Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szó, elnök úr. Az ajánlás 6. és 8. pontjához szeretnék röviden hozzászólni.

Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jövedéki törvény módosítását kívánja elérni. Önmagában mind egészségpolitikai, mind pedig költségvetési szempontból is úgy vélem, hogy ez tisztességes dolog, támogatandó a fogyasztási dohány adómértékének a növelése. Az előirányzott jelentős mértékű emelésnél azonban nem árt figyelembe venni egy fontos tényt, tudniillik, hogy ez a termékszegmens az alacsonyabb jövedelműek körében népszerű, és a nagymértékű áremelés elsősorban nem a költségvetési bevételek emelkedéséhez, sokkal inkább a 2004-2005-ben már megtapasztalt illegális, úgynevezett feketepiaci kereskedelem előretöréséhez vezethet. Úgy vélem, hogy az illegális kereskedelem előretörése sem a költségvetési bevételek emelkedésének, sem pedig az egészségpolitikai célkitűzések szempontjából nem lenne számunkra elfogadható. Éppen ezért, nem vonva kétségbe a kormány szándékát a fogyasztási adó mértékének a növelésére, módosító javaslataimmal azt kisebb mértékben tartom indokoltnak annak érdekében, hogy a fogyasztók ne forduljanak az illegális termékek felé, és valóban növelhető legyen a költségvetés bevétele.

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy röviden szóljak még a költségvetési befizetést csökkentő illegális kereskedelem veszélyeiről. Jól tudjuk azt, hogy a fogyasztási dohányok adójának mértéke a gazdasági válság kirobbanása óta az egyik legvitatottabb téma a piaci szereplők között. A helyzet sajnos mára már eldurvulni látszik, és a nyomásgyakorlás olyan eszközökkel is történik, amelyek nem sok jót jósolnak a száz százalékban magyar kézben lévő dohányipari csoport számára. A magyarországi fogyasztási dohány adóztatása eddig ugyanis lehetővé tette, hogy a termék életképes, legális alternatíva maradjon az egyébként egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő dohányos emberek számára. A környező országokban azt tapasztaljuk, ahol a legerősebb cigarettagyártók lobbiérdekeit maradéktalanul kiszolgálva olyan adómértékkel sújtották a fogyasztási dohányokat, hogy azok eladása szinte ellehetetlenül. Ilyen országok a teljesség igénye nélkül például Románia, Szlovákia vagy Csehország.

A fogyasztási dohányok elérhető árának is köszönhetően ma a volt szocialista országok közül Magyarországon kirívóan alacsony, 7 százalékos a cigaretta feketepiaci részaránya, szemben például a románokkal, ahol 27 százalék; megjegyzem, hogy 2005-ben Magyarországon is 25 százalék volt a feketepiaci részarány. Jól látható tehát, hogy a fogyasztási dohány eladásának erőteljes növekedése elsősorban a feketepiac kárára történt az elmúlt években, és a legális cigarettapiac csökkentésének trendje nem sokkal magasabb, mint a teljes piac csökkenése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Információm szerint a magyar fogyasztásidohány-piacon hat cég osztozik. A piac 60 százalékát valóban a multicégek uralják, de ezekből a legnagyobb piaci részesedéssel, 40 százalékkal bíró Imperial Tobacco, hasonlóan a hazai gyártókhoz - például a Continental Sátoraljaújhely 17-18 százalék - a kiegyensúlyozott adóemelést támogatja. Növekedést az utóbbi félévben elsősorban az produkált, hogy a korábbiakkal ellentétben minden Magyarországon tevékenykedő dohányipari cég teljes erőbedobással beszállt a fogyasztási dohányok piacára is. Nagy lökést produkált egyébként a BAT Magyarország belépése a 2010-es évek második felében. Jelentős növekedés előtte elsősorban a keleti országrészben történt, szűkebb pátriámban, ahol a cigaretták feketepiaci kínálata a legmagasabb volt korábban, továbbá megjelentek a nagy számban román és szlovák egyéni vásárlók, akik vásárlásaikkal a magyar költségvetést gazdagították.

Amennyiben a piaci helyzet a cigaretta és fogyasztási dohányok adókülönbségének további csökkentését kívánja, úgy vélem, hogy a magyar cégcsoport védelmét szolgálná egy olyan emelési menetrend, amely a cigaretták ezer szálra vonatkozó minimumadójához viszonyított kilogrammonkénti fogyasztásidohány-adót a jelenlegi 43,5 százalékos szintről egyenletesen elosztva 50 százalékra emelné.

Az Európai Unióban Luxemburgban egyébként a legolcsóbb a fogyasztási dohány adója, továbbá igen kedvező Németországban és Hollandiában is, ahol a magyar adószerkezethez hasonlóan 43-45 százalék a fogyasztási dohány adója a cigaretta adójához viszonyítva. Megjegyzem, hogy ebben a három országban van több kisebb nemzeti gyártó, akiket megpróbál védeni a mindenkori kormányuk a multitörekvésekkel szemben. Úgy vélem, hogy nálunk sem szabad feladni a hazai gyártók védelmét, tisztelt képviselőtársaim.

Meggyőződésem, hogy a drasztikusabb vagy gyorsabb emelés előidézheti a 2004-2005-ös állapotot, amikor 52 százalékra emelkedett egy lépésben a fogyasztási dohány adója, és ezt követően közel 30 százalékra nőtt a feketepiaci részarány.

Az általam benyújtott módosító indítvány szerinti adóemelési ütemterv mellett viszont még megőrizheti a fogyasztási dohány is a piacát, továbbra is gátat emelne a feketepiac növekedésének, ezzel biztosítva az adóbevételek optimális nagyságát. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy az 500 főt foglalkoztató hazai Continental Dohányipari Csoport léte foroghat kockán a fogyasztási dohányok magyarországi eladásának esetleges ellehetetlenítésével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a pénzügyi kormányzat támogassa a módosító indítványomat. Köszönöm szépen.