Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak ennek a törvényjavaslatnak a műfajáról. Ezt szoktuk általában salátatörvénynek nevezni. Erre azt tudom mondani, hogy ez az általam eddig megismert legnagyobb saláta a legvegyesebb módon, ahol a gyümölcssaláta és a zöldség együtt van  hogy ezt a hasonlatot továbbvigyem , ahol a banán mellett van a cseresznye és az erős paprika; tehát ennyi minden szerepel együtt.

Egyébként nem feltétlenül vádként fogalmazom ezt meg a kormánypártok irányába, mert ha megnézem, hogy ebből a ciklusból ebben az évben még két ülés van hátra, februárban valószínű egy  ugye, háromhetes ülés , akkor megértem, hogy vannak jogharmonizációs kötelességek, és szeretne ezzel haladni a kormányzat.

Azért a számot hadd mondjam el! 36 pontból áll ez a törvény  az 36 különböző témát jelent , 213 paragrafusból 84 oldalon. Ebben valódi koherencia nincsen, mert ha elolvassuk az általános indoklását ennek a törvénynek, akkor általánosan nem tudott semmit megfogalmazni, hanem kissé önkényesen vagy saját ízlése szerint az előterjesztő ott, a számára fontosabbnak tartott, adott paragrafusokat kiemelte, és konkrétan azokat tüntette föl általános indoklásként.

Miért gond ez egy képviselőnek? És hadd mondjam el, hogy itt azért különbség van egy kormánypárti meg egy ellenzéki képviselő között, hiszen ha egy törvényjavaslatban sorra vannak támogatandó javaslatok, az ellenzék felfogása szerint pedig az, amit nem tud támogatni, akkor elég nehéz erről egy végszavazással dönteni.

Én nem becsülöm le a kormánypárti képviselőket, hogy érdemben átnézik, készülnek rá, de azért valamilyen szinten az jellemző  és talán a mi mostani kormánypárti oldalunkra valóban az, és érthető részben , hogy a kormány jogalkotási programját teljesíti. Tehát nekik azért kevésbé van az a dilemmájuk, mint nekünk, hogy ez a pont nagyon pozitív; hát, ezt viszont nem tudom támogatni  mi legyen a végén?

Nos, én is szeretnék néhány kiragadott részt idézni belőle, talán azt is bizonyítva, hogy átnéztem ezt a törvényjavaslatot. És még valamit hadd tegyek hozzá, hogy akkor én, hogy oldottam volna meg. Nagyjából ezt Bartos Mónika is jól látta, és egyetértek. Ennek van két olyan területe, ami nagyon jelentős mennyiségben szerepel itt, és jórészt jogharmonizáció. Van az energetikai tárgyú és a közlekedési tárgyú. Ez lehetett volna egy-egy önálló, és egy harmadik az összes többi. A cím így hangzik: az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról. Hát, azért kapcsolódásról olyan túlzottan nem beszélhetünk, mert a dohánytermékekkel kapcsolatos hatósági ármegállapítások nem kapcsolódnak egyébként sem az energetikához, sem a közlekedéshez.

Akkor néhány elemet én is hadd említsek! A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, az Európai Unió „tiszta energia” csomagjának részét képező irányelv és rendelet kerül átültetésre. Nagyon fontos, nagyon helyes, meg kell tenni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó törvény módosításának célja valamennyi hitelesített energiamegtakarítást  mint vagyoni értékű jogot és annak jogosultját  naprakészen tartalmazó online nyilvántartás létrehozása. Ez is megint nagyon fontos, ha a környezetvédelmet, a klímavédelmet komolyan vesszük, tehát abszolút támogatandó.

Van egy nagyon érdekes téma, amit államtitkár úr is említett. Talán próbálom egy kicsit politikus módon  remélem, hogy jól  interpretálni, ez a közlekedési irányelv, amely a kiküldetésre vonatkozik.

(18.30)

Ez, ugye, nagyon nagy vihart kavart az Európai Parlamentben annak idején, főleg a keleti országok  lengyel, bolgár, magyar  és a nyugati országok között. Ez elsősorban a kabotázsműveletekre vonatkozott, és azt igyekezett korlátozni, hogy ha ezek a magyar, lengyel, bolgár szállítók, fuvarozók, mondjuk, Franciaországban olcsóbban tudják a szolgáltatást nyújtani, akkor ott ők jelentős piachoz juthatnak. Ha azt mondjuk, hogy a szolgáltatás szabadsága egy európai uniós alapelv, akkor azt miért kell megakadályozni, hogy Magyarország, ha ezt a szolgáltatást így tudja nyújtani, akkor versenyképesebb? Mert, hozzáteszem, látszólag rajtunk akartak segíteni, hogy a fuvarozóknak előírják, hogy ők is ugyanazt kapják meg, amit a franciák meg ott a szakszervezet, hogy milyen hotelben lakjanak, és milyen extra fizetést kapjanak. Holott arról volt szó, hogy ezek a munkavállalók örültek annak, hogy a jelenlegi itthoni viszonyoknál jelentősen magasabb bért kaptak, ami még mindig versenyképes volt, mondjuk, Franciaországban.

