Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy olyan költségvetést fogadjon el a parlament a következő esztendőre, amely Magyarországot stabilan fenntartható növekedési pályára tudja állítani. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítések nem most kezdődnek, hanem 2006 óta folyamatosan zajlanak, így ebben az évben, 2006-ban Magyarországon sikeres költségvetési konszolidáció ment végbe, illetve azóta is ez folytatódik, és ennek eredményeként az államháztartási hiányt jelentős mértékről sikerült 4 százalék alá csökkenteni a bruttó hazai termék arányában.

Ezt a folyamatot tavaly a második félévben - különösen októberben - megszakította a kialakuló globális pénzpiaci válság, valamint az ennek hatására létrejövő világgazdasági krízis. Ebben a szituációban olyan intézkedések váltak szükségessé, amelyek azt szolgálták, hogy a hirtelen megváltozott körülmények közepette Magyarország megőrizhesse stabilitását. Magyarország ezért aktív válságkezelésbe fogott, és ebben segítségre talált az Európai Unióban, a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban az általuk nyújtott 20 milliárd eurós finanszírozási csomag révén.

A jövő évi költségvetés az egyensúlytartás, illetve hiánycsökkentés, a biztonság, a stabilitás, ezen belül a munkahelyek megőrzésének és a közbiztonság erősítésének, valamint a versenyképességnek és a növekedésösztönzésnek a költségvetése - ezek jegyében készült a jövő évi költségvetés tervezete.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy nyáron az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adóváltozásokat, és ezzel gyakorlatilag megalkottuk a 2010. évi költségvetés bevételi oldalát. Nem emlékszem, hogy ilyenre lett volna példa az elmúlt két évtizedben. Ezzel alapvetően megváltoztattuk a költségvetés-készítés gyakorlatát. Nem az történik, hogy a bevételeket igazítjuk ahhoz, hogy mennyit szeretnénk költeni. Ezzel szemben most fordított a helyzet. Tudjuk, hogy mennyi bevételre számíthatunk a világgazdasági válság következtében, és annak hatására átalakítottuk, versenyképesebbé tettük a foglalkoztatást, jobban támogathatóvá a jövő évi adórendszert.

Ez most már adottság számunkra. Ehhez igazítottuk a kiadási oldalt, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország nem vállalkozhat hiánynövelésre, további eladósodásra. Nekünk a jelenlegi körülmények között egyensúlyt kell javítanunk, csak így tudjuk biztosítani az ország számára a nyugodt finanszírozást, a lakosság számára a stabilitást, a devizahitelesek számára a csökkenő törlesztőrészleteket, a későbbiekben a növekvő foglalkoztatást, a javuló életszínvonalat.

A benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatba beépültek a már bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések és az ehhez szükséges törvényi változások. Annak ellenére, hogy az idei mély recesszió után még jövőre is kismértékű gazdasági visszaesés várható, a költségvetési takarékosságnak köszönhetően az eredményszemléletű, uniós módszertan szerinti hiány a bruttó hazai termék 3,8 százalékára csökken, és ami legalább ilyen fontos, az elsődleges többlet pedig a GDP 0,7 százalékára emelkedik. Vagyis a költségvetés, tehát az államháztartás elsődleges egyensúlya már többletet fog mutatni. Az egyensúlyjavulás azt eredményezi, hogy jövőre tetőzik az adósságszint, azt követően megindulhat ennek a csökkenése.

A várható makrogazdasági folyamatok az adócentralizáció, tehát az eredményszemléletű adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított arányának néhány tized százalékpontos csökkenését eredményezi jövőre, mivel a meghatározó nagy adóalapok - így a keresettömeg, a vásárolt fogyasztás - a nominális bruttó hazai terméktől elmaradva emelkednek.

A költségvetési törvényjavaslat a hiánycél elérését biztosítandó garanciális elemekkel is körbe van bástyázva, és azt gondolom, hogy ez különösen fontos a jelenlegi helyzetben, így terveztünk egy 79 milliárd forintos stabilitási tartalékot, egy 57 milliárdot meghaladó általános tartalékot és ezen felül egy 50 milliárd forintos kamatkockázati tartalékot is.

A törvényjavaslat garantálja, hogy az uniós források felhasználásának, akárcsak a korábbi években, 2010-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. Ezt teremtik meg az önálló előirányzaton betervezett társfinanszírozási összegek, illetve a kötelezettségvállalást, átcsoportosítást, forrásfelhasználást lehetővé tevő rugalmas szabályok.

Néhány területen természetesen kivételes kezelés indokolt, esetenként többletforrást is biztosítani kell. Ilyen a közrend, a közbiztonság. Így a rendőrségnél folytatódhat az idén meghirdetett átfogó közbiztonsági program, amelynek eredményeként fokozódik a közterületi jelenlét, különösen a leginkább veszélyeztetett településeken, ezenkívül korszerűbb és hatékonyabb szervezet jöhet létre, jobb eszközökkel, és ami nem lényegtelen, gyorsabb reagálóképességgel.

Ugyancsak ezekhez a területekhez tartozik az egészségügy is. Eredetileg azzal számoltunk, hogy a gyógyító-megelőző ellátások előirányzata jövőre 519,6 milliárd forint lesz, ami egyébként eredetileg is 5,1 milliárd forintos növekményt jelentett volna az idén várthoz képest. Tegnap azonban született egy megállapodás a kórházak, az egészségügyi érdekképviseletek és a kormány között, amelynek alapján támogatjuk, hogy ez az előirányzat tovább emelkedjen. Emellett változik az egészségügyi finanszírozási rendszer is, így jövőre előbb jutnak pénzükhöz a kórházak.

Sok vitát váltott ki a gyermekétkeztetési kiadások jövő évre tervezett szintje is. Szeretném kijelenteni, hogy a kormány nem kíván spórolni a gyermekétkeztetésen. Ez nem is volt tervbe véve; az előirányzati struktúra változtatását terveztük, amely megváltoztatta volna a központi igazgatás és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást. Tehát hangsúlyozom még egyszer: magának a gyermekétkeztetésnek a színvonalán nem kívántunk változtatni. De megértve az ezzel kapcsolatos vitát, a beterjesztett változathoz képest olyan módosítást támogatunk, amely változatlanul biztosítja, hogy a gyermekétkeztetés színvonala megfelelő maradjon, és a normatívák az idei évnek megfelelően változatlanok maradjanak.

Természetesen nem gondoljuk, hogy az önkormányzatok esetében a tervezett kiadáscsökkentés brutális megszorításokat eredményezne. Úgy látjuk, hogy ezek a lépések végrehajthatók, de az kétségtelen, hogy helyi szinten is meg kell valósulnia annak az alkalmazkodásnak, amelyen a központi államigazgatás lényegében átment az elmúlt években.

Összefoglalva: a költségvetés elfogadása fontos lépés a Magyarország iránti bizalom további erősítéséhez. A külvilág egyre inkább úgy tekint ránk, mint akik tanulnak a leckéből, nehéz helyzetben végrehajtják a szükséges intézkedéseket, és ezzel megalapozzák hosszú távú jövőjüket. Ma mindenütt válságkezeléssel bajlódnak az egész világon, és túlélésre törekednek. Ez a költségvetés azonban meggyőződésünk szerint nemcsak a túlélést szolgálja, hanem megalapozza a későbbi gyorsabb fejlődésünket is.

Ezért kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák ezt a költségvetési törvényjavaslatot.

Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget.