Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ezen drámai fideszes vezérszónoklat után, ami nem drámai hangvételű, hanem drámai minőségű volt, egyszerűen nehéz megszólalni. Tényleg nem értem, nem akarok személyeskedni, képviselőtársaim, de 131 képviselő közül nem találnak egyet, aki legalább fel tud olvasni egy papírt, azon túl, hogy nem lenne baj, ha értené, és tudnánk esetleg vitatkozni arról, hogy miről szól ez a törvényjavaslat? De megpróbálom, legalábbis a mi szemszögünkből elmondani Vas képviselőtársamnak.

Ennek a törvényjavaslatnak alapvetően két célja van, ha jól látjuk, és ez az expozéból is kiderült. Az egyik az, hogy az új közigazgatási rendtartáshoz és közigazgatási perrendtartáshoz igazítani szeretnék a katonák szolgálati jogviszonyáról és a védelmi beszerzésekről szóló törvényt. Van azonban egy másik is, amely szerint biztosítani szeretnék annak lehetőségét, hogy teljes körű alkalmassági vizsgálat lefolytatása nélkül is lehessen katonai szolgálati jogviszonyt létesíteni. Az első célt értjük is, hiszen ez az új eljárási törvények hatálybalépése miatt már a számtalanadik törvény, amelyet ideterjesztenek a parlament elé. Az azonban már kevésbé érthető, hogy miért kell módosítani a katonai szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit.

(18.20)

Kérjük államtitkár urat, adjon magyarázatot, hogy mi a valódi célja ennek a módosításnak. Csak nem a katonákkal szemben támasztott pszichikai vagy fizikai követelményeken akarnak lazítani? Csak nem arról van szó, hogy mégsem vonzó a katonai pálya a fiataloknak, vagy a toborzó kampányuk végül is nem hozta meg az eredményét?

Számtalan alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy katasztrofális következményei lesznek azoknak a durva megszorításoknak, amelyekkel az Orbán-kormány sújtotta a Magyar Honvédséget a 2010-14 közötti ciklusban. A több száz milliárd forintos forráskivonás, a soha nem látott mértékű létszámhiány és az eszközállomány kritikus szintet elérő amortizációja miatt a Magyar Honvédség állapota minden, csak nem vonzó a potenciális jelentkezők számára. Ezen az összképen láthatóan még a 2015 után végrehajtott illetményemelés sem tudott érdemben javítani. Többévnyi bérbefagyasztást követően a százalékos mértékben kifejezve jelentősnek látszó emelés nem tudta elérni a kívánt hatást. A legénységi állomány esetében az illetmények továbbra sem versenyképesek, különösen, ha a szigorú szol­gá­lati kötelmekkel és a jelentős alapjog-korláto­zá­sokkal állítjuk szembe.

Nyilván az sem könnyíti meg a honvédség helyzetét, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is intenzíven toboroz, ráadásul mindegyik toborzási kampány értelemszerűen ugyanazt a célközönséget próbálja megszólítani. Szóval, értjük a nehézségeket, azonban a megoldás biztos nem a követelményszint csökkentése. Éles helyzetben a katonák élete múlhat azon, hogy társaik fizikálisan, mentálisan alkalmasak, felkészültek‑e a szolgálatra. Az egyetlen megoldás a fizetések versenyképességének javítása mellett a Magyar Honvédség fejlesztése lenne. A pénz ugyanis fontos, de nem az egyetlen szempont a valóban tettre kész fiatalok megszólítása és megtartása szempontjából. Ennek érdekében a magyar haderő átfogó modernizációjára, a XXI. századi képességek megteremtésére lenne szükség.

Egy modern, erőt és dinamizmust sugárzó haderő lehet csak valóban vonzó a fiatalok számára. A Magyar Honvédségnek olyan haderővé kéne válnia, amelynek kötelékében menő dolog szolgálatot teljesíteni, amely a legmodernebb technikák működtetésével egyedülálló lehetőséget tud biztosítani a motivált szakemberek számára. Sajnos, a Magyar Honvédség nagyon messze van ettől az ideális helyzettől, államtitkár úr, és kevés jel utal arra, hogy a kormány tudatában lenne e súlyos kihívásnak. A követelmények csökkentése ugyanakkor nem járható út, és ilyen tartalmú módosítást biztos, hogy nem lehet felelősséggel támogatni.

A törvényjavaslat másik deklarált célja, az új közigazgatási eljárási törvénynek való megfelelés tekintetében ugyancsak határozottan elutasító az álláspontunk. Számtalan alkalommal kifejtettük már, hogy eleve nem értünk egyet ezekkel az eljárási törvényekkel. Nem értettünk egyet azzal, hogy az ötvenes években kialakított és a 2004-ben meghozott, jelenleg hatályos eljárási törvény elfogadásával meghaladott szabályozási logikához tért vissza az Orbán-kormány, azaz minden egyes területen külön-külön jogszabályhalmazt hoz létre, amit aztán sem az érintettek, sem az állampolgárok követni bizonyára nem fognak tudni. Ennek az egyik fázisa, ennek az egyik pillanata az, hogy most éppen a honvédelmi területen fogják ezt a munkát, ha úgy tetszik, véghez vinni.

