Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Németh Zsolt szavaira szeretnék reagálni, aki sajnos nem tartózkodik a teremben, pedig véleményem szerint a legfontosabb felszólalást tette ahhoz, hogy valamilyen külpolitikai konszenzus irányába el tudjunk indulni.

Azzal kezdte a hozzászólását Németh Zsolt, hogy a kormánytöbbség elutasítja azt, ami a Brezsnyev-doktrína, tehát azt, hogy Oroszország beleszólhat más országok belügyeibe, biztonságpolitikai döntéseibe. Ezt azért szeretném kihangsúlyozni, mert az imént elhangzott egy másik frakciótól az, hogy felháborító, hogy támogattuk Finnország NATO-csatlakozását, hiszen az provokálja az oroszokat.

Aki szerint nem a finn népnek van beleszólása abba, hogy melyik védelmi szövetséghez csatlakozik, az azt mondja, hogy nem a magyaroknak van beleszólásuk abba, hogy a magyarok melyik védelmi szövetséghez tartoznak. Aki azt árulja, hogy lehet Magyarország semleges, az nem ismeri sajnos a XX. századi történelmünket, ugyanis Ausztria és Finnország azért tudott semleges maradni, mert ez volt a hidegháborúban a nagyhatalmak megállapodása. Amikor nem ez a nagyhatalmak megállapodása, akkor nem tud valaki semleges maradni.

Tehát csak azt akarom elmondani, hogy aki szerint a NATO-bővítés Oroszországot provokálja, az a Brezsnyev-doktrínával ért egyet, és az Moszkva hangján szólal meg, tisztelt Novák Előd. Ezt szerettem volna csupán kezdetként jelezni, hogy igenis, ha valamiben legalább egyet tudunk érteni a Mi Hazánkon kívül, az az, hogy nem értünk egyet azzal, hogy Oroszország beleszólhat más országoknak a belügyeibe. Örvendetes volt, hogy a Fidesz képviselőcsoportjától ezt hallottuk.

Egy dologban ugyanakkor fontos lenne, hogy Németh Zsolt felszólalása kapcsán egy picit őszintébben beszéljünk. Sok minden elhangzott arról, hogy ki milyen európai uniós csatlakozási feltételt teljesített és milyet nem. Pontosan tudjuk, hogy ezek a feltételek politikai alapon szelektálnak ezek közül. Emlékezzünk vissza arra, amikor Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy a franciáknak azért engedik meg, hogy a hiánycélt ne teljesítsék  idézem -: mert az Franciaország. Az, hogy ki mit teljesít, mindig is politikailag változott.

Például Schengen tekintetében azt látjuk, hogy azok az országok, amelyek amúgy teljesítik a schengeni feltételeket, nem engedtetnek be a schengeni zónába azért, mert az osztrákok és egyéb kormány soviniszta módon Kelet-Európa-ellenes hangulatkeltést végez. Amúgy érdemes lenne arról is esetleg egy politikai nyilatkozatot majd a Ház elé hozni, hogy mi ezeket támogatjuk.

(12.50)

Tehát összességében azt mondanám, hogy nem igaz az, hogy ezeket a feltételeket mindig teljesíteni kell. A román és a bolgár csatlakozás is úgy történt meg, EU-s csatlakozás, hogy feltételeket nem teljesített Románia és Bulgária, akkor ebben a házban szó volt erről, és arról is szó volt utána, hogy miért kellett egy nap alatt a teljes többségnek támogatni azt, valószínűleg azért, mert akkor az volt a geopolitikai realitás.

Tehát Ukrajnának az, hogy elkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat, nem jelenti azt, hogy valaha konkrétan EU-tag legyen a közeljövőben. Emlékezzünk vissza arra, hogy Törökország mennyi ideje van előszobáztatva, hogy Szerbiával kapcsolatban mit mondott Horvátország vagy Szlovénia, ha jól tudom, a korábbi horvát elnök egy tízezer évig tartó vétót lengetett be a szerb csatlakozásról. Tehát csak azt akarom itt elmondani, hogy ezekben a kérdésekben alapvetően a geopolitikai realitás alapján szokott az Európai Unió vezetése dönteni, nem pedig az alapján, hogy ki pontosan mit teljesített, és ez így lesz a jövőben is.

Még egy hozzászólást engedjenek meg! Azt mondta Németh Zsolt még, hogy Ukrajna jövője Közép-Európában van. Ezzel egyetértünk. Ukrajna jövője Közép-Kelet-Európában van. Akármit csinálunk mi, akármit dönt ez a Ház, Ukrajna a szomszédunk lesz. Ugyanúgy, ahogy el szokták önök mondani azt, hogy akárki lesz Oroszország vezetése, valamilyen módon ki kell alakítani velük egy viszonyt, ugyanígy van Ukrajnával. Ezért javaslom azt, hogy akármi is a véleményük az ukrán vezetésről, higgadtabban fogalmazzanak róluk, hiszen Ukrajna mindig is a szomszédunk marad.

És itt visszautalnék még a szélsőjobboldali képviselőtársaimra. Én egy időben a Magyar Fórumot rendszeresen olvastam. A Magyar Fórumban rendszeresen megjelent egy olyan állítás, mely szerint Antall József milyen szörnyű dolgot csinált akkor, amikor elfogadta Ukrajna határait, és a 90-es években nem tett semmit azért, hogy ez másképp alakuljon. (Dúró Dóra: Így van!) Bólogat is a Mi Hazánk egyik képviselője. (Zsigó Róbert közbeszól.) Önök rendelték úgy, hogy ez a vita nem időkeretes, ha problémája van, forduljon a frakcióvezetőjéhez!

Tehát összességében az a helyzet, hogy aki azt állítja, hogy lett volna akkor bármilyen más lehetősége Magyarországnak, hazudik. Ukrajna akkor még atomhatalom volt, később adja vissza csak az atomtölteteit, tehát aki akkor azt állítja  mert ha már ez elhangzott itt, fontos legalább egyszer kiegyenesíteni , hogy az Antall-kormánynak volt más lehetősége, az egyszerűen nem ismeri a geopolitikai realitásokat. Aki pedig azt állítja, hogy Magyarország lehet semleges, aki azt állítja, hogy Oroszországnak az érdekeivel megegyezik az, hogy mi fog történni, milyen módon szavaz Magyarország egy NATO-bővítésről, szintén olyan módon beszél, ami hangulatkeltésre alkalmas, de arra, hogy a magyar nemzeti érdekekről beszéljünk, arra nem.