Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Amikor ez a ház először megalakult, annak az volt a célja, hogy itt vitákat folytassunk, hogy Magyarország szuverén módon dönthessen a sorsáról, tehát hogy azok, akik a nép képviseletében ebben a teremben ülnek, tudják eldönteni azt, hogy a közügyeinket, melyeket ez az ország jelenti, milyen módon tudjuk befolyásolni.

A szuverenitás ugyanakkor soha nem volt tökéletes, se akkor, amikor ez a ház megalakult, se az azt követő időszakban. Voltak olyan kompromisszumok a szuverenitásunk tekintetében, amelyek jók voltak, és voltak olyan kompromisszumok, amelyek rosszak voltak, és voltak olyan történelmi idők, amikor nem volt lehetőségünk kompromisszumokat kötni, hanem történelmileg és a történelem vascsizmája miatt elvették tőlünk a szuverenitás lehetőségét. Összességében az, hogy a szuverenitás soha nem volt tökéletes, nem mentség arra, hogy ne törekedjünk, hogy ez a ház a lehető legszuverénebb legyen.

Egy nagyon régi vita a politikában az, hogy mi korlátozza a magyar Országgyűlés szuverenitását a leginkább.

(12.00)

Két válasz van. Az egyik a világpolitikai aktorokra való mutatás. Ez sokszor nagyon helyesen történik. Az Egyesült Államok, Oroszország, korábban a Szovjetunió, Németország, előtte a Habsburgok; a másik pedig különböző gazdasági körök kihangsúlyozása. Ez a két iskola, mind a kettő tartalmaz igazságot, de a másodikkal kezdeném.

Azokkal nem értek egyet, akik azt mondják, hogy a világban az most egy új és egyedülálló folyamat, hogy gazdasági aktorok korlátozzák nemzetállamok szuverenitását. Mindig is voltak ilyenek, a Kelet-Indiai Társaságtól elkezdve egészen sok történelmi példát lehet erre mondani.

Ugyanakkor az mégiscsak egy más helyzet, ami most folyik, amikor a globális nagyvállalatoknak olyan szintű befolyásuk van Magyarországra vagy bármilyen más nemzetállamra, hogy valójában már ennek a befolyásnak a mértékét sem tudjuk felmérni. A tömegkommunikáción, a konformizmuson keresztül, azon keresztül, ahogy a közéletet folytatjuk, egyszerűen elveszítjük annak a képességét, hogy felmérjük, hogy a szuverenitásunkat miben korlátozza az a fajta globális nagytőke, amelynek nagyon nehéz utat vagy korlátot szabni.

De mit tesz erre a kormány? És most szeretnék nem belefolyni még abba, hogy konkrétan ez a törvény mire vonatkozik pontosan, mi az a szándék, ami vezérli a jogalkotót. Mit tesz a kormány? Azt teszi, hogy kiválaszt magának nagyon sok, nagyon látványos ellenséget, és közben pedig a globális nagyvállalatokkal szemben valódi korlátokat nem állít föl.

Ennek nagyon sok példáját lehet elmondani, hiszen mégiscsak a Fidesz kormányának egyik minisztere vallotta be, hogy a dohányipari lobbi írta egyszer egy törvényét. És azt is pontosan tudjuk, hogy ha ez, mondjuk, így történt volna egy EU-s biztos esetében, akkor olyan Nacsa Lőrinc-sajtótájékoztatókat hallottunk volna, hogy egész egyszerűen könnybe lábad a szemünk; de mivel ezt a Fidesz-kormány tette, sajnos erre nem került sor, pedig higgye el, meghallgattam volna. Lázár Jánosról beszélek, és arról, hogy a dohányipari lobbi írta az akkori törvényeket.

De ez valójában rámutat valamire; arra mutat rá, hogy a szuverenitása, amit ez a ház gyakorol, miben korlátozódik. A szuverenitás egyik fő része, amiről önök is beszélnek, az, hogy amikor elmegy a kormány különböző tagja nemzetközi szervezetekhez, elmegy az Európai Tanácsba, elmegy az ENSZ-be, akkor kinek a hangján szólal meg.

