Felszólalás adatai

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én az ajánlás 2., 11. és 15. pontjához szeretnék hozzászólni az alábbiak szerint.

Részletekben lehetne elemezni ezeket a paragrafusokat, de végül is az üzenete valamennyinek egy, hogy a védelem súlyának gyöngítésével, a vádhatóság, a nyomozó hatóság súlyának növelésével folytatódjanak le ezek az eljárások. Utalnék a mai nap elején Lázár képviselőtársunk által elmondottakra, ami megalapozta ennek az egész vitának a feelingjét. Talán mindenki emlékszik az ügyvédeket érintő pejoratív kifejezésére, amelyet - én itt megragadnám az alkalmat - a leghatározottabban utasítanék vissza a védői társadalom, az ügyvédi társadalom nevében, de továbbmegyek: az egész igazságszolgáltatási társadalom nevében úgy a bírói, mint az ügyészi kar tekintetében is.

Azt üzenik nekünk ezek az ajánlási pontok, hogy ismét erőre kap az úgynevezett verbális bizonyítékok túlértékelése, a beismerő vallomás koronaszerepének elismerése. Valamikor az inkvizitórius eljárásokban az inkvizíció a bizonyítékok királynőjeként értékelte a vádlott beismerő vallomását, és egy kicsit arra utalnak ezek a paragrafusok, ha összeolvassuk őket, hogy ismét ennek a kicsikarása kerül előtérbe.

Az ajánlás 2. pontjával, a 17. § módosításával az eljáró bíróság kijelölése az ügyészség kezébe kerül. Most ezt lefordítom magyarra: egy nagykanizsai ügyben, mondjuk, a nagykanizsai védő tekintetében Békéscsabán emel vádat a tisztelt ügyészség, oda viszi el előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe 120 órára a vádlottat. Nyilvánvalóan két napig a védőt sem engedi közel hozzá, aztán ha utána tud utazni a védő, akkor esetleg részt vehet a következő kihallgatáson.

(20.30)

Aztán, mondjuk, megajánlja neki az ajánlás 222/A. §-a tekintetében a vádemelés elhalasztásának lehetőségét arra az esetre nézve, hogyha hajlandó együttműködni a vádhatósággal, és X vagy Y ellen megfelelő vallomásokat tesz. Ha ezeket összeolvassuk, és hozzátesszük a védő korlátozó szerepét ezekben az eljárásokban, kizárva őt az információk megszerzésének a lehetőségéből, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy vajon nem a koncepciós perek előkészítésére történik-e kísérlet hazánkban. Valóban nem az lesz itt az eljárás lefolytatásának a célja, hogy beismerő vallomások tömkelegét csikarjuk ki?

Tisztelt Képviselőtársaim! Aki látott már közelről büntetőeljárást, az pontosan tudja, hogy az eljárások elhúzódása nem általában a vádlottnak felróható magatartásra vezethető vissza, hanem pontosan az ügy szakértői vagy egyéb bizonyítása okozza az eljárások elhúzódását. Ha megnézzük a kiemelt bűncselekmények közé felvett törvényi tényállásokat, akkor láthatjuk, hogy pontosan ezek a nagy értékű, vagyoni értékű ügyek azok, ahol a vagyoni előny vagy a vagyoni hátrány bizonyítása hosszadalmas, nemegyszer több összetevős szakértői bizonyítást feltételez, hetekig-hónapokig tart, és pontosan ezek az okok azok, amik elhúzzák az eljárás befejezhetőségét. Azt viszont nem látom ebben a büntetőeljárásban, hogy lépéseket tenne, mondjuk, a szakértői bizonyítás gyorsítása vagy az eljárás egyéb okainak egyszerűsítése érdekében. Itt kizárólagosan vagy elsődlegesen a védői jogok csorbításában és a vádlott kiszolgáltatásában látja azt a lehetőséget, amely közelebb viszi az igazság kiderítését.

Mindezekre tekintettel én a magam részéről az ajánlás 2. pontjában elhagyását javasolom az eljáró bíróságok ügyészségi kijelölési lehetőségének. Tegyük azt hozzá, hogy egyébként hatásköri tekintetben volt már példa arra, hogy nem városi, hanem megyei bíróság előtt emel vádat az ügyészség, de ez inkább a garanciális eljárások növelését, nem pedig a kiszolgáltatottságot fokozta ezekben az ügyekben.

A magam részéről ellenezném a vádemelés elhalasztásával érintett ügyek súlyának növelését, valamint egypár szót azért ejtenék a poligráfos vizsgálat tekintetében, ha már Bárándy Gergely képviselőtársam is megemlítette. Egyetértünk Rubovszky képviselőtársunknak azon módosító indítványával, hogy a tanú tekintetében mellőzzük a kötelező jellegű poligráfos vizsgálatot. A gyanúsított tekintetében nem kell mellőzni, mert vagy tesz vallomást, vagy nem tesz vallomást, ezt ő maga dönti el, de úgy gondoljuk, hogy a védő, illetve a tanú szerepe nem indokolja azt, hogy rá nézve ilyen kötelezően oktrojálandó bizonyítási eljárást folytassunk le.

A magam részéről ennyivel kívánom indokolni az álláspontomat. Köszönöm.