Ezzel szemben jött az a rendelet, amelyik ezt a lehetőséget igyekszik megszüntetni, tehát magyarul, a szolgáltatás szabadságával szemben áll. És itt most arról van szó, hogy azért azt tisztázzuk  remélem, jól értelmezem , hogy ezek a kiküldetési szabályok nem érvényesek abban az esetben, ha valaki egy adott országból egy másik célországba fuvaroz. A tranzit- és kétoldalú szállítási műveletek nem tartoznak ezek alá a szabályok alá. Tehát legalább azt igyekszünk biztosítani, hogy erre ezt a szigorú feltételt nem kell előírni, amit pozitívnak kell tekintenünk.

Érdekességképpen: szó van a H5-H6/H7 HÉV fejlesztéséről is ebben a törvényjavaslatban. Idézem: „A kivitelezési feladatok finanszírozásához a projekt nevesítésre került Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervében.” Nagyon bízunk benne, hogy Magyarország, a magyar kormány minél hamarabb tudja bizonyítani azt, hogy az európai uniós források felhasználása a lehető legteljesebb ellenőrzés keretében történik, és végre ezt a helyreállítási tervet az Európai Unió el fogja fogadni, és megnyílnak ezek a projektek nem külföldi hitelfelvétel, kötvénykibocsátás kapcsán.

Van egy nagyon érdekes, megint pozitív fölvetés, hogy a közműépítés a téli időszakban nem engedélyezett több önkormányzati rendelet szerint, és ma azt kell látnunk, hogy technológiailag olyan változás történt, hogy jelenleg a napi hőmérsékletnek egy alacsonyabb szintjén is lehetővé válna ezeknek a kivitelezéseknek az elvégzése. Nagyon fontos lenne ezt a korlátozást feloldani, mert több hónappal rövidebb idő alatt megtörténhetne ez a munkálat.

Föl lehetne vetni akkor, hogyan próbálja a Jobbik, hogyan próbálom én a végső döntést meghozni erről a törvényjavaslatról. Van egy olyan téma, ami nem egy részletkérdés, ami kapcsolódik a Fidesz-KDNP-kormányzat jelenlegi ciklus végi, számunkra elfogadhatatlan irányához, ez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és ennek a 11 paragrafusban történő jogosultságbővítése. Mi a hasonlóság a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a KEKVA, részletesebb nevén kifejtve közfeladatot ellátó közcélú vagyonkezelő alapítványok és Karas Monika új szakmai ambíciója között? Gyakorlatilag az inspirálta, hogy most először a Fidesz-KDNP részéről felmerül, hogy esetleg kormányváltás következhet, és ebben az esetben kilenc évre vagy örökre, mint a KEKVA-nál, biztosítani kell azt, hogy ne a leendő esetleg új kormány rendelkezzen ezek fölött, hanem ennek a jövőbeli gyengítése. Csak érdekességképpen: a közfeladatot ellátó közcélú vagyonkezelő alapítványok a felsőoktatásnak a közirányítás alóli kiszervezése magánalapítványokba, ott nem kilenc évre, hanem feudális jogokkal, adott esetben örökre, hiszen az az abszurd döntés született, hogy az alapító, a kormány átadja az alapítói jogokat a kuratóriumnak.

Karas Monika egy nagyon fontos intézménynek az elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságé, egyben a Médiatanácsé, neki a kilencéves mandátuma jövő ősszel járna le, de hirtelen rájött arra, hogy neki új területekre van ambíciója, és ehhez már ezt az időszakot, a kilenc évet nem tudja kivárni, lemond. Mit tesz lehetővé? Hogy kilenc évre most még ez a többség ki tudjon nevezni egy embert, aki utána leválthatatlan.

Na, és mi ez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága? Ez foglalkozik az igazságügyi minisztertől átvéve a magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel; a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével; a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével; ellátja az állam nevében lefolytatandó koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokat. És itt most 11 paragrafusra bővül, például 2022. január 1-jével a dohánygyártmányok kiskereskedelmével kapcsolatos feladatokat veszi át a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól; egyébként, tegyük hozzá, kilenc évre kinevezett elnökkel, akinek személyét tekintve kísérlet sem történt egy ilyen esetben, ha kormánytól független, valami konszenzusra, egy volt fideszes államtitkárt neveztek ki erre. Nos, új alapokra helyezi a hatósághoz befolyó dohánykoncessziós bevételek elszámolását is  és most figyeljenek , amit a továbbiakban nem költségvetési bevételként, hanem tulajdonosi ügyletként tartanak majd nyilván. A Fidesz gyakorlatilag kiszervezi az államot ennek a felügyeleti hatóságnak a révén is.

És még ehhez utoljára egy mondatot, ami talán még nyilvánvalóbbá teszi, hogy ez az a része a törvénynek, ami miatt a Jobbik nemet fog szavazni: a hatóság közigazgatási eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg. Íme, a jogállam: bíróság ebben az ügyben semmit nem léphet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)