Amikor önök megfogalmazták  volt benne jogos kritika, volt benne jogtalan kritika , az ellenzéknek a külföldi finanszírozásával kapcsolatos problémáit, akkor azt a kérdést tették föl, hogy mit várnak a finanszírozók cserébe. (Nacsa Lőrinc: Így van. ) Na, most, mindjárt ki fogok erre térni, ne aggódjon! (Nacsa Lőrinc: Helyes!) De még mielőtt rátérek arra, szeretném megkérdezni, hogy az, hogy az Audi meg a BMW nem fizet valójában Magyarországon közterhet (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!), és az, hogy közben Németország Angela Merkel vezetésével, de még most is védi Magyarországot, ennek a politikai alkunak mi az ára.

Az az ára, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy Szijjártó Péter, aki tapasztalt nyilatkozó, de néha a valóság kibukik a száján, azt mondja az Európai Tanács ülésén, hogy Magyarország soha nem fog olyan javaslatot támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.

Azt jelenti, hogy amikor azt a kérdést tesszük föl, hogy mi az ára annak a politikai alkunak, amelyet a német ipar és az Orbán-kormány kötött, akkor az a válasz, hogy cserébe, amikor a magyar külügyminiszter az Európai Tanács ülésén megjelenik, nem a szuverén magyar Országgyűlés, nem a magyar nép szuverenitását képviseli, hanem azt képviseli, hogy ezeknek a német, és azon belül ennyire specifikusan megnevezni azért tényleg politikatörténeti kuriózum, tehát a bajor autóiparnak pontosan mi az érdeke. Az súlyos szuverenitásvesztése ennek a háznak, hogyha olyan aktorok, mint a bajor autóipar  akinek a személyügyi politikájába, a döntéseibe a magyar emberek nem tudnak beleszólni  irányítják azt, hogy magyar politikusok hogy és mint járnak el nemzetközi fórumokon.

Szó volt arról, hogy a szuverenitás mindig kompromisszumot jelent. Magyarország osztott szuverenitást gyakorol az Európai Unióval, és osztott védelempolitikai szuverenitást a NATO-val; véleményem szerint mind a kettő helyes.

Magyarország szuverenitása abból a szempontból sem teljes, hogy ezen túlmenően vannak olyan nemzetközi folyamatok, amelyek ellen az ország méretéből adódóan nem tudunk tenni. De mi az, ami ellen tudnánk tenni? Az ellen tudnánk tenni, hogy ha valakik itt vannak, és gazdasági tevékenységet végeznek, legalább ennek az árát megfizessék. És ez az, amiben a kormány szuverenitási politikája erősen sérül.

És most egypár mondatot az önök kedvenc témájáról, ami a valódi politikai aládúcolása ennek a törvényjavaslatnak, ez pedig az úgynevezett ellenzéki finanszírozási botrány. (Nacsa Lőrinc: Na!  Zsigó Róbert: Őszintén!)

Magyarországon a külföldiek finanszíroztak politikát korábban is. Finanszírozták önöket is külföldről, van jogerős ítélet egyetlen külföldi pártfinanszírozási ügyben az elmúlt 13 évben  ez a Jobbikot és az orosz pénzeket érintette , ebben az egyben van konkrét ítélet; ezek olyan dolgok, amik elítélendők.

Az is igaz és kár tagadni, hogy a magyar ellenzék hisztérikus részének az a szándéka, hogy a konformizmus politikáját képviselje Magyarországon, a nyugati konformizmus politikáját. Véleményem szerint és az LMP véleménye szerint ez helytelen. Ugyanakkor azt állítani, hogy a nemzetközi háttérhatalmak, amelyek irányítják a világot, és amelyek önök szerint minden rossz mögött állnak, olyan módon tudtak Orbán Viktor ellen tenni, hogy belenyúltak a magyar rendszerbe, és megtalálták a magyar politikatörténet eddigi legrosszabb miniszterelnök-jelöltjét, aki utána önöknek adta a legnagyobb kétharmados győzelmét (Arató Gergely nevetve tapsol.  Nacsa Lőrinc közbeszól.), hát, szerintem önök is a CIA-t ennél többre tartják, és én is többre tartom ennél az amerikai titkosszolgálatokat. (Zsigó Róbert: Ez mind mellébeszélés, képviselő úr.  Az elnök többször csenget.) Én nagy tisztelettel végighallgattam, amikor itt voltam és nem az MMA-n voltam L. Simon László székfoglaló beszédét meghallgatni, utána tisztelettel végighallgattam a többi felszólaló beszédét.

