Felszólalás adatai

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A társasházi működés, a társasházi lét nagyon sajátos jogviszonyként van jelen a mai magyar társadalomban és a mai magyar lakáspiacon. A rendszerváltás környékén alakult ki, amikor nagyon sokan megvásárolták az önkormányzati tulajdonban lévő épületeket. Megvették a házakat, a lakásokat, és azt gondolta mindenki, hogy ezzel most már nincs is már dolguk, hiszen övék a lakás, és majd szépen rendbe hozzák.

Ahogy az idő előrement, akkor derült ki, hogy azért ennél egy kicsit többről van szó, hiszen a lakásokon keresztül megvásárolták az épület mennyezetét, a pincéjét, a ház körül lévő részt, a külső homlokzatot, tehát hogy rengeteg olyan dolog van, amivel nem számoltak, sőt megvásárolták a társasház működtetésének a feladatát is, ennek a dolgát. Akkor alakult ki az a közös képviselői rendszer, ami ma már külön szakmaként van jelen.

Az a törvény, ami előttünk van, valójában jól indult. Azt lehet mondani, hogy amikor beterjesztették és amikor az általános vita volt, még nagy egyetértés volt abban, hogy igenis egy jó szándék az, hogy a lakásszövetkezeteket, a társasházakat a társasházi törvény kapcsán egy kicsit közelítse egymáshoz a törvényjavaslat, és a társasházban lakók számára olyan feltételeket teremtsen, ami a mindennapi életüket megkönnyíti, ami a társasház működését egy kicsit javítja.

Valójában konszenzus volt, tehát jól indult a törvény akkori tárgyalása. Azt kell hogy mondjam, volt esély arra, hogy esetleg konszenzussal fogadjuk el, de itt is az történt, mint az előző esetekben, hogy most itt az utolsó pillanatban egy olyan módosítás van előttünk, ami arról szól, hogy a társasházban lakó közösségeket nemhogy jobb helyzetbe hozza, nemhogy azt segíti, hogy a mindennapjaikat könnyebben tudják élni, a nem lakás célú helyiségekkel tudjanak gazdálkodni, hanem hátrányosabb helyzetbe hozza őket, rosszabba, mint ami még a törvény előtt volt, hiszen azt mondja a benyújtott törvénymódosítás, hogy amennyiben műszaki átalakításra van szükség, akkor a társasház jogai csorbulnak. Tessék elképzelni azt, hogy ha valaki egy gyorspékséget szeretne nyitni a társasház nem lakás célú helyiségében, amihez természetesen kell műszaki átalakítás, ez azt jelenti, hogy rosszabb helyzetbe kerülnek, hiszen nem tudnak ellentmondani a társasházban élők, el kell viselni minden olyan terhet, ami ezzel együtt jár. Nemcsak azt, hogy nagy a forgalom, hanem az ezzel járó szag-, zaj- és egyéb hatások mind-mind a társasházat fogják majd érinteni, az ott lakók életkörülményeit rontják.

A vitában is elmondtuk, hogy a társasházak esetében van négy olyan kérdés, amiben jó lett volna azért valamifajta egyezségre jutni, hiszen itt a parlamentben nem is olyan régen Kosztolányi Dénes képviselőtársunk amellett érvelt, még az előző ciklusban, hogy ha valaki a társasházi törvény módosítását behozza a parlament elé, akkor egy kérdés nélkül ezt nem lehet megtenni, nevezetesen, hogy a társasházak önálló jogi személyek legyenek, önálló jogi személyként tudjanak működni. Ennek ma minden feltétele megvan, hiszen ingatlan-nyilvántartás alapján jönnek létre a társasházak. Ezt nyugodtan meg lehetett volna tenni.

Önök ebben a ciklusban már második alkalommal módosítják a társasházi törvényt. Ezt nyugodtan megtehették volna, nagyon régóta ezt kérik a társasházak.

(18.30)

Május 6-án a Képviselői Irodaházban egy nagyon jó szakmai tanácskozás volt a társasházakkal kapcsolatban, ahol elhangzott, hogy ezt kérik a társasházi képviselők. Meglepő módon mégsem voltak nyitottak erre a kezdeményezésre, és nem javasolták ennek a módosítását, sőt a beadott módosító javaslatunkat sem támogatták.

Ugyanígy a társasházak szinte minden alkalommal elmondják, amikor találkozik velük képviselő, vagy ha netán fogadóórán felkeresik önöket, hogy jó lenne megoldani a társasházak törvényes működésének a felügyeletét. Ez korábban benne volt a törvényben, egészen decemberig, amikor önök egy apró módosítással kivették onnan. Az ügyészség látta el ezt a feladatot. Nagyon sok társasház a vitás kérdésben meg tudta keresni az ügyészséget, tudtak igazságot tenni, nem kellett bírósághoz fordulni. Decemberben ezt kivették a törvényből, minden indoklás nélkül, s most, amikor javasoltuk, hogy ismét tegyük vissza a törvénybe, hiszen ezt kérik a társasházak képviselői, a szakmai szervezetek, ezt a módosítást sem támogatták. Az látszik, hogy a társasházban lakó közösségeket mindig rosszabb és rosszabb körülmények közé hozza a törvény, ahányszor behozzák módosítani.

S ugyanígy a lakásszövetkezetek esetében, ami már egy másik helyzet, azt kérik a lakásszövetkezetekben lakók, hogy a nyílászárókat - ajtókat, ablakokat - és a közműveket hadd kezeljék már a saját tulajdonukként, hiszen ha az a saját tulajdonukat képezi, akkor van lehetőségük arra, hogy pályázaton részt vegyenek, bankokhoz forduljanak, támogatást kérjenek. Ezt a módosítást sem támogatták, pedig ennek az eredménye egész világosan látható, hiszen az a panelprogram, amelynek a felújított házait rengeteg helyen lehet látni Budapesten, Székesfehérváron vagy holnap Miskolcon, ahol a tüntetők talán éppen egy ilyen felújított panelház előtt fognak tüntetni - nem a ház miatt, hanem az önkormányzat miatt -, látható, hogy a közösségeknek ez előnyt és hasznot hoz. Ezt kérték, de erre sem voltak fogadókészek.

Mind a négy módosító javaslat - ez a három, plusz az, amit most benyújtottak - valójában nemhogy jobb helyzetbe hozná a társasházi közösségeket, hanem rosszabb helyzetbe. Sajnos egy jó szándékú szakmai törvényt azzal, hogy nem támogatták a módosítókat, és a most benyújtott módosítóval rosszabb helyzetbe hoztak, ezért ez általunk nem támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)