges telefonok használata esetén előnyt élveznek azok, akik ezt költségként elszámolhatják, szemben azokkal, akik ezt nem tehetik meg.

(10.10)

Ugyanakkor a javasolt módosítást mi magunk sem tartottuk a legalkalmasabbnak, ezért módosító indítványok beadására készül az MSZP képviselőcsoportja.

Mindezeket figyelembe véve a bizottság többségi szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)