Felszólalás adatai

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány gondolattal szeretnék reagálni az előttem szólókra. Gyakorlatilag ugyanazokat a témákat jártuk körbe a felszólalóktól függetlenül. Itt a rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtése a kormány nagyon fontos prioritása, célja. Ugye, jeleztük, hogy szeretnénk, ha néhány éven belül az egyik legrugalmasabb munkaerőpiac működne Magyarországon. Az, hogy ez mennyire munkahelyteremtő vagy mennyire nem, itt Schiffer képviselőtársam jelezte, hogy neoliberális, meg a jó ég tudja, hogy milyen fajta, én hál' istennek, ebből kikerültem, csak a józan észt látom.

A józan ész a következőt mondja. Ha válság idején ez a 36-44 óra nem jön be, meggyőződésem, kedves képviselő úr, frakcióvezető úr, hogy több tízezer ember veszíti el az állását. Ez százszázalékosan biztos. Tudniillik ebben a helyzetben, ha nincs meg az a rugalmasság, az a puffer, amivel a munkáltató számolhat, és tudja, hogy az autóipar volt az első, amely annak idején elég érzékenyen reagált, ha nem képes alkalmazkodni a megrendelési állomány csökkenéséhez, növekedéséhez, akkor nem tud mást tenni, mint először a kölcsönzött emberektől szabadul meg, utána a határozott idejűektől, ismeri a receptet, majd a végén szép csendesen leépíti az állományát. Tehát nagyon lényeges kérdés, és nekünk meggyőződésünk az, hogy igenis ez a fajta rugalmasság, mindegy, hogy minek nevezzük, de hatékonyan képes a munkaerőt megtartani, ami számos esetben legalább annyira fontos, mint adott esetben új munkahelyeket létesíteni.

Itt van most a 44 óra. Hallunk mi sok mindent, azt, hogy öt és félnapos lesz egy munkahét, meg a fene tudja, hogy miket mondtak az elmúlt időszakban számos esetben sajtón és egyeben keresztül.

(23.00)

Hát szeretnénk jelezni, egyértelművé tenni, hogy 40 órás a munkahét, és 40 órára van fizetve a munkavállaló. A 40 órától eltérni ugye annyit lehetett 44 órában, mint amennyit 36 órában. Tehát összességében a 40 órás munkahétnek teljesülnie kell éves viszonylatban. Pont. És a 36 órás munkahétnél is 40 órát fizetnek, meg a 44 órásnál is 40-et fizetnek. Ez nagyon lényeges kérdés. Hogy hogyan védjük a munkavállalót? Ha figyelmesen olvassák a jogszabálytervezetet, az arról szól, hogy legfeljebb három hónap után, egy 36-os ciklus után a 44-et meg kell kezdeni. Azért ez lényeges dolog, nyilván nem akartuk engedni, hogy egyébként a munkáltató kénye-kedve szerint igazgassa a 44 órát.

A másik: ha a 44 órás időszakot mégis túllépi, háromszoros fizetést kell adnia a munkavállaló számára. Tehát többszörösen meg fogja gondolni, úgy gondolom, a munkáltató, hogy meri-e túllépni adott esetben ezt az időtartamot. Tehát számos olyan fék van betéve a rendszerbe, ami egyébként a munkavállaló számára, nem is rugalmasságot szoktunk mondani, hanem biztonságnak nevezzük azt, amit munkavállalói oldalon kell teljesíteni, hogy ez meglegyen.

A gyes, gyed témája, itt a 6 hónap helyett egy év. Természetesen a kormány számára most is kiemelt terület egyrészt a nők foglalkoztatásának a növelése, ezen belül is a kisgyermeket nevelő anyák mielőbbi munkaerőpiacra történő visszajutásának az elősegítése. De ez is kétélű fegyver. Ugye, önök is nagyon jól tudják és érzékelik azt, hogy ha túlságosan "bebetonozunk" egy-egy csoportot, az adott esetben a munkáltató oldaláról jelentheti azt is, hogy egyre kevésbé fogja ezt a csoportot a munkához hozzásegíteni. Tehát szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy itt egy viszonylag hosszú fizetés nélküli szabadság után jár egy fizetett szabadság. Ilyen azért Európában nem olyan túl sok helyen van. Önmagában ez még természetesen nem probléma, de ha nekünk a célunk az, hogy mielőbb munkába tudjanak jutni a fiatal vagy gyereket nevelő nők, akkor ezt is tekintetbe kell vennünk.

A 6 hónapos próbaidő témája. A közigazgatásban ez már régen 6 hónap, és működik a rendszer. Tehát szeretném itt is fölhívni a figyelmet, hogy az, hogy kollektív szerződés rögzíti, azért azt jelenti - kollektív szerződés nem túl sok helyen van ma Magyarországon, nem örülünk neki, szeretném hozzátenni -, nagyon jó lenne, egy kormány számára is nagyon jó az, ha az ágazati párbeszéd vagy még akár adott esetben egy-egy gyár területén erős szakszervezet és erős munkaadói oldal egyeztet, és az egyeztetés kapcsán komoly eredményre jut. Mindenki számára ez lenne az ideális eset, csakhogy a magyar helyzetet figyelve nem igazán mondható túlságosan erősnek ez a fajta kollektivitás. Tehát a kollektív szerződés egyértelműen meghatározza azt, hogy egyrészt csak ott lehet, ahol kollektív szerződésre jogosult felek vannak, másrészt pedig ha a kollektív szerződésben nem tudnak megegyezni, akkor nincs 6 hónapos próbaidő. Ez szerintem elég egyértelmű és egzakt megfogalmazás.

Szabadság kiadása. Hát itt is hangzottak hírek, hogy kéthetes lesz a szabadság. Szó nem volt erről soha. Itt annyi az eltérés, hogy jelen pillanatban kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni a szabadságot, az új szabályozás pedig arról szól, hogy kettőnél több részletben is ki lehet adni, de ehhez a munkáltatónak nagyon komoly indoklással kell bírnia, ráadásul a helyzet az, hogy egybefüggő kéthetes szabadságot akkor is ki kell adni, ha a munkavállaló ezt egyébként kéri. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez a fajta szabályozás sem csorbítja a munkavállalók érdekeit.

Azt hiszem, a legfontosabb dolgokra reagáltam. Egyrészt megköszönve a képviselőtársaknak, hogy ebben a nagyon komoly vitában részt vettek és tevékenyen próbálták segíteni a munkánkat, azt szeretném kérni önöktől, higgyenek abban, hogy ez a fajta rugalmassá tétel, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele kifejezetten segíteni fogja azt a törekvést, amelyet a kormány szeretne az elkövetkezendő időszakban elérni, hogy minél több embernek munkahelye legyen Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)