Összességében az súlyos probléma, hogy ez megtörtént, ki kell deríteni, kik azok, akik ezt megtették, mi ebben állunk mindenkinek a rendelkezésére, de ez az esemény, amely, mondom, Magyarországon korábban is előfordult már, nem indok arra, hogy egy ilyen törvényjavaslatot beterjesszenek, amiről valójában önök is tudják, hogy vagy kevés köze van a materiális valósághoz, ami pedig van, az meg önellentmondó.

A szuverenitásvédelmi hatóság az embert arra emlékezteti, amikor korábbi történelmi korokban valamit csinálniuk kellett az államapparátusban, hogy úgy tűnjünk, mintha csinálnának valamit, amikor már ők is tudták, hogy amit csinálnak, az értelmetlen. (Nacsa Lőrinc: Az egész Gyurcsány-kormány.)

És persze, sok kérdésről lehet beszélni, hogy miért csinálnak ilyet, lehet arról beszélni, hogy ez a modernitás és posztmodernitás közötti átmenetnek a kormányzati leképeződése, de valójában azért csinálják ezt, mert önök is tudják, hogy ami ellen harcolnak, az ellen nem lehet törvényeket hozni. A szuverenitásunk ugyanis minden helyzetben másképp alakul, minden helyzetben másképp kell képviselni. A korábbi felszólalók, egy másik ellenzéki párt frakcióvezetője sokat emlegette Kínát meg Oroszországot. Véleményem szerint az, hogy Kína világhatalom, nem új dolog. Az, hogy önök Kínával üzletelnek, nem új dolog.

Szeretném arra a politikatörténeti tényre felhívni ennek a Háznak a figyelmét, hogy amikor Medgyessy Péter 2002-ben Kínával fölvette a gazdasági kapcsolatokat, akkor Szájer József  azt hiszem, akkor még ő volt a Fidesz vezérszónoka  miket mondott arról, hogy ez milyen kommunista dolog, és milyen szörnyű, rettenetes dolog. Azóta már más az álláspontjuk, most ez lényegtelen. Összességében nekünk is az az álláspontunk, hogy jó üzleti kapcsolatokat kell ápolni Kínával.

Az is igaz, hogy Oroszország itt lesz Magyarországhoz nagyon közel, akkor is, hogyha már nem Putyin lesz a vezetője, akkor is, hogyha ez a háború nem úgy alakul, ahogy a Kreml szeretné, és ez is valamilyen viszonyt kíván elővetíteni. De önök az antikonformizmusukban  ami nagyon sokszor indokolt  annyira radikálisak már, hogy a dolgokat a külpolitikában csak azért csinálják, hogy felháborítsák vagy ezt a képviselőtársamat, vagy pedig azokat a nyugatiakat, akik amúgy ugyanúgy üzletelnek velük, ugyanúgy csinálnak velük mindenféle megállapodást, csak közben nem rakják ki a csizmát az asztalra.

Az nem a valódi szuverenitásvédelem, hogy én felháborítom Ursula von der Leyent  akit amúgy önök választottak meg, erre mindjárt kitérek egy pillanatra , az a valódi szuverenitásvédelem, hogyha megpróbálok kialakítani olyan szövetségeket, amik tudják blokkolni ezeknek a nagyhatalmaknak vagy nagyvállalatoknak a különböző terveit.