De az elutasító álláspontunk a védelmi beszerzési törvény esetében még nyomatékosabb. A 2016-ban tiltakozásunk ellenére elfogadott védelmi beszerzési törvény ugyanis nem javítgatásra, hanem kidobásra való. Annak ellenére állítjuk ezt, hogy a törvény kínos részletességgel kidolgozott eljárási szabályokat tartalmaz, és első olvasásra a verseny szabadsága és az átláthatóság képét mutatja. Azonban már 2016 tavaszán a parlamenti vitában rámutattunk, hogy ez pusztán illúzió, mondhatni: átverés.

A törvény valójában szélesre nyitja a kiskapukat a számos kivétellel és eltérést engedő szabállyal. Ezek végeredményben az egész szabályozást kiüresítik, és megnyitják az utat a mutyik, a haverok helyzetbe hozása előtt. Az azóta eltelt másfél év sajnos számtalan botrányos döntése igazolta az akkor megfogalmazott kritikáinkat. A kivételek olyan szélesen értelmezhetők, hogy legutóbb a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén már éppen a lőszerbeszerzést is azzal indokolták, hogy a védelmi törvény megkerülésével kell beszereznie akkor éppen az egyik nagyon híres rendvédelmi szervünknek. Mindezek miatt a védelmi beszerzési törvény szépészeti módosításához nem fogjuk adni a támogatásunkat, csak egy valóban tisztességes, versenyhelyzetet garantáló új törvény megalkotását vagyunk hajlandók támogatni.

Végezetül még egyszer szeretném államtitkár úrtól ezt a két dolgot világosan megtudni. Komolyan gondolják-e, hogy feltehetőleg azért, mert a toborzás, a honvédség létszámának feltöltése, amit évek óta minden évben határozati javaslatban és törvényjavaslatban is követeltünk önöktől, hogy valami kiszámítható és komoly erőforrásokat megmozgató módon tessenek rendezni, ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt tartottunk ott, hogy több mint 20 százalékos létszámhiány volt a honvédségnél… ‑ és ezt most azzal akarják orvosolni, ha jól értjük, hogy fizikai és pszichikai felmérés és vizsgálat nélkül fognak önök katonákat felvenni szolgálati jogviszonyba? Lehet, hogy nem így van, nagyon kíváncsi leszek a válaszára, de ha így van, akkor ez egy életveszélyes út, államtitkár úr, ismét azt tudom mondani, és nemcsak beismerése annak, hogy a dolog nem működik, hanem egy olyan irányba tett lépés, ami ezen a területen egyszerűen elfogadhatatlan. Nem tudom, mit gondolnak, hogy hosszú távon ez a honvédség hogy fog működni, ha már a legalapvetőbb fizikai és pszichikai követelményeknek sem kell majd megfelelniük azoknak a jelentkezőknek, akik jelentkeznek.

Látjuk a rendőrségnél is a problémát, utaltam rá, a büntetés-végrehajtásnál is ugyanezek a problémák a toborzásnál. A rendőrségi, határrendészeti, határvadász századok feltöltésével éppen az okoz ma már gondot, hogy érettségi nélkül jelentkező embereket utasítanak el, mert ez a szabály, egyébként nagyon helyesen. Pontosan látszik, hogy képtelenek a rendőrségi állományt most már lassan másfél éve feltölteni, ami azért vicces, mert én még emlékszem rá, hogy augusztusban azt jelentették be, hogy három hónapon belül 3 ezer határvadász fog szolgálatba állni, ami nyilvánvalóan akkor is nevetséges volt, így másfél év tükrében meg pláne az.

De az isten szerelmére, államtitkár úr, nehogy abba az irányba induljanak már el, hogy ha nem tudnak jó minőségű, felkészült, fizikailag és pszichikailag megfelelő fiatal embereket, lányokat és fiúkat találni, hogy a hazát szolgálják fegyveresen, akkor a követelményrendszeren fognak csökkenteni, és jó lesz az is esetleg, akiről majd később kiderül, hogy adott helyzetben, konkrétan például tűzharcban vagy bármilyen más nyomás alatt azt se fogja tudni, hogy mit kell tennie, és ezzel veszélyezteti nemcsak a saját, hanem akár a társai életét is! Reméljük, hogy ez a javaslat nem erről szól, és nagyon reméljük, hogy meg tudja indokolni, hogy ez a javaslat miért nem erről szól, bár az expozéja után erre sok reményt nem látok.

Még egyszer a másik ügy: ott ülünk a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, már nem lehet követni, államtitkár úr, lassan már nem lehet követni, hogy minden egyes ügyet a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium is behoz közbeszerzés alóli mentesítésre. A legutóbbi eset, amit mondtam, a lőszerbeszerzés, már egyszerűen nevetséges. Államtitkár úr, hát mit lehet beszerezni a védelmi törvény alapján, ha például lőszert nem? Mit lehet még beszerezni? Akkor minek van az a törvény, mondják már meg őszintén?! S még egyszer, amikor ez a törvény elfogadásra került, elmondtuk, hogy nagyon szép, gyönyörű szép frázisokat tartalmaz, csak éppen a törvény végén ott van az a hatalmas nagy tátongó lyuk, hogy olyan kivételekkel, és olyan, a törvény szövegét megkerülő eljárásokkal tudják megkerülni a törvény alkalmazását, hogy gyakorlatilag kár a papírért és kár a betűkért, hogy egy törvényben összedobálták őket, és azt írták rá, hogy védelmi beszerzési törvény.

Ezért azt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni, arra viszont várnék nagy tisztelettel, államtitkár úr, hogy a fizikai és pszichikai alkalmasság tekintetében lévő kétségeinket oszlassa már el, legyen kedves. Köszönöm szépen.