Készült: 2024.04.27.18:56:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (2011.06.20.), 414. felszólalás
Felszólaló Ferenczi Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:31


Felszólalások:  Előző  414  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A madjar törzs tagjai a kazahsztáni Torgaj vidékén élnek, a Sarikopa-tó környékén. Olyan kis törzs ez, amely sok vihart élt át a történelem folyamán. 1847-ben még a legjelentősebb törzs ezen a területen, mintegy 375 jurtával. Az orosz hódítás során számuk megfogyatkozott. Az első világháború, majd a szovjet elnyomás alatt is ellenszegültek a hatalomnak, sok vezetőjüket kivégezték, majd az 1960-ban megindult kolhozrendszer kiépítése és az erőszakos letelepítés tovább csökkentette létszámukat.

A madjar törzs mind a mai napig igyekszik megtartani archaikus jellegét. Törzsi konföderációban élnek az argün törzzsel, feleséget pedig csak más, a Sarikopa-tó környékén élő törzsekből vehetnek, leginkább az argün, kipchak, kerei és najman törzsekből, igyekezvén elkerülni a beltenyészetet és ezzel a genetikai betegségek kialakulását.

A tudományos kutatás először 1964-ben figyelt fel rájuk, amikor is Seitbek Nurhanov kazah nyelvész az alma-atai tudományos konferencián beszámolt róluk Tóth Tibornak. A Szovjetunió ekkor még sajnos megakadályozta a kutatást, az elmúlt évtizedekben azonban felélénkült az érdeklődés a népcsoport iránt. 2006-ban Bíró András Zsolt végzett egy mélyreható genetikai kutatást. A népcsoport férfi tagjaitól szájnyálkahártya-mintákat vettek, amely alapján Y-kromoszóma-vizsgálatot hajtottak végre a Budapesti Orvosszakértői Intézet DNS-laboratóriumában. A mintavétel rámutatott, hogy a 39 nemzetiséggel összehasonlítva a genetikai távolságszámítás módszere alapján a magyarokéhoz áll a legközelebb a kazahsztáni madjarok génállománya. A genetikai rokonság tehát bizonyított.

A népneveink hasonlósága magáért beszél, s habár a nyelvük a szovjet időkben a háttérbe szorult, számos szavunkat megértik, sok esetben döbbenetes hasonlóság is mutatkozik, így például: kar - kor, csuka - suka, atya - ata, balta - balta, szakáll - szakál.

Ezen eredményekről és az ebben rejlő kutatási lehetőségekről mégsem hallunk Magyarországon semmit. A Magyar Tudományos Akadémia az adófizetők pénzén nem erről, hanem a nem létező fasisztaveszélyről szervez konferenciát. A Nagy Kurultáj nevet viselő rendezvény, amely lehetővé teszi egymás népeinek megismerését, szintén civil kezdeményezés. Mindez azért van, mert az Akadémia mereven elzárkózik mindentől, ami nem a dogmává rögzült, egyébként bizonyítékokkal nem alátámasztható, teljesen hamis finnugorizmust hirdeti.

Még 2008-ban írt egy levelet a magyar nemzeti azonosságtudatot féltő értelmiségiek egy csoportja az MTA számára, amelyben kérték a magyar őstörténet átgondolását az elvégzett genetikai vizsgálatok alapján, amelyek egyértelműen cáfolták a finnugor rokonságot. A levél aláírói között volt többek között dr. Obrusánszky Borbála történész és frakciótársam, dr. Gaudi-Nagy Tamás is. Mindebből azonban ez idáig semmi sem valósult meg.

A madjar törzs rendkívül büszke múltjára és jelenére, s bár számuk megfogyatkozott, mintegy kétezren élnek még szülőföldjükön, mégis a helyszíni élménybeszámolók alapján büszkén kiáltozzák, hogy "ja csisztij madjar", azaz "én tiszta magyar vagyok".

Elmondható, hogy a kis népesség az utóbbi években rendkívül megerősödött nemzeti öntudatában, talán épp a magyarsággal ápolt kapcsolatai és a rokonság megélése miatt, amely alapján végre ők is köthetik magukat valakikhez a nagyvilágban, mégpedig egy olyan néphez, amely az isteni gondviselésnek köszönhetően a sok háború, megaláztatás, kudarc és fájdalom ellenére még mindig több millió főt számlál.

Szívből remélem, hogy hazánknak egyszer valóban olyan nemzeti kormánya lesz, ahol a valódi politikai rendszerváltást kulturális forradalom követi majd. Hiszem, hogy eljön majd az az idő, amikor nem a deviancia lesz a divat, nem Alföldi Róbert mosdatása és a kulturális barbarizmus támogatása lesz a kormány kultúrpolitikájában a lényeg, hanem valódi őstörténetünk kutatása, rokonaink megismerése és felkarolása, hazájukra, múltjukra, ősi magyar kultúrájukra büszke fiatalok nevelése lesz egy nemzeti kormány feladata és célja.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Szebb jövőt! (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  414  Következő    Ülésnap adatai