És akkor beszéljünk a plakátkampányról, amely kommunikációsan támogatja ezt a szuverenitásvédelmi csomagot. Az a kérdésem lenne önökhöz, hogy üle a magyar ellenzék sorában  beleértve a Mi Hazánkat, tehát mindenkit, aki nem kormánypárti , üle bárki, akinek több köze van ahhoz, hogy Ursula von der Leyennek hívják az Európai Bizottság elnökét, mint Orbán Viktornak. A válasz: nem.

(12.10)

2019. Ha a YouTube nevű, rettentő kapitalista alkalmazásba beírják azt, hogy: Orbán Viktor, Ursula von der Leyen, az első videó, amit kidob, az  még nem végezték el a SEO-munkát , hogy azt mondja Orbán Viktor a köztelevízió nevű liberális fertőn, hogy jó döntés volt Ursula von der Leyen támogatása, mert egy ideológiai harcos helyett végre egy valódi kompromisszumos jelölt lett. Ezt mondta 2019-ben Orbán Viktor. Na, és akkor… (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Köszönöm szépen, végre egy Nacsa-bekiabálás, ami lelkileg helyzetbe hozott, mert tudok rá reagálni. Nem vált be. Az előző Jean-Claude Juncker. Ki támogatta Jean-Claude Junckert? Orbán Viktor. Mit mondott Orbán Viktor, amikor utána kiplakátolta Magyarországot? Nem vált be. Az azt megelőző? Barroso. Ki támogatta Barrosót? Orbán Viktor. Mit mondott Orbán Viktor? Nem vált be. Kritikát fogalmazott meg Barrosóval szemben, tudom idézni, ha szeretnék.

Tehát mindenki emlékszik a magánéletéből arra, amikor egy barátnője leül, és elmondja, hogy: hát, ez a férfi is rosszul bánt velem, meg az is, meg amaz is elhagyott, meg amaz is megcsalt, és egy idő után az emberből kikívánkozik az, hogy: te, Zsófi, nem lehet, hogy benned van a hiba? (Zsigó Róbert: Szegény Zsófi!) Kicsit ezt érzem a miniszterelnök úrral szemben, hogy azért mégiscsak az volt, hogy minden egyes alkalommal valakit megválasztat az Európai Bizottság vezetésére, mindig megsértődik rá, mindig kiplakátolja vele az országot, és elmondja, hogy rossz döntés volt. És most 2024-ben arra fogja kérni a jobboldali emberek bizalmát, hogy: hadd döntsem el, ki legyen az Európai Bizottság elnöke, akit majd utána kiplakátolok, hogy elmondjam, hogy amúgy nem vált be. Tehát lehet, hogy most kicsit önkritikát kéne önöknek is gyakorolni  tudom, nem az a rendszer, mindegy , mert lehet, hogy ezek a fajta döntések nem mindig voltak jók.

Zsigó Képviselő Úr! Amikor Angela Merkel úgy döntött, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke, úgy, hogy egyetlenegy európai nem szavazott rá… Csak zárójelben a Momentumnak egy dolgot szeretnék elmondani, hogy láttam Cseh Katalin felszólalását, amiben a plakátokkal kapcsolatban védte Ursula von der Leyen személyét az aljas támadásoktól. Szerintem, és nem akarok a Momentumnak több tanácsot adni (Derültség és közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.), de azt tudnám önöknek mondani, hogy az másik cég, tehát az egy másik cég, aki Ursula von der Leyent védi. (Az elnök csenget.) Ursula von der Leyen Orbán Viktor, Angela Merkel és Kaczyński hármas politikai ármányának a következményeképpen lett az Európai Bizottság elnöke, ez egy tény. Ez egy úgynevezett tény.

Azért lett ő az Európai Bizottság elnöke, mert Angela Merkel azt az európai politikában lévő ukázt követte, hogy: ha valakit Brüsszelbe elviszel, akkor nem lehet hallani a sikolyát. Ez egy német belpolitikai kompromisszum volt. És ennek a német belpolitikai kompromisszumnak, mint minden merkeli kompromisszumnak, Orbán Viktor adta a szavazatát, ezért lett Ursula von der Leyen a Bizottság elnöke, aki kétségtelenül az európai politikai vezetés egyszemélyes válsága. De ezért azok vállalják a felelősséget, akik őt pozícióba rakták, ne azok, akiknek semmi közük nem volt ahhoz, hogy ő pozícióba került.

A szuverenitásvédelmi törvénynél sokat beszélnek a civil szervezetekről. Kétségtelen tény, hogy az Egyesült Államok támogat civil szervezeteket geopolitikai céllal  ez is egy tény. Oroszország ugyanúgy támogat civil szervezeteket geopolitikai céllal, meg Kína, a nagyhatalmak ilyenek, a világ ilyen  lehet, hogy érdemes ellene küzdeni, erről érdemes beszélni, hogy hogyan lehet ellene küzdeni , de azért nagyon szelektívek abban, hogy milyen külföldi emberek kerülnek fel a plakátra, és milyen nagytőkések és amerikai háttérhatalomhoz kapcsolódó emberek ellen küzdenek. Miért nem szerepelnek a plakátokon a Koch-fivérek? A Koch-fivérek az amerikai jobboldal finanszírozói, akik globálisan a víz privatizációjára költenek milliárdokat, többek között Magyarországon is volt, hogy fizettek embereket. És ha már az ellenzékről beszélünk, szerintem a magyar ellenzék valódi tragédiája, hogy részben a Koch-fivérek által is támogatott Cato Intézet nevű neoliberális think tankból jöttek emberek, akik utána sajnos részesei lettek az előző, nagyon csúfos véget vett összefogásnak.

Ez nem a Soros-hálózat, ez a másik hálózat, a jobboldali hálózat, az a hálózat, amely finanszírozza a Sitheket, amire elmennek. Ez az a hálózat, ami nemcsak hogy a víz privatizációja mellett áll ki, hanem dollármilliárdokat fizet azért, hogy az olajcégek profitja nőjön, és ne lehessen zöldszabályozásokat befogadni. Ezekről sem szól ez a fáma.

Arról sem szól ez a fáma, hogy milyen jellegű orosz szolgálati események voltak itt, Magyarországon. Oroszország egy nagyon érdekes hely, meg biztos nagyon sokat tudnak önök beszélni arról, hogy miért változott meg a viszonyuk az orosz elnökhöz. Én azt gondolom, hogy valójában maguk legbelül a kognitív disszonanciát, amit Oroszországgal szemben éreznek, úgy redukálják, hogy azt mondják, hogy: de a Nyugat szörnyű! Tehát a kognitívdisszonancia-redukció az, ami a hatévesnek a különböző játékoknál felmerül, amikor elveszik tőle, hogy de valójában a másik milyen rossz, meg ő kezdte. Tudják, hogy mi történik Oroszországban, pontosan tudják. Mindannyiuk nagyon értelmes ember, vagy a legtöbbjük, meg kapnak erről különböző felkészítő anyagokat, tudják, mi történik ott, tudják, mit csinálnak Magyarországon az oroszok, és mégis egyszer egy mondatot nem mondanak ki erről. Ez azért van, mert azt gondolják, hogy ez politikailag önöknek jelenleg nem hasznos.

Egy dolgot akarok erről elmondani  lehet, hogy a politikában is naiv vagyok, előbb-utóbb ki szokott derülni az igazság-, szerintem ezzel kapcsolatban ki fog derülni az igazság, és az önök külpolitikájának a legnagyobb hibája az lesz, hogy felmondták a közép-kelet-európai együttműködést, azért, hogy Oroszországnak megfeleljenek. Lehet a nyugatiakat Ukrajnával szemben álszentséggel vádolni, ezt az ukránok szokták megtenni leginkább, jogosan; igazuk van, amikor azt mondják  én ezt a monológot végig szoktam hallgatni , hogy 2008-ban a németek orosz kérésre vétózták meg Ukrajna NATO-csatlakozását, teljességgel jogos dolog felvetni ezt, csak utána ennek önellentmondó azt mondani, hogy aki most Ukrajnának segítséget nyújt, az hazaáruló. Tehát a kettő egyszerre nem fér be mint álláspont.

És mindjárt rátérek még egy dologra a szuverenitási törvény kapcsán. Azt mondta Kocsis Máté, hogy meg kell védeni azt, hogy külföldről beleavatkozzanak az ügyeinkbe. Az is beleavatkozik külföldről egy másik ország ügyeibe, aki az állampolgárok által fenntartott televízióban az Egyesült Államok  nagyon nehéz ezt magamnak lefordítanom  egyik állami újraírt választásából kampányol az egyik jelöltnek. Én őszinte részvétet érzek, amikor belegondolok abba, hogy Vas megye Torony nevű településén az egyik magyar állampolgár bekapcsolja a köztelevíziót, és azt látja, hogy a két jelölt közül a georgiai szenátusi választáson a republikánusra kell szavazni. Ez az ő adópénzéből miért van, kit érdekel? Kettő: mit mond el arról, hogy mit gondolunk a világról, hogyha azt várjuk el, hogy ők ne szóljanak bele abba, hogy mi mit csinálunk, maguk meg a legkisebb részletbe beleszólnak? Hát, mi közük van maguknak így kollektíven ahhoz, hogy valamelyik amerikai államban egy újraírt választáson miről fognak dönteni?! Mi közük van ahhoz, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság mit dönt abortuszügyben? Lehet véleménye Nacsa képviselőnek arról, hogy ott mi lenne a helyes szabályozás, ez rendben van, és ezen tudunk vitatkozni, de ez nem a mi ügyünk. Ez nem a mi ügyünk!

És folyamatosan olyan dolgokat hoznak be az országba, amelyek nem a mieink. Nem a mi ügyünk az, lehet róla véleményem, szerintem is felháborító, hogy Portugáliában egy nő a legszebb…  vagy egy férfi a legszebb nő, fordítva mondtam, ez egy felháborító dolog, és elmondhatják róluk a véleményüket és lehet, hogy sokaknak egyezik a véleménye  például az enyém is , de nem a mi ügyünk. Nem kell közpénzt költeniük arra, hogy a lehető legtöbb magyar állampolgár megtudja azt, hogy Portugáliában milyen szörnyű dolgok történnek, mert ezt Portugáliában kell megbeszélni.

Az önök szuverenitása arról szól, hogy Magyarországot mindig azok támadják meg az önök fantazmagóriáiban, akik önöknek éppen kényelmesek. Volt, hogy ez Oroszország volt, most éppen az Egyesült Államok elnöke, baloldala, kicsit az Európai Unió, amelynek önök vannak a vezetésében, illetve ismételten az az állítólagos háttérhatalom, amelyik a magyar politika Mekk Mesterét tudta kialakítani mint közös ellenzéki jelölt. Tehát összességében azt gondolom, hogy valójában álszent ez a vita, és az álszent vitákkal általában az a probléma, hogy közben nem beszélünk a valódi dolgokról.

(12.20)

Végezetül egy gondolat a konformizmusról. Az önök politikai sikerét véleményem szerint az adja, hogy mernek antikonformisták lenni és olyan dolgokat állítani, amelyek szembemennek a fősodorral. De ha egy idő után  én aztán a magyar ellenzéken belül sokszor beleesem ebbe a hibába, tehát ezt önkritikusan is mondom  az ember mindig azért mond valamit, hogy antikonformista legyen, akkor ugyanolyan konformista, mint az, aki megfelelni akar, csak fordított előjellel, és ugyanúgy elveszti a szabad gondolkozásra való képességét. Énszerintem az tudna nemzeti konszenzus lenni, hogy vegyünk egy nagy levegőt, ne érdekeljen minket, mit mond a Nyugat, ne érdekeljen minket se úgy, hogy megfeleljünk neki, se úgy, hogy ellentartsunk neki, hanem ebben a házban egyszerűen beszéljünk a saját ügyeinkről. Köszönöm